A jelentős növekedést mutató építőanyag-forgalmat elsősorban a szerkezetépítés pörgette fel.
Tavaly a magyar építőanyag-kereskedelem piaca 21 százalékkal bővült, forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot.
Az adatokról a GfK intézet számolt be az MTI-nek. A piackutató szerint ez az eredmény különösen szép annak fényében, hogy nem szerepel benne az egyéb barkácstermékeket forgalmazó kereskedelmi egységek, valamint az állami megrendelésre létrejött direkt beszállításon alapuló projektek építőanyag-forgalma, így az útépítés sem.
További érdekesség, hogy a 2016-os kereskedelmi növekedéssel egy időben az építőipar kibocsájtása tavaly éves szinten 18,8 százalékkal csökkent.
Az építőanyagok csoportjait tekintve tavaly a szerkezetépítés bizonyult a legmasszívabbnak, növekedése elérte a mintegy 40 százalékot. A szerkezetépítés kategóriába tartozó vasáru, falazat, tető, kémény és nyílászáró termékek az összforgalom 40 százalékát képviselték. A legkiemelkedőbb hónap az augusztus volt, amikor is a falazat- és a tetőforgalom együtt mozgott, a szerkezethez tartozó vasáru forgalma márciustól stabil szintet hozott.
A nyílászárók piaca éves szinten nem nőtt, viszont az év második fele az elsőnél lényegesen erősebb volt.
A második legnagyobb részpiac az építési anyagoké volt, amely 6 százalékos értékbeli növekedést ért el tavaly, súlya a piacon 29 százalékot tett ki. Ezen belül a hőszigetelés minden kellékével együtt 10 százalékos növekedést ért el, míg a végső homlokzatképző anyagok forgalma 14 százalékkal nőtt.
Első ízben rendezik meg az Év Építőipari Marketingkommunikációs Eseményét, amelynek egyik fő célja követ dobni az állóvízbe.
A meghatározó piaci szereplőként ismert cég 15 százalékos értékesítésemelkedésről számolt be. A téglák forgalma közel másfélszeresére nőtt és ez még csak nem is a legerőteljesebb lendülettel emelkedő mutató.