ÉVOSZ: triális képzéssé kell bővíteni a duális képzést
Tóth Istvánné a képzési programjavaslatot ismerteti az elnökségin - fotó: magyarepitok.hu

ÉVOSZ: triális képzéssé kell bővíteni a duális képzést

magyarepitok.hu

2017.10.01. 12:07

A szövetség javaslata szerint hat-hét regionális képzőközpont jönne létre az országban modern eszközparkkal, megfelelő szakemberekkel és újfajta tanrenddel biztosítva a színvonalas oktatási hátteret az építőiparnak.


Elnökségi ülést tartott budapesti székházában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. A meghívottak között ott volt Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Dr. Rigó Csaba Balázs a Közbeszerzési Hivatal elnöke és Nemes Pál, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építőipari és közbeszerzési ügyekért felelős alelnöke is.

A képre kattintva galéria nyílik


Kevesebb az ügy, több a büntetés

Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a szeptember elejétől beindított vízszerelői és villanyszerelői nyilvántartást ismertette az elnökségi ülésen. Hangsúlyozta, a rendszerrel azt próbálják meg biztosítani, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtson ez az ágazat. Ennek eléréséhez a nyilvántartásba való bekerülést szakmai és képzettségi feltételekhez kötik, amiket kormányrendelet szabályoz. A lehetőséggel egyelőre kevés cég élt, az ismertsége és népszerűsége javítását szolgáló országjáró kampány ezen a héten indult el Salgótarjánban.

Dr. Rigó Csaba Balázs az ÉVOSZ felkérésére a hivatal azon tapasztalatairól tartott előadást, amiket a közbeszerzési szerződések végrehajtásának ellenőrzése során szerzett. A végrehajtás ellenőrzése a 2015-ös új közbeszerzési törvénynek köszönhetően indult el. Az elnök szavaiból kiderült, a tavalyi 220 eljárásnak a harmada végződött bírsággal. Idén jóval kevesebb eljárás indult, ezeknek viszont a fele talált jogsértést, vagyis nőtt a hatékonyság. „Az idei a minőség éve, kevesebb ügyünk van, de jobb érzékkel indulunk el olyan ügyekben, ahol találunk is hibát” – fogalmazott az elnök.

Az elnök a hiányos teljesítésekre példaként többek közt az alvállalkozók bejelentésének elmaradását és a pótmunkákat alátámasztó dokumentációk hiányát említette. Beszélt arról a hibáról is, amikor a kivitelezésben elvégeznek egy jogos termékhelyettesítést, ezzel olcsóbbá válik a projekt, mégsem csökkentik az árat. Hangsúlyozta nem csak az ajánlattevő hibázhat, ha például az ajánlatkérő jogtalanul enged el kötbért, annak akár büntetőjogi következménye is lehet.


A gyerekek fele nem jut el a bizonyítványig

Az elnökségi ülés zárásaként Tóth Istvánné, az ÉVOSZ alelnöke egy a szakképzés rendszerszerű újragondolását célzó tanulmányt ismertetett, amit a szervezet egyfajta vitaanyagként alkotott az építőipar számára.

Az előadást kezdő helyzetelemzésben fontos tényezőként jelölte meg, hogy a magyarországi 90 ezer építőipari vállalkozásnak 97 százaléka kis méretű, ők foglalkoztatják a 277 ezer fős hazai építőipar 90 százalékát. Az elemzésből az is kiderült, a szakképzésben részt vevő cégek száma a közelmúltban 1032-ről 1592-re emelkedett, ami 50 százalékos növekedést jelent. Az arányuk ugyanakkor még mindig elenyésző a cégek összlétszámához viszonyítva.

Hozzátette, amellett, hogy az ágazat rövid időn belül 80 ezer embert veszített, a képzésben részt vevő gyerekek 50 százaléka nem jut el a szakmunkás bizonyítványig, óriási a fluktuáció. Gondot okoz ugyanis, hogy a szakma vonzerejének hiánya miatt többnyire azok a gyerekek kerülnek ide, akiket máshová nem vesznek fel. Hozzátette, hogy a második szakmát szerzők idesorolásának köszönhetően 6620-ról 8371-re nőtt a beiskolázottak száma: „Ez növekedés, még ha az új elem bekapcsolása okozta is” – fogalmazott az alelnök.


Az iskola helyett a cégek kezébe adnák a képzést

A debreceni DÉSZKER Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke arra is kitért, hogy a közmunkásokból történő felnőttképzés az iparág bizonyos területein segítheti a munkaerőhiány enyhítését. „Az ÉVOSZ felajánlja, hogy a felnőttoktatásnak a gesztora lesz, mint akkreditált felnőttképzőhely” – mondta az alelnök.

A vitaanyag egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi szakképző struktúra nem igazodik a piaci igényekhez, ennek következtében több hiányszakmában (például tetőfedők, bádogosok és ácsok között) alig vannak most tanuló diákok az országban.

Az ÉVOSZ a helyzet kezelésére egy olyan javaslatot dolgozott ki, melynek lényege szerint a szakmai beiskolázást nem az iskola hanem a cégek végeznék. „Így közelednének egymáshoz a piaci igények és a beiskolázási struktúra” – fogalmazott Tóth Istvánné.


A jelenlegi tanrend törést hoz a tanulási folyamatban

A megoldást a tanulmány szerint az úgynevezett üzemek feletti gyakorlati képzés jelenthetné. Jelenleg ugyanis az ágazat cégeinek 97 százalékát képező (és dolgozói 90 százalékát foglalkoztató) kis cégek nem tudják megadni a gyakorlati képzést, a nagy cégek pedig nem győzik ellátni ezt a feladatot. Emiatt a gyakorlati alapok elsajátításához központi gyakorlati képzőhely lenne a megoldás.

A jelenlegi struktúrában problémaként említette, hogy az iskoláknak nincs megfelelő érdekeltsége a gyerekek fejlődésében („csak az számít, hogy melegyen a megfelelő óraszám”). Emellett a gyakorlati és elméleti képzési napok egymást váltogatják, így rendre megtörik a gyerekek fejlődési folyamata.


Mit jelentene a triális rendszer?

Az üzemek feletti képzőhelyek mintaként szolgáló németországi rendszerében ezzel szemben a diákok több héten át a központi képzőhelyen dolgoznak, majd szintén heteken át vannak a vállalkozásoknál, a harmadik pillért pedig az elméleti oktatásban töltött hetek jelentik. Tóth Istvánné szerint nálunk is ezt a triális rendszerre kell átállni, a jelenlegi duális képzést tovább bővítve. „A legideálisabb az lenne, hogy a gyereknek nyáron dolgoznak, és télen tanulnak, hogy ne legyen törés a folyamatokban.”

Az új struktúra országosan hat-hét regionális központot jelentene modern eszközökkel felszerelve és megfelelő szaktudású oktatókkal ellátva. Tóth Istvánné szerint ezek központok a külföldre távozott szakemberek oktatásba való visszahívását is lehetővé tennék. A triális rendszert a szakképzési hozzájárulásból befolyó bevételek közvetlenül fedeznék, a hozzájárulást paritásos alapokon az egész iparágra kiterjesztenék.

Galéria

ÉVOSZszakképzésmunkaerőhiányduális képzés