Megtörnék a negatív hírek uralmát a Közbeszerzési Hatóságnál
(fotók: magyarepitok.hu/Dernovics Tamás)

Megtörnék a negatív hírek uralmát a Közbeszerzési Hatóságnál

magyarepitok.hu

2017.06.15. 18:55

Megújuló kommunikációs csatornáival nemcsak a piaci szereplők hatékonyabb működését célozza meg a Közbeszerzési Hatóság, hanem a sajtón keresztül a közbeszerzések objektív megítélését is. Rigó Csaba Balázs elnökkel a közbeszerzési törvény eddigi tapasztalatairól és a jogsértések leggyakoribb eseteiről is beszélgettünk.


„Nemcsak a közbeszerzési törvény, hanem a Közbeszerzési Hatóság is átesett egy megújulási folyamaton. Ennek az volt a célja, hogy egy olyan szolgáltató hatóságot hozzunk létre, amelyik kommunikál, előtérbe helyezi a transzparenciát, és az alapfeladatai mellett pluszfeladatokat is vállal” - így összegezte a szervezet megújuló kommunikációjának célját Rigó Csaba Balázs, akivel pénteki sajtótájékoztatója után beszélgettünk. Az elnök felhívta rá a figyelmet, hogy az Európai Bizottság által rendszeresen kiadott ún. belső piaci eredménytábla adatai szerint Magyarországon a közbeszerzések átláthatósága százszázalékos. „Ezt tovább szeretnénk növelni” – adta meg a célt a vezető.


A hibák közreadásával segítik a hatékonyságot

A megújuló stratégia egyik legfőbb eszköze a Közbeszerzési Hatóság új mobil applikációja, amit pénteki cikkünkben részletesen bemutattunk. „Mind az ajánlattevői, mind az ajánlatkérői oldal szakemberei számára hasznos és gyorsan elérhető infókat ad, de a sajtót is kiszolgálja. Utóbbi azért fontos, mert szeretnénk megtörni azt a szokást, miszerint egy-egy konkrét elhíresült ügy kapcsán mindig negatívan írnak a közbeszerzésekről.”

Az átláthatóságon és az információáramláson kívül az applikáció a közbeszerzési szerződések minőségi teljesítéséhez is nagyban hozzá tud járulni. „Van ugyanis olyan funkciója, amivel név nélkül közreadjuk az ellenőrzések közben tapasztalt típushibákat - például nem jelentették be az alvállalkozót, vagy szerződés nélkül adtak át munkaterületet - amiket érdemes elkerülni.”

A felhasználók a kapcsolat@kt.hu címre elküldhetik észrevételeiket és javaslataikat, így alakítható az applikáció további fejlesztése. Az interaktivitás a Hatóság honlapja esetében is működött, az elnök megfogalmazása szerint a portált az eddigi kínálati portál helyett felhasználói portállá fejlesztették. „Elemeztük a felhasználói szokásokat, és azok alapján változtattunk például a keresési funkción.”


Egyben vagy külön kell számítani a felújítandó utcákat?

Az elnököt a pénteki sajtótájékoztató napján elfogadott útmutatóról is kérdeztük, ami a hatályos közbeszerzési törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek gyakorlati alkalmazását támogató eszköz. Az útmutatók számos gyakorlati kérdésben adnak eligazítást a piaci szereplőknek, a most kiadott útmutató a részekre bontás tilalmának értelmezésében segít.”

A témában számos dilemma merül fel, a beszerzéseket (beruházásokat) ugyanis a közbeszerzési irányelvek és a közbeszerzési törvény szerint tilos úgy részekre bontani, hogy az ajánlatkérő az érték csökkenése által elkerülje az uniós szintű közbeszerzési eljárást, vagy akár a közbeszerzési kötelezettséget, ami bizonyos értékhatár felett kötelező. „Tipikus kérdés például, hogy egy adott önkormányzat belterületén levő utak fejlesztését egy összegben kell-e számítani, és így megállapítani az uniós szintű közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséget. Az uniós bírósági gyakorlat az, hogy az ajánlatkérő ne bontson részekre közbeszerzéseket, amelyek egy egységes beszerzésnek minősülnek. Elsődlegesen a szakmai tartalmat, a műszaki-gazdasági funkcionális egységet kell figyelembe venni, tehát, ha a csomagban szereplő utcák egymásból nyílnak, együtt számítandók, ha viszont a város különböző területein vannak, akkor külön. Hangsúlyozandó azonban, hogy ha az egyes építkezések ugyanabból az uniós projektből kerülnek finanszírozásra, akkor ez az egyes útépítéseket összevonhatja.”

Az elnök szavaiból kiderült, a mintegy kétezer milliárd forintnyi tavalyi közbeszerzésből értékét tekintve kétharmadot tesznek ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában meghirdetett, uniós rezsimben lefolytatott nagyberuházások, egyharmadot pedig a hazai eljárásrendben lebonyolítottak. A mennyiséget tekintve az arány éppen ennek a fordítottja.

 

Ezért változott kétszer a saját teljesítés aránya

Rigó Csaba Balázs kérdésünkre a 2015 november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény eddigi tapasztalatairól is beszélt. Hangsúlyozta, a törvénnyel hazánk egyrészt Európában elsőként harmonizálta jogrendjét a három új uniós közbeszerzési irányelvhez, másrészt kormányzati törekvéseket is érvényesített. Az uniós irányelvi rendelkezéseknek megfelelően jelenhetett meg például a nyilatkozati elv, mely megkönnyíti az ajánlattevőknek az ajánlatadást. Eszerint az ajánlattétel során a gazdasági szereplőknek elég csak nyilatkozniuk a képességeikről, azokat igazolniuk csak akkor kell dokumentumokkal, ha elnyerik a tendert.

Fontos változás volt az alvállalkozói teljesítés mértékének megszabása is: az új törvény szerint építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén a fővállalkozó az alvállalkozóknak legfeljebb a munka felét adhatta ki. Ez azonban több ágazatban, köztük az építőiparban is gondot okozott, ezért a 2017 január elsejei módosítás óta a fővállalkozóknak elég a 35 százalékos saját teljesítés (vagyis legfeljebb 65 százaléknyi alvállalkozót vonhatnak be), szolgáltatás megrendelések esetében pedig eltörlésre került a szabály.

Szintén lényeges újítás, hogy az új közbeszerzési törvény lehetőséget teremtett a Közbeszerzési Hatóság számára a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának szigorú ellenőrzésére. „Tipikus hibának számít, hogy az alvállalkozókat nem vagy nem megfelelően jelentik be (hiányzik annak igazolása, hogy nem áll kizáró ok alatt), silányabb anyagot építenek be a vállalt helyett, jogszerűtlen a szerződés módosítása, túlszámlázás van, megsértik a kifizetés rendjét, vagy nem alátámasztott kötbérelengedés történik” – sorolta a tapasztalatokat Rigó Csaba. A vizsgálatokat ráadásul január elsejétől a Hatóság kiterjesztette a gazdasági szereplők szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitásai meglétének és rendelkezésre állásának ellenőrzésére is, ami az alvállalkozókra és a külföldi kapacitásokra is vonatkozik.

 

Lehet-e szerződést kötni egy eltiltott céggel?

A kapacitások vizsgálatának fontosságát mutatja, hogy az ajánlatban szerepeltetett, de nem valós termelési kapacitásra nemrég szolgáltatott példát az építőipar. A Közgép Zrt. ajánlatát többek közt emiatt érvénytelenítették az M4-est a román határig hosszabbító útépítésnél.

Rigó Csaba kérdésre válaszolva ugyanakkor a magyar cég egy másik ügyére tért ki hosszabban, ami arra adott példát, hogy az ajánlatkérő a törvény alapján a kizáró okok rendszerében kizárhatja a korábban jogsértésen kapott ajánlattevőket, amennyiben azok éppen eltiltásukat töltik. Az elnök által kifejtett ügy a csornai elkerülő út beruházása, amiről nemrég született egy olyan bírósági döntés, ami a Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi álláspontját erősítette meg a Közgéppel szemben.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyanis elutasította a Közgép azon keresetét, amivel megfellebbezte, hogy az elkerülő út régészeti földmunkáira tett ajánlatát érvénytelenítették.

Az ügyet lehetetlen két mondatba belesűríteni, ezért az előzményeiből kell kiindulni. A Közgép ajánlatát 2015-ben az ajánlatkérő NIF hamis adatok szerepeltetése miatt érvénytelenítette a gönyűi kikötő közbeszerzésénél, amivel szemben a vállalat jogorvoslati eljárást indított. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) a kérelmet elutasította, majd a hamis adatközlésnek megfelelően a céget a Közbeszerzési Hatóságnak 2015. július 7-től hivatalból eljárva, a törvény erejénél fogva fel kellett vennie a közbeszerzésekből kizárt gazdasági szereplők listájára. Rigó Csaba többször is hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a Hatóságnak a törvény miatt kötelessége volt a társaságot a kizártak listájára tenni.

A Közgép további jogorvoslattal élt, a több szálon futó és több lépcsős ügy végeredményeként a bíróság kimondta, hogy a hamis adatszolgáltatást a vele egy konzorciumban dolgozó szerb cég követte el (utóbbi most is ott van az eltiltottak listáján). A jogerős bírósági végzésnek megfelelően egy év elteltével 2016. július 21-én a Közgép lekerült az eltiltottak listájáról. Rigó Csaba a Közbeszerzési Hatóság korábbi sajtóközleményének megfelelően hangsúlyozta: a Kúria idei májusi döntésével is megerősített ítélet két pontban is alátámasztotta az igazukat. Általa ugyanis az ajánlat érvénytelenséget kimondó ajánlatkérői NIF-döntésnek és a hamis adatközlés megállapításának a jogszerűsége is igazolódott.

Az alatt az egy év alatt, amíg a Közgép az eltiltottak listáján szerepelt, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból eljárva megtámadta a csornai elkerülő út megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének, a NIF-nek azt az összegzését, mellyel a Közgépet hozta ki nyertesnek a beruházásban. A NIF ezután módosított összegzést készített, amiben érvénytelenné nyilvánította a közbeszerzésekből kizárt Közgép ajánlatát. A cég ezt támadta meg előbb a KD-nál, majd az elutasítás után a bíróságnál, utóbbi azonban megalapozatlannak találta a keresetét. Az elsőfokú bíróság jogerősen kimondta, hogy helyesen járt el az ajánlatkérő, amikor a listán való szereplése miatt érvénytelenítette a Közgép ajánlatát.


A Közgép nemcsak ebben az ügyben érintett

Rigó Csaba Balázs precedens értékűnek minősítette a döntést. „Azt jelenti, hogy a kizárása alatti egyéves időszakban bármilyen munkára pályázott a vállalat, jogosan nem vették figyelembe.” Az elnök hangsúlyozta, hogy az ügyben mindig tiszteletben tartották a jogerős bírósági döntéseket és e szerint jártak el.

Bár a sajtó nagy terjedelemben csak a gönyűi beruházással foglalkozik, tény, hogy a Közgépet más esetek miatt is kizárták. Ez év elején volt egy március 31-ig tartó 90 napos eltiltása, amely még le sem telt, amikor március 30-án egy jogerős bírósági végzés alapján indult egy újabb 90 napos eltiltása az M4-esnél szerződés teljesítésben elkövetett súlyosnak minősülő jogsértés miatt. Utóbbi jelenleg is tart, és június 28-ig lesz érvényben.

Galéria

közbeszerzésKözgépKözbeszerzési Hatóság