Hirdetés


Több mint kétszeresére nőtt az építési és vásárlási kedv a lakáspiacon

Több mint kétszeresére nőtt az építési és vásárlási kedv a lakáspiacon

mti

2016.08.10. 10:41

Megfeleződött az elfogadhatatlan minőségű lakások száma, nőtt a dupla komfortosok aránya, ugyanakkor folyamatosan nő, immár félmillió fölött van az üres lakások száma Magyarországon.


A GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felmérése szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva a vásárlást vagy építést biztosan tervezők köre több mint duplájára nőtt. Az ezt valószínűsítők 36 százalékkal vannak többen. A lakásvásárlási hajlandóság 31 negyedéves csúcsra jutott, hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztrált a gazdaságkutató. A lakásfelújításra és korszerűsítésekre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal bővült.   

A jelentős élénkülést a lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedéscsomag erős médiahatása, illetve a sok éven át elhalasztott kereslet piacra lépése egyaránt magyarázza - közölte a GKI.

 

Állandóan nő az üres lakások aránya

A lakáspiaci helyzetről ezzel egy időben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is közzétett egy jelentést. A tavaly ősszel - még a lakáspolitikai intézkedések előtt - végzett felmérésből kiderült, az üres lakások száma folyamatosan nő Magyarországon: a 2001-es 9,2 százalék, illetve a 2011-es 10,9 százalék után tavaly elérte a 12,7 százalékot, számuk mintegy 560 ezer volt.

Az elemzés adatai alapján a tendenciához jelentősen hozzájárulhatnak a kihaló kistelepülések. Az üres ingatlanok csaknem fele ugyanis ötezer lakosnál kisebb népességű településeken található. „Itt a lakáspiaci kereslet hiánya a hasznosítás legfőbb akadálya” - mondta el a felmérést ismertető budapesti sajtótájékoztatón Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője.

Az adatok szerint az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon nem éri el a 7 százalékot, illetve az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon. Az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja.    

 

A jövedelem ötödét viszi el a lakásfenntartás

A lakásviszonyokat vizsgáló tavaly őszi felmérés szerint Magyarországon 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, kevéssel több a négy évvel korábbinál.

Az otthonok átlagos alapterülete 80 négyzetméter, fenntartásuk havi költsége 40 ezer forint. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki; ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25 százalék fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd a rezsicsökkentések hatására folyamatosan csökkent.

A lakások 9 százalékában laktak bérlők, 6 százalék magánlakást bérelt, 3 százalék élt önkormányzati bérleményben.

 

A lakások 61 százalékára ráférne a felújítás

Az otthonok 37 százalékában volt ugyan felújítás, de továbbiakat tartanak szükségesnek az ott élők, és 24 százalék az az arány, ahol bár szükséges lenne, de nem történt felújítás az elmúlt tíz évben.    

 

A 2005 óta elvégzett felújítások

  • A nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette.
  • A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületben készült el, ezekben 980 ezer lakás van.
  • A lakótelep-felújítási programok eredményeképpen 2015-ben a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt.    

 

Megfeleződött az elfogadhatatlan minőségű lakások száma

A nem elfogadható minőségű lakások aránya viszont 2003 óta 15-ről 8 százalékra csökkent, ezeknek az ingatlanoknak a száma 320 ezerre becsülhető. Csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban fordulnak elő alacsony státuszú, illetve többgyermekes családok.

Ugyanakkor 140 ezerrel 440 ezerre nőtt a dupla komfortos lakások száma, arányuk pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett 2003 és 2015 között.  

A lakások mintegy 7 százalékára jellemző a túlzsúfoltság, ez az arány kisebb a korábbinál, a tágas lakások aránya viszont 21-ről 28 százalékra nőtt. 

lakásépítéslakáspiac