Érvényesült az ÉVOSZ álláspontja, sárga lapot kapott az EU

Hegedűs Gergely

2016.05.13

Komoly ellenállásba ütközött az a tervezet, miszerint a kiküldetés ideje alatt a kiküldő cégnek az adott ország ágazati minimálbére helyett az átlagbért kellene fizetnie. A magyar tiltakozás mellé tíz másik tagállam is felsorakozott. Az EU egyszer már meghátrált egy sárga lap miatt, legutóbb azonban még csak nem is törődött vele.

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is ún. „sárga lapot” mutatott fel az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata miatt – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ÉVOSZ által közleményben ellenzett tervezet szerint azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene alkalmazni az EU-ban. Tehát az adott szektorra jellemző átlagbért kellene fizetni a munkavállalóknak a kiküldetés ideje alatt. Jelenleg csak a fogadó országban érvényes ágazati minimálbért kell fizetni.

A módosítás a legnagyobb mértékben az építőipari, illetve a Németországban vállalkozási tevékenységet végző magyar cégeket érinti. Az új szabályozással a jelenlegi 8,5 eurós órabér helyett legalább 18-19 eurót kellene fizetni a németországi kiküldetésben dolgozó magyaroknak. A magyar vállalatoknak ráadásul nemcsak a munkabért kell kifizetni, hanem a munkavállalók szállásköltségét is.

Az NGM közleménye hangsúlyozza, a közel 20 éve fennálló kiküldetési irányelvet az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani. Hozzáteszik, a javaslat kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni.

A Lisszaboni Szerződés lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen. A Bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell. Ha a tagállami parlamentek egyharmada (jelenleg 28 tagja van az EU-nak) fogad el indokolt véleményt az EU hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az ún. „sárga lapos eljárás”. A Bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.

A Bizottságnak Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása mutatott fel sárga lapot. A szervezet köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni. A testületen múlik, hogy visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt.

Az NGM közleménye kitér arra is, hogy volt példa egy sárga lapot kapott javaslat visszavonására: 2012-ben, az úgynevezett „Monti II” rendelet-tervezet kapcsán ez történt.

Ugyanakkor, legutóbb, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet-tervezet kapcsán indított második sárga lapos eljárásnál az Európai Bizottság még csak érdemi választ sem adott a nemzeti parlamenti aggályokra.

A mostani sárga lapos eljárás mindössze a harmadik az EU történetében.

(magyarepitok.hu)

ÉVOSZépítőipar