Miben kell az építőiparnak a legnagyobbat előrelépnie?
(illusztráció)

Miben kell az építőiparnak a legnagyobbat előrelépnie?

vg.hu

2017.11.30. 16:23

A kérdésre sokan mondhatnák okkal a digitalizációt vagy a hatékonyság növelését válaszként, de az NGM adatai szerint van egy legalább ennyire égető probléma.

Az ellenőrzött munkavállalók 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket az ellenőrök az év első kilenc hónapjában – közölte az Nemzetgazdasági Minisztériumra hivatkozva (NGM) a Világgazdaság. A munkaügyi hatóság közel 14 ezer munkáltatót ellenőrzött az idén az első kilenc hónapban. A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták, ez az arány tavaly 11,6 százalék volt.

A különböző ágazatokban ezt tapasztalták:

  • az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók 40,
  • a mezőgazdaságban 29,
  • a személy- és vagyonvédelmi szektorban 29 százalékát foglalkoztatták feketén.
  • A kereskedelmi ágazatban ez a mutató 11, a vendéglátásban 17 százalék.

Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.


Papíron alkalmi, valójában rendes

Az elemzésből kiderül, a jogsértések fajtáit tekintve a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság. Tipikus eset, hogy ha a munkáltató havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a rendes munkaviszony helyett alkalmi munkaviszonyban alkalmazza. Ezzel elblicceli az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

Az ellenőrzéseknél a munkáltatók részéről gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, illetve hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de ő elmulasztotta a bejelentésüket. Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van.


Van olyan mutató, ami javult

Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nem jellemző viszont a színlelt szerződéssel alkalmazás, ahogyan harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása sem.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.

munkahelyek