Facebook  Twitter  Instagram  Youtube

Idén 535 km út újul meg, hatmilliárd jut a kátyúzásra

Hegedűs Gergely

2016.02.18

Megszületett a Magyar Közút és az NFM ötéves, 401 milliárdos szerződése, emellett a kormány egy 69 milliárdos útfelújítási programról is döntött. Idén összesen 76 milliárd jut útfelújításokra, a tavasszal induló munkákban 535 kilométernyi utat javítanak.

„Az elmúlt években az új utak építése elvette az energiát és a forrásokat, kevesebb maradt a szükséges karbantartásra, fenntartásra” – fogalmazott Tasó László, az NFM államtitkára a Magyar Közút Zrt.-vel öt évre szóló szerződés megkötése előtt.

A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, több mint 2000 milliárd forint áll rendelkezésre közlekedésfejlesztésre 2020-ig. Ebből, a csütörtökön aláírt közhasznúsági szerződés keretében, mintegy 401 milliárd forint jut a Magyar Közútnak az országos úthálózat üzemeltetésre, és felújítására.
 

Évről évre nő a fejlesztési keret

A már korábban ismertetett ötéves programot az indokolta, hogy jelenleg a 32 ezer kilométeres magyar úthálózatot 51,2 százalékban rossz és 11,8 százalékban nem megfelelő burkolatállapot jellemzi. További növekvő terheket jelent a közútkezelő számára a folyamatosan bővülő úthálózat fenntartása, hiszen csak gyorsforgalmi útból újabb több mint 400 kilométer épül a közeljövőben.

A kormány emiatt a közutak üzemeltetési és fejlesztési feladataira az évtized végéig folyamatosan növekvő, összesen 401 milliárdos forráskeretet biztosít a csütörtökön megkötött szerződésben. A 2016-os költségvetésben rendelkezésre álló

  • 60 milliárd forinthoz képest
  • 2017-ben 73 milliárd,
  • 2018-ban 80 milliárd,
  • 2019-ben 88 milliárd,
  • 2020-ban pedig 98 milliárd forintot

különítenek el a központi büdzsében a Magyar Közút Zrt. számára. Az állami cég működési költsége mintegy 60 milliárd forint, az efölötti részt költheti a meglévő úthálózat fenntartására, javítására, így például kátyúzásra – fejtette ki az államtitkár. Az útfelújításokban emellett olyan forgalombiztonságot szolgáló elemeket emelt ki, mint az elmaradt padkajavítások, burkolatjel festések, korlátépítések, vagy a vízelvezetés.

 

Megfontoltan, de gyorsvonati sebességgel kell nekiindulni

Az államtitkár ezen felül arról is beszámolt, a kormány múlt szerdai ülésén egy bruttó 69 milliárd forintos komplex útfelújítási program megindításáról döntött. A kivitelezési feladatokra a közútkezelő feltételes közbeszerzés alapján már megkötött szerződésekkel rendelkezik. Így a tavasz elején az ország minden részében megindulhatnak a hazai forrásból támogatott munkálatok.

Tasó László reményei szerint ez a csaknem 70 milliárd forint éves szinten rendelkezésre áll majd 2020-ig, és évente mintegy 1200 kilométernyi útszakasz rendbetételét alapozhatja meg. Elmondta, ennek biztosítására február végéig középtávú felújítási finanszírozási program készül az országos gyorsforgalmi, fő- és mellékúthálózatra.

(fotó: magyarepitok.hu)

Nemes-Nagy Tibor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a szerződésről szólva úgy fogalmazott, a kormány támogatásával mostantól „megfontoltan hatékonyan, de gyorsvonati sebességgel kell haladniuk.” Hozzátette, felhasználóként is tapasztalja az utak hibáit, aminek az oka a forráshiány és az, hogy a döntő többségük nem a közelmúltban épült, és régről felhalmozott karbantartási lemaradással küzd. Azt ígérte, hogy a program hatásait minél hamarabb érezni fogják a közlekedők.

 

Idén 6 milliárd jut a kátyúzásra, 535 km újulhat meg

Kérdésre válaszolva Tasó László elmondta, ebben az évben minden forrást figyelembe véve 76 milliárdot mindenképp útfelújításra költ az állam. Ebből 6 milliárd jut a kátyúzásra. Elmondta, 70 és 100 millió forint közötti költség egy km út felújítása, a számítások szerint ebben az évben 535 km lehet az a táv, „amiben a 76 milliárdos program kiteljesedik”.

Ugyanakkor újfent hangsúlyozta, a jövőben 1200 km útfelújítás lenne szükséges minden évben ahhoz, hogy megálljon az utak értékvesztése, így a kormány erre törekszik. „Ekkor a karbantartás utoléri magát, ez azt jelenti, hogy évente Magyarország egy megyéjének megfelelő úthálózatot rendbe teszünk.”

Tasó László úgy fogalmazott, az állam célja, hogy az értékvesztést megállítsa, és a közlekedés biztonságát javítsa, vagy legalább fenntartsa. Elismerte, a magyar közút ennek az összegnek dupláját is „elbírná”, hiszen elég csak arra gondolni, hogy a PPP-konstrukcióban épített autópályák még mindig 100 milliárdot vesznek el az államtól az útdíj bevételeiből. Ugyanakkor hozzátette, ekkora összegű fejlesztési forrásokat korábban soha nem tudott a magyar gazdaság biztosítani.

(magyarepitok.hu)

útépítésútfelújításMagyar Közút Nonprofit Zrt.