Közbeszerzési törvény: vannak-e kiskapuk?

Hegedűs Gergely

2016.01.08

Az új szabályozás elvileg véget vet annak a gyakorlatnak az építőiparban, hogy munkavállalóval alig rendelkező cégek nyerjenek közbeszerzési eljárásokat, miközben a teljesítést alvállalkozókra bízzák. Egy jogi elemzés arra kereste a választ, hogy mindez mennyire működhet a gyakorlatban.

Az új szabályozás elvileg véget vet annak a gyakorlatnak az építőiparban, hogy munkavállalóval alig rendelkező cégek nyerjenek közbeszerzési eljárásokat, miközben a teljesítést alvállalkozókra bízzák. Egy jogi elemzés arra kereste a választ, hogy mindez mennyire működhet a gyakorlatban. A kiskapuk nem kizártak, ugyanakkor a szabály megsértése szankciókkal járhat. 

A 2015. november 01-től hatályba lépett új közbeszerzési törvény kimondja, hogy a pályázatokon nyertes vállalatnak a kivitelezés során 50 %-os saját teljesítési értéket kell képviselnie, vagyis az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes saját teljesítésének arányát.

A változásról a Magyar Építők is beszámolt, jelezve hogy ezzel várhatóan csökken a pár főt alkalmazó cégek tevékenysége, akik eddig a valódi szakemberlétszámmal és megfelelő infrastruktúrával rendelkező cégek elől nyertek el esetenként jelentős összegű közbeszerzési pályázatokat.

A Szecskay Ügyvédi Iroda ugyanakkor megvizsgálta, milyen tényleges hatása lehet az új szabályozásnak. Az összefoglaló szintén leszögezi, korábban komoly problémát jelentett, hogy – főként építési beruházások esetén – egyes ajánlattevők számtalan közbeszerzési eljárást nyertek meg, a teljesítést azonban alvállalkozóikra bízták. A piacon ennek megfelelően alakult az építőipari cégek struktúrája is: a legnagyobb építőipari cégek alig rendelkeznek már építőmunkás munkavállalókkal.

Az elemzés szerint a cégek egyik várható reakciója arra fog alapozni, hogy a szabályozás értelmében a közös ajánlattevők teljesítését összeszámolják. Így ugyanis lehetséges lesz, hogy a nagyobb építőipari cégek korábbi alvállalkozói körükkel közösen induljanak a közbeszerzési eljárásokon.

Az összefoglaló egy másik lehetséges eszköznek tartja, hogy a korábbi közbeszerzési törvényhez hasonlóan továbbra sem minősül alvállalkozónak a gyártó, forgalmazó, alkatrész-, alapanyag-, építőanyag eladója. Építőipari beruházások esetén értelemszerűen az árazott költségvetés jelentős részét az építőanyag költsége teszi ki. A jövőben várhatóan még fontosabb lesz, hogy a teljesítés során melyik társaság építi be számlájába az építőanyag költségét. A nyertes ajánlattevő építőipari cégek várhatóan élnek majd a lehetőséggel és ajánlataikat úgy adják majd meg, hogy az építőanyag teljes költségét saját teljesítésükként számolják el, ezzel elérve a saját teljesítés minimum arányát.

Utóbbi lehetőség azonban nem áll fenn, ha a közbeszerzési eljárás tárgya nem építési beruházás, hanem szolgáltatás megrendelés, például kiviteli tervek esetén. További fontos tudnivaló, hogy a probléma árubeszerzéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban nem áll fenn, mivel árubeszerzések esetén a jogszabály nem határozza meg a nyertes teljesítésének minimum arányát.

Ugyancsak fontos, hogy a nyertes ajánlattevő jól kalkulálja ki előre a saját teljesítésének arányát, ha ugyanis a saját teljesítésének aránya nem éri el a kötelező minimumot, úgy az ajánlatkérő jogosult – de nem köteles – a szerződést felmondani.

Tegyük hozzá, a hatályban lévő jogszabály szerint az arányokat nem csupán emiatt érdemes betartani. A Közbeszerzési Döntőbíróság ugyanis jogsértés megállapítása esetén szankciókat alkalmazhat: többek közt törölheti az ajánlattevőt a minősített ajánlattevők listájáról, illetve bírságot is kiszabhat. A bírság a közbeszerzési eljárás becsült értékének 10 százalékáig terjedő összeg lehet.

(epiteszforum.hu, magyarepitok.hu)

közbeszerzés