A lakásépítés kétszeresére nőhet 2018-ra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön lakásépítési-engedélyezési jelentést adott ki, melyben ismerteti: az idei év első három negyedévében 5307 új lakás épült, ami 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21.414, ami csaknem két és félszerese a múlt év azonos időszakában jegyzettnek.

 

 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az idei lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv fokozódik, ebben pedig az alacsony bázis is szerepet játszik. Az elmúlt években ugyanis nagyon kevés új lakás épült, nem volt igény rájuk, miközben a lakásépítési kapacitások rendelkezésre álltak. Fordult a kocka, igény már van, ám a kapacitások, részben a munkaerőhiány miatt, szűkösnek tűnnek. A szakember hozzátette: bár az évi 16-20 ezer lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját, amihez évi 30-40 ezer lakás megjelenésére lenne szükség.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki, hogy az átadott új lakások számában bekövetkezett 14 százalékos növekedés a még tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető, a lakásépítést ösztönző állami intézkedések hatása nem látszik ebben az adatban. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből várhatóan 1-1,5 éven belül lesznek valódi lakások, 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra.

 

A növekvő kínálatra meg is van a kereslet

Az ingatlan.com adatai azt mutatják, hogy több mint 16 százalékkal nőtt az új lakások iránt érdeklődők száma egy év alatt, de a kínálat még nagyobb ütemben bővült. 2016. november elején 54 százalékkal több új lakást hirdettek a beruházók tavaly novemberhez képest, és így már több mint 13 ezer lakásból válogathatnak a lakásvásárlók, bár ezeknek a túlnyomó része csak 2017 második felében, és 2018-ban készül el.

Bár a harmadik negyedévben a másodikhoz képest 9,1 ezerről 7,3 ezerre csökkent az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, az idei eredmények így is többéves csúcsot jelentenek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) különösen kedvezőnek tartja, hogy az engedélyek számának emelkedése elkezdett fokozottan megjelenni a tényleges lakásépítésekben is. A fordulat egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. A minisztérium kommentárja szerint a kínálati oldalt illetően kedvező fejlemény, hogy 2016 első három negyedévében a továbbértékesítésre szánt, vállalkozások által épített lakások aránya a korábbi 41 százalékról 51 százalékra emelkedett.

 

Jelentős segítségnek bizonyult a CSOK

Az év első kilenc hónapjában csaknem 20 ezer család nyújtotta be CSOK kérelmét, amely összességében 56,5 milliárd forint értékű támogatást jelent. Az alacsony kamatkörnyezet, valamint a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javulása szintén segíti a háztartások lakásberuházási döntéseit. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben.

Az NGM a következő negyedévekben is a lakásépítések számának további emelkedésére számít a tartósan kedvező gazdasági környezet és a CSOK szabályainak szeptemberben bejelentett újabb kedvező módosításai miatt.

A KSH jelentésében közölt további eredmények az alábbiak szerint alakultak:

Az épített lakások száma Budapesten 21,9 százalékkal nőtt. A növekedés a megyei jogú városokban 29, a többi városban pedig 5,9 százalék, ugyanakkor a községekben 4,9 százalékkal csökkent az újonnan épített lakások száma a múlt év első kilenc hónapjával összevetve.

A kiadott új építési engedélyek és bejelentések alapján összesen 9172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma emellett 50 százalékkal emelkedett. (A kormány rendeletének megfelelően a statisztikai számbavétel az építési engedélyek mellett kiterjed az egyszerű bejelentésekre, valamint a használatbavételi engedélyekre és az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is - jegyezte meg a KSH.)

Az új lakóépületek között 56-ról 47 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43 százalékra nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94 négyzetméterre csökkent, ami 6 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban.

A természetes személyek és a vállalkozások által épített lakások aránya 49 és 51 százalék, a korábbi 58-42-es arányhoz képest kiegyenlítődés tapasztalható.