Három százalékos bővüléssel zárt tavaly az építőipar

A Nemzetgazdasági Minisztérium a közleményében úgy fogalmaz a KSH által közzétett adatokról, a bővülés több lábon áll, szinte minden szektor támogatja. Az év végén gyorsultak az uniós kifizetések, a tartósan alacsony olajárak több csatornán keresztül is erősítették a belső kereslet élénkülését, és kiválóan teljesített az ipar és az export is. A járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok mellett az elektronika és a fémipar is hozzájárult a növekedéshez.

A piaci szolgáltatások közül kiemelkedik a turizmus teljesítménye, hiszen tavaly 5,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. A kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékkal bővült 2015 negyedik negyedévében, a belső kereslet élénkülését a növekvő reálbérek és a rekord magas foglalkoztatás is támogatta.

A mezőgazdaság gyengébb eredményeket mutatott, ha az agráriumot kiszűrjük, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzőinek számítása szerint 3,8 százalék körül bővült volna hazánk GDP-je a 3,2 százalékkal szemben.
 

A várható lassulást ezzel ellensúlyozzák

A közlemény hangsúlyozza, Magyarország növekedése továbbra is jelentősen meghaladja az unió átlagát, a GDP bővülése mellett pedig az államadósság szintje is tovább mérséklődött. Magyarország külső és a belső egyensúlyi pozíciója is kedvezően alakult, a külkereskedelmi többlet a tavalyi év során meghaladta a 8 milliárd eurót, az államháztartás hiánya pedig a GDP 2 százaléka alatt alakulhatott 2015-ben. A tavalyi GDP-növekedést az adóbevételek alakulása is alátámasztja, többek közt az általános forgalmi adóból befolyt magasabb bevétel egyértelmű jele a gazdaság élénkülésének.

Az NGM emlékeztet, a kormány az uniós költségvetési ciklus váltása miatt várható 2016. évi átmeneti lassulás érdekében arról döntött, hogy idén több mint 2000 milliárd forint EU-s forrást kell kifizetni Magyarországon. Ezen túlmenően az Otthonteremtési Program, a bürokráciacsökkentés, az adócsökkentések, a vállalati hitelezés ösztönzése, valamint a szakképzés átalakítása hosszabb távon is emelheti a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét.
 

Az év végi beruházások sokat jelentettek

Az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint minden elemzői várakozást felülmúlt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adataira reagálva Balatoni András, az INGBank vezető elemzője kiemelte: messze meghaladta az elemzői várakozásokat a magyar GDP tavalyi utolsó negyedéves 3,2 százalékos növekedése, amivel az éves bővülés 2,9 százalék lett 2015-ben, 2007-óta a második legmagasabb érték a 2014-es 3,7 százalék után. Az éves bővülés mögött több szektor jó teljesítménye áll, két kisebb ágazatot - építőipar, mezőgazdaság - kivéve. Részletes adat még nem áll rendelkezésre, de felhasználási oldalon a dinamikus növekedést a beruházások újbóli megugrása okozhatta, az EU forráslehívások tavaly év végi jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás és a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez - vélekedett. Balatoni András szerint idén lassulhat a növekedés, így 2016-ban 2,0 és 2,5 százalék közötti éves átlagos GDP-növekedésre számít.

A CIB Bank elemzői kiemelték: a negyedik negyedéves eredmény jelentősen meghaladta a 2,5-2,6 százalékos piaci konszenzust. Az eltéréshez több gazdasági ágazat vártnál jobb teljesítménye is hozzájárulhatott - írták. Az utolsó negyedév statisztikái alapján különösen az ipar, illetve az ipari export hozzájárulása lehetett jobb a várakozásoknál, de a belső kereslet hozzájárulása is jelentős lehetett a CIB szerint.    
 

Folytatódott a felzárkózás

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy a vártnál jelentősen jobb GDP-adatok mögött a vártnál jobban teljesítő építőipar állhatott az utolsó negyedévben, illetve az, hogy a kormány lehívott minden rendelkezésre álló EU-s támogatást 2015 végéig. Ugyancsak szerepelhet az okok között, hogy a költségvetésben keletkező pufferből a kormány különböző beruházásokat finanszírozott meg - vélekedett. Mindemellett a jó eredményt az autóipar teljesítménye, illetve ezen keresztül az export kiemelkedő eredménye is megalapozta. Hozzátette, idén további lassulásra számítanak, várakozásuk szerint 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek a gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

Rámutatott arra is, hogy a GDP-növekedésben régiós összehasonlításban folytatódott a lemaradás - Szlovákiában 4,2 százalék, Romániában 3,7 százalék volt a növekedés -, ugyanakkor az eurózóna tagállamokhoz való gazdasági felzárkózás folytatódott 2015-ben.
 

Idén a fogyasztás húzhatja a növekedést

Az Erste elemzője szerint idén a háztartások által támasztott keresletben a vártnál nagyobb erő lehet, ami nagyobb lendületet adhat a gazdaságnak. Negatív kockázatként tartják számon a külső piacok, azaz az eurózóna, illetve Ázsia várható gazdasági teljesítményét, ami érdemben ronthat a magyar gazdaság kilátásain.    

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is arra számít, hogy az idén az első két negyedévben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, elsősorban az uniós kifizetések hiánya és a gyengének látszó nemzetközi kereslet miatt, így éves átlagban 2,2-2,3 százalékos növekedéssel lehet számolni.    

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a tavalyi utolsó negyedévben jelentősen gyorsult az ipar kibocsátása, míg a szolgáltatások szintén jelentősen hozzájárultak a növekedéshez. A növekedést azonban visszafogta a mezőgazdasági termelés visszaesése. Felhasználási oldalon a meglepetést a beruházások ismételt megugrása okozhatta, a tavaly év végi EU forráslehívások jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás, valamint a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez.    

Hozzátette: idén 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme az EU források alacsonyabb felhasználása miatt, ami visszavetheti a beruházásokat, így a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése miatt a fogyasztás lehet a növekedés húzóereje.    

Az elemző szerint 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, részben az EU források gyorsuló ütemű lehívása, részben a lakásáfa csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése miatt, így jövőre 2,8 százalékos növekedésre számít, sőt a lakástámogatás hatása miatt azt sem zárja ki, hogy a bővülés meghaladhatja a 3 százalékot is.

(magyarepitok.hu, mti)