„Sokszor az a furcsa helyzet áll elő, hogy olyan projektekről készülnek cikkek vagy riportok, ahol mi is jelen vagyunk, csak éppen nem látszunk. A mi tevékenységünk nagy része ugyanis a föld alatt zajlik”

– mondta bevezetőként Bedegi Tamás, az AVK Magyarország Kft. ügyvezetője, akivel a vállalat működéséről, piaci pozíciójáról és terveiről is beszélgettünk. Az AVK által gyártott szerelvények – tolózárak, visszacsapó szelepek, tűzcsapok – a víziközmű-hálózat alapvető elemei. A laikusok számára talán a tűzcsap a legismertebb, ám a rendszer döntő része a felszín alatt működik.

Mivel foglalkozik az AVK?

Nekünk a beruházások láthatatlan része ad munkát. Jó példa a Kvassay-zsilip, ami nem csupán egy monumentális létesítmény, de kiválóan mutatja termékportfóliónkat is. Azon 1800 milliméteres szerelvények, amelyeken keresztül átnyomják a vizet az RSD-be, a mi gyártmányaink. A szerelvénysorban a csapózár után elhelyezkedő olajhidraulikus visszacsapók itt ráadásul olyan fékkel vannak ellátva, amelyek csillapítják a rendszer torzítását.

Teljesen egyedi fékezőrendszert fejlesztettünk itt ki, ami nem csak ellenáll a hatalmas víztömegnek, de a szivattyúval való összehangolása és az irányítása lehetővé teszi, hogy másodpercre pontosan egyszerre működhetnek. Ilyen megoldás még nem született a világon, a Kvassay-zsilipre igazán büszkék vagyunk.

Természetesen jelen vagyunk a víziközmű szolgáltatásban, számtalan ipari parkban és az ország legnagyobb gyárépítéseinél is. A BMW gyáránál kialakított tűzivíz-rendszer például egyedülálló átmérővel rendelkezik, Európában először épült olyan, FM minősített rendszer ebben a dimenzióban, amit itt beépítettünk.

Hol a cég helye a magyar piacon?

Prémium szereplők közül nagyjából három vállalat jöhet szóba Magyarországon, összesen pedig talán 8-10 cég lehet a versenytársunk. Abszolút piacvezetővé fejlődtünk az elmúlt hat évben a szegmensünkben – olyannyira, hogy a magyar piac 2025-ös tolózár-igényének nagyjából a 3/5-ét mi szállítottunk.

Ez a bizalom köszönhető a mára 1,5 milliárd forint értékű, kereskedőpartnerünkkel közös raktárbázisunknak, aminek segítségével azonnal tudunk reagálni a kérésekre – még a nagyon nagy méretekből is tartunk raktáron. Ha mondjuk a Fővárosi Csatornázási Műveknél havária történik és hívnak minket, hogy kell egy 600-as szerelvény, mi egy órán belül a helyszínre juttatjuk és két órán belül el lehet hárítani a hibát.

A 30-40 éves pozitív üzemeltetői tapasztalatoknak köszönhető, hogy a relatív magas árszintünk mellett lehetünk piacvezetők. Ehhez a pozícióhoz persze szükségünk volt az olyan partnerekre, mint például a Fővárosi Vízművek. Külön érdem, hogy a vállalat bizalmat szavazott nekünk már csak azért is, mert ők a gyártói és minősítői igazolások ellenére, életszerű teszteken újból vizsgálják a termékeket.

Nagyon komoly szűrő ez, ahol még egy prémium gyártó terméke is elhasalhat.

Dániai székhelyű az AVK, de például Németországból érkezik a tűzcsapunk, Dániából a tolózárjaink és Olaszországból, Spanyolországból, Lengyelországból érkeznek speciális termékek. Vállalatunk minden kontinensen jelen van, ugyanakkor törekszünk a helyi gyártásra, az úgynevezett Glocal-elvet követve. Saját kutatás-fejlesztési részlegünk optimalizálja termékeinket, amelyekkel igyekszünk a piac változásaira és igényeire reagálni.

Merre indulhat tovább egy piacvezető ilyen speciális területen?

Aktuális és középtávon rohamosan fejlődő ágazat lesz a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ahol megbízhatóságunk és tapasztalataink kiválóan tudnak hasznosulni. Mi különösen érezzük, hogy az Európai Uniós projektek és az állami nagyberuházások visszaestek. Menekülőutat kell találnunk, amit mi az agráriumban leltünk meg. Itteni jelenlétünket pedig már a piacra lépésünkkor erősítjük termékfejlesztéssel és termékintegrációval.

Olyan terméket hozunk be a magyar piacra, amit senki sem kínál rajtunk kívül a kontinensen. Az olasz leányvállalatunk gyárt egy különleges öntöző hidránst, ami okos rendszerbe integrálható, AI-támogatott megoldásként jelentősen könnyítheti az agronómiában érintettek mindennapjait.

Csepegtetős és nagytáblás öntözéshez egyaránt kínálunk rendszerelemeket, amelyek nem csak kiváló minőségűek, de a távoli vezérlés lehetősége miatt új távlatokat nyitnak az üzemeltetésben. A gazdák – bizonyos peremfeltételek teljesülése esetén – otthonról, egy telefonról is elindíthatják akár hektárok öntözését.

Ezek használata a tervezőn múlik. Hogyan tudják támogatni a mérnököket?

Együttműködési és stratégiai megállapodást kötöttünk a Debreceni Egyetemmel, ahol a duális képzésben veszünk részt az Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és környezetgazdálkodási intézetében, ezen belül is a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakon. Az ott mesterképzésen részt vevő, jövendőbeli kollégákat segítjük. Folyamatban van továbbá egy másik egyetemmel is az együttműködési megállapodás megkötése, ahol kifejezetten vízépítési szakirányon tanuló fiatalokra fókuszálhatunk. Tevékenységünkre több rangos szervezet is felfigyelt, további partnerségi megállapodások megkötése van folyamatban.

Hiánypótló dolgot hoztuk létre továbbá egy saját oktatási platformmal, ahol a termékek működés közben is tesztelhetők. Ma Magyarországon nincs vállalat, amely ilyen formában beszállna az oktatásba. Úgy éreztük, helye van a korszerű technológiák bemutatásának a képzésekben.

Ma hazánkban hiányos a mélyépítési fizikai képzés és továbbképzés. Nincs például csőszerelő szakképzés, így aki ma el tud hárítani egy csőtörést, csak azért tudja elvégezni a munkáját, mert az öregek megmutatták, hogyan kell. Ezen felbuzdulva három modullal szálltunk be a képzésekbe:

van, amely a kékgallérosoknak szól, másik az egyetemistáknak és van, ami a kivitelezésben és víziközmű üzemeltetésben dolgozó tervezőknek, mérnököknek.

Az egyetemekre sokszor el sem jut a ma aktuális technológia, az okos megoldások fejlődését az oktatás nem tudta követni. Persze egy tolózárat megnyitni ugyanúgy kell, mint 40 évvel ezelőtt, de egy csőhálózati szerelvény hidraulikája elképesztően sokat változott az utóbbi években, például az áramlási szimulációk térhódítása miatt. Ezt mi tudjuk a fiatalok kezébe adni. Emellett a nagy kivitelező cégek szakembereit is rendszeresen fogadjuk az oktatóterünkben, hogy megmutassuk nekik az új fejlesztéseket és gyakorlati oldalról kiegészíthessük meglévő szaktudásukat.

A víziközmű-rendszerek klímaadaptációja, a mezőgazdasági vízgazdálkodás technológiaváltása izgalmas kihívás nem csak nekünk, de a hallgatóknak is.

Az oktatási platformunknál a hallgatókra koncentrálunk leginkább, hiszen a vízrendszereket tervező mérnökök óriási felelőssége, hogy amikor döntenek egy műszaki megoldás mellett, az évtizedekre határozza majd meg a szolgáltatás működését. Ebben van talán a legfontosabb szerepe az AVK tudásplatformjának: segítünk jó döntést hozni és partnerként veszünk részt a folyamatban a tervezéstől egészen az üzemeltetésig.

Jelentős kapacitásbővítés valósul meg

A jelenlegi tatabányai szennyvíztisztító telep névleges hidraulikai kapacitása 16.000 m³/nap, biológiai kapacitása pedig 109.416 lakosegyenérték (LE). A fejlesztés eredményeként ezek az értékek jelentősen növekednek:

• a hidraulikai kapacitás 23.877 m³/napra,
• a biológiai kapacitás pedig 224.876 LE (átlag), illetve 308.417 LE (85% tartósság) értékre emelkedik.

A beruházás részeként egy új, 10 000 m³/nap kapacitású teleprész is kiépül, amely négy párhuzamos sorból áll majd.

Korszerű technológiák és új létesítmények

A projekt egyik fontos eleme a meglévő telep korszerűsítése és kapacitásának növelése. Ennek során többek között fejlesztik

• az átemelő gépházat,
• az előmechanikai rendszert,
• a levegőfúvókat
• és az iszapátemelő gépházat.

Az új teleprész kialakítása során előülepítők, utóülepítők és biológiai tisztítóblokkok épülnek, valamint UV-alapú csírátlanítási technológiát is alkalmaznak. Emellett kiépül egy membrántechnológián alapuló utószűrési rendszer is, amely a teljes kapacitásra kiterjed.

Hálózatfejlesztés és rekonstrukciók

A beruházás nemcsak a telepen belüli fejlesztéseket érinti, hanem a kapcsolódó infrastruktúrát is. A csatornahálózat fejlesztése során

• az óvárosi főgyűjtő csatorna mintegy 1100 folyóméteres szakaszát NA1000 ÜPE vezetékre cserélik,
• teljes hosszában kiváltják a szennyvíztisztító telep és a szentgyörgypusztai iszapkezelő telep közötti iszap nyomóvezetékpárt (2×3500 fm NA200 KPE), valamint egy új, 3500 fm hosszú tartalék vezetéket is építenek,
• továbbá 33 közterületi átemelő rekonstrukciója valósul meg, amely villamos, irányítástechnikai, építési és gépészeti beavatkozásokat is magában foglal.

Szentgyörgypuszta is fejlődik

A szentgyörgypusztai iszapkezelő telepen szintén jelentős fejlesztések történnek. Új szippantott szennyvízfogadó és előkezelő létesítmény épül a meglévő helyett, emellett bővítik az iszapvíztelenítési technológiát is.

Mit jelent a peszticidszennyezés?

A projekt közvetlen előzménye, hogy Bogádmindszent vízbázisában peszticidszennyezést mutattak ki. A peszticidek mezőgazdaságban használt növényvédő szerek – gyomirtók, rovarölők, gombaölők –, amelyek a talajon keresztül a felszín alatti vízkészletekbe is bejuthatnak.

Amennyiben ezek az anyagok az ivóvízbázisba kerülnek, hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthetnek, ezért az uniós és hazai előírások rendkívül szigorú határértékeket szabnak meg jelenlétükre. Ha a szennyezés tartósan fennáll, a vízbázis kiváltása vagy új vízforrás bevonása válhat szükségessé – jelen esetben is ez a megoldás született.

Öt települést érintő rendszer jön létre

A beruházás egyik legfontosabb eleme a jelenleg külön működő vízellátó rendszerek összekapcsolása Siklósbodony és Hegyszentmárton között.

Az összekötés a településeket összekapcsoló országút mentén valósul meg, mintegy 1713 folyóméter hosszban lefektetett Dk 110 KPE vezetékkel. A fejlesztés eredményeként egy öt településből álló kis-regionális vízellátó rendszer jön létre, amely nagyobb üzembiztonságot és rugalmasabb vízellátást biztosít.

Technológiai fejlesztések Babarcszőlősön

A projekt részeként a Babarcszőlős településen található víztisztító telep kapacitásbővítése is megvalósul. A jelenlegi technológia nem elegendő az új rendszer igényeinek kiszolgálására, ezért korszerű vízkezelési megoldásokat telepítenek.

A beruházás műszaki tartalma:

• új vas- és mangántalanító berendezés létesítése,
• a meglévő kút felújítása,
• a glóbusz korszerűsítése,
• nyomásfokozó rendszer kiépítése,
• modern vezérlési rendszer telepítése.

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló közösségi irányelv teljesítését szolgáló hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet foglalja össze. A rendelet és mellékletei – a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően – településenként mutatják be a határérték feletti ivóvíz-minőségi paramétereket, illetve a tervezett, vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket.

A fenti célok elérése érdekében Magyarország ivóvízminőség-javító programot dolgozott ki, először országos, majd régiós szinten.

A kivitelezés előkészítése és kezdete

A Pest vármegyei község ivóvízellátásának korszerűsítését célzó szerződés 2023 januárjában lépett hatályba. A munka első szakaszában az engedélyes és kiviteli tervek elkészítése történt meg, amely szintén a régi egyik meghatározó építőipari cége, a KE-VÍZ 21 Zrt. feladatai közé tartozott. Ezt követően lőszermentesítési és régészeti munkálatok zajlottak, amelyek zökkenőmentesen valósultak meg.

A fejlesztés műszaki céljai

A beruházás célja az volt, hogy az érintett területen – elsősorban az öt, a vízminőséget kiemelten befolyásoló komponens (arzén, bór, fluor, nitrit, ammónium) tekintetében – a szolgáltatott közműves ivóvíz minősége megfeleljen a kormányrendeletben rögzített paramétereknek és határértékeknek.

A vízbázis és a vízműtelep a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. szolgáltatási területén helyezkedik el, a létesítmény üzemeltetését szintén a társaság végzi.

Kutak, technológia és tározók megújítása

Tápiószőlős vízellátását korábban négy darab mélyfúrású kút biztosította, amelyek közül kettő üzemelt, kettő pedig üzemen kívül volt. A projekt keretében a vízműtelepen új ivóvíznyerő kutat fúrtak, valamint a 4. számú kutat felújították, míg a többi kút felhagyásra került. Tuza Edit, a KE-VÍZ 21 zRt. projektvezetője elmondta:

A vízműtelep épülete 60 négyzetméterrel bővült, itt kapott helyet az új, 24 köbméter/óra kapacitású komplex tisztítástechnológia, amely a vas-, mangán-, arzén- és ammóniumtartalom eltávolítását végzi. Az új vízműtelepi infrastruktúra részeként az áram-, ivóvíz-, szennyvíz- és hulladékvíz-elvezetés mellett korszerű irányítástechnikai rendszer is kiépült.

A beruházás során megépült egy új, 2×50 köbméter hasznos térfogatú víztároló, valamint egy 60 köbméteres dekantáló medence. A meglévő hálózati, öblítővíz- és zagyszivattyúkat lecserélték.

Hálózatfejlesztés és víztorony-felújítás

A hálózatrekonstrukció részeként hálózati csomópontok kerültek felújításra, valamint 910 folyóméteren a meglévő NA100-as vezeték kiváltása csőroppantásos technológiával. A vállalkozó feladata volt továbbá a meglévő hálózat mosatása 24 830 folyóméteren, illetve a 100 köbméteres víztorony felújítása is.

Egészséges ivóvíz a lakosságnak

A projekt célja, hogy a község lakosait hosszú távon egészséges ivóvízzel lássa el. A fejlesztés előtt a szolgáltatott víz minősége vas-, mangán- és ammóniumtartalom tekintetében nem felelt meg a vonatkozó kormányrendelet előírásainak, a vízellátás nyersvizes üzemmódban működött. A vízkezelési technológia kiépítését követően vas-, mangán- és ammóniummentesítés, valamint fertőtlenítés történik.

A beruházás próbaüzemmel zárult, amely 2025. szeptemberében fejeződött be.

Azt írták, a szegedi iparterület II. üteméhez kapcsolódó, előrehozott vízépítési létesítmények megvalósítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság kérte be a pályázatokat, amelyek közül a KÉSZ-csoport ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek.

Magas szintű mérnöki és kivitelezési tapasztalatokra lesz szükség

A beruházás kiemelt céljaként a szegedi BYD projekt megvalósításához szükséges vízelvezetés ideiglenes megoldását jelölték meg. További cél az ehhez kapcsolódó előrehozott vízépítési létesítmények megépítése, illetve, hogy hosszú távon is biztosítsák a megnövekedett ipari terheléshez igazodó, vízelvezetési rendszer kialakítását.

A tájékoztató szerint a projekt rendkívül komplex, magas szintű mérnöki és kivitelezési tapasztalatot igényel, és kulcsszerepet játszik a térség ipari fejlesztéseinek biztonságos és ütemezett megvalósításában.

Ezt tartalmazza a projekt

A II. ütem keretében a kivitelezők feladata többek között:

• Északi övcsatorna megépítése 2 785 méter hosszban, magasvezetésű, előregyártott elemekkel burkolt kialakítással.
• Fehértói csillapító medence kialakítása fóliával burkolt, kiemelt víztározóként, vasbeton műtárgyakkal, 8 320 m3 térfogattal.
• Öthalmi csillapító medence megvalósítása 11 332 m3 térfogatban, leeresztő műtárgyakkal és a Keleti nyomóvezetékhez kapcsolódó töltővezetékkel.
• Hat darab fogadási pont kivitelezése, köztük csapadékvíz-átemelő szivattyúk, vasbeton műtárgyak, támfal és autópálya-keresztezést tartalmazó nyomóvezeték.
• Az Öthalmi szivattyútelep átalakítása, a Keleti nyomóvezeték csatlakozásának biztosítása érdekében.
• A Keleti nyomóvezeték I. szakaszának kiépítése DN900 ÜPE csővezetékkel, aknákkal és mérőműtárgyakkal.
• Ideiglenes vízelvezetési megoldások, provizóriumok átépítése és monitoring-, valamint irányítástechnikai rendszerek kiépítése.
• A teljes körű tervezési feladatok ellátása: kiviteli tervek felülvizsgálata, megvalósulási dokumentációk, üzemelési engedélyek és szabályzatok elkészítése, valamint anyagnyerő hely engedélyeztetés

A nyertes kivitelezők kiválasztásával folytatódhat Budapest északi részén a Pest–Észak árvízvédelmi védvonalak komplex fejlesztése, európai uniós támogatással – olvasható a TED-en.

A Pest–Észak árvízvédelmi projekt áttekintése

Korábban a projekt kiírásáról tájékoztattunk, a most megjelent hirdetmény az eredményeket taglalja. A beruházás megrendelője a budapesti önkormányzat, a projekt pedig két önálló részre bontva valósul meg:

• a Pest–É árvízvédelmi szakasz 101. számú védvonalnál a nyertes kivitelező az A-Híd Építő Zrt., míg
• a Pest–É árvízvédelmi szakasz 37–38. számú védvonal esetében a Colas Alterra Zrt.

A teljes, odaítélt szerződéses érték nagyságrendileg 6.1 milliárd forint, a kivitelezési idő mindkét esetben 23 hónap.

Mi zajlik majd a 101. számú védvonalnál?

A 101. számú védvonal az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepet és annak pufferterületeit öleli körbe. A védvonal teljes hossza mintegy 1630 méter, amelyen:

• kb. 840 méter árvízvédelmi töltés,
• kb. 790 méter vízzáró vasbeton támfal,
• valamint 1630 méter karbantartó út épül ki,
  egységesen MÁSZ (vagyis a mértékadó árvízszint) +1,30 méteres védelmi szintig.

Ezek lesznek a feladatok 37. és 38. számú védvonal-szakaszokon

A projekt másik fele a Pest–Észak árvízvédelmi rendszer 37. és 38. számú védvonal-szakaszait érinti, amelyek egymáshoz szorosan kapcsolódva, sűrűn beépített városi környezetben valósulnak meg.

A 37. szakasz a Zsilip utcánál csatlakozik a 101. számú védvonal végpontjához. Innen a védvonal nagyjából párhuzamosan halad a Duna egyik öblével, valamint egy meglévő, szekrényszelvényű csatornával, majd a Váci út 16. szám alatti benzinkút déli oldalán éri el a Váci utat. A szakasz teljes hossza megközelítőleg 500 méter.

A 38. szakasz a 37. szakasz végpontjától, vagyis a Váci út 16. szám alatti benzinkút déli oldalától indul, és a Váci út mentén halad tovább egészen a tervezési határon elhelyezkedő trafóházig. Ennek a szakasznak a teljes hossza mintegy 585 méter.

A Colas Alterra feladata mindkét szakaszon az árvízvédelmi mű teljes körű megtervezése és kivitelezése.

615 méter vízzáró vasbeton támfal és 135 méternyi résfal létesül

Ami a főbb műszaki megoldásokat és mennyiségeket illeti; a 37. szakaszon korábban már elkészült mintegy 220 méter hosszan az eredeti súlytámfal szélesítése vasbeton fal és résfal alkalmazásával. Jelen beruházás keretében ezen a szakaszon a meglévő falszerkezethez mobil árvízvédelmi falrendszer elemek beszerzése és beépítése történik majd.

A 38. szakaszon új építésként mintegy 115 méter hosszban valósul meg vízzáró vasbeton támfal, a hozzá tartozó vízzáró alépítménnyel együtt, egységesen MÁSZ +1,30 méteres védelmi szintig kiépítve.

A két szakaszt együtt vizsgálva:

• összesen körülbelül 615 méter vízzáró vasbeton támfal épül meg, részben mobil elemekkel kiegészítve,
• valamint mintegy 135 méter hosszban vízzáró vasbeton résfal létesül, amely terepszinttől kiépített mobil elemekkel biztosítja a szükséges védelmi szintet.

A Szegedi Tudományegyetem Science Park kutatási-fejlesztési-innovációs központjában épülő BYD elektromosautó-gyár, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont és a Rheinmetall-gyár szomszédságában kialakított infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a világ vezető nagyvállalatai dolgozzanak az itteni kutatóhelyeken.

Új átemelő- és nyomóvezeték épül

A beruházás során a keletkező szennyvíz egy részének elvezetésére új rendszert alakítanak ki. Ennek részeként a beruházási terület délnyugati sarkán egy szennyvízátemelő épül, amely napi 3.200 köbméter szennyvíz továbbítására lesz alkalmas.

Az átemelőtől egy, a várost elkerülő, párhuzamos nyomóvezeték-pár indul, amely a Tompai kapu úton keresztül csatlakozik a meglévő Rókus–Móravárosi főgyűjtő csatornához. Az engedélyes és kiviteli tervek elkészítése is a feladat része.

A közbeszerzés főbb mennyiségei közé tartozik több mint 16,5 kilométer nyílt árkos, valamint 660 méter kitakarásmentes vezeték építése, továbbá egy szennyvízátemelő létesítése. A munkák során közúti, vasúti és élővízi keresztezéseket is ki kell alakítani.

Az ipari park hosszú távú maximális szennyvízelvezetési igénye a jelenlegi adatok alapján napi 5.700 köbméter.

A városi hálózathoz csatlakozik a rendszer

A keletkező szennyvíz a meglévő szegedi szennyvíztisztító telepre vezethető rá, ehhez azonban új csatlakozások megtervezése és kiépítése szükséges.

A szennyvíz egy része, mintegy 2.500 köbméter naponta, gravitációs úton jut el a városi csatornahálózatba egy új vezetéken keresztül, amely nem része a jelen projektnek.

A fennmaradó napi 3.200 köbméter elvezetését az új átemelő és az ahhoz kapcsolódó, a belvárost elkerülő nyomóvezeték-pár biztosítja. Ennek keretében egy 8,6 kilométer hosszú, párhuzamos kialakítású, nyomott szennyvízvezeték épül.

Gépészeti, villamos és automatizálási feladatok is részei a munkának

A projekt során megépülő szennyvízátemelőben számos gépészeti berendezést helyeznek el, többek között szivattyúkat, tolózárakat, visszacsapó szelepeket és szennyvízaprítót. A pontos műszaki tartalmat a nyertes vállalkozónak az üzemeltetővel kell egyeztetnie. Felmerülhet az is, hogy az átemelőt aktív vagy passzív biofilterrel, illetve pneumatikus működtetésű szerelvényekkel kell ellátni.

Az átemelő villamos ellátását a települési hálózathoz csatlakoztatják. A kivitelezés lezárásaként érintésvédelmi jegyzőkönyv készül, emellett a nyertes ajánlattevő feladata a vízjogi engedélyes és kiviteli tervek elkészítése is.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság projektrészében a nagyobb volument egy tervezési munka képviseli, melyről részleteiben a közbeszerzési portálról tájékozódhatnak.

A napokban megjelent ajánlatkérői felhívás szerint egy vízgazdálkodási fejlesztés előkészítése zajlik:

egy olyan gravitációs vízátvezető csatorna tervezése, amely a Sebes-Körös térségéből juttatna vizet a Fekete-Körös felé.

A cél nem új vízkészlet létrehozása, hanem a meglévő víz hatékonyabb térségi újraelosztása — különösen ott, ahol gyakrabban jelentkezik vízhiány.

A nyertes tervező feladatai többek között:

• Környezeti hatástanulmány és Natura 2000 hatásbecslés
  — valamint a környezetvédelmi engedély megszerzése.
• Elvi vízjogi engedélyes terv
  a Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatornára.
• Létesítési vízjogi engedélyes terv
  a Sebes-Körösi vízkivételi műre.

Miért van szükség vízátvezetésre?

A Sebes- és Fekete-Körös közötti, 1 096 km² kiterjedésű terület domborzati és vízellátási adottságai eltérőek.
Míg a Sebes-Körös vízkészlete általában stabilabb, a Fekete- és Kettős-Körös vízgyűjtője gyakrabban szembesül vízhiánnyal.

A tervezett rendszer lényege, hogy a Sebes-Körös nagyobb vízkészletéből egy részt átvezetnének a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe, így a síkvidéki vízgazdálkodási területek egyenletesebben jutnának vízhez.

Fontos kiemelni, a vízkészlet nem nő, hanem átcsoportosítás történik a térségen belül — ezzel hatékonyabb vízszétosztás valósulhat meg.

A tervezett csatorna fő jellemzői

A Sebes-Kettős-Fekete-Körösök közötti összekötő csatorna a koncepció szerint:

• kb. 44 000 folyóméter hosszú,
• nagyobbrészt magasvezetésű csatorna,
• a meglévő Biharugrai fenékgátra támaszkodva vezeti végig a vizet
• egészen Sarkad városáig.

A tervezett vízhozam: 4–6 m³/s
— ekkora mennyiséget kell a csatornának biztonságosan végigvezetnie.

Innen a víz kisebb átalakítás után a meglévő belvízcsatorna-hálózaton keresztül eljuttatható a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe.

A jelenlegi előkészítési szinten a csatorna:

• fenékszélessége: ~4,0 m illetve ~3,1 m
• rézsűhajlás: 1 : 1,5
• üzemi vízmélység: ~2,0 m

Ezek a paraméterek a későbbi egyeztetések során még pontosításra kerülnek.

Tározók egészíthetik ki a vízrendszert

A csatorna vízkészletét két — egyelőre koncepcionális szinten létező — tározó bővítené:

Összesített kapacitásuk: 12–15 millió m³.

Ezek a tározók:

• kiegyenlíthetik a vízellátást,
• vízpótlást biztosíthatnak szárazabb időszakokban,
• növelhetik a vízgazdálkodási rendszer rugalmasságát.

Természetvédelmi területeket is érint

A tervezett létesítmények több Natura 2000 és országos jelentőségű védett terület térségében helyezkednek el, többek között:

• Felső-Sebes-Körös — HUHN20004
• Kis-Sárrét — HUKM10002
• Dél-bihari szikesek — HUKM20019
• Holt-Sebes-Körös — HUKM20018
• Köles-ér — HUKM20022

Ezért a projekt során kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok vizsgálata és a környezeti hatások minimalizálása.

A Sebes-Körösi vízkivételi mű, vagyis a két folyót összekötő csatorna indulópontja a Biharugrai fenékgát feletti szivattyútelepi tápcsatorna, innen keresztezi a Sebes-Körös bal parti töltését az 55+165 tkm környezetében, megtáplálása

• 2 × NÁ 2200 mm csőzsilipen,
• 4–6 m³/s vízhozam biztosításával történne.

Zagyva–Hajta átkötés: vízpótlás megújuló energiával

Az első területegység központi eleme a Hajta-patak vízpótlása a Zagyva folyóból, amely Szentlőrinckáta külterületén megépülő vízkivételi szivattyúteleppel és egy új öntöző-vízpótló vezetékkel valósul meg. A fejlesztés célja, hogy kiszámíthatóbb vízellátást biztosítson a Hajta vízrendszerében, különösen az aszályos időszakokban.

A rendszer lelke egy süllyesztett aknás szivattyútelep lesz a Zagyva jobb partján, amelyhez közel 1,7 kilométer hosszú nyomóvezeték csatlakozik. Ez másodpercenként 52 liter víz továbbítására alkalmas, és közvetlenül a Hajta-patakba juttatja a vizet egy szűrőmedencén keresztül.

A létesítmény különlegessége, hogy energiaellátását egy hibrid, szigetüzemű napelempark biztosítja, így a működés részben megújuló energiára támaszkodik, csökkentve az üzemeltetés környezeti terhelését.

Tavak és mellékágak megújítása a Hajta mentén

A második területegység a Hajta menti tavak és mellékágak vízháztartásának rendezésére fókuszál. A cél itt a víz visszatartása, a vízszintek szabályozása és a természetes élőhelyek hosszú távú fenntartása különböző műtárgyak és mederhelyreállítások segítségével.

A Fehér- és a Fekete-tónál egyaránt új, tiltós csőátereszek épülnek, amelyek lehetővé teszik a vízszint pontos szabályozását és az üzemeltető személyzet biztonságos átjárását is. A Gyulai-tó esetében vizes élőhely-rekonstrukció történik: mederkotrással javítják a vízszállítást, helyreállítják a tó körtöltését, valamint a környező mocsaras területek vízpótlását.

A Nagy-tó környezetében több beavatkozás együttesen szolgálja a vízháztartás stabilizálását. Fix fenékküszöb, tiltós csőátereszek, valamint kapcsolódó tereprendezési munkák segítik elő, hogy a víz ne folyjon el túl gyorsan, hanem a tájban maradva támogassa a természetes ökoszisztémákat.

Az Öreg-Hajta vízellátásának helyreállítása

A harmadik területegység az Öreg-Hajta vízellátásának javítását célozza, elsősorban az egykori medrek helyreállításával és új vízszint-szabályozó műtárgyak építésével. A beavatkozások Jászberény térségében valósulnak meg, ahol a vízvisszatartás, az öntözés és a belvízlevezetés összehangolt szabályozása kiemelt jelentőségű.

A tervezett munkák része a meder helyenkénti kotrása és korrekciója csaknem két kilométer hosszon, enyhe esésű, széles rézsűkkel kialakított szelvénnyel. Emellett négy darab tiltós csőáteresz épül, amelyek nemcsak a vízszintek szabályozását, hanem az útátjárást és a környező területek elárasztásának kontrollját is szolgálják. A kitermelt földanyagot a közelben terítik el, így az anyag a térségben hasznosul.

A vízjogi létesítési engedélyhez kötött beruházás célja a térség vízháztartásának javítása, a vizes élőhelyek megőrzése és a vízvisszatartás erősítése; a kivitelező kiválasztása folyamatban van, a jelentkezési határidő 2026. február 2.

Az óriási beruházás első ütemében a folyó vizének debreceni hasznosítására egyebek mellett: szivattyútelepek és egy 13 km hosszú vezeték épült. A víz ezen keresztül jut el egy háromezer köbméteres kiegyenlítő tározóhoz. Mederszélesítést valósítottak meg a józsai Klastrompartnál és kialakították a Vezér utcai víztározót.

A beruházás biztosítaná a Nagyerdő vízpótlását is

A mostani tájékoztatón elhangzott, jövőre folytatódhat a Civaqua, amellyel lehetővé teszik, hogy a Keleti-főcsatorna vize Debrecen északi és keleti területeire is eljuthasson. Ehhez megépítenék azt a 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. Innen a víz két irányba egy vízszétosztó műtárggyal jutna el a Nagyerdő vízpótlásának biztosítására, valamint a Kondoroson és a Cserei-éren keresztül a Fancsikai-tározók irányába.

Összekötő csatorna is épülhet a város körüli tavak megújítása mellett

Ehhez szükségessé vált az utóbbi csatornák átfogó fejlesztése és egy új összekötő csatorna kialakítása is.
További uniós pályázati forrásokból biztosítanák a város melletti Vekeri és  Erdőspusztai tavak megújítását és a Fancsikai-tározó vízutánpótlását is.

Újabb forrásokra is pályázna Debrecen a vízgazdálkodási kihívások kezeléséhez

Mivel a vizet magasabb területre kell eljuttatni, a város megállapodást kötött a kormánnyal egy hálózatfejlesztésről a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában. Egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3, 575 milliárd forint.
Rövidesen dönthet a városi közgyűlés arról, hogy pályázzanak-e egy további  5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. Ennek célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat és ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is.

A projekt összköltsége több mint 40 milliárd

A Civaqua-program második üteméhez a finanszírozást a most aláírt támogatási szerződés egy 2024-ben született kormányhatározat alapján biztosítja. Európai uniós források bevonásával lehetővé teszi a projekt elindítását, amelynek az összköltsége meghaladja a 40 milliárd forintot.

A beruházás eredményeként a napi befogadási kapacitás az eddigi 500-ról 634 köbméterre nőtt, ami több mint 6000 ember szennyvízének tisztítására biztosít megfelelő műszaki hátteret.

Az új telep teljesen automatizált, távfelügyelettel is működtethető, általa évtizedekig biztosított lesz a megfelelő vízminőség - írták. A telep ezután is a korábbi üzemeltető, az Alföldvíz Zrt. felügyelete alatt működik. A felújításával és kapacitásbővítésével párhuzamosan a csatornahálózat részleges rekonstrukciója is megtörtént.

Mint a csaknem 4500 lakosú Békés vármegyei város honlapján olvasható, 1,6 milliárd forint támogatásra szerződtek - 90 százalékos támogatási intenzitás mellett - az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből.

„Mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet az uniós és hazai határértékeknél jóval kedvezőbb mangán- és arzén szintekkel a projekt” - közölte Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára kedden Szolnokon, a projekt nyitórendezvényén.

Félmilliárd forintos beruházás

Amint az MTI beszámolójából kiderül: Rentz Tamás elmondása szerint a beruházás a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vezetésével a Nemzeti Vízművek Zrt., Tiszabő Községi Önkormányzata és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület együttműködésében valósul meg.

A projekt teljes költségvetése 547,8 millió forint, amelynek a 85 százalékát, azaz 465,6 millió forintot a svájci hozzájárulás fedez, a hazai társfinanszírozás összege 82,2 millió forint.

Hozzátette: ez a támogatás nem csupán anyagi forrás, ez bizalom Magyarország és a szakmai szervezetek felé, továbbá befektetés, hogy a vidék, különösen a kevésbé fejlett térségek is, ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg, mint az ország más részei.

Várhatóan 81 százalékkal csökken majd a víz mangántartalma

A projekt során korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek - sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek - jegyezte meg.

A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik - számolt be.

A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg - tette hozzá. Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. "A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga" - fogalmazott.

A feladat nem kevesebb mint

• egy ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport tervezése és kivitelezése,
• egy tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény létrehozása,
• valamint a meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitás-helyreállítása.

A szürkevíz minősége befolyásolja annak felhasználhatóságát

Az öt ütemben megvalósuló fejlesztés egyik célja

orvosolni a szennyvíztisztító telep kommunális szennyvízterhelését, hiszen a Debrecenben, illetve az agglomerációban élők száma ugrásszerűen megnövekedett. Így szükségessé vált a telep kapacitás-helyreállítása.

Az ipari parkokban képződő, elkülönítve gyűjtött ipari szennyvizek szakszerű és korszerű kezelését is hivatott biztosítani a projekt, mégpedig az üzemeltetés szempontjából költséghatékony, automatizált új szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia megvalósításával.

A tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény lehetővé teszi, hogy a tisztított szennyvízből előállított szürkevíz minősége biztosítsa annak minél szélesebb körben való felhasználását - a kezelési költségek alacsonyan tartása mellett.

A szennyvíztisztító végső tisztítási kapacitása eléri a napi 12 000 m³-t

Az új ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport megvalósítása az ipari parkok szereplőinek fejlesztési ütemezéséhez igazodva két lépcsőben történik.

• Az I. ütemben a létesítmény a keletkező, napi 8 000 m³ ipari szennyvíz fogadására és tisztítására épül ki.
• A II. ütem során további napi 4 000 m³ kapacitással bővül, így a szennyvíztisztító végső tisztítási kapacitása eléri a napi 12 000 m³-t.

A tisztított szennyvíz továbbtisztítására szolgáló létesítményt két ütemben kell megtervezni és megvalósítani.

• Az I. ütemben egy nettó 8000 m³/nap kapacitású továbbtisztító vonal épül ki. A létesítmény egy technológiai vonalon működik, azonban valamennyi berendezése melegtartalékkal, illetve párhuzamosított berendezésekkel rendelkezik a folyamatos üzembiztonság biztosítása érdekében.
• A II. ütem során egy teljesen új technológiai vonal létesül, amely további nettó 4000 m³/nap továbbtisztítási kapacitást biztosít.

A meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitás-helyreállítása során tervezésre és fejlesztésre kerül

• a durvarács,
• a telepi átemelő,
• a homokfogó műtárgy,
• az előülepítők,
• az osztómű,
• a biológiai műtárgyblokkok,
• az utóülepítők,
• az iszapsűrítő,
• az iszaprothasztó,
• a kigázosító műtárgy
• és a nagykörös recilkuláció.

A város honlapján található előzetes dokumentáció alapján a Torna-patak rekonstrukciójának többek közt az alábbi kimondott céljai vannak:

• az árvizek során keletkező többletvíz kezelése,
• a víz visszatartása és elvezetése,
• a meder szűkületek megszüntetése,
• az erősen mesterséges jellegű patakmeder természetközeli állapotba hozása, mely az élővilág és a városlakók szempontjából is pozitív hatást eredményez.

A dokumentációban kiemelt szempontként írták, hogy a kitermelésre kerülő anyagokat lehetőség szerint a helyszínen hasznosítsák. A beruházás előkészítése már zajlik, a kivitelezés 2026 nyarán indulhat, és két év alatt valósulhat meg – írja az ÉKM posztja.

Szorosan illeszkedik egy korábbi beruházáshoz

A projekt bemutatóján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a Dunántúl közepén fekvő Bakony kulcsfontosságú térségi kapocs, amely a balatoni régióval összefogva megsokszorozhatja turisztikai erejét.

Nyul Zoltán helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetközeli fejlesztések tervezésekor különösen fontos a környezeti lábnyom minimalizálása, a fenntarthatóság és a hosszú távú működtethetőség. Az eseményen Beregszászi Zsolt, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszteri biztosa is részt vett.

Az ajkai fejlesztés szorosan illeszkedik a város korábbi átfogó beruházásához, amelyről augusztusban számoltunk be részletesen: ennek során többek közt a Torna-patak környezete kapott teljes átalakítást a Strabag kivitelezésében. A fejlesztésben három új, a gyalogos- és egy az autós forgalom által használt híd épült a patak felett, valamint parkolók, körforgalmak jöttek létre.

Hosszútávon biztosítják a 12 ezres kisváros ivóvízellátását

Az eseményen V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára köszöntőjében rámutatott: olyan beruházás indul el, amely hosszú évek problémáira ad tartós megoldást és egyszerre szól a mindennapok biztonságáról, környezetünk védelméről és a jövő generációk iránti felelősségről.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta, új korszak kezdődik, hiszen a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával, állami társfinanszírozással, a Nemzeti Vízművek Zrt. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. szakmai irányításával olyan fejlesztés valósul meg, amely hosszútávon biztosítja a 12 ezres kisváros és a mellette fekvő község biztonságos és jó minőségű ivóvízellátását.

A tisztítás korszerűsítésén lesz a hangsúly

A két települést kiszolgáló ivóvíz-infrastruktúra, a víztermelő kutak és a tisztítási technológia elöregedett, a hálózat egyik része már nem tudta biztosítani a kellő vízminőséget, továbbá gondot okoz az ivóvíz magas vas-, mangán- és ammóniatartalma is - sorolta a problémákat az államtitkár.

A szakmai ismertetőn elhangzott: a projektösszeg legnagyobb részét, csaknem hatszázmillió forintot a nyersvízkinyerési- és tisztítási techológia fejlesztésére fordítják, de a beruházás tartalmazza az ivóvízhálózat fejlesztését Tiszavasváriban és a helyi víztorony rekonstrukcióját is.

Svájc részt vesz az egész ország vízminőségének javításában

Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete beszédében elmondta, a svájci állam 15,9 millió svájci frank (közel 6,6 milliárd forint) összegben biztosít támogatást a vízminőség javításához Magyarországon.

A program ivóvízre fordított keretének száz százaléka a kevésbé fejlett régiókba jut: hat támogatási kezdeményezésben kilenc település fordíthat 9 millió frankot (mintegy 3,7 milliárd forintot az ivóvízellátás fejlesztésére – közölte a nagykövet, aki hozzátette:

„Ezen belül Tiszavasvári és Szorgalmatos ivóvízjavító fejlesztéseihez körülbelül 1,5 millió frankos (644 millió forint) támogatást biztosít a svájci állam.”

Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője kifejtette: a Svájci Alap 85 százalékos forrástámogatása mellett a magyar kormány 15 százalékos társfinanszírozással, mintegy 113 millió forinttal támogatja a programot.

A projekt célja, hogy a régió ivóvízellátását hosszú távon fenntarthatóan és gazdaságosan biztosítsák, javuljon a vízminőség, valamint többletvíz érkezzen a térségbe karsztvíz-bázisokból és a Mura folyóból – ismertette Kovács Anita, a projektgazda DRV igazgatási és kommunikációs vezetője.

Jelentős különbségek vannak tél és nyár között

Czipri András, a DRV megbízott beruházási és fejlesztési osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a Balaton térségének ivóvízellátása a DRV kiemelt feladata. Főként az jelent kihívást, hogy zökkenőmentesen kiszolgálják a téli fogyasztást többszörösen felülmúló nyári szezont. Gond van az elöregedett vezetékrendszerekkel is, ami a minőségi mellett mennyiségi problémákat is okoz, növeli az üzemeltetési költséget és érinti az ellátásbiztonságot – jelezte, hozzátéve: átfogó fejlesztések nélkül nem biztosítható teljes körűen a térség ivóvíz-ellátása.

750 kilométernyi vezetéket építenének

Jelenleg a bakonyi karsztvízforrásból és felszíni vizekből, főként a sérülékeny vízbázisnak számító Balatonból biztosítják a régió ivóvizét, eltérő minőségben.

A tervek szerint a jövőben a tóból végzett költséges felszíni vízkivétel helyett karsztvízbázisok (nyírádi és kincsesbányai) fejlesztésével és bekapcsolásával, illetve a Mura folyó parti szűrésű vizével biztosítanák a térség számára az ivóvizet. A teljes megvalósításhoz 750 kilométernyi vezetéket kell megépíteni, ami több mint 4800 ingatlant érint.

A projekt tervezési szakasza tavaly lezárult, idén az engedélyek beszerzése a feladat – mondta Czipri András.

Hatalmas beruházást szerveztek meg

Krizsán György fejlesztési főmérnök hangsúlyozta, hogy a tervek nagy műszaki tartalmú fejlesztésről, többszáz milliárd forint értékű beruházásról szólnak. Ahhoz, hogy legyen esély a forrás elnyerésére az uniótól, el kellett készíteni a terveket, érvényes engedélyekkel együtt - mondta.

A főmérnök szerint a prioritást a Kincsesbánya-rákhegyi vízbázis fejlesztésének kell kapnia, amihez 30 milliárd forint körüli forrásra lenne szükség. Ezután következne a nyírádi ág bővítése, végül a murai ág kiépítése adná meg a térség számára az ellátás teljes biztonságát. A döntéshozókon múlik, hogy lesz-e forrás, és mikor a tervek megvalósításának megkezdéséhez – jegyezte meg.

Ezért nem ideális a Balatonból gyűjteni az ivóvizet

Magyarázata szerint a Balatonból történő ivóvízellátást azért kell kiváltani, mert bár a kritériumoknak megfelel, nem ideális a tóból nyert ivóvíz minősége. Nyáron nagyon meleg a víz, magas a szervesanyag-tartalma, és bizonyos biológiai szennyeződéseket is tartalmaz. Az elmúlt nyárról megjegyezte, helyenként voltak gondok a vízminőséggel, de nem akkorák, hogy el kellett volna rendelni szükség-vízellátást. Hozzáfűzte, hogy a DRV egész éves vízkivétele a Balatonból kevesebb, mint amennyi víz három meleg napon elpárolog a tóból.

Számos hasonló munkát végez Erdély-szerte a nagykanizsai székhelyű cég leányvállalata. A beszterce-naszódi munkálatokkal kapcsolatban Orban Cristian projektvezető segített tájékozódni. Mint rögtön hangsúlyozta:

„a Megrendelő és az érintett polgármesterek elégedettek a munkánkkal. A projekt során folyamatos az együttműködés és közösen dolgozunk azon, hogy a helyi lakosságot érintő kellemetlenségeket minimalizáljuk.”

Ezrek életét tehetik könnyebbé

A Beszterce-Naszód megyei Beclean (Bethlen), Căianu Mic (Kiskaján) és Nimigea de Jos (Magyarnemegye) vízellátásának, valamint a csatornázásának kibővítése, illetve a vízellátás helyreállítása a SZABADICS feladata, továbbá Spermezeu (Ispánmező), Târlișua (Felsőilosva) és Zagra (Zágra) települések vízellátásának bővítése. Ennek során számos részfeladat is rájuk hárul:

• Kiskajánból biztosítják a nyomást a Ciceu Poieni-i (Csicsópolya) elosztóhálózatban. Az ivóvízhálózatot 3.058 méterrel bővítik, amihez a háztartásokat is csatlakoztatják.
• Ispánmezőn 469 háztartás csatlakozik majd a bővülő ivóvízhálózathoz.
• Felsőilosván is bővítik az ivóvízhálózatot: itt 184 háztartás csatlakozik majd az ivóvízhálózathoz.
• Zágra ivóvízhálózatát pedig további 381 háztartás csatlakozásával növelhetik.

Jól halad a kivitelezés

„Év végén már közel 90%-os készültségben lesz a projekt”

– jelentette ki Orban Cristian, hozzátéve: „a projekt általános készültségi szintje mára meghaladja a 72%-ot. Eddig 97 kilométer PVC DN250 és PE 63–180 vezetéket fektettünk le a tervezett 134-ből.” Az ivóvízhálózat-építés is látványos előrehaladást mutat. Mint a projektvezető jelezte:

„Az öt érintett község közül kettőben – Spermezeu (98%) és Târlișua (93%) – gyakorlatilag a végső szakaszba értünk, és várhatóan ebben a hónapban befejezzük a munkát. Jelenleg a legintenzívebben Căianu Mic területén dolgozunk, ahol még mintegy 12 km PE és 12 km PVC cső lefektetése van hátra.”

A munkákban 55–60 fő vesz részt, ebből 15 ember Spermezeu, Târlișua és Zagra területén dolgozik, míg közel 40 fő Căianu Mic-en. A kivitelezést nehezíti a sziklás, köves altalaj, ami gyors döntéseket és folyamatos együttműködést igényel a mérnökszervezettel, műszaki ellenőrökkel és a megrendelővel is.

2026-ban végezhetnek

„A projekt zárását 2026-ra ütemeztük. A Megrendelő és a SZABADICS is elkötelezett abban, hogy a munkálatokat időben befejezzük annak érdekében, hogy a hálózat mielőbb biztosíthassa a települések ivóvíz-ellátását.” – szögezte le Orban Cristian.

Míg a munkálatokról Orban Cristian projektvezető nyilatkozott, Felföldi Cristian, a cég igazgatója a vállalat helyzetéről és jövőbeli terveiről adott lapunknak tájékoztatást: „a SZABADICS Romania Srl.-ben azon dolgozunk, hogy növeljük jelenlétünket a romániai közműépítési piacon. Csapatunk elhivatott és szorgalmas kollégákból áll, akik közösen dolgoznak a hosszútávú sikerekért.

Az elmúlt években több víziközmű-projektet fejezhettünk be, a pozitív megrendelői és lakossági visszajelzések pedig megerősítenek minket abban, hogy jó úton járunk. Büszkén mondhatom, hogy nemrég újabb közbeszerzést nyertünk el: Lemnia község (Kovászna megye) szennyvízhálózat-bővítésének kivitelezését, amelynek munkálatait 2025 őszén meg is kezdjük. Munkánkat kitartóan, alázattal folytatjuk és meggyőződésünk, hogy a SZABADICS-nak helye van a román közműépítési piacon.”

A bevezető mólópárból és egy háromszög alakú öblöt körülölelő területből álló, közforgalmú és egyben személyi kikötőnek is használt fonyódi létesítmény fejlesztéséről most a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg nyertes pályázat. A kiírásra a legjobb ajánlatot a MA-HARD Kft. tette, mintegy nettó 597 millió forint értékben.

Kikötőépítések, partfalmegerősítések: tapasztalat a Balatonon, a Fertő-tavon és a Velencei-tavon is

A MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft. a hazai építőipar több szegmensében is meghatározó KÉSZ Csoport leányvállalata. A cég a vízépítésben érintett, a cégcsoport stratégiai partnerével, a Mahart Tiszayacht Kft.-vel együtt. Ez utóbbi cég ügyvezetőjével közösen jártuk be két évvel ezelőtt három kikötő építkezését és egy interjút is készítettünk vele. A cég végezte a tavaly nyáron átadott alsóörsi Ypsilon Yacht Club építését is.

A Mahart Tiszayacht a kikötőépítésben elsősorban úszóművek és teraszok, valamint napozóstégek előállításával, illetve komplex, kikötőkben vízen fekvő stégek és mólószerkezetek saját szabvány szerinti tervezésével és gyártásával is foglalkozik.

A MA-HARD ezzel párhuzamosan folyószabályozási művek és vízi műtárgyak építéseiben, az élőhely-rehabilitációs munkákban és a kotrásokban rendelkezik nagy portfólióval. Számos más példa mellett jelentős szerepet vállaltak a Velencei és a Fertő-tavon, illetve a Balaton térségében végzett kikötőépítési és partfalmegerősítési munkákban is. Mindemellett a vízen úszó egyedi platformok kivitelezésében is jártasak.

Így épülnek át a partfalak

A közbeszerzési adatok szerint most egy átfogó beruházás valósul meg a MA-HARD fővállalkozásával a fonyódi kikötőben, melyben 6000 négyzetméteres területen a kivitelezés a kikötő behajózó csatornájának két mólószárán történik majd. A tervek szerint a kikötő területén a jelenlegi függőleges partfal folytatásaként, összesen 35 méter hosszan új kikötői partfal épül épül a közforgalmú személyhajó kikötőrészen.

Ez az új partfal a déli oldalról a meglévő kikötői partfalhoz csatlakozik majd külön szerkezetként, az északi oldalról pedig szárnyfallal köt be a meglévő burkolt rézsűig. A szerkezetet mindvégig acél szádlemezekkel alakítják ki.

A mólókról a dokumentációban külön megjegyezték: a mólószárra tervezett hullámtörő gerenda előregyártott vasbeton szerkezetként készül el. A keleti móló kapcsán a kiírás szintén rámutat: előregyártott vasbeton rézsűburkolatot építenek ki. A nyugati móló az átalakítást követően nem lesz járható, itt a magasítást a már korábban kiépített lábazat köveire támaszkodó vízépítési terméskőből alakítják ki.

Így épül át a móló sétánya

A mólósétányt a vízépítészeti tervek alapján magasabbra emelik, a nyugati oldalon új partfalat kap, a közpark északi határától a keleti oldalon alacsony beton mellvédfallal választják majd le.

Emellett a világítás és a pihenőhelyek átkerülnek a keleti oldalra. A mólófej kiemelt teraszát és a növényvályút is átépítik, a teljes felületen új, egységes térkőburkolatot fektetnek le. A térberendezési tárgyak is megújulnak. A mólófejen pedig többek között a jelenleg is használt kilátóemelvényt építik át, új lépcsővel, új korlátrendszerrel, pihenőfelületekkel és technikai műtárgyakkal.

Új fasor, felújított kilátóterasz, átépített pihenőterület, közösségi tér

A dokumentáció tájépítészeti-építészeti részében kiemelik:

• a kibővített kikötői rész az átépítéssel együtt kiemelt növényvályúkat, valamint új fasort kap;
• a délnyugati pihenőterületet részben átépítik,
• illetve a konzolos kilátóteraszt is felújítják.

Emellett a főbejárat közterületi kapcsolata is közösségi térré alakul, szervesen összekötve azt a kikötői pihenősávval. A térre új játszófelület, kerékpáros pont, ivókút, intenzív zöldfelület épül.

A központ alakul át a leginkább

A kikötő központi területén a jelenlegi kiszolgáló építményeket elbontják, a sétánytól keletre új burkolt tér épül ki. Ezeket az önkormányzati területről induló, a központi sétányra futó ívek határolják majd.

Az új téren két új pavilont is el lehet majd helyezni, emellett kisebb játszófelület jön létre. Új ivókút is kerül többek között a térre, illetve a két íves bevezető sétány mellet hosszanti irányú kerékpártároló helyeket alakítanak ki.

Az augusztus 22-i átadón Nagy István agrárminiszter a projektről elmondta, a település önkormányzata a vidékfejlesztési program egyedi szennyvízkezelés felhívására 2021-ben nyújtotta be pályázatát, amelynek legfontosabb célja a lakosság életkörülményeinek javítása volt.

Hozzátette, hogy a fejlesztés során 116 ingatlan bevonásával alakították ki a szennyvízelvezető csatornahálózatot és két egyedi szennyvízkezelő berendezést telepítettek. Ahogy veol.hu korábbi cikkében olvasható a berendezések a háztartásokban, közösségi intézményekben keletkező szennyvizet a határérték-előírásoknak megfelelő minőségben kezelik-tisztítják, majd a tisztított vizet a Bitva patakba engedik.

Három évtizedes várakozás ért véget

A vármegyei hírportál cikke idézi Marcsik Zoltánné Király Ágnes polgármestert, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy a település három évtizede várt a beruházásra: a korábban aknákban gyűjtött szennyvíz szikkasztása és szippantása helyett most hosszú távon fenntartható, környezetbarát megoldás szolgálja a község lakóit.

A fejlesztés hosszú távú céljai közé tartozik a községi életminőség javulása, a tiszta, egészséges települési környezethez való jog érvényesülése, a települési vonzerő, valamint a község népességmegtartó erejének javítása.

A projekt összértéke bruttó 450 millió forint volt, ehhez 310 millió forintnyi támogatás érkezett a vidékfejlesztési programból. A fejlesztés finanszírozásához az önkormányzat önereje és a lakosok befizetései is hozzájárultak.

Nagy erőkkel fejlesztik Szeged ipari területeit

A Szegedi Tudományegyetem Science Park kutatási-fejlesztési-innovációs központjának nagyszabású infrastruktúrafejlesztése látványosan halad előre. Az épülő BYD elektromosautó-gyár, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont és a szintén kivitelezés alatt álló Rheinmetall-gyár szomszédságában kialakított infrastruktúra (melynek két tó, valamint jelentős víz- és szennyvízvezetékhálózat kialakítása is a része volt) lehetővé teszi, hogy a világ vezető nagyvállalatai dolgozzanak az itteni kutatóhelyeken.

A napokban írtuk meg, hogy elkészült a Szegedi Tudományegyetem Science Park kutatási-fejlesztési-innovációs központjának nagyszabású infrastruktúrafejlesztése, ahol a Délút elkészítette a több mint fél kilométer hosszú vezetéket, amely az elektromosautó-gyárba vezet.

Idén februárban adták át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 85 hektáros tudományos és technológiai parkjának közműfejlesztését és a hozzá kapcsolódó úthálózatot, amelyet a Colas Zrt. és a Délút Kft. konzorciuma valósított meg. Ezt egészíti ki a Veolia Mélyépítő Magyarország Kft. által elnyert munkarész.

Az ezeket kiegészítő ivóvízvezeték tervezési és kivitelezési feladatainak teljeskörű ellátását pedig a Veolia Mélyépítő Magyarország Kft. nyerte el.

Több mint 5 kilométer vízvezeték épül

Az ipari park távlati vízigénye 7.000 m³/nap.

Ennek vízellátását a szegedi vízelosztó-hálózatról tervezik megoldani, amely négy ütemben valósulna meg. Ebből az első három ütemet a Szegedi Vízmű saját hatáskörben megtervezi és kivitelezi. Ezek során rövid vezetékszakaszok épülnek ki a jelenlegi vízelosztó-hálózat végpontjai és az ipari park között – e vezetékszakaszok azonban nem képesek biztosítani a szükséges távlati vízmennyiséget, ezért szükséges a V4-jelű vezeték engedélyes és kiviteli terveinek elkészítése, valamint azok megvalósítása.

A projekt során a nyertes feladatát képezi

• Szegeden DN 500 GÖV ivóvíz nyomóvezeték kiépítése a Pihenő utcai (DN 1000) SENTAB távvezetéktől a Budapesti úti DN 355 KPE vezeték között, 5,3 km hosszúságban,
• amelyből összesen 100 méternyi szakaszt kitakarásmentes technológiával kell megvalósítani.
• A nyertes feladata emellett a vízjogi engedélyes és kiviteli tervek elkészítése is. 

Mindehhez pedig mintegy 2,3 milliárd forint és pontosan egy év áll a Veolia Mélyépítő rendelkezésére.

A beengedett félmillió köbméter víz az éves párolgás felét pótolja

A vízpótlás ideje alatt félmillió köbméter víz beeresztésével, mintegy 25-30 centiméteres emelkedést tudnak elérni a holtágon - ismertették, hozzátéve: a háromnapos árhullámnak köszönhetően másfél héten át tudják növelni a holtág vízkészletét, amivel most az éves párolgás felét pótolják.

A víz útja

Amikor a Duna a Sió-torkolati műnél (Sió-árvízkapu) tetőzik, az árhullámot beeresztik a Sió-csatorna irányába, majd a Sió-árvízkaput zárják, a megemelkedett vízszint pedig lehetőséget teremt a kutyatanyai zsilip megnyitására a Sió-csatorna felől a tolnai Holt-Duna irányába. Hangsúlyozták: a vízpótlással fenntartható a páratlan természeti értéknek számító holtág ökológiai egyensúlya, illetve - mivel a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog - ezzel biztosítják a talaj vízkészletének regenerálódását a holtág tágabb környezetében is.

A közvetett úton történő vízpótlás a holtágak számára létkérdés

Kitértek arra is, hogy a Dunának kevés jelentős holtága van, ezek jobbára a Szigetközben és a Pakstól délre eső Tolna vármegyei folyószakaszon találhatók. Mivel a holtágaknak nincs kapcsolatuk az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet - jegyezték meg.

A tervek már elkészültek a holtágak rehabilitációjára

Ahogy arról már korábban az MTI és számos portál hírt adott, elkészült a Tolnai Duna-holtágak rehabilitációjának tervezése tavasszal a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és a Meridián Mérnöki Iroda Kft. közreműködése által.

A Duna jobb partján, Paks és a Sió között húzódó faddi, bogyiszlói és tolnai Duna-holtág a 19. századi folyószabályozás előtt élő szakaszok voltak; a 30 kilométer hosszú, 2-10 kilométeres sávban lévő holtágak az éghajlatváltozás és a csapadékhiány miatt mára jelentősen eliszaposodtak. Beavatkozás nélkül viszont, hosszú távon eltűnik a holtágrendszer.

Az előzetes becslések szerint 40 milliárd forintra lenne szükség a munkálatokhoz

A teljes rehabilitáció költségvetését a kiviteli tervek elkészültével lehet meghatározni, a tervezői becslés alapján mintegy 40 milliárd forintba kerülne, amire jelenleg hazai és európai uniós forrás sincs. A tolnai holtág vízpótlását a doromlási szivattyútelep helyreállításával lehetne megoldani, amellyel az élő Dunából szivattyúzhatnak vizet a holtágba.

Európa összefogott az utolsó szigetek megmentéséért

Az „utolsó megmaradt vad szigetek" megóvása érdekében projektet hívott életre a Duna-menti védett területeket kezelő szervezeteket tömörítő DANUBEPARKS hálózat. Az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park koordinálásával elindított LIFE WILDisland programban 2027-ig 14,2 millió eurós beruházás valósul meg a víziutak kezelőivel, erdészeti hatóságokkal, és erőművek üzemeltetőivel közösen.

A cél 34 dunai sziget természetes állapotának helyreállítása átfogó helyreállítási intézkedésekkel, ami összesen 48 km folyóvíz és 1267 ha folyó menti terület revitalizálásához járul hozzá.

A magyarországi tevékenységeket az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hajtja végre.

Minden Duna menti ország bekapcsolódott a programba

A WILDisland projektben valamennyi Duna menti ország képviselteti magát. A nemzetközi összefogásnak is köszönhetően két ütemben megvalósíthatják a Korpádi-sziget rehabilitációját. A közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből kiderül, hogy a kivitelezési munkálatok elvégzésének első ütemével, a folyószabályozási védművek átépítésével a KÉSZ Csoporthoz tartozó MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft.-t bízták meg.

Két ütemben rehabilitálják a szigetet

A Duna-Dráva Nemzeti Park megbízásából Őcsény és Sükösd térségében a Duna1493+300 és 1494+000 fkm-nél az alábbi munkálatok elvégzését tervezik a Korpádi-sziget rehabilitációja érdekében:

1. rész: Folyószabályozási kőművek átépítése

2. rész: Élőhelyrehabilitációs célú mederkotrás

A beavatkozással érintett részen négy sziget alakult ki a groynok és a T-alakú gyakorlófalak között. 

Ezek a szigetek alkotják a Duna-Dráva Nemzeti Park legnagyobb homokpad-komplexumát, alacsony vízállás esetén a homokpad szélessége eléri az 50 métert.

A szigetek a szukcesszió különböző fázisait képviselik a nyílt homokfelületektől a puhafás gyepeken át a fűzbokrokon át a puhafa galériaerdőig. 

A vízről végzik el a kőmű részleges bontását

A közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint jelenleg csak az első művelet elvégzése kezdődhet el. A mederkotrás forráshiány miatt később valósulhat meg.
A Korpádi kanyarulat jobb part felé eső, zátonyos gátmezői hosszirányú átjárhatóságának javítása érdekében a Duna 1493+300 és 1494+000 fkm szelvényében meglévő jobb parti folyamszabályozási kőművek korrekciója szükséges. A kivitelezés során szakaszosan megbontják a ezek koronaszintjét. A mederzárásból kikerülő kőanyagot felhasználják a kotrással érintett mellékág part felőli oldalának stabilizálásához és az erózió elleni védelméhez 60 cm-es réteg kialakításával.
A hirdetmény szabályozza azt is, hogy a mederelzárás átépítését a vízről kell az úszó munkagépnek elvégeznie.

A tervezett keresztgát átépítések főbb műszaki paraméterei:

• Teljes hossz: 42,71 m
• Kőgát bontás: 1981 m3
• A partvédelemi kőterítések esetében a
• Teljes hossz: 151,98 m
• Partvédelmi célú kőterítés: 1981 m3.

Közel 1700 méteren mederkotrásra is sor kerül

A projekt részét képezi bozót és cserjeirtás, valamint a mederben felhalmozódott uszadék eltávolítása is.
A Korpádi kanyarulat jobb part felé eső, zátonyos gátmezői hossz-irányú átjárhatóságának javítása érdekében a tervek szerint elvégzik majd a feltöltődött szakaszok csekély mértékű mederkotrását is. A mellékági kotrás főbb paraméterei:

• teljes hossz: ~1668 m
• összes mederkotrás: ~ 31364 m3
• kotrási fenékszélesség: 8.00 m
• rézsűhajlás: 1:3; 1:2
• kotrási szint: 82.40 - 82.49 m B. f. között, a DB’2006
• vízfelszíngörbe alatt 40 cm-el, azzal párhuzamosan.​

Az úszókotrók megjelenésére még várni kell

A közbeszerzési hirdetményben közöltek alapján a kivitelező a mederkotrást hidromechanizációs rendszerű (szívó-nyomó) úszókotróval vagy úszótagon elhelyezett hidraulikus kotróval is elvégezheti. Mindkét technológia alkalmazásának esetében a munkaterület a Duna felől vízen megközelíthető.
Az alkalmazott technológiák vízi munkavégzést és szállítást jelentenek, a szárazföldi élőhelyek munkavégzéssel kapcsolatos igénybevétele a személyzet munkahely megközelítésére korlátozódik.
Hidromechanizációs földmunka során a mederanyagot a kitermelés után a vízfelszínen, úszótagokon elhelyezett szállítócsövön történik, így geodéziai emelőmagasság leküzdésével nem kell számolni. Legnagyobb szállítási távolság: 856 méter.
A hirdetményből kiderül, hogy nem áll rendelkezésre a beérkezett ajánlatok alapján a szerződéskötéshez szükséges forrás.

Szakemberek felügyelik a mederkotrás mértékét és a növények megóvását

A hirdetmény rögzíti, hogy tilos a tervezett a tervezett fenékszintet meghaladó mértékű túlkotrás. Továbbá előírják a kotrás előtt a Duna-Dráva Nemzeti Park illetékeseinek bevonásával kizárólag a szükséges mértékben a mederben élő növények eltávolítását. A kikotort mederanyagot a Duna sodorvonalába helyezik el.

A burkolatban és mellette olyan esőkerteknek nevezett zöldfelületeket alakítanak ki, amelyek képesek a csapadék visszatartására és hasznosítására.

A helyben szikkasztás elősegítése a cél

A fejlesztéssel érintett területen új kapubejárókat építenek, valamint a parkolók kialakításánál vízáteresztő képességű burkolatot használnak, amely biztosítja az esővíz helyben szikkasztását. A téren a közvilágítást is megújítják - ismertette a polgármester. A fejlesztéshez 405 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást nyert el a város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében.

Tatán az elmúlt időszakban egy több mint 1,1 milliárd forintos vízrendezési projekt nyomán 1755 méteren épült új csatornahálózat.

A beruházás 96 családi házat, 250 társasházi lakást és egy önkormányzati óvodát védett meg az özönvízszerű esők következményeitől.

Alternatív megoldás az esőkert

A városban több olyan terület található, ahol a csapadékvíz elvezetése a hagyományos rendszerek megépítésével nem valósítható meg. Így a Nádas utcában 2023 őszén természetközeli, alternatív megoldásként 11 esőkertet alakítottak ki 500 négyzetméternyi felületen - tette hozzá Michl József.

Másodpercenként 800 literes vízhozamot kell majd biztosítani

A kiírásban részletesen kifejtik, hogy a vízpótlási nyomvonal hiányzó elemei közül mely létesítményeket kell megvalósítani.

A most szóban forgó részprojektben többek közt közel 4 kilométernyi nyomócső épül ki a 28+104-es és a 32+032-es kilométerszelvény között - a 2021-es évi kivitelezés során elkészült szakaszhoz kapcsolódva.

Emellett négy darab kombinált zsilipes vízleadó és vízhozam-vízállás mérő műtárgyat is építenek; továbbá kiépül a monitoring rendszer. A közbeszerzésből az is kiderül, hogy a kiépülő nyomóvezetéknek másodpercenként 800 literes vízhozamot kell továbbítania 8,036 km-es távolságra.

A 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra kell eljuttatni a vizet

A június elején "A víz útja a Homokhátságig" témában tartott tájékoztatón kiderült, a Kvassay-zsilip átadása volt az első lépés ahhoz, hogy a Duna vize a Duna-Tisza közi, aszályoktól sújtott Homokhátság lábához eljusson. A következő lépés pedig a víz továbbítása a Dunát a Tiszától elválasztó, magasan elhelyezkedő térségekbe.

A projekt részleteiről a tájékoztatón elmondták:

a Duna-völgyi-főcsatorna hajósi duzzasztójától egy kilométerre kiépítenek egy szivattyútelepet, ahonnan nyomócsöveken keresztül 10 kilométeren át a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra jut a víz egy egymillió köbméter kapacitású tározóba. Onnan pedig kisebb átemelésekkel el lehet osztani a vizet egyebek mellett Kiskunhalas irányába.

A további tervek szerint a projekt keretében a hajósi duzzasztótól mintegy tíz kilométerre északra egy másik duzzasztó is épül majd. Ennek feladata a Duna-völgyi-főcsatornán folyó víz szintjének megemelése lesz.

Kulcsfontosságú lesz a Fajsz térségébe tervezett dunai vízkivételi mű

Az előzetes modellvizsgálatok alapján a dunai vízkivétel kiépítése nélkül, a Ráckevei (Soroksári)-Duna — Kiskunsági-főcsatorna — Duna-völgyi-főcsatorna vízvezetési nyomvonalon, első ütemben másodpercenként 3 köbméter vízhozammal történhet a homokhátsági területre a vízpótlás az öntözési időszakon kívül, a téli-tavaszi időszakban.

A tervek alapján az első ütem létesítményeinek kibővítésével, fejlesztésével, valamint a Fajsz térségébe tervezett dunai vízkivételi mű megvalósításával a későbbiekben másodpercenként 18 köbméter vízhozamú pótlás érhető el a Homokhátság irányába.

2028. december végéig, a Széchenyi Terv Plusz programban elnyert 470 millió forintos európai uniós és magyar állami támogatásból valósítják meg a projektet. A fejlesztések az UNESCO MAB (Ember és bioszféra) programhoz tartozó, több mint 100 ezer hektáros terület természeti értékeinek megőrzése és az ahhoz kapcsolódó nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai feladatok infrastruktúrájának megerősítését szolgálják.

Az ártéren legeltetik a szürkemarhákat

A mostani projekt célja

a Mura árterén lévő, leromlott állapotú gyepek helyreállítása, a gyepes élőhelyek kiterjedésének növelése, a hagyományos extenzív állattartás bővítése, és a gyepekhez kötődő védett növény- és állatfajok megőrzése.

Azt írták, hogy a vagyonkezelésükben lévő területre a hatékony természetvédelmi gyepkezelés és a magyar szürkemarha-állomány téli etetéséhez szükséges szálas takarmány előállításához erőgépeket, adaptereket, mezőgazdasági eszközöket vásárolnak, továbbá az állattartás és a legetetés eszközrendszerét is fejlesztik.

Szintén fejlesztik az ottani természetvédelmi őrszolgálat és szakszemélyzet felszereltségét, a megfigyelés, az adatrögzítés és -feldolgozás eszközrendszerét, továbbá terepjáró gépkocsikat és vízi járművet is vásárolnak.

Könnyebben elérhetővé válik a kikötőhely

A pályázat keretében még többek között a muraszemenyei Hódvár Vízitúra-kikötőhelyet és a River’Scool vízparti oktatóhelyet is továbbfejlesztik: felújítják az odavezető utat, a kikötőhely gépészetét, újabb szabadtéri bútorokat szereznek be és oktatótáblákat is kihelyeznek.

Hubai Imre közölte, hogy az aszály elleni védekezés leghatékonyabb módszere Magyarországon a víz visszatartása, így ennek fokozására helyez hangsúlyt a kormányzat, és különféle támogatásokkal segítik a gazdákat, agrárközösségeket.

Az öntözhető területeket 400-500 ezer hektárra növelnék

Ismertetése szerint a kormányzati támogatások révén a következő időszakban - még idén - jelentősen emelkedni fog azoknak a termőterületeknek a mérete, amelyeket öntözni lehet, két-három éven belül pedig körülbelül 400-500 ezer hektáron biztosítható a mesterséges vízutánpótlás a kabinet céljai szerint - jelentette ki.

Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, s évente 80-90 ezer hektárt ténylegesen meg is öntöznek a gazdálkodók, de a futó és következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően ennek sokszorosán történhet vízpótlás, öntözés - mondta az államtitkár.

A vízvisszatartást szolgáló művek felújítását, áteresztő kapacitásuk növelését, csatornakotrásokat, -bővítéseket, új vízkivételi pontok és új vízellátási útvonalak létrehozását szolgálják azok a pályázatok, amelyekre a kormányzat forrást biztosít az agrárium számára - tette hozzá.

A költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodás

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy már az elmúlt években elkezdődtek az agráriumot érintően a vízmegtartással, vízkivétellel kapcsolatos fejlesztések, így sok helyütt a technikai eszközöket korszerűsítették, árapasztó tározókat hoztak létre, ennek köszönhetően idén már mintegy 200 millió köbméter csapadékot tudnak visszatartani és felhasználni Magyarországon.

Egy év múlva ez a szám már másfél milliárd köbméter lesz és a jövő év végére elérheti a hárommilliárd köbmétert, ami másfél balatonnyi vízmennyiségnek felel meg, s amelyet az aszállyal leginkább sújtott 1,2 millió hektáron lehet visszatartani majd - emelte ki az államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák együttműködését is szeretnék ösztönözni, ugyanis a víz megtartásához, az öntözéshez kapcsolódó költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodási mód.

A napraforgó és a kukorica sorsa a következő napokban el is dőlhet

Arra a kérdésre, hogy a milyen komoly aszálykárokra lehet számítani idén, illetve, hogy megismétlődhetnek-e a 2022-es szárazságból eredő károk, az államtitkár azt mondta, hogy jelenleg némileg jobb a helyzet, mint két éve. Az árpát, a repcét már aratják, s hamarosan az őszi búzát is betakarítják, így "az ország kenyérgabonája nincs veszélyben" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ugyanakkor "a napraforgó és a kukorica kifejezetten veszélyeztetett" állapotban van, ahogy a gyümölcsösökben is nagy szükség van vízre. Közölte, hogy a nem öntözött területeken a napraforgó és a kukorica sorsa a következő napokban el is dőlhet, gyér termés várható az aszállyal sújtott területeken.

Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendégeként arról beszélt, hogy a közelmúltban aszályvédelmi gyakorlatot tartottak az Alföldön, amely azt mutatta, hogy a magyar vízügy a szóba jöhető területeken felkészült a vízhiány pótlására a felszíni vízfolyásokból.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szándékai szerint az ország öntözési, vízpótlási potenciáljának növelésében egyre inkább partnerek nemcsak a gazdák, hanem a társadalom is, a hiányzó víz pótlásához pedig megvannak a technológiák és az országon keresztülhaladó folyókkal pedig a természet nyújtotta lehetőség is.

A csatornák karbantartottsága, feltöltöttsége, fejlesztése, a vízérhálózat tágítása, bővítése, a visszaállító kapacitás jelentős mértékű bővítése és a tározás fejlesztése szerepel a következő hónapok és évek feladatai között

- emelte ki.

A vízfolyás medrét a 19. század derekán kiegyenesítették, majd az 1930-as években halastó rendszert kapcsoltak hozzá. A beavatkozás és az éghajlatváltozás kedvezőtlen folyamatokat indított el a térségben, amelyek veszélyeztetik a Boronka-melléket borító erdőket, vízfolyásokat, lápokat és a száraz homoki gyepes területeket.
A most induló beruházás célja, hangzott el a nagybajomi projektnyitón Rácz Andrástól, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkárától, hogy csökkentsék a villám árvizek pusztító hatásait, megerősítsék az aszály elleni védekezést.

Kanyarokat alakítanak ki a patakmederben és utat nyitnak a víz számára 

A beruházással Nagybajom város határában, a Boronka- és Aranyos-patak mentén helyreállítják és fejlesztik a vizes élőhelyeket, annak érdekében, hogy javuljon a terület ökológiai állapota és megőrizzék, illetve növeljék a jellegzetes vizes és vízi élőhelyek kiterjedését, valamint biztosítsák az erdők vízellátását. Az elmúlt században végrehajtott vízrendezési munkálatok következtében a Boronka- és Aranyos-patakok egyre inkább eltűntek, a homokhátságok kiszáradtak, a víz pedig a szűk, egyenes medrekben gyorsan elfolyt. A következő időszakban:

 a korábban egyenesre mélyített vízfolyásokat visszakanyarítják, a mesterséges árkokat lezárják, így a víz újra szétterülhet a tájban, és a talajba is visszakerülhet.

Új élet költözhet a láprétekbe

A beruházással csökkenteni akarják az egyre hosszabb aszályos időszakok során bekövetkező kiszáradás mértékét illetve mérsékelhetik az időnként hirtelen nagy mennyiségű csapadék okozta árvizek romboló hatását.
A talajvízszint emelésétől, illetve a csapadékvizek visszatartásától a gyepterületek ökológiai állapotának javulását várják, valamint azt, hogy álljon vissza a kékperjés láprétekre jellemző fajösszetétel és bővüljön a védett növényfajok állománya.

Az őshonos erdők túlélési esélyei is növekednek

A projekt elősegíti a vízvisszatartásokkal szomszédos erdőterületek vízháztartásának javulását is. Ezzel megállíthatják egyes erdőterületek szárazodását, amellyel csökkenthető az inváziós és/vagy adventív növényfajok térhódítása.
A beavatkozás célja az is, hogy az őshonos erdőtársulások biztosítsanak állandó és megbízható fészkelőhelyet számos természetvédelmi szempontból értékes madárfajnak. A talajvízszint emelése, valamint a kaszálással és legeltetéssel folytatott természetvédelmi kezelés az őshonos állományok jobb helyzetbe kerülésével hozzájárul az inváziós növényfajok visszaszorításához is.

A Boronka-patakon kereszttöltések épülnek

A tervezett építési beruházás keretében a Boronka-patakon lévő árkon legalább négy helyen kereszttöltés építése valósul meg. A meglévő meder szakaszokat ásott medrekkel kötik össze, a meglévő természetbeni adottságokat, növényborítást figyelembe véve a fák között kanyargó szakaszok kialakítása a cél.

Víz jut a tájba

A projekt leírásból kiderül, hogy az Aranyos-patakon lévő árkokon kőből épült kereszttöltésekkel megemelik a vízszintet, majd a patak menti rét mélyebb fekvésű, gyomos széleiben vezetik a vizet. A meglévő mélyedéseket természetszerű csésze keresztszelvényű, kanyargó medrekkel kötik össze.
Vízelvezető árkokat kőből épült fenékküszöbökkel zárják el, a zárásokat lépcsőzetesen helyezik el a területen, így kerülik el a kívántnál nagyobb egybefüggő vízfelület kialakulását.

Ökoturisztikai fejlesztések is megvalósulnak

A most induló vízrekonstrukciós projekt mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságban további fejlesztések is elkezdődnek, összesen 2,8 milliárd forint értékben, a KEHOP Plusz program keretében.
Az államtitkári tájékoztatás szerint 800 millió forintot fordítanak ökoturisztikai és környezeti nevelési célú beruházásokra, további 800 millió forintot pedig modern, környezetkímélő állattartási infrastruktúra kialakítására. A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére szintén 800 millió forintot különítenek el.

A kezdeményezés nem csupán a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új, mesterséges vízfelületek létrehozását, valamint a kétéltűek biztonságát szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magában foglalja

 - emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) államtitkára a Bánhorvátiban tartott sajtóeseményen a tárca május 14-én kiadott közleménye szerint.

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki.

A klímaváltozásra adott reakció

A jelenlegi fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is. Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra.

Három tó feltöltődése ellen küzdenek

A három legnagyobb tó - a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó - hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100-300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2-50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki.

A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását - áll a közleményben.

A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását. A projekt egyik fő célja, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák okozta állapotromlását kezelje, hozzájárulva a változatos életközösségek hosszú távú megőrzéséhez - emelte ki az államtitkár. Külön figyelmet fordítanak a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, továbbá a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak mérséklésére - tette még többek között hozzá.

Mint a tárca közleményéből kiderül, Rácz András ismertette, hogy a „Hortobágyi Öregtavak vízellátásának és természetvédelmi kezelésének fejlesztése” című projekt teszi lehetővé a Hortobágy legöregebb halastavainak fejlesztését.

A korszerűsítés során

• megújulnak a halastavak vízellátását és szabályozását biztosító műtárgyak,
• a halastó egyéb létesítményeit helyreállítják,
• a teleltető medencéket rendezik,
• a tápcsatornát részlegesen helyreállítják,
• lehalászóhelyeket alakítanak ki,
• valamint a főgát közlekedését biztosítják.

A fejlesztés célja a halastórendszer extenzív akvakultúra fenntartására is alkalmas tavainak működőképes állapotban tartása.

Évente több tízezer vándormadár pihen itt meg

A közlemény szerint a projekt révén a Natura 2000 hálózat egyik gyöngyszeme, a madárvilág paradicsoma és a magyar vizes élőhelyek egyik legszebbike válik még gazdagabbá, amellyel így a jövő generációi is megismerkedhetnek majd. A Hortobágyi Öregtavak, más néven Hortobágyi-halastó, 1850 hektáros területével a Ramsari Egyezmény védelmét is élvezi. Ez a terület Közép-Európa egyik legfontosabb madárélőhelye is, ahol évente több tízezer vándormadár pihen meg.

A korszerűsítés azért szükséges, mert a megyei jogú városban az elöregedett vezetékek miatt gyakoriak a csőtörések, szivárgások, emiatt víz- vagy forgalomkorlátozások. A cserét az is indokolja, hogy az építéskor egészségre káros azbesztcementet használtak.

Az Ady Endre út alatt húzódó gerincvezetéket a Kronberg János utcától az Eötvös téri (Thököly úti) körforgalom közötti szakaszon cseréli a kivitelező BONEX Építőipari Kft. A kapcsolódó munkálatok során a vezetékbélelést is elvégzik 1262 fm hosszban, valamint Szalay Ferenc polgármester közlése szerint majd az útburkolatot is helyreállítják.

A vízvezetékfejlesztés és fenntarthatóság

A Nemzeti Vízművek Zrt. cégcsoportba tartozó Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. az idei év egyik jelentős szolnoki beruházását az Energiaügyi Minisztérium 450 millió forintos támogatásával valósítja meg. V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár az eseményen arról beszélt, hogy a fenntarthatóságnak minden fejlesztésben meg kell jelennie – erre példa a szolnoki vízvezetékfejlesztés is.

Jelezte: a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap normatív módon juttatja a forrásokat valamennyi önkormányzati és állami szolgáltató céghez. Hozzátette: ez nemcsak lehetőséget ad, hanem kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a meghatározott forrásból rekonstrukciós munkákat végezzenek. Ez országosan mintegy százmilliárd forintos nagyságrendű volt az elmúlt és az idei évben is.

Az első számítások alapján az elmúlt évben mintegy nyolcszáz kilométer csővezeték újult meg az országban, emellett forrást kellett biztosítani a szennyvíztelepek rekonstrukciójára is.

A cég éles piaci versenyben, többkörös ártárgyalás után nyerte el az öntözésfejlesztés II. ütemének kivitelezését, amit Nagyatád és Ötvöskónyi határában levő mezőgazdasági területeken kell megvalósítania a beruházás tervezési, engedélyeztetési és teljes projektlebonyolítási feladatait is koordináló AGROÁZIS Nemzetközi Kereskedelmi Kft. alvállalkozójaként.

Somogy déli részének egyik legnagyobb vízépítési projektje készül

„A víztározó töltéstestének hullámverés elleni védelmét építjük a tározó délkeleti oldalán 500 folyóméter hosszban, ami védelmet nyújt az esetleges viharos északnyugati szél esetén torlódó hullámok vízpermete ellen is.

– tudtuk meg a STRABAG munkatársaitól. Fontos feladatuk itt továbbá az öntözőkarok akadálytalan forgásának biztosítása végett a keresztező belvízelvezető árkokon ún. lineár átjárókat is építeni, amit d400, d600 és d1000 mm átmérőjű PP és VB csövekkel valósítanak meg.

A közel 300 hektár, a CLAESSENS cégcsoport művelésében levő mezőgazdasági terület időjárástól független vízutánpótlásához 10,3 kilométer polietilén víznyomócsövet építenek a mezőgazdasági művelésű területeken.

Mezőgazdasághoz igazított ütemezés

A kivitelezést úgy ütemezték, hogy az építés terménybetakarítás után történjen. A tervezett nyomvonalakon 10 méteres sávban az őszi művelést már nem végezték el, a szerződés szerint pedig úgy kell a kivitelezést teljesítenie a STRABAG szakembereinek, hogy a tavaszi vegetációs időszakban az öntözés már biztosítható legyen, így a feladat teljesítési határideje 2025. március vége.

„Jelenleg – tették hozzá – a projekt befejezése előtt állunk úgy egy hónappal, de ezúton is szeretnénk megköszönni az AGROÁZIS és a CLAESSENS munkatársainak teljes beruházás során kiemelkedően konstruktív, segítő együttműködését.”

Számos átvezetés nehezíti a munkát

Összesen 10 új Center Pivot létesült, amelyek vízellátásához szükséges földvezetéket is építenek, így több helyen keresztezniük kellett a tankönyvekben szereplő szinte összes közművezetéket, mint például:

• régiós jelentőségű kommunikációs földvezetéket;
• víz- és szennyvízvezetéket;
• DN200 PN64 nyomásfokozatú, nagynyomású FGSZ földgázvezeték és ehhez tartozó hírközlő kábelt;
• számos helyen az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. kezelésében levő nagyközép-nyomású földgázvezetékét
• és a fentieken kívül a MÁV 38-as számú Somogyszob-Nagyatád vasútvonalát, illetve
• a Magyar Közút kezelésében levő, 68-as másodrendű főutat is két helyen – ebből egyik körforgalmú érintettségű, valamint
• a 6814-es számú Nagyatád-Somogyszob összekötő utat.

A DN200-450 átmérőjű csöveket felerészt elektrokarmantyús hegesztéssel, felerészben tompahegesztéssel toldottuk a vezetéképítés során.

Küzdelem az enyhe téllel

Amint a STRABAG munkatársaitól megtudhattuk: „a legnagyobb kihívást az időjárás viszontagságai jelentik. A tervezett munkáinkat már néhány milliméter csapadék is meghiúsíthatja, mert annyira átázik a talaj felső rétege, hogy gumikerekes kotró, de még négytengelyes terepes tehergépkocsi sem tud közlekedni a területen. Ilyen esetben csak a nagyteljesítményű mezőgazdasági vontatókkal és a láncos kotrókkal lehet munkát végezni.

Emiatt gyakran a fagy a segítségünk, hiszen mikor átfagy a talaj felső rétege, nehézgépeinkkel meg tudjuk közelíteni a munkavégzés tervezett helyszínét a nap korai óráiban.”

Mint kifejtik, a projektben a Messelia-hegyen a Radnóti utca környékén és a Goethe utcában összesen 940 folyóméter csapadékvíz-elvezető infrastruktúrát alakítottak ki folyóka, szivárgó tisztító akna, illetve hordalékfogó zsomp létrehozásával. A 355 millió forint összértékű beruházás tartalmazza a városi önkormányzat mintegy 80 millió forintos önrészét is.

A projekt sajtónyilvános zárórendezvényén Leidinger István polgármester beszédjében kifejtette: nem hálás beruházás a csapadékvíz-elvezetési rendszer építése. „Mondhatni utálatos, mert az emberek nem látják az azonnali hasznát és hónapokig kell tűrniük a felbontott utcák okozta kényelmetlenséget. Később, amikor már működik a rendszer, megnyugodva veszik tudomásul, hogy heves esőzéskor nem önti el a pincét, az udvart a víz, hogy esőben is lehet közlekedni az utcán.”

Jelezte, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban tapasztalják Pomázon is, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék zúdul le a Messelia-hegy utcáin, ami óriási károkat okozot. „Lemosta a földutakat, felszaggatta az aszfaltot, elöntötte a házakat, gumicsizmában is nehéz volt közlekedni az utcákon”

– ecsetelte a fejlesztést megelőző helyzetet a városvezető.

Mint elmondta, korábban a csapadékvíz-elvezető rendszerek úgy épültek, hogy a lehető leggyorsabban levezessék a vizet a befogadó patakba. „Ezt ma már nem tehetjük, mert szintén a klímaváltozás hatására nyaranta hosszú aszályos időszakok vannak nagy hőhullámokkal, ezért a csapadékvizet meg kell tartani, a talajba kell szivárogtatni. A megépült rendszer alkalmas erre, és arra is, hogy a 138 köbméteres tározóból fokozatosan engedje le a vizet – elkerülve a befogadó patak túlterhelését. Ezzel a csapadékvíz-elvezetési rendszerrel környezetünk állapotán is sokat javítunk” – foglalta össze.

A kékinfrastruktúra fejlesztése egyszerre csökkenti a vízkárt és tesz jót a környezetnek

A projektek köszönhetően jelentős mértékben, 600 négyzetméterrel növekedett a biológiailag aktív zöld- és vízfelület Pomázon. Emellett a helyben hasznosított csapadékmennyiség évente 215 000 köbméterre emelkedett.

A csapadékvíz megtartásához a pomázi városrészben esőkerteket alakítottak ki. Az ilyen módon elárasztott területnek többféle haszna van: a víz nem csak átfolyik a területen, hanem a talajba tud szivárogni, mely, mint természetes szűrő (a beültetett növényzettel együtt) megtisztítja az esővizet, ami így végül  jobb minőségben kerülhet vissza a befogadó vízfolyásba. Ráadásul a hagyományos gyephez képest az esőkertek 30 százalékkal több vizet juttatnak a talajba.

Az így felálló kétirányú rendszerhez az érintett települések ivó- és szennyvízhálózatát is fel kell fejleszteni. Ennek tervezési és kivitelezési munkáit nyerte el most a Mészáros és Mészáros Zrt.

660 nap áll a nyertes vállalat rendelkezésére a munkák elvégzéséhez, amelyeket az Északdunántúli Vízmű Zrt. megbízásából végezhet 9,5 milliárd forintért. Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztése során a meglévő ácsi szennyvíztisztítótelep bővítésére kerül sor úgy, hogy a település szennyvízén túl az iparterület és Bábolna szennyvize is itt kerüljön tisztításra, a tisztított szennyvíz dunai elvezetésével.

Ezen felül a beruházás keretében szennyvízvezeték, szennyvíz átemelő építés, valamint Ács településen belüli elvezető rendszer bővítése is szükséges. Tervezett műszaki tartalom:

• Ácsi szennyvíztisztító telep fejlesztése, hidraulikai kapacitásbővítés tervezése és kivitelezése 3000 m³/d-ra.
• Ács települési szennyvízhálózat, valamint a közbenső átemelők fejlesztése.
• Végátemelő rekonstrukciója.
• Szennyvíz nyomóvezeték (legalább D300) kapacitásbővítés tervezése és kivitelezése a végátemelő és a szennyvíztisztító telep között (~1,3 km).
• Szennyvízhálózat (legalább D300) tervezése és kivitelezése (benne ~ 9,4 km szennyvíz nyomóvezeték), továbbá ~180 m³/h kapacitású szennyvízátemelő tervezése és kivitelezése az iparterület és a szennyvíztisztító telep között, Ács települési szennyvízhálózat további rákötésekkel.
• Bábolnai új szennyvíz végátemelő tervezése és kivitelezése a telepen.
• ~ 4,8 km szennyvíz nyomóvezeték (legalább D300) tervezése és kivitelezése Bábolnától Ács iparterületi csatlakozási pontig.
• A tisztított szennyvíz Duna sodorvonali bevezetésének kialakítása (~2,9 km).
• Erősáramú és irányítástechnikai fejlesztések.

Ajánlatkérő a szennyvízhálózat fejlesztésével egyidejűleg a csapadékvíz-elvezető rendszer tervezését és kivitelezését is el kívánja végeztetni, így annak munkatételeire opciós jogot tart fenn.

Mostanra a nagyívű és uniós pénzből megvalósított (KEHOP) program keretében elkészült a SWIETELSKY Magyarország Kft. a Pünkösdfürdő utcai védmű megerősítésével és az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi beruházásával, míg a Colas Alterra Zrt. a Barát-patak torkolati szakaszának védművével. Most pedig lezárulhat az évek óta tartó, hatalmas fejlesztés: kiírták a feltételes közbeszerzést a Római-part zárószakaszának tervezésére és kivitelezésére.

A Kossuth üdülőpart II. kapujának átépítésével indulhat a 3321,7 méter hosszú új védelmi vonal, amely kisebb iránytörésekkel a Királyok útja mentén érheti el az Aranyhegyi-patak mentén húzódó védvonalszakaszt, ezzel lezárja a Római-part árvízvédelmi védműrendszerét.

Tervezés és kivitelezés egy kézben

36 hónapja lesz a nyertes ajánlattevőnek az egységes árvízvédelmi szakasz befejezésére, ami fizikai és műszaki szempontból is szerves egységet képez a már megvalósított létesítményekkel. Feladata tehát az árvízvédelmi mű új szakaszán a teljes műszaki tartalom megtervezése és kivitelezése (állékonyság megteremtése az alépítmény és a felszín feletti létesítményeken, a mű minden műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye tekintetében, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja).

Főbb mennyiségek:

• ~ 200 fm vízzáró vasbeton falszerkezet és
• ~ 3120 fm fix támfalból és erre szerelhető mobil elemekből álló felszerkezet építésre (MÁSZ+1,30 m szintre) a vízzáró alépítménnyel együtt
• ~ 3340 fm fenntartó út kialakítása a környezetrendezési munkarész előírásai szerint.

A nyertesre hárul a környezetrendezés is

Azon közterületi fejlesztések tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése is a nyertes feladata lesz, amelyek megvalósítása közlekedési, tájépítészeti, városfejlesztési vagy területrendezési okokból szükséges a tervezett védműfejlesztéshez. Kiemelt szempont ebben a fenntartható csapadékgazdálkodás eszközeinek és módszereinek alkalmazásával a terület csapadékvíz-elvezetésének tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése is.

Budapest legfontosabb árvízvédelmi beruházása zárulhat le tehát a közeljövőben. A projekt előrehaladását pedig – természetesen – lapunk is figyelemmel kiséri majd.

Több mint tíz évvel ezelőtt, 2014-ben épülhetett meg Dél-Baranya egyik nagy öntözőkapacitás-fejlesztése: ekkor üzembe helyezték a Sátorhely, Nagynyárád és Kölked külterületeit érintő, 1.037 hektáros öntözőtelepét. A beruházás során számos nagy volumenű létesítményt kellett elkészítenie a kivitelezőknek, így

• dunai (Mohács) szivattyús vízkivételt építettek ki, 2.880 m3/h kapacitással,
• tápvezeték épült 6.477 méter hosszon (DN700 nyomócsővezeték),
• 30.000 m3-es szigetelt víztározót létesítettek,
• öntözőtelepi szivattyútelepet hoztak létre 2.489 m3/h kapacitással,
• 1.037 hektáros öntözőtelep született, felszín alatti nyomócsőhálózatról ellátott 19 darab center pivot öntözőberendezéssel és
• 1.545.000 m3/év vízhasználattal.

Ennek folytatásaként – amint a közbeszerzési adatokból is kiderül - építheti most a SZABADICS Group és az AQUAPROFIT Tervező és Építő Zrt. Ormány és Kislippó környékének öntözőtelepét. 2023-ban megalakult a térségben gazdálkodó földhasználók bevonásával az Ormány Öntözési Kft. és a Kislippói Öntözési Kft. Ezen öntözési közösségek a meglévő dunai vízellátórendszer szabad kapacitását kihasználva, a NAVASTART Kft. tervei alapján kezdték meg a Bezedek, Majs, Lippó, Márok, Kislippó, Ivándárda. Illocska és Magyarbóly külterületeit érintő fejlesztést. A Bóly Zrt., az Ormánypusztai Öntözési Kft. és a Kislippói Öntözési Kft. öntözésfejlesztései több ütemben valósultak meg. Az említett, Kislippó környékét érintő beruházást várhatóan 2025. július 31-én zárhatja le a kivitelező.

Jelentősen nő majd a kihasználtság

Az Ormány Öntözési Kft. és a Kislippói Öntözési Kft. együttműködésében építendő, csaknem 12 kilométer hosszú felszínalatti tápvezeték látja majd el a környező földeket a Duna vizével, amelyhez minden környezetvédelmi, vízjogi vagy épp örökségvédelmi engedély megszerzését követően,

a szükséges öntözőművek mellett Ormánypusztán és Kislippón is egy-egy egymillió köbméteres, szigetelt víztározót építenek.

Amint lapunk kérdéseire Fischer László projektvezető összefoglalta, a kiemelten környezetbarát öntözést támogató feladatokat a vízellátó harmadlagos művek között 

• tápszivattyút telepítenek a Bóly Zrt. 30.000 m3-es, szigetelt víztározójánál, 720 m3/h kapacitással,
• kiépítik a T1 és T2 tápvezetékeket, összesen 11.561 méteren (DN500 nyomócsővezeték),
• Ormánypusztán és Kislippón is egymillió m³-es szigetelt víztározót létesítenek.

Mindemellett öntözőtelepi létesítmények megépítése is a kivitelező feladata, amelynek során Ormánypusztán

• szivattyútelepet hoznak létre 1.386 m3/h kapacitással, 
• 340,7 ha öntözőtelepet látnak el 4.257 méter felszín alatti nyomócsőhálózatról üzemeltetett, 5 darab center pivot öntözőberendezéssel.

Míg Kislippón

• szivattyútelepet létesítenek 1.055 m3/h kapacitással,
• 345,1 ha öntözőtelepet építenek ki 7.431 méter, felszín alatti nyomócsővezetékkel, 7 darab center pivot öntözőberendezéssel.

A munkálatok a 2023 júniusi intenzív esőzések következtében megrongálódott tározó helyreállítását célozták annak érdekében, hogy a létesítmény a jövőben biztonságosan működhessen, megelőzve a további károkat és veszélyhelyzeteket.

Ideiglenes elkerülő utat is építettek

A projektben a tározó ár-apasztó műtárgyának és a mellette lévő gát mentett oldalának helyreállítását végezték el. Az úttól akár 10,7 méteres mélységben elhelyezkedő nehezen megközelíthető beton falak megépítése különösen kihívást jelentett.

A munkálatok során az út és vízépítési műtárgyak újjáépítése mellett ideiglenes elkerülő utat is kiépítettek, valamint új átereszt és túlfolyóaknát is telepítettek. A megrongálódott útpályaszerkezet helyreállítása szintén a projekt része volt.

A helyreállítási munkák hivatalosan 2024. november 4-én kezdődtek el, és a projekt a Magyar Állam vis major keretéből, Pásztó Város Önkormányzatának megrendelésére valósult meg. A munkálatok előrehaladása nagymértékben függött az időjárástól. 

Kulcsfontosságú projekt zárult le

Reichardt Jenő, a HE-DO főépítésvezetője elmondta, hogy

az első lépésben az ideiglenes elkerülő út építése történt meg, ezt követte a beton-bukóaknák öntése. A projekt kulcsfontosságú a környék biztonságos életéhez, hiszen a megrongálódott útszakasz és tározó ár-apasztó létesítmény helyreállítása elengedhetetlen a közlekedés és a vízkezelési infrastruktúra biztonságos működéséhez

– hangsúlyozta még.

2022-ben rajtolt el a kivitelezés

A Penta Kft. 2021 végén nyert a közbeszerzési eljáráson, a munkálatok pedig 2022 elején rajtoltak el a régészeti és lőszermentesítési feladatokkal. Érdekesség, hogy a régészek őskori és római kori leleteket is találtak a feltárások során. A kivitelezésről lapunkat a cég munkatársai tájékoztatták.

A projektet – szennyvízbefogadó telepenként − három munkarészre bontották:

• Erdőtarcsa,
• az erdőkürti agglomeráció (Erdőkürt, Kálló és Vanyarc)
• és a pásztói agglomeráció (Pásztó, Tar és Mátraszőlős).

2022. májusában kezdődött meg a szennyvízcsatorna-hálózat építése, elsőként Erdőtarcsán. Itt korábban egyáltalán nem volt közüzemi szennyvízelvezető, illetve -tisztító rendszer, így a teljes településen kiépítették a csatornahálózatot.  

Ennek elkészültével összesen 8 km gravitációs és nyomott vezeték gyűjti össze a szennyvizet, ami D200 KG-PVC SN8 gravitációs vezetéken, valamint D110 PE100 PN10 nyomott vezetéken jut el a jelenleg is üzemelő héhalomi szennyvíztisztító telepig. A területen egy új átemelő is létesült.

Erdőkürt agglomerációját új szennyvíztisztító telep látja el

A szennyvízvezeték több, mint 60%-a Erdőkürt agglomerációban épült. A kivitelezés a kistérséget alkotó mindhárom település (Erdőkürt, Kálló és Vanyarc) teljes területét érintette. A szennyvizet D63-D140 átmérőjű PE100 PN10 nyomóvezetéken, valamint D200 KG-PVC SN8 gravitációs vezetéken át juttatják el a Kállón újonnan épült szennyvíztelepre. A térségben épült továbbá 9 db új átemelő műtárgy is, melyek ugyanehhez a feladathoz szükségesek.

Az új telep hidraulikai kapacitása 295 m3/d, biológiai terhelhetősége pedig 3158 LE. A rács és homokfogó zárt épületben került elhelyezésre.

A biológiai reaktorok és az ülepítés

• egyesített műtárgyas, két párhuzamos folyamatos átfolyású rendszerrel,
• eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárással,
• biológiai többletfoszfor eltávolítással,
• elődenitrifikációval,
• fakultatív medencével,
• kiegészítő vegyszeres foszforeltávolítással,
• utószűréssel,
• fertőtlenítéssel,
• valamint az iszap aerob stabilizálásával és gépi víztelenítésével működnek.

Így fejlesztették Pásztót és környékét

Pásztón és térségében (ami még Tart és Mátraszőlőst foglalja magába) mintegy 12000 fm D75 – D160 PE nyomóvezetéket és 400 fm gravitációs vezetéket építettek. Lokális rekonstrukciókat végeztek el, 4 új átemelőt és 1 térségi átemelőt alakítottak ki, 15 meglévő átemelőt pedig korszerűsítettek.

Taron a meglévő természetközeli szennyvíztisztító telepet megszüntetik (különálló projekt részeként, nem az itt leírt beruházásban) így a Taron és Mátraszőlősön összegyűjtött szennyvíz befogadója a pásztói meglévő, jelenleg is üzemelő szennyvíztisztító telep lett.

Ezt a telepet felújították és kibővítették, mert elavult működésű, szaghatásra hajlamos volt: a tisztító telep állapota és hatékonysága sem volt megfelelő.  A létesítmény új hidraulikai kapacitása legfeljebb 1 296 m3/d, biológiai terhelhetősége pedig 14 367 LE lett.

A pásztói telepen végrehajtott változtatások és építések:

• Új telepi végátemelő építése gépészettel.
• Új előmechanika építése.
• Új biológiai medence (anaerob, anox és aerob térrel) ezzel megduplázva a volt térfogat és szennyvíz tartózkodásának ideje.
• Az egyik utóülepítő medence elbontása, helyére nagyobb új medence építése, teljes gépészetének cseréje.
• Levegőztető elemek, és fúvók cseréje, egy melegtartalék fúvó beépítése.
• Iszapsűrítő medence építése, az iszapvonal korszerűsítése, új konténertároló építése.
• Kémiai foszforeltávolítás kialakítása új épülettel és gépészettel.
• Új kezelőépület építése.
• Új elektromos és irányítástechnológia vezérlés kialakítása.

Hamarosan minden projektelemet átadnak

Erdőtarcsa és a pásztói agglomeráció próbaüzemei sikeresen lezárultak 2024. augusztus 21-én, a harmadik projektelem, az erdőkürti agglomeráció próbaüzeme 2024. november 8-án zárult, a műszaki átadás-átvételi eljárás 2024. december 4-én lezárult.

A projektet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban a KEHOP-2.2.2 pályázati konstrukció keretében, részben európai uniós, 1,030 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a DMRV Duna Menti regionális Vízmű Zrt. konzorciuma megbízásában valósították meg – derül ki a DMRV sajtóközleményéből.

A Budapesttől északra fekvő Göd-Nevelek területén lezajlott csatornahálózati fejlesztés céljai

• az ivóvízzel ellátott ingatlanok számára szennyvízelvezető hálózat létesítése
• és az arra történő rákötési lehetőség biztosítása volt

az ingatlanokon keletkező szennyvizek összegyűjtése és tisztítása érdekében.

A mintegy 1,156 milliárd forint nettó összköltségű projekt kivitelezője, a Penta Általános Építőipari Kft. csaknem 7 kilométernyi szennyvíz-vezetéket és 518 db lakossági szennyvízbekötést épített ki a projekt keretében.

Javul a lakosság életminősége, jobb lett a talajvíz minősége

A beruházásnak köszönhetően a város szennyvízközművel való lefedettsége megközelíti a közműves ivóvízzel ellátott felhasználók számát. A fejlesztésben - alkalmazkodva a domborzati adottságokhoz - 9 db szennyvízgyűjtő öblözet került kialakításra, így a településrészen az érintett ingatlanokról a kommunális szennyvíz elvezetése elválasztott rendszerű gravitációs csatornázással tud megvalósulni. Az szennyvíz Dunakeszi szennyvíztelepén gyűlik össze, ahol a vonatkozó szabályoknak megfelelően kerül kezelésre és tisztításra. A hálózat üzemeltetője a DMRV Zrt.

A fejlesztésnek köszönhetően Göd-Nevelek városrész területén az eddig elszikkasztott, talajba, talajvízbe engedett/szivárogtatott, illetve szippantással szennyvíztelepre szállított szennyvizek szervezett és környezetkímélő elvezetése valósult meg. Ezáltal lényegesen csökken a talaj és a legfelső talajvíz, közvetve pedig a mélyebb vízadó réteg(ek) szennyezőanyag terhelése, továbbá csökkenthető a jelenlegi „magas” talajvízszint is.

A beruházás hozzájárul a település környezetterhelésének csökkenéséhez és a lakossági életminőség fejlesztéséhez – zárja közleményét a DMRV.

Átfogó fejlesztést kapott a község vízelvezető rendszere

A projekt európai uniós támogatással a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg, és hiánypótló beruházást jelent Letkés számára – írja az önkormányzat közleményében. A fejlesztést lezáró rendezvényen Simon Barnabás, a település polgármestere elmondta, hogy

a beruházással érintett csapadékvíz-elvezető csatornahálózat teljes hossza 4238 m, amelyből 3009 m hosszú szakasz újonnan épült meg, míg 1229 m hosszúságban a már meglévő, de elhasználódott vízelvezető csatornákat, árkokat újították fel. Kialakítottak egy korszerű záportározót is, melynek befogadóképessége 1000 m3, az érintett utcákban pedig a víznyelők és a kapubejárók is megépültek, megújultak.

A polgármester szerint ezzel a beruházással hozzájárulnak a közterületek, utcák tisztaságának megóvásához, védelmet nyújtanak a lakóházak, ingatlanok számára a belvíz ellen. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban.

Völgyzárógátak és tározók épülhetnek

A projekt leírás szerint a két szakaszon megvalósított mederrendezés mellett, két völgyzáró gát is épülne a csatlakozó műtárgyakkal együtt. Az egyik völgyzárógát az alábbi méretekkel valósulna meg:

• hosszúság: 85 méter
• maximális magasság: 7 méter
• koronaszélessége: 4 méter.
• A gát becsült térfogata 5640 köbméter.
• Teljes tározótérfogat árvízszinten: 165 000 köbméter.

A földgátakra vízzáró réteg kerülne

A másik völgyzárógát hossza 143 méter, a becsült térfogata 5100 köbméter. Míg a tározó térfogata 84 ezer köbméter. A két gát anyagszükséglete összesen 17744 köbméter. Mindkettő agyag vízzáró réteggel ellátott földgát lenne.
A projekt része a járműipari tesztpálya kivezetéseinek végénél a meder- és a rézsűvédelmi munkák elvégzése. A kijelölt pontokon terméskővel kirakott beton medercsatlakozásokat alakítanának ki, amelyeket a kivitelezői feladatok egyikeként a megépített gázlóval is össze kell kötni. A kiírás szerint mintegy 1500 méter hosszan ki kell építeni az ideiglenes anyagszállítási útvonalakat is.

Kiszélesítenék a Ságodi-patak medrét

Megjelent egy másik hirdetmény is a közbeszerzési értesítőben, ebben Zalaegerszeg Önkormányzata keresi azt a kivitelező céget, amely megvalósítaná a Ságodi-patak Tó utca feletti szakaszán a mederrendezést.

A beruházás célja, hogy a csapadékvizet szabályozottan és károkozás nélkül elvezessék az érintett területről. A mederrendezés terveit a Forsz Mérnöki Iroda készítette le még 2022-ben.
Ennek alapján a város népszerű kirándulóhelyén lévő Gébárti tavat is tápláló Ságodi-patak medrét 900 méter hosszan átépítenék, 1-3 méteres fenékszélesség, valamint fenntartási sáv megvalósításával. A tervezett keresztmetszetet kotrással, helyenként feltöltéssel építenék ki. A mederszelvényt az erózió megakadályozása érdekében a kivitelezőnek füvesítenie is kell.
Az ajánlattételi határidő november 21.

A projekt a „Kunsziget és térsége szennyvíz-tisztító telep korszerűsítése és bővítése” beruházás részeként valósult meg, a Colas Alterra Zrt. generálkivitelezésében.

A beruházást nemrég adták át hivatalosan, ám a műszaki átadás-átvétel a kivitelező részéről már jóval határidő előtt - augusztus 6-án - megtörtént. A nyomóvezeték építés befejezését követően sor került a vezeték minősítésére 24 órás nyomáspróbával, melyet a műszaki ellenőr a kivitelezővel közösen többször ellenőrzött - tudtuk meg Berta Győzőtől, a SWIETELSKY Magyarország építésvezetőjétől.

Lapunk egy évvel ezelőtt helyszíni fotókkal mutatta be a folyó munkálatokat. Az azóta eltelt időszakban megvalósult a szennyvíznyomóvezeték építése és nyomáspróbája, a szakemberek elvégezték az érintett úttest és járda felületek helyreállítását az eredeti rétegrendnek megfelelően.

A beruházásban megvalósult 1338 fm DN 90 KPE nyomóvezeték, amely az településen keletkező szennyvizet a lövői szennyvíztisztítótelepre vezeti.

Ezen kívül a projektben kiépült

• 1 657 fm DN 200 PP gravitációs csatorna, 
• 108 db DN 150 PP házibekötés,  
• valamint 2 db közterületi szennyvízátemelő műtárgy.

A mélység adta a kihívásokat

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a projekt kihívása az Sc-4-0 vezetékszakasz, amely a hálózat legmélyebb része volt. Itt a szakembereknek 5,3 méterre kellett leásniuk. Ez a szakasz ráadásul a legkeskenyebb utcában található, kétoldali oszlopsorral, keresztező légvezetékekkel és sérülékeny eternit vízvezetékkel. A vízvezeték kiváltása a szűk utcakeresztmetszet miatt elkerülhetetlen volt. Az árok megtámasztására behelyezett dúcrendszer miatt csak rendkívüli óvatossággal dolgozhatott a kotró.

A siker kulcsa

A munkálatok gyors haladása a kedvező időjárásnak is köszönhető, ám az építésvezető kiemelte a projekt magas színvonalú levezetését és a kollégák jó szervezőképességét, valamint a fizikai állomány minegy 20 éves munkatapasztalatát. Ezek együttesen vezettek a sikerhez. Berta Győző megemlítette még a résztvevő felek kiváló együttműködését. Jó munkakapcsolat alakult ki a megrendelő nemeskéri önkormányzat, az üzemeltető Soproni Vízmű Zrt., a fővállalkozó Colas Alterra és a SWIETELSKY Magyarország között.  

Az uniós támogatású Széchenyi Terv Plusz programban megvalósuló beruházással a rendszereket átépítik, illetve új csatornákat építenek, és alkalmassá teszik őket a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló nagy mennyiségű csapadék elvezetésére.

Átgondolt stratégia folytatásával reagálnak klímaváltozás kihívásaira

Az érintett helyszíneken élő több száz ember számára válik élhetőbbé a település, nagyobb biztonságban lesznek az utcákban található családi házak és ingatlanok. A tervezett beruházás a komplex, az egész városra kiterjedő, átgondolt vízrendezési fejlesztés egyik fontos lépése.

Tatán az elmúlt időszakban olyan fejlesztések is megvalósultak, melyek a víz megtartásának természetes lehetőségeit aknázzák ki. Tavaly egy több mint 1,1 milliárd forintos vízrendezési projekt nyomán 1755 méteren épült új csatorna, átépítették az Újhegyi úti vízfolyás zártszelvényént, a Nádas utcában pedig 500 négyzetméternyi felületen 11 esőkertet alakítottak ki, ezzel is mérsékelve a villámárvizek okozta károkat – a kivitelezési munkákat a TÁMÉP Kft. végezte el.

A fejlesztésről legutóbb júniusban számoltunk be, amikor még november közepére várták a munkálatok befejezését. A Balmazújvárosban tartott projektátadó rendezvényen összefoglalták: a most elkészült beruházásban

• 71 kilométer hosszúságú ikervezetéket építettek,
• Hajdúnánáson ezer köbméteres víztorony épült,
• valamint a felszíni tisztított ivóvíz eljuttatásával jelentősen javult három település - Balmazújváros, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás - vízellátása.

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára az eseményen kifejtette: az idén több mint 200 milliárd forintot fordítanak víziközmű-beruházásokra, ezen belül a hálózat rekonstrukciójához kapcsolódó forrás meghaladja a 100 milliárd forintot. Többek között arról is beszélt, hogy az ivóvízellátásban növelni kell a felszíni vizek ötszázalékos arányát, ebbe a tendenciába illeszkedik a most elkészült projekt is.

Tiba István, a térség országgyűlési képviselője is az ivóvízellátás biztonságának jelentős növelését és a felszín alatti vízbázisok védelmét emelte ki beszédében. Elmondta,

a debreceni nagyberuházások következtében vállalkozások letelepedése és a lakosságszám növekedése várható a térségben, és az új beruházással a várhatóan növekvő vízigényt is ki tudják majd elégíteni.

A fejlesztés öt községet érint:

• Kis Kajánban (Căianu Mic) ivóvízhálózat és szennyvízhálózat bővítése;
• Ispánmezőn (Spermezeu),
• Felsőilosván (Târlișua),
• Zágrán (Zagra)
• és Magyarnemegyén (Nimigea) pedig a vízellátás kiépítése a feladat.

A községek Románia közigazgatási rendszerében egy-egy vidéki mikró agglomerációt alkotnak, így mindegyik részprojekt egy több települést lefedő munkát jelent. A teljes beruházás értéke mintegy nettó 74,8 millió lei (az aktuális középárfolyamon mintegy 5,95 milliárd forint).

Határidő előtti finisre készülnek

A teljes munka során több mint 132 kilométer hosszúságú új vezetékhálózatot építenek ki a SZABADICS Romania S.R.L. szakemberei. Ebből augusztus elejére 39,5 kilométernyi készült el, ami a projekt több, mint 28 százalékát jelenti. Mint Orban Cristian projetkvezető elmondta, az összes feladat elvégzésére 24 hónap áll rendelkezésre, de úgy tervezik, hogy már ennél hamarabb, már 2025 végére befejezik a munkát.

Jelenleg Kis Kaján és Ispánmező agglomerációjában zajlanak a munkálatok, melyek során a Kis Kaján, Nagykaján (Căianu Mare), Debrek (Dobric) és Csicsómező (Ciceu Poieni) településeken az összes lakos csatlakozik az ívó- és szennyvíz csatornahálózatokra, valamint Ispánmező, Dögmező (Dumbrăvita) és Kisdebrek (Dobricel) falvakban új ivóvízellátási rendszert építenek ki.

A korábbi dokumentációt a valósághoz kell igazítani

A projekt során a szakembereknek, akik olyan háztartásokba is eljuttatják a vezetékes vizet, ahol eddig nem volt, számos kihívással kell szembenézniük már csak a terület korábbi hátrányos helyzete miatt is. Így például gyakran előfordul, hogy a rendelkezésre álló műszaki rajzok nem fedik a valós állapotokat, így azokat előzetesen fel kell mérni, ami természetesen nem kevés időbe telik. Mivel azonban jól képzett embereik vannak, akik képesek úrrá lenni a helyzeten, ez csak kis mértékben hátráltatja a munkát – mondta a projektvezető.

Megóvják az új utakat

Amikor arra kérdeztünk rá, hogy emellett mi képezte a legnagyobb kihívást, elmondta, hogy problémát jelentett a csővezetékek olyan zöldövezetekben történő telepítése, ahol az útpályán az aszfaltréteg még garanciális volt, mert a bekötések kivitelezéséhez fúrásokat kellett végezni anélkül, hogy az útréteget károsították volna. Emellett kiderült, hogy vannak monolit betonozással készült csapadékvízelvezető nyílt árkok, ahol gyakorlatilag lehetetlen a bekötéseknek a műszaki terv szerinti, nyílt árkos módszerrel történő kivitelezése.

Végül a projektvezető arra is kitért, hogy a beruházók és a kivitelezésben résztvevők szoros és jó együttműködést alakítottak ki a szerződés aláírását követően. Rendszeres heti és havi kooperációkat szerveznek az egyes részprojektek menetének ellenőrzésére, illetve a felmerült problémák megoldására. A partnerek közötti átláthatóság és bizalom növelése érdekében részletes helyzetjelentések készülnek. A projekt részét alkotó kontrolmechanizmusok így hozzájárulnak a munkálatok eredményes elvégzéséhez.

Rendkívül nagy hatással lesznek az erősödő fenntarthatósági törekvések a vállalatokra, de a teljes ellátási láncra is. Ez pedig láthatóan körvonalazódik az ESG szempontú megfelelőségi elvárásokban. Hiánypótló rendezvényt szervez tehát a Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft. (HWP), valamint a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED) 2024. szeptember 19-én a révkomáromi Selye János Egyetemen.

Az ágazat talán legnagyobb eseménye lesz

A Magyar-Szlovák Vízipari Szakmai és Üzleti Találkozó – Az ESG pozitív hatása az ágazat jövőjére című fórumot a határon átnyúló ágazati együttműködés erősítésére és a kétoldalú szakmai párbeszéd elősegítésére hozták létre. E kezdeményezés abból a szempontból is egyedi, hogy a vizes ágazatra, víziparra, víziközmű szolgáltatókra és a vállalatok vízbiztonságára vonatkoztatva még nem vizsgálták ilyen eseményen az ESG hatását.

A magyar vízipar és gazdaságfejlesztés aktív nemzetközi szerepvállalásának köszönhetően több mint 100 üzleti partner érkezik majd a kiemelt jelentőségű nemzetközi tanácskozásra: szinte minden vállalat, amely tervezője, beruházója, kivitelezője, üzemeltetője vagy finanszírozója e víziparnak, képviseltetni fogja magát a nagyívű rendezvényen. A program során lehetőségük nyílik az ágazatot érintő tapasztalatcserére, továbbá a vízgazdálkodási kérdések megvitatására, valamint a vízügyi vagy vízipari fejlesztési törekvések áttekintésére a két országot érintően.

Kiemelt témák, közös megoldások

A magyar és szlovák nyelven tartandó konferencia napirendre tűzött témái között a tervezői, beruházói, kivitelezői és üzemeltetői tapasztalatcserét, a vízgazdálkodás helyzetértékelését, az ágazatot érintő fejlesztések kérdéseit, valamint a határon átnyúló projektlehetőségeket is felölelik majd az előadások.

Kiemelt kérdéskör lesz a „felelős befektetésekkel” kapcsolatos pénzügyi döntéseket megalapozó környezeti, szociális és irányítási szempontrendszer (ESG), valamint annak hatása a szlovákiai és magyarországi vízipari vállalatok helyzetére.

Végül, de nem utolsósorban, közvetlen üzleti találkozókra (B2B) is sor kerül a rendezvény során, amelynek létrejöttét a főtámogató Pureco mellett a Colas Alterra Zrt., az AVA-stav, ltd. és a Toray Membrane Europe AG is segíti. Szeptember 11-ig még lehet jelentkezni, így mihamarabb regisztráljon és legyen résztvevője a szakmai párbeszédnek!

Szlovák-Magyar Vízipari Szakmai És Üzleti Találkozó
Az ESG pozitív hatása az ágazat jövőjére

• Időpont: 2024. szeptember 19.
• Helyszín: Révkomárom, Selye János Egyetem
• Program és regisztráció: www.waterindustryforum.hu

Tolmácson eddig egyáltalán nem volt csatornahálózat

Az eseményen Bózvári József, a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke a projekt tervezőjeként ismertette: Bánkon új, térségi eleveniszapos biológiai szennyvíztisztító telep létesül, és bővül a szennyvízcsatorna-hálózat. Tolmácson új csatornahálózat épül, amelybe valamennyi ingatlant bekötnek. Rétságon a hálózat rekonstrukcióját végzik el. A beruházások 2025 végére készülnek el.

Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője közölte, nagy problémát oldanak meg, hiszen Tolmácson eddig egyáltalán nem volt csatornahálózat, Bánkon pedig veszélybe került a térségben közkedvelt és országszerte ismert, 7 hektáros Bánki-tó tisztasága.

Tíz év alatt kétszeresére nőtt a hazai szennyvíztisztító telepek száma

A fejlesztés nyitórendezvényén Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára is részt vett. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben kétszeresére nőtt a magyarországi szennyvíztisztító telepek száma, amelyek mai mennyisége meghaladja az európai uniós átlagot. Emlékeztetett arra a célkitűzésre, hogy a kétezer fő alatti települések szennyvízelvezetése és -tisztítása megoldott legyen.

Torma Andrea, Bánk polgármestere elmondta: a térségi beruházásra 5 milliárd 41 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyertek el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program pályázatán. A projektet 541 millió forinttal támogatta a kormány, a beruházás konzorciumi vezetője az Építési és Közlekedési Minisztérium. A beruházás évtizedekre megoldja a szennyvíz biztonságos ártalmatlanítását és az egyre szigorodó környezetvédelmi határértékeknek való megfelelést - mondta a polgármester.

A Messelia-hegyen a Radnóti utca környékén és a Goethe utcában összesen 940,42 folyóméter csapadékvíz-elvezető infrastruktúrát építenek ki olyan műszaki elemek felhasználásával, mint a folyókák, a szivárgó tisztító aknák, vagy a hordalékfogó zsomp létrehozásával.

A fejlesztésben számos helyszín érintett:

• az Aulich Lajos utca,
• a Vécsey Károly (Knézich) utca,
• a Kiss Ernő utca,
• a Török Ignác utca,
• a Damjanich utca,
• a Radnóti Miklós utca,
• a Bem József utca,
• a Beniczky utca,
• a Goethe utca,
• a Goethe köz,
• valamint a Gábor Áron utca.

A csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése után helyreállítják az útburkolatot is. Mindemellett a vizek helyben tartása, késleltetett levezetése érdekében a terület felső szakaszán egy felszín alatti tározót, a felette lévő zöldterület pedig esőkertet kap hamarosan.

A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja 2024 ősze, azonban komolyabb műszaki problémák nélkül a szeptemberi iskolakezdésre elkészül

– tájékoztattak.

E máig élő hagyomány fennmaradásának alappillére pedig az élhető falvak fenntartása, hiszen a falusi lakosság, a népi szokások és tevékenységek itt maradhatnak meg a legevidensebben. Ennek érdekében építenek ki szennyvízhálózatot is a Mócs (Mociu) községhez tartozó Mezögyéres (Ghirișu Român) és Mezőkeszü (Chesău) falvaiban is: a két településen összesen több mint 13 kilométer szennyvízcsatorna-hálózatot építhet ki a SZABADICS Zrt. leányvállalata, a SZABADICS Romania S.R.L., amelynek során a települések minden házát csatlakoztatják majd a közös hálózathoz.

Határidó előtt végezhetnek

Az Anghel Saligny Nemzeti Beruházási Program támogatásával épülő víz- és szennyvízcsatorna-hálózatot deklaráltan azzal a céllal hozzák létre, hogy általa javuljanak a falvak lakóinak szociális és gazdasági lehetőségei, valamint életminősége. A Mezögyéresen 7.400 méter, Mezőkeszün 5.720 méter megépítendő hálózat teljes költségvetése nagyjából nettó 7 millió lej; a 2023 júliusában kezdődött beruházással pedig 24 hónap alatt kell végeznie a kivitelezőnek.

„Mostanra körülbelül 11 kilométer csatornaszakaszt fejeztünk be, ami a hálózat teljes hosszának 85%-a, így bízunk abban, hogy a projekt 2024 végére, még a 2025-ös határidő előtt befejeződik” – tudtuk meg Felföldi Cristiantól, a SZABADICS Romania S.R.L. igazgatójától.

Sokszereplős folyamat, hosszútávú hatások

Amint arra Felföldi Cristian felhívta a figyelmet: a beruházó a szerződés aláírásától kezdve részt vesz a projekt zökkenőmentes lebonyolításában és mindent megtesz annak érdekében, hogy a csatornarendszer építése időben befejeződjön. A szoros együttműködésre szükség is van, hiszen egy csatornahálózat kiépítése számos logisztikai, műszaki és környezetvédelmi kérdés kezelésével jár. A változó geológiai viszonyok (mint például a homokos vagy az agyagos talaj), a forgalomirányítás és a közösségre gyakorolt hatás is gyakori probléma, amelyekre a kivitelező a csapatokat is fel kell készíteni, hiszen csak akkor adhatnak ezekre gyors és hatékony megoldást.

A szennyvízhálózat fenntartható építése és hosszú távú hatása szintén fontos szempont. Mint az igazgató is jelezte:

„Ezek érdekében nagy figyelmet fordítunk a tartós, korrózióálló anyagok használatára, valamint a csatornahálózatépítés felügyeletének biztosítására, hogy kockázatokat még azelőtt felismerjük és minimalizáljuk, mielőtt azokból hibák keletkeznek.”

Az Anghel Saligny Nemzeti Beruházási Program része a „Szennyvízcsatorna-hálózatok, bekötések és csatlakozások kiépítése Buciumi községben, Szilágy megyében” című projektrész is, amelyet szintén a Szabadics Romániai divíziója végezhet el. Az összesen 21 kilométer hosszúságú ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése során Kásapatak (Bogdana), Vármező (Buciumi) és Szilágybogya (Bodia) települések minden házát egy rendszerre kötik Felsőegregy (Agrij) meglévő csatornahálózatával. A 15 milliós lejes nettó összértékű projekt kivitelezése lassan a végéhez közeledik.

Legalább háromezer ember élete lesz könnyebb

Orban Cristian, a SZABADICS Romania S.R.L. projektvezetője segített tájékozódni a projekt részleteit illetően. Amint tőle megtudhattuk:

„a fejlesztés 90%-a készült el, ami körülbelül 18,8 kilométer gerincvezeték építést, 355 ivóvízbekötést, 474 szennyvíz csatlakozási pontot és 400 tisztítóaknát jelent.”

A munkát nehezíti, hogy a tényleges helyzet gyakran eltér a tervezett állapotoktól: a legemlékezetesebbnek Felföldi Cristian, cég ügyvezetője Kásapatak és Vármező közötti szakaszát említette, ahol a DJ108A út felújítási munkái és a Szabadics Romania Srl munkája párhuzamosan haladtak, a gerincvezeték nyomvonalára tervezett támfalak, nyomvonal módosítás miatti mederkeresztezések és áttervezések váltak szükségessé. A zöldterületbe tervezett gerincvezeték nyomvonalára az útfelújítási munkák során pályaszerkezet és aszfaltút épült, ezért a komolyabb terhelés figyelembevétele miatt a tervezettnél nagyobb mértékű talajtömörítést kellett végezni, ezek a szakaszok az átlagosnál is több odafigyelést igényeltek.

A tervezéstől kezdve az anyagok kiválasztásáig és a tényleges kivitelezésig sok tényezőt kell figyelembe venni a projekt sikerének biztosítása érdekében.

Felföldi Cristian így fogalmazott:

,,fő céljaink egyike, hogy minden kivitelezett projektben magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, és mindig arra törekszünk, hogy javítsuk működési hatékonyságunkat és ügyfeleink elégedettségét.”

Bizalmon és kölcsönös támogatáson alapuló kapcsolat alakult ki – hangsúlyozta – a helyi lakosság és a projekt végrehajtásában részt vevők között, hiszen mindenkinek közös célja, hogy az új fejlesztésekkel javuljon a lakosok életminősége.

Az eseményen elhangzott:

tovább növeli Debrecen és környéke ivóvízellátásának biztonságát a Keleti-főcsatorna balmazújvárosi felszíni ivóvíztisztító művét a debreceni 1. számú vízművel összekötő távvezetékek korszerűsítése; a beruházás 17 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós és magyar forrásból valósult meg.

A beruházás során 32 kilométer hosszúságban fektettek le 600 milliméter átmérőjű csőhálózatot, 80 ezer köbméter földet mozgattak meg, a vezetékek feltöltéséhez több mint tízezer köbméter ivóvízre volt szükség - ismertették a szakemberek.

Nem értek véget a vízügyi beruházások a cívisvárosban

Papp László, Debrecen polgármestere jelezte: az erőteljes város- és gazdaságfejlesztés következtében jelentős mennyiségű ivóvízre lesz szükség a városban.

Példaként említette, hogy a keleti városrészben 1200 hektáron terveznek lakóövezeti fejlesztéseket, amihez 18 kilométeres ivóvízhálózatot és 31 kilométer szennyvízcsatorna-hálózatot építenek.

A mostani 17 milliárdos beruházás magasabb szintre emeli az ellátásbiztonságot: eddig 30 ezer köbméter víz érkezett a városba a Tiszamenti Regionális Vízműveken (TRV) keresztül, ezután 50 ezer köbméter fölé emelkedik a felszíni vízből származó ivóvízmennyiség - tette hozzá.

A polgármester emlékeztetett rá, hogy a Civaqua-program 16 milliárdos első ütemének megvalósításával a felszíni vízterületek nagysága is jelentős mértékben növekedett Debrecenben. Mint arról korábban beszámoltunk, a fővállalkozó ezen az építkezésen az Aqua-Generál Kft. volt.