Hirdetés


40 százalékkal több lakás épült a második negyedévben, mint az elsőben
planopedia.com

40 százalékkal több lakás épült a második negyedévben, mint az elsőben

piacesprofit.hu

2016.08.30. 11:18

Az Otthon Centrum elemzése szerint növekedett az építések és az adásvételek száma a tavalyi évhez képest, ugyanakkor az emelkedés az árakat sem kerülte el.


2003-ban 270 ezer lakásra kötöttek adásvételi szerződést Magyarországon, ami a hazai lakásállomány 6,59%-át érintette. 2009 és 2013 között ez a szám alig érte el a 90 ezret. A mutatószám 2014-ben indult emelkedésnek, az év végére meghaladta a 110 ezret. Az Otthon Centrum adatai alapján az idei első félévben a tranzakciószám mintegy 60-70 ezerre becsülhető, év végéig pedig összesen 140-160 ezer adásvételre és 10 ezer új lakás átadására lehet számítani.

  • Budapesten a használt ingatlanok jelentős részét a 10-25 millió forint és 30-60 négyzetméter nettó alapterület sávban értékesítették. A külső kerületekben nagyobb alapterületű ingatlanokat vásároltak, a Belváros kedvezőbb részein viszont a vételár volt magas: bőven 25 millió forint felett alakult. Az újépítésű ingatlanok idén többnyire 20-40 millió forint közötti értékben keltek el a fővárosban.
  • Pest megyében az adásvételek nagyrésze az 5-20 millió forint közötti ár-tartományba esett, változó alapterülettel (30-100m2). Ennél alacsonyabb értékű ingatlanok adás-vétele főként Cegléd környékén volt jellemző, viszont a fővárosi agglomeráció nyugati részén magasabb árszinten keltek el az ingatlanok.
  • Vidéken a használt ingatlanok átlagos vételársávja 11 millió forint volt az első félévben, ami jóval alacsonyabb, mint az említett fővárosi vagy Pest megyei adat. A nagyvárosokban és a Balaton parton az ár általában elérte a 20 millió forintot, ugyanakkor a vidéki ingatlanok 90 százalékát 20 millió forintos értékhatár alatt értékesítették. Az eladott ingatlanok mérete nagyon változó: a nagyobb vidéki városok kedvezőbb belvárosi lakásai és a kistelepülések nagy alapterülettel rendelkező családi házai sokszor ugyanabba az ársávba estek.

 

Minden kategóriában emelkedtek az árak

A használt téglaépítésű társasházak legnagyobb mértékben a főváros belső kerületeiben drágultak: az V. és a VIII. kerületben 40 százalékkal emelkedtek az árak, míg néhány százalékkal magasabb árnövekedés volt jellemző a VII. és IX. kerületben. A VI. kerületben is 30 százalékot meghaladó mértékű növekedést regisztrált az Otthon Centrum 2015 első félévéhez képest. A budai kerületekben a társasházak 20-30 százalékkal drágultak, a külső pesti kerületekben az áremelkedés mértéke 15-25% körül alakult egy év alatt.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti áremelkedés jellemezte a használt téglalakások fajlagos árait. Egyedül Szegeden volt valamivel 30% fölötti árnövekedés 2015 első félévéhez képest. A 100 ezer főnél népesebb városaink esetében az áremelkedés mértéke nem érte el a 20%-ot.

A panellakások áraira átlagosan 20% árnövekedés volt jellemző 2015 ugyanezen időszakához képest, ez az érték a fővárosban magasabb, a vidék városaiban alacsonyabb. Az árak néhány budapesti kerületben (X., XV. és XIII.) és Békéscsabán jóval átlag felett, 30-50 százalékkal nőttek. Nem történt változás számos megyeszékhelyen, így többek között Győrben, Sopronban, Szolnokon, Nyíregyházán és Egerben sem volt tapasztalható emelkedés.

 

Már látszik: 2017-ben tömegesen jönnek az újépítésű lakások

Az adásvételek száma természetesen nem független a lakásépítések számától: utóbbiban is emelkedő trend figyelhető meg az elmúlt évek mélyrepülése után. Az idei év első felében országosan 3400 új lakás épült (ebből Budapesten közel ezer), ami 10 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időszakában mértet. Ráadásul 2016 két negyedévének összehasonlításában a második negyedév 40 százalékkal haladta meg az első negyedévet az újonnan felépült lakások számában. Idén több mint 13 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami meghaladja a tavaly egész évben kiadott építési engedélyek számát. A három vagy több lakásos épületekre kiadott építési engedélyek száma a fővárosban megközelíti a háromszázat az elmúlt másfél év összesített statisztikája szerint. Budapesten az építési engedélyek száma különösen az elmúlt fél évben ugrott meg. Ez alapján újépítésű lakások tömeges megjelenése 2017 első félévében várható a fővárosi ingatlanpiacon.

 

A területi koncentráció fokozódik

A fővárosban adták át a legtöbb, 1000 lakást. Ettől nem sokkal maradt el Nyugat-Dunántúl, ahol a használatbavételi engedélyt kapott lakások száma az első félév statisztikái szerint meghaladta a 900-at. Pest megyében több, mint ötszáz lakás épült. Az említett három térségben adták át a lakások több mint kétharmadát. 2013 óta a Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régió részesedése az épített lakások számából 10 százalékkal nőtt: az elmúlt 3 évben fokozódott a lakásépítés területi koncentrációja. A kiadott építési engedélyek alapján szintén az említett két régió a legerősebb, ám együttes részesedésük nem éri el az 50 százalékot. Úgy tűnik, hogy bár szándék új lakások építésére az ország más részein is van, az építési engedélyt kapott lakásoknak csak kisebb része valósul meg.

lakásépítésúj építésű lakásoklakáspiac