Amíg a lakás-takarékpénztárak esetében a megtakarítást a futamidő végén használják fel, addig a kormány a nemzeti otthonteremtési közösségekkel (nok) azt akarja biztosítani, hogy az új lakások építése folyamatos legyen. A kormányzati érvelés szerint 300 befizető esetén nem a 10 éves futamidő végén épülne 300 lakás, hanem évente adnának át harmincat.

Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló javaslatot.

A parlament döntése szerint a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással vagy licitálással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.

 

Lagalább 120 tagot kell hozzá összetoborozni

A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.  

A szervezők saját szabályzatuk szerinti rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak a futamidő lejárta előtt az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. A nyilvános kiválasztásnak két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

A licitáláskor azok szerezhetnek elsőbbséget, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Amennyiben több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.

Fontos leszögezni, hogy a nok új lakásokra vonatkozik, és ugyanazt tekinti új lakásnak, amit a CSOK szabályozása (például teljesülnie kell, hogy még senki sem lakott az ingatlanban).

 

Beszámítható az előző lakás

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.

Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.    

 

A lakás-takarékpénztárak is megmaradnak

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból többnyire felújításokat finanszíroztak.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

 

"Biztonságban kell tudni a közösséghez csatlakozó emberek pénzét"

Az eljárás lényegét Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter parlamenti felszólalásában foglalta össze. Eszerint amíg a lakás-takarékpénztárak esetében a megtakarítást a futamidő végén használják fel, addig a kormány az új eszközzel azt biztosítja, hogy az új lakások építése folyamatos legyen. „Így nem a 10 éves futamidő végén lenne 300 lakás, hanem évente adnának át harmincat” - érvelt Rogán Antal.

Fontosnak tartotta azt is, hogy biztonságban kell tudni a közösséghez csatlakozó emberek pénzét, ezért jelezte, hogy a nok nagyon szigorú előfeltételeket szab az állami támogatásnak. Hangsúlyozta azt is, hogy az állami támogatást nem a cég, nem a szervező, és nem a közösség, hanem a megtakarító magánszemély kapja. Hozzátette, az új törvény szigorú biztosítékokat vezet be, így a jelzálogjog érvényesítését szabadabbá teszi azzal szemben, aki nem teljesíti befizetési kötelezettségét.

A beszédében azt is kifejtette, az intézkedést az is indokolja, hogy a 2014-es adatok szerint Magyarországon az új lakások építések száma 10 főre jutva a lengyelországinak a negyede, a csehországinak harmada, a szlovákiainak pedig körülbelül a fele.

 

Angliában és Portugáliában már bevált

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón számolt be a nok-ról. Kósa Lajos elmondta, a nok más európai országokban, Angliában, Portugáliában már sikeres lakásépítési gyakorlatot honosít meg. Hozzátette, ma is létezik Magyarországon lakáshoz jutást segítő fogyasztói közösségi csoport, csak állami támogatás nélkül. Az újdonság most az, ha valaki egy ilyenbe belép, akkor tíz éven belül biztosan lakáshoz jut.    

A politikus a nok-ot klasszikus fogyasztói közösségként írta le. Hangsúlyozta, rendkívül komoly garanciákat követelnek meg, ha valaki az állami támogatást is fel akarja használni. Kósa Lajos kitért arra is, hogy a részletszabályok még váratnak magukra, most a kerettörvényt fogadta el a parlament.

(mti, magyarepitok.hu)