A háromszintes, barokk stílusú épületegyüttes fejlesztésének célja az eredeti állapot megfelelő helyreállítása volt, ami műszaki és esztétikai felújítást, illetve tartalmi, szolgáltatási megújulást egyaránt megkívánt. Az épületekhez kapcsolódóan 20 hektár területen parkfelújítást is végeztek.

A munkálatok keretében sor került szálláshely-fejlesztésre is: Arany János Vendégház néven 28 szobát, illetve 50 fő befogadására képes étkezőt alakítottak ki. A beruházás mindezeken kívül magában foglalta az Arany János emlékház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is.

Emellett Tarcalon - egy régi irodaépület elbontása után felépült a szőlészeti-borászati kutatóközpont új épülete, amelyben egy 21. századi laboratóriumi berendezés kapott helyet. A munkálatokban egy kétszintes, összesen 640 négyzetméteres új épületet jött létre. Továbbá Bodrogkisfaludon létrehoztak egy közösségi beszerzési központot is, ez által szerzik be kedvezőbb feltételekkel a szőlészeti-borászati segédanyagokat. A projektben szőlészeti gépészeti eszközparkot is vásároltak.

Számos új lehetőség nyílt meg a fejlesztéssel

A létrejött kapacitások működtetését az erre a célra létrejött Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. biztosítja. A beruházássorozat korábbi átadóján Nagy István agrárminiszter elmondta, a működtető cég szolgáltatásai mindenki számára elérhetőek. Így a kisebb pincészeteknek nem kell költséges beruházásokat végrehajtaniuk a modern borkészítés feltételeinek megteremtése érdekében.

Molnár Péter a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke arról beszélt,

hogy a projektben kialakított, úgynevezett mobil infrastruktúra rendszer szűrési, címkézési és palackozási lehetőséget kínál a gazdáknak.

Ugyanakkor az újításokkal olyan szolgáltatások is elérhetővé váltak, mint például a precíziós lézervezérelt oltványültetés, a must-, a gyöngyöző- és habzóbor palackozása, vagy a pezsgőkészítés lehetősége. Az átadón az is kiderült, hogy a bevételek egy részét a tokaji bor marketingjére és piacbővítésre fordítják majd.

A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kihirdette az 51-es és az 55-ös főutak fejlesztéséről szóló tervezői közbeszerzést. A feladat az 51-esnél előzetes vizsgálati dokumentáció, míg az 55-ösnél környezeti hatástanulmány készítése; továbbá mindkét részprojekt esetében nyomvonal-kijelölési dokumentáció elkészítése. Emellett az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése, valamint a szükséges engedélyek megszerzésében való közreműködés is a majdani nyertes feladata lesz.

Négy kisebb híd is megújul

Az ajánlati felhívás első része az 51-es főút 24 kilométeres szakaszára vonatkozik Kalocsa és az M9-es között (Kalocsa belterületi részét is érintve).

Itt egyrészt a burkolat tengelyterhelését erősítik meg 115 kilonewtonra (kN). A projekt kezdőpontja az 5122-es út csatlakozási pontja, a végpontja a Duna felett a Szent László híddal átívelő M9-es gyorsforgalmi út körgorgalmi csomópontja. Másrészt a főúttal párhuzamosan egy kerékpárutat is elő kell készíteni.

A projektben a Csorna-foktői-csatorna, a Vajas-fok, a Váradi-fok-csatorna és a Garábi-csatorna felett meglévő hidak vagy átereszek korszerűsítését vagy cseréjét is meg kell tervezni.

Egy vasúti híd és a Duna-híd is célkeresztben

A felhívás másik tárgya az 55-ös főút Baja és Pörböly közötti 9,6 kilométeres szakasza, itt szintén a 115 kN tengelyterhelés elérése a cél az útfelújítás során.

Továbbá ez esetben is feladat egy párhuzamos kerékpárút előkészítése. A projekt kezdőpontja Bajától északra az 51-es főút és a Baját elkerülő 551-es út csomópontja. A végpont a kerékpárút esetében a Duna túloldalán fekvő Pörböly lakott területi határa, míg a felújítás esetében a Pörböly előtti vasúti átjáró.

A tervezőnek a Baja utáni négy darab ártéri hidat át kell terveznie, az 55-ös feletti vasúti hidat átterveznie vagy újat terveznie. Emellett el kell készítenie a bajai Türr István Duna-híd nem engedély köteles felújítási tervét is.

A 67 ezresre tervezett aréna bejárásán Fürjes Balázs a korábbiakhoz hasonlóan a projekt kitűzött alapelveit hangsúlyozta.

Eszerint fontos volt, hogy a létesítmény létrejöttében százszázalékig magyar cégek közreműködjenek a tervezőktől a kivitelezőkig, ellentétben például a Papp László Arénával.

Ennek megfelelően két generálkivitelező mellett a projektben a műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group és a Főber Zrt. látja el, a tervezési munkákat a Közti Zrt. végezte el, a stadion vezető tervezője Skardelli György. A kivitelezés során a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. készítette és szerelte az acélszerkezetet, míg a szerkezetépítés feladait a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. oldotta meg.

További fontos elem, hogy 21. századi stadion épüljön a játéktérhez közeli lelátókkal, ugyanakkor a múltat is tiszteletben tartva.

„Ennek egyik része, hogy az új pálya kezdőköre ugyanoda került, ahová a régi, a játékosok pontosan ott végzik majd el a kezdőrúgást, ahol annak idején Puskásék”

– árulta el az államtitkár.

Lapunk értesülése szerint a munkálatok továbbra is az ütemterveknek megfelelően haladnak, a létesítmény hozzávetőlegesen 80 százalékos készültségnél tart. A közeljövőben többek közt az elektromos vezetékek elhelyezése és az azok által működtetett berendezések telepítése képezik a fő feladatokat. A tervek szerint ősszel már a tesztelések és az engedélyezési eljárások zajlanak majd.

Az eredeti szerződés szerint a Magyar Labdarúgás Napjára, azaz november 25-ére kell üzemkésznek lennie az arénának, de már az előző bejáráson is felmerült annak a lehetősége, hogy a projektet a határidő előtt átadják. Fürjes Balázs a pénteki eseményen arról beszélt, hogy a nyitómérkőzést november 15-én játssza a magyar fociválogatott, de hogy kivel, az még nem publikus.

Miután Budapest elnyerte a jövő évi összeurópai rendezésű foci-Eb egyik rendezői jogát, a Puskás-stadionban három csoportmérkőzést rendeznek a kontinenstornán. Emellett az egyik nyolcaddöntőnek is otthont ad a stadion.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye új központja négyezer állami gondozott gyermek, valamint 11 ezer diák rendezvényeit szolgálja majd. Az új multifunkciós rendezvénycsarnok szabvány szerinti kézilabda mérettel jön létre.

A projekt méreteit jól jellemzi, hogy az építkezés átlagosan 200 embernek ad munkát, többségük helyi és környékbeli. A kivitelezést bontás előzte meg, ekkor 3500 tonna darált beton keletkezett, amit aztán újrahasznosítottak.

A rendezvénycsarnok már a befejező munkáknál tart

A focistadion 8 ezer férőhellyel épül meg, és a szegedi felnőtt és utánpótláscsapatok otthona lesz. Az aréna építkezésén februárban ottjártunkkor már a belső munkálatok zajlottak, befejezéshez közeledett a válaszfalak építése. Érdekesség, hogy az országban az elsők közt alkalmaztak feszített pillért a szegedi stadionnál. A szokatlan megoldást a szerkezet karcsúsága és a rövid határidő miatt választották a beruházásnál.

A rendezvénycsarnok építése már a stadionnál is előrébb tartott februárban: idén megkezdődtek a befejező munkák. A kiegészítő létesítmények is jól állnak: folyik a pályák építése, készül az utak és járdák burkolata.

A multifunkciós létesítmény a szakma elismerését is kivívta: a kivitelezőként a Fejér-B.Á.L. Zrt. munkatársai, míg vezető tervezőként Makovecz Imre tanítványa, Dobrosi Tamás kapta meg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kitüntetését. A belsőépítész Horváth Éva volt.

Az új sport- és konferenciaközpont számos egyéni és csapatsport űzésére alkalmas, ugyanakkor tudományos képzéseknek is otthont ad, illetve üzleti céllal is hasznosítják.

Az új szakaszba érkezett építkezés során napi átlag 40-50 teherautó közel 200.000 köbméter földet termelt ki ez idáig, előkészítve a terepet a szerkezetépítéshez.

Az Agorára időközben Budapest jelenlegi legmagasabb, 90 méteres kikötés nélküli toronydaruja is megérkezett, amely a további darukkal együtt a kivitelezés látványos fázisát segíti, továbbá innen fotózva készült a jelenlegi képriport anyaga is.

Az Agorában várhatóan 12-14 ezren dolgozhatnak majd, de a cél nem csupán munkahelyek, hanem egyben egy közösségi tér kialakítása is. Már az első ütemben 6 ezer négyzetméteren alakítanak ki szupermarketet, konditermet, drogériát, virágboltot és számos más, többek között a közelben egyelőre nem könnyen elérhető üzletet is.

 

A több fázisban megvalósuló Agora első épületei várhatóan 2019 végén és 2020 elején készülnek el, míg az Árpád híd menti második fázis épületeinek átadását 2022-2023-ban tervezik. 

A szerdai eseményen Dr. Székely János, az építtető Szombathelyi Egyházmegye püspöke köszöntő beszéde után Mészáros György, a West Hungária Bau Kft. projektvezetője mesélt az építkezés kihívásairól. Kiemelte, hogy a régi és az új épületrész összhangba hozása mellett a rendelkezésre álló munkaterület minimális mérete is egyedi megoldásokat vont maga után, mivel építkezés közben darukat és más emelőgépeket nem használhattak.

Ráadásul a tervek kikötése szerint csak nagyméretű, műemlék jellegű téglát építhettek be, melyet nem volt egyszerű beszerezni: végül Fertőd mellett találtak egy téglagyárat, ahol még foglalkoznak ilyesmivel, s itt is csak hosszas unszolás árán sikerült elérni, hogy gyártsanak számukra kellő mennyiségűt. A 70-100 cm vastagságú téglafal minden tégláját kézzel rakták a helyére, még a négy méter magas fal tetején is. A téli kivitelezés és a rövid határidő ellenére sikerült elkészülni, miközben a püspökség folyamatos működése mellett az összes egyházi és műemléki elemet is megóvták.

A palota alatt értékes római kori épületmaradványra bukkantak

A projektet tervező gödi 4RAM Építészmérnök Iroda Kft. képviseletében Ráth Miklósné Tóth Ibolya mondta el, hogy a 2009-ben kezdődött folyamat során nem kevesebb, mint kilenc tervdokumentáció készült, s a történeti terep rendezése még a mai napig is zajlik. Az építkezést megelőző régészeti feltárás során váratlanul római romokat találtak a pinceszintnek szánt területen, s ezeket a régészeti hatóság megtartásra érdemesnek ítélte. Így az utolsó pillanatban kellett átalakítani a kivitelezési terveket, ami minden fél részéről megfeszített tempójú munkát és sok türelmet követelt.

Tutervai Mátyás, a Magyar Építész Kamara alelnöke méltatta a helyhez és az értékekhez is méltó épület minőségi részletekben gazdag kivitelezését. Az ünnepség végén pedig Bálint Péter, a Bíráló Bizottság elnök-helyettese adta át az elismeréseket a „Műemlék-helyreállítás, építmény rehabilitáció” kategóriában nyertes projekt kiemelt alvállalkozóinak: a pannonhalmi Boga Bau Kft-nek, valamint két szombathelyi cégnek, a Dreiszker és Társai Kft-nek és a Katavics Kft-nek.

A két szinten galériával is bíró épületet elsősorban kreatív műhelyek, startup-ok és modern szemléletű cégek igényeire rendezték be. A galériákon kívül a „látszó gépészet” és a természetes megvilágítás is inspiratív környezetet biztosítanak.

Az MI9 kialakításáról korábbi cikkünkben részletesen olvashat. A Bonemo Kft-vel egy cégcsoportba tartozó Buildton Kft. is jól halad egy másik budapesti irodaprojekttel: nyáron adják át a XI. kerületben található Lokomotív Házat.

Szerkesztőségi információink szerint ehhez a munkához előbb próbaterhelési tervet kellett készíteni és előzetesen megszerezni a hatósági jóváhagyást. Ezután kerülhetett sor december 15-én pénteken a mederhíd terhelési tesztjére. A statikus próbaterhelést a Strabag saját járműveivel végezte el, melyhez a szükséges járművek a következők voltak:

• 10 db öttengelyes nyerges vontató, 42 tonnás összsúly/db,
• 6 db háromtengelyes tehergépkocsi 25 tonnás összsúly/db,
• 6 db kéttengelyes 18 tonnás összsúly/db.

Az útszakaszon épülő ártéri hidakon szintén szükséges a próbaterhelés, erre december 16-án, szombaton fog sort keríteni a kivitelező. Itt 6 db öttengelyes nyerges vontató, egyenként 33 tonnás összsúllyal hajt majd rá a hídra. A dinamikus próbaterhelés két nyerges gépkocsival történik.

A hordó régi történetet szimbolizál, amelyben a hídépítő az ördöggel kötött szövetséget, hogy segítsen az építésben és ne omoljon össze a szerkezet. A segítségért cserébe az elsőként átkelő lelkét az ördög kapta meg, így a leleményes hídépítők először mindig egy hordót küldtek át a hídon.

Szombaton és vasárnap éjjel a Colas és a Délút által kivitelezett építkezés látványos szakaszához érkezett: ekkor került beemelésre a körhíd 4-4 darab íves acél tartógerendája, melyek hossza 23-25 méter között változik, súlyuk pedig páronként körülbelül 30 tonna. A gigantikus gerendákat 40 szakember felügyelete mellett egy 400 tonnás daru emelte be.

A körhíd összesen 9 szerkezetből áll majd: a vasútvonal feletti hídból, a főút feletti 4 darab hídszerkezetből, illetve a 2-2 darab fel- és lehajtó ág hídjaiból. A tartók beemelését követően folytatódnak a munkálatok, következhet a zsaluzás, a vasszerelés, illetve a pályalemez együtemű betonozása. Az építés során a főtartókat is alá kellett támasztani, a meglévő 47-es főút elválasztó sávjában elhelyezett ún. ideiglenes járommal, mely a pályalemez beton szilárdságának elérése után bontható majd el, ekkor válnak a háromtámaszú szerkezetek kéttámaszúvá.

Az elkerülő út – és vele a körhíd – forgalomba helyezése 2018 tavaszára várható.

(fotók: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu)

A Honvéd Kulturális Központban tartott nyitórendezvényen Klacsmann Péter, a kiállítás kurátora mutatta be a támogatókat és az alkotókat. A Honvédelmi Minisztériumot Baráth Ernő ezredes, dandárparancsnok képviselte, aki hangsúlyozta: a honvédség számára nagy öröm, hogy segíthetnek a kultúra támogatásában. Wohlmuth István, a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat kulturális tanácsnoka a már másodjára megnyíló tárlat kapcsán a hagyományteremtés fontosságát emelte ki.

Dombóvári Éva, az A-Híd Zrt. marketing és PR vezetője Kant idézettel kezdte beszédét: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” Elmondta, az A-Híd Zrt. azért támogatja anyagilag és erkölcsileg is ezt a kiállítást, mert mindannyian szeretnénk egy szebb, élhetőbb világban élni. Méltatta a művészeket, akik alkotásaik segítségével pontosan meg tudnak jeleníteni egy-egy érzelmet, mondanivalót. Így sokszor érezhetjük személyesnek üzenetüket.

A megnyitó beszédek után a szobrászművészek - köztük például Ézsiás István, Gyurcsek Ferenc, Mata Attila, Móder Rezső, Mosonyi Tamás, Restyánszki Attila, Szabó Tamás, Szűcs Tamás, Varga József, Varkoly László és Vizsolyi János - virtuális tárlatvezetés keretében mutatták be alkotásaikat.

A kiállítás ingyenesen látogatható 2017. szeptember 30-ig.

Kedden délelőtt megnyílt a budapesti Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának szakmai napja. Az egyetem főépületében az ország legismertebb építőipari cégei, összesen több mint 30 vállalat képviselői tartanak előadásokat és bemutatókat, emellett az intézmény oktatói is bemutatkoztak.

A rendezvény állásbörzéjén a résztvevő cégek - többek közt a Colas Hungária, a Duna Aszfalt, a Market Építő és a Terrán - állásajánlataival is megismerkedhettek a szakma fiataljai.

A diákok emellett lehetőséget nyertek a számukra leginkább megfelelő szakmai gyakorlati helyszín kiválasztására is, ehhez a Hallgatói Önkormányzat standjánál kaptak tájékoztatást. Itt az építész, építőmérnök és műszaki menedzser hallgatók a mesterképzésekről is kérhettek tájékoztatót.

Az Ybl diákjai vették a kezükbe az irányítást

A rendezvény egyik főszervezője, Kincses Péter a magyarepitok.hu-nak elmondta, az idei rendezvényt első ízben szervezték az iskola diákjai. "Újragondoltuk az Ybl Szakmai Napot, melynek korábban nagyon alacsony volt a látogatottsága. Az egyetemek és a középiskolák mellett ezúttal az egész szakmát megcéloztuk, és a több száz résztvevő azt mutatja, hogy sikerrel" - fogalmazott az egyetem végzős hallgatója.

A főszervező kiemelte, hogy az építőipari vállalatok számára standolási lehetőséget biztosítottak, ezáltal kapcsolatot teremtve a munkaerőhiánnyal küzdő iparág és a jövő szakemberei között. Hozzátette, az állásbörze bővülését várják, olyan cég is volt, mely egyelőre csak megfigyelőként van itt, de jövőre már kiállítani is fog. "Harmincnégy cégünk van jelenleg, további tíz cég jelezte, hogy jövőre már itt szeretne lenni a rendezvényen" - árulta el Kincses Péter.

További cél volt, hogy az iskola és a cégek közötti kapcsolat is kialakuljon, illetve hogy a hallgatók számára áttekinthetővé váljanak a választható szakmai gyakorlatok. "Ez számomra is komoly problémát okozott, mert eddig nem voltak rendszerezve a lehetőségek. Most viszont sikerült úgy struktúrálni, hogy ha például valaki épületszigeteléssel akar foglalkozni, gyorsan megtalálja az ehhez szükséges céget." Ehhez minden résztvevővel szemben elvárás volt, hogy gyakorlatot biztosító helyekkel érkezzen a szakmai napra.
 

Részt vevő cégek: 

Bitshapes Kft., www.bitshapes.hu
CEMKUT Kft., www.cemkut.hu
Colas Hungária Zrt., www.colas.hu
Creaton Equiton, www.equitone.hu
Creaton Eternit, www.eternit.hu
Creaton Siniat, www.siniat.hu.com
CRH Magyarország, www.crhhungary.com
Duna Aszfalt Kft., www.dunaaszfalt.hu
Egy Építésvezető Blogja Németországból BLCG ,
Fatra Izolfa Zrt., www.fatrafol.hu
Graphisoft, www.archicad.com/hu
Horizont Global, www.horizontglobal.com
Kingspan Kft., www.kingspan.hu
KRAUSE Kft., www.krause-systems.hu
Lábatlani Vasbetonipari Zrt., www.railone.hu
Leier, www.leier.hu
Limes Model Kft., www.limesmodel.hu
Magyar Betonelemgyártó Szövetség, www.mabesz.hu
Magyar Építéstechnika, www.magyarepitestechnika.hu
Market Zrt., www.market.hu
MC-Bauchemie Kft., www.mc-bauchemie.hu
Nemetschek Magyarország Kft., www.nemetschek.hu
Óbuda Group Zrt., www.obudagroup.hu
Pallér Csarnok Kft., www.pallercsarnok.hu
Platio/Innovatív Térburkolatfejlesztő Kft., www.platio.cc
Prefa Hungaria Kft., www.prefa.hu
Promat South East Europe., www.promat.hu
Securiton Kft., www.securiton.hu
Sika Hungária Kft., www.sika.hu
Terc Kft., www.terc.hu
Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. www.terranteto.hu
Térváz Kft., www.tervaz.hu

Az értékelés a hagyományoknak megfelelően két részből állt: minden kategóriában először a közönség szavazott, majd a szakmai zsűri értékelte a pályázatokat. Az Év Irodája verseny névadó kategóriájában idén a well-being és a munkáltatói márkaépítés bizonyult a két legmeghatározóbb trendnek. A digitalizáció vívmányai ma már jelentős mértékben meghatározzák az irodatervezést, mindemellett az elmúlt évben átadott, illetve felújított irodaházak is egyre inkább személyre szabott szolgáltatásokat kínálnak.

A verseny az új irodák bemutatása mellett a magyar ingatlanpiac aktuális állapotának is látlelete: a nagyközönség számára kézzel foghatóvá válik, hogy a fejlesztők milyen új értékeket teremtettek, milyen fenntartható és emberközpontú épületeket emeltek, és milyen projektek megvalósulását várhatjuk a közeljövőben.

A győztesek

Az Év Irodája: Food Base Kft., kivitelező: Térváz Építőipari Kft.

Az Év Irodája Nagyvállalat kategória: Dealogic City

Az Év Design Irodája: Gabor Miklos Szoke Studio

Az Év Irodája Különdíj: A66

Az Év Coworking Irodája: Impact Hub

Az Év Irodaháza Bérlői Díj: Roosevelt irodaház, kivitelező: DVM Group

Az Év Új Ingatlanfejlesztése: Váci 1, kivitelező: DVM Construction Kft.

Az Év Tervezett Kereskedelmi Projektje: Budapest One Business Park, tervező: Mérték Group Zrt.

Az Év Tervezett Lakó Projektje: Elite Park

Az Év Tervezett Projektje – Vegyes Funkció: Szervita Square, kivitelező: DVM Construction Kft.

Az Év Legzöldebb Projektje: Nordic Light irodaház, fejlesztő: Skanska Magyarország Ingatlan Kft.

Az Év Facility Management Cége: Dome Facility Services Group

Az Év Property Management Cége: Cushman & Wakefield

Az Év Ingatlanpiaci Személyisége: Noah Steinberg, a WING elnök-vezérigazgatója

A megnyitó tárlatvezetéssel kezdődött, ahol Klacsmann Péter, a kiállítás kurátora, illletve részben maguk a szobrászművészek mutatták be a kertben található alkotásokat. A művészek közül jelen volt többek között Péter Ágnes, Párkányi Raab Péter, Ingo Glass, Nagy Benedek, Majoros Áron, Gyurcsek Ferenc és Restyánszki Attila.

A Stefánia Palota dísztermében ezt követően tartott hivatalos nyitóünnepségen Kaposvári László dandártábornok kiemelte, hogy széles társadalmi összefogás és hosszú út vezetett el a kiállítás létrejöttéig – a Magyar Honvédség a művek helyszínre szállításával segítette a projektet. „A művészeken és a civil szférán kívül a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és az üzleti támogatók egyaránt nagyon fontos szerepet játszottak. Ezért szeretném megköszönni a munkát mindenkinek, aki akár csak egy kicsit is hozzátett ahhoz, hogy ez a tárlat megszülethessen.”

Magyar János, az A-Híd műszaki igazgatója hangsúlyozta, hogy épített környezetünket nem lehet művészeti alkotások nélkül elképzelni, hiszen ezek teremtik meg egy város arculatát, hangulatát. „Sokat elmondanak az ott élőkről és az utókor számára is fontos üzenetet közvetítenek. Ezt a felelősséget szem előtt tartva az A-Híd Zrt. nem első alkalommal támogat művészeti kiállítást, korábban a Bálnában megtekinthető Színek & Formák című kortárs szobrászművészeti tárlatnak is főszponzora volt.”

A kiállítás ingyenesen látogatható 2017. március 31-ig Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 34-36. szám alatt.

A Vasidrón.hu légifelvételt készített az épülő Haladás stadionról, a videón helyenként a felújítás alatt álló szombathelyi fedett uszoda is feltűnik. A régi Haladás stadion bontása idén február és március között megtörtént, azóta a kivitelezők - ahogy a videón látszik - túl vannak az alapozáson, és helyenként már a szerkezet építésénél tartanak.

Az újjáépítésre szűk egy éves határidőt szabtak, s a májusban bezárt kocsiszín helyén mostanra már látszanak az új épületek körvonalai.

A régi III. csarnok és a BKV-s lakóépület kivételével már minden korábbi építményt lebontottak. A csarnokot az eredeti szerkezetet megtartva felújítják, és gőzerővel folyik az új remizépületek vasbeton szerkezeteinek készítése. A vadonatúj CAF villamosok, tehát a Budai Fonódó rövid és az 1-es vonal hosszú villamosai egyaránt Budafokon lelnek majd otthonra. Ezen kívül a megmaradt csarnokban a nosztalgiavillamosokat és a hóseprő gépeket tárolják majd.

Az előzetesen kitűzött átadási határidő 2017 áprilisa, s az építkezés ennek megfelelően lassan a feléhez közeledik.

Az 55 millió eurós (mintegy 17 milliárd forintos) beruházás két év tervezés után, négy év alatt valósult meg Antwerpen belvárosa és történelmi kikötője határán. A „hajó” orra a Scheldt folyó felé néz. A kivitelezés három belga cég, az Interbuild NV, a Victor Buyck Steel Construction és a Groven+ által valósult meg.

Az épület 16.400 négyzetméteres telken csaknem 13 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik, és 46 méteres magasságával kilátást biztosít a városra és a kikötőre is. Az új, hajó alakú épületrész hosszabb, de keskenyebb, mint az alatta lévő egykori tűzoltóállomás.

A homlokzat lapos elemekből áll, mégis hullámzik

Az acél és üveg homlokzat – melyet lapos, háromszög alakú panelekből illesztettek össze, helyenként mégis hullámzó hatású – az észak-belgiumi kereskedőváros szimbólumává vált gyémántkereskedelmet idézi. A háromszögek nagy része átlátszó, az átlátszatlanokkal pedig a bejutó fény mennyiségét tudták szabályozni. Ezáltal az épület kívülről az adott napszak fényeitől függően más-más látványt nyújt.

A régi épületrészben kaptak helyet az ügyfélfogadó irodák, tárgyalók és a könyvtár, az új egységben pedig – amely panorámaliftekkel érhető el a központi udvarból – a 90 férőhelyes auditórium, konferenciaterem és a panorámaétterem mellett open office rendszerű irodák helyezkednek el. A komplexumhoz 190 bicikliparkoló és 25 elektromos autó parkoló tartozik.

Akárcsak több budapesti iroda, az új kikötőépület is BREEAM minősítést kapott

Annak ellenére, hogy egy történelmi épületet kellett integrálni, a fenntartható tervezés bravúrjainak köszönhetően az épület elnyerte a BREEAM „nagyon jó” minősítését. A vízparti elhelyezkedésnek köszönhetően vízi úton szállították oda az alapanyagokat, ami felgyorsította és környezetbaráttá tette az építkezést. Az elkészült épületben a vízfogyasztást mozgásérzékelők segítségével minimalizálják, s az automatika arról is gondoskodik, hogy a mesterséges megvilágítás is minimális szinten maradjon.

A tervező Zaha Hadid az egyedüli nő, aki elnyerte az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker-díjat, s tavaly az első női kitüntetettje lett a Brit Királyi Építészeti Intézet aranyérmének.

Az eseményen dr. Németh Edit, Az Év Irodája kategória felelős zsűritagja, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének tanszékvezető-helyettese beszámolt róla, hogy a verseny évről-évre nagyobb népszerűségnek örvend: 2015-ben négyszer annyi jelentkező volt, mint az első alkalommal. Pozitív fejlemény, hogy már a vidéki és kis méretű irodák sem ódzkodnak a nevezéstől, emellett új versenykategóriák meghirdetésére is szükség volt.

Idén az alábbi 9+1 kategória került meghirdetésre:

• Az Év Irodája
• Az Év Coworking Irodája (ÚJ)
• Az Év Irodaháza Bérlői díj
• Az Év Legzöldebb Projektje
• Az Év Új Ingatlanfejlesztése
• Az Év Üzemeltető Cége
• Az Év Property Management Cége
• Az Év Ingatlanpiaci Személyisége
• +1 Az Év Design Irodája (erre nem lehet külön nevezni)

Dr. Németh Edit azt is hangsúlyozta, hogy pusztán jó minőségű bútorokkal már egyáltalán nem lehet megnyerni a versenyt, nagy szerep jut az épület minőségének és a belsőépítészeti elemeknek is. A legfontosabb szempont az, hogy az iroda megjelenése tükrözze a szervezeti kultúrát és szolgálja ki a dolgozók igényeit.

Februárban hirdetnek nyerteseket, nem csak oklevelet kapnak

A nevezési időszak után a nyilvános pályázatokat közönségszavazásra bocsájtják, ezután egy független, a kategóriáknak megfelelő szakemberekből álló zsűri értékeli a beérkezett pályázatokat. A végső sorrend a nevezőktől bekért további pályázati anyagok és a személyes bejárások után alakul ki. A nevezési határidő november 30., a győzteseket pedig 2017. február 2-án, a Díjátadó Gálán hirdetik ki a Várkert Bazárban.

A verseny megnyerése nem csupán egy díjjal, hanem számos más előnnyel is jár, hiszen a szervezők egy éven keresztül támogatják a győztesek munkáltatói márkaépítését, ezáltal több százezer potenciális vásárlót és munkavállót szólitanak meg, illetve kézzelfogható megjelenést, kommunikációs lehetőségeket adnak.

Nevezni a www.azevirodaja.hu honlapon keresztül lehet.

Ezen a szakaszon jelenleg tart a humuszréteg eltávolítása és a függőleges geodrénezés, amely segítségével a talajban lévő szemcsék közötti víz a felszínre tud jönni, minimalizálva annak későbbi süllyedését - tájékoztatott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A megelőző régészeti munkák során a debreceni Déri Múzeum munkatársai feltárták egy 10-12 éves avar kori kislány sírját. A benne talált aranypárta a restaurálást követően a nagyközönség számára megtekinthető lesz. A Kárpát-medencében egyedülállónak számító lelet restaurálása jelenleg is zajlik.

Immár szokásosnak mondható módon a Merkbau ujHáz építőanyag kereskedelmi üzletága november első napjaiban az idén is vendégül látta a fontosabb beszállító partnereinek a képviselőit. A találkozó keretében az elmúlt évekhez hasonlóan a megjelentek előadást hallhattak, ez esetben Knáb Jánosnak a Merkbau csoport egyik alapítójának a tolmácsolásában, a társaság elmúlt évi eredményeikről és a jövő évi terveikről.

Knáb János az idén az alapításának a huszonötödik évfordulóját ünneplő  társaság kereskedelmi partnereivel ismertette a MERKBAU kivitelezői tevékenységében elért sikereit. Így röviden bemutatta a legjelentősebb beruházások között a 3,5 milliárd nagyságú zöldmezős  ormánypusztai sertéstelep építése mellett a győri Audinál végzett számos generál kivitelezői projektet is. Természetesen a Merkbau Csoport  műszaki igazgatója  nem mulasztotta el, hogy említést tegyen a vállalat németországi és romániai leányvállalatiról, csakúgy, mint a budapesti és győri építésvezetőség segítségével az ország egész területén az elmúlt időben megvalósult és jelenleg is folyamatban lévő kivitelezéseikről. Továbbá a megjelentek részletes tájékoztatást kaphattak a mára kilenc tagvállalatból álló Merkbau Csoport organogramjáról.

Azt, hogy a Merkbau csoportnál a kereskedelmi tevékenység egyre jelentősebb szerepet tölt be, az is mutatta, hogy Márton Norbert kereskedelmi igazgatón kívül a cégcsoport mind a három alapítója részt vett a találkozón. Így a megjelent kereskedelmi partnerek kötetlen beszélgetést kezdeményezhettek mind Balanyi Lászlóval, mind pedig Merényi Jakab alapítókkal, amely beszélgetések a hétköznapi tapasztalatok, trendek átbeszélésén túl, egészen odáig is tartottak, hogy egyes partnerek kivitelezési megbízásra kértek az este során ajánlatot.

Természetesen a korábbi éveknek megfelelően az idén is a találkozó fénypontja az exkluzív borvacsora volt, amelyre ez alkalommal már a Knáb-N  Kft. új borozójában került sor, amit a találkozót megelőzően  adtak át a nagyközönség számára, így a Merkbau szellemisége is tükröződött abban, hogy az új borozóba először a kereskedelmi partnereit invitálták meg.

   Lázár János  az ünnepségen kijelentette, Magyarországnak az útépítésekkel a közlekedésbiztonság és a települések közötti kapcsolat megteremtése mellett nemzetstratégiai céljai is vannak.
    "A legfontosabb nemzetstratégiai célunk, hogy minden autópályánk 2018-ig elérje Magyarország jelenlegi határait" - mondta a miniszter. Hozzátette: legalább ilyen jelentőségű nemzeti célkitűzés, hogy minden megyei jogú város bekapcsolódjon a gyorsforgalmiút-hálózatba, ami hozzájárul a települések versenyképességének javításához, a munkahelyteremtéshez.
    A következő évek legfontosabb feladata a dél-alföldi régióban Kecskemét és Békéscsaba összekapcsolása - tette hozzá a politikus.

    Lázár János régi elmaradt adósságnak nevezte az M9-es autópálya megépítését, amely kelet-nyugati irányba köti össze az ország különböző részeit. Emellett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) előtt álló feladatként jelölte meg, hogy legkésőbb a következő választási ciklus végére, 2022-re Szegedet és Debrecent négysávos autóút kapcsolja össze.
    Hódmezővásárhelynek különösen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy gazdasági értelemben összekapcsolódjon Szegeddel, és a két város egy agglomerációt jelentsen, de legalább ilyen fontos gazdasági és társadalompolitikai érdekek szólnak amellett, hogy Hódmezővásárhely és Békéscsaba is jobban kötődjön egymáshoz - hangsúlyozta Lázár János.
    Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója elmondta, a 47-es számú főút Hódmezővásárhely és Orosháza között, 11,5 tonnás tengelyterhelésre megerősített, 19,7 kilométeres szakaszának korszerűsítése 85 százalékban európai uniós és 15 százalékban hazai források felhasználásával valósult meg nettó 7,9 milliárd forintért, a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében. Hozzátette: a főúttal párhuzamosan elkészült a Hódmezővásárhelyt Orosházával összekötő, 21,4 kilométeres kerékpárút is.

    A főút Algyő és Szeged közötti 7 kilométeres szakaszának felújítása még zajlik, de a kivitelező határidőre befejezi a munkát, és az autósok november közepétől már forgalomkorlátozások nélkül használhatják az utat - tudatta a vezérigazgató.
    A 2007-2013 uniós ciklusban Csongrád megyében nettó 140 milliárd forintból 110 kilométernyi útfejlesztés valósult meg - közölte a szakember, kiemelve ezek közül az M43-as autópálya második szakaszának megépítését és az 55-ös út mórahalmi elkerülő szakaszának kialakítását.
    Nagy Róbert reményei szerint jövőre elkezdődhet a hódmezővásárhelyi és a nagylaki elkerülő út építése, és a NIF Zrt. elkezdte a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekapcsoló elővárosi villamosvasút, a tramtrain tervezésének előkészítését.

Forrás: mti

Büszkék lehetünk arra a logikus építkezésre, amit itt kerékpárút fejlesztésben magunkénak tudhatunk – vágott a dolgok közepébe Font Sándor, a választókerület országgyűlési képviselője, aki egyúttal emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy 1998-ban készült el a Soltvadkertet Kiskőrössel összekötő út, amely a most átadott kerékpárúttal Bács-Kiskun megye legnagyobb, mintegy 80 kilométer hosszú hálózatát teszi ki. A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a megyei kerékpárút hálózat fejlesztése nem áll meg. A közelben lévő Bócsán a napokban már meg is kezdődtek a Bócsát Soltvadkerttel összekötő kerékpárút a kivitelezési munkálatai.

Domonyi László, Kiskőrös polgármestere a projekt részleteit is ismertette. Elmondta, hogy a kerékpárút a Kiskőrösön átvezető, a Kiskőröst Akasztóval összekötő, valamint az Akasztót az Akasztói Halascsárdával összekötő szakaszból áll.  És reményei szerint a lakosság életkörülményeinek javítása mellett jól szolgálja majd a turisztikai célokat is.  A Kerékpárút hálózat fejlesztés Kiskőrös és Akasztó elnevezésű, KÖZOP -3.2.0/C-08-2010-0008 számú projekt az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alap és a központi költségvetés száz százalékos támogatásával épült.

Az átadó ünnepségen megjelenteket Suhajda Antal, Akasztó polgármestere is köszöntötte, aki Domonyi Lászlóval együtt kerékpáron érkezett a rendezvény helyszínére. Suhajda Antal a sikeres projekt mellett a kerékpározás egészséges mivoltára is felhívta a jelenlévők figyelmét. Majd kitért arra, milyen sokszor kellett hitelt érdemlően bizonyítaniuk, hogy a kerékpárutat nem csak rekreációs céllal szeretnék a csárdáig kihozni, hanem azért, mert ezen a környéken sokan élnek és járnak innen vagy ide dolgozni. Akik ma igen hálásak a kitartó vezetőknek a biztonságukat szolgáló útért.

    Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója az útszakasz átadásán elmondta: a 47-es főútnak összesen 61 kilométeres szakaszát kívánják felújítani. Az Orosháza-Hódmezővásárhely közötti második szakasz október közepére, az Algyő-Szeged közötti kivitelezés pedig november közepére készül el. 
    A békéscsabaiak közlekedését hosszú hónapok óta nehezítő beruházásokról szólva közölte azt is: a megyeszékhely vasútállomásának felújítása év végére fejeződik be, az Orosházi úti felüljárót pedig október végére készítik el véglegesen.
    Loppert Dániel megjegyezte: az 55-ös út Szeged-Baja közti felújításával Békés megyének egészen Tolnáig javul a közlekedési lehetősége.
    Vantara Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési biztos ünnepi beszédében kiemelte: a 47-es főút "hálózati jelentősége" nagy, érinti Ukrajna, Szerbia és Románia határ menti térségeit is. 

    Gajda Róbert megyei kormánymegbízott azt hangsúlyozta: ha Békés hatékonyabban akar bekapcsolódni az ország vérkeringésébe, akkor szükség van az infrastrukturális fejlesztésekre. A kerékpárútról szólva elmondta: szeretnék, ha a jövőben minden megyei települést meg lehetne kerékpárral is közelíteni.

A mintegy 5 milliárd forintos beruházásnak kedden került sor az első ütemének az avatására – számolt be Merényi Jakab a kivitelezésben jelentős szerepet betöltő Merkbau csoport egyik tulajdonosa.

Mint Merényi Jakab elmondta a Merkbau csoportnak ez a feladat immár a hatodik jelentős megbízása az Audi részéről, hiszen korábban kivtelezőként több ipari csarnokot és irodaházat, illetve egyéb a gyár működéséhez szükséges építménye kivitelezésének a megbízását nyerték el. Többek között az Audival történő közvetlen együttműködést segíti, hogy a Merkbau csoport Kiskunhalas és Budapest után a haramdik főépítésvezetőségét Győrben nyitotta meg, ahonnan a régió számos kivitelezését koordinálják.

Az Audi Hungária által felújításra/bővítésre kerülő korábbi iskolaépület munkálatai során ez esetben a Merkbau  a WHB Kft-vel közös konzorciumban, mintegy egymilliárd forintos kivitelezést bonyolított le.

Befejeződött az Audi Hungaria Iskola felújításának első üteme Győrben, az ötmilliárd forintos fejlesztés révén 2017 szeptemberére az óvodai neveléstől a tizenkettedik évfolyam végéig bővül az oktatási struktúra az intézményben - hangzott el a keddi átadási ünnepségen.

    Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár azt mondta, a legfontosabb cél, hogy mosolygós és boldog gyermekeket láthassunk az iskolákban is, ezért a kormány számára fontos minden olyan beruházás, amely együttműködés révén tud jót hozzátenni a hazai iskolarendszerhez.
    Közölte: a mostani fejlesztés jó bizonyítéka annak a jól működő együttműködésnek, amely a kormány és a gazdasági szereplők között jött létre az elmúlt években. Hozzátette, hogy a kormány számára minden olyan fejlesztés kiemelten fontos, amely tartalmában és minőségében erősíti a hazai közoktatási rendszert. 
    A politikus elmondta, hogy a több szakaszból álló fejlesztés ötmilliárd forintos költségéhez az Európai Unió és a magyar állam 1,2 milliárd forinttal járult hozzá.
    Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere egyedülállónak nevezte a német Audi cég oktatásfejlesztő tevékenységét. Azt mondta, hogy sehol Európában nem hozott még létre az óvodától a 12. osztályig tartó nevelési struktúrát az Audi AG. Hozzátette, a vállalat ezzel új színt hozott az országba, a városba, ahol egyedülálló módon tud találkozni a német kultúra a magyar kultúrával. A fejlesztést a győri önkormányzat 300 millió forinttal támogatta.
    Helmut Seiler, az Audi Hungaria Iskola főigazgatója elmondta, hogy az intézmény 2010 szeptemberében kezdte meg működését 58 diákkal, az idei tanévet 453 tanulóval indították. 2013-ban a német külügyminisztérium külföldi német iskolaként ismerte el a kéttannyelvű oktatási intézményt, amellyel Magyarországon háromra nőtt a német iskolák száma. 

    A fejlesztés és bővítés első üteme keretében 2000 négyzetméternyi iskolaépületet újítottak fel, és több mint 5000 négyzetméteren új oktatási épületet és tornatermet építettek. A második ütem 2016 nyarára fog elkészülni, így jövő ősztől már 650 diák kezdheti meg a tanévet az Audi Hungaria Iskola Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány által fenntartott intézményben, ahol a tervek szerint kereskedelmi szakképzést is indítanak - ismertette. 
    Thomas Sigi, az Audi AG személy- és szociális ügyekért felelős igazgatótanácsi tagja közölte, az oktatásnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy megfelelően képzett szakemberek dolgozzanak a vállalatnál.

    Az érintett térségek infrastruktúrájának fejlesztésével az ország keleti, déli és északi nagyvárosai számára is lehetőséget kíván teremteni a kormány olyan nagy munkahelyteremtő beruházások letelepítésére, amilyenek eddig zömében Nyugat-Magyarországon valósultak meg - tette hozzá.

    Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Kecskemét és térsége úgy fejlődik, ahogy az ország sok más területe szeretne. Ebben a fejlődésben meghatározó szerepe van a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésének, megújításának.     Felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós támogatások mellé "bőségesen tenni kell magyar adóforintokat" ahhoz, hogy ez a munka megfelelő ütemben haladjon. A hazai pénz ebből eddig elérte a 750 milliárd forintot, és 2020-ig várhatóan meghaladja majd az 1000 milliárdot - hangsúlyozta.     Emlékeztetett: az elmúlt öt évben 40 helyen, összesen 250 kilométeren épült elkerülő út és továbbiak átadása várható az év hátralévő hónapjaiban.     Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere köszöntőjében kiemelte: a város elmúlt 30 éves "alázatos és szorgalmas munkájával, illetve az elmúlt 8 évben megvalósult lendületes gazdaságfejlesztésével" megdolgozott az elkerülő út lehetőségéért, amely nemcsak a város, de a térség életében is jelentős előrelépés.
    Rámutatott: Kecskemét úthálózatát még 60 ezres lélekszámra tervezték és építették, miközben ma több mint 112 ezren élnek itt és közel 300 ezer ember veszi naponta igénybe a város szolgáltatásait. Az elkerülő út napi 18 ezer jármű terhelésétől szabadítja meg a települést.
    Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs igazgatója elmondta: a 10,3 kilométer hosszú új, kétsávos útszakasz kivitelezése 13,5 milliárd forintba került és mintegy 10 kilométerrel rövidíti le, és 10-15 perccel gyorsítja a főváros és Békéscsaba, illetve a 44-es számú főút elérését. A beruházás részeként hat híd épült, két külön szintű és két szintbeli kereszteződést, valamint három körforgalmat is kialakítottak.

A közlemény szerint a felszámolással megszűnő építőipari társaságok száma a második negyedévben 774 volt, ez 44 százaléka az összes törlésnek, holott ez a mutató két évvel korábban még 77 százalék volt. A most megszűnő cégeket leginkább a hatóság vezeti ki a piacról kényszertörléssel, amiért nem lelhetők fel, vagy nem tesznek eleget elemi adminisztratív kötelezettségeiknek sem.

A közlemény azzal indokolja az építőipari cégek növekvő számú megszűnését, hogy a tavalyi, biztató fellendülés után idén visszaesni látszik az új megrendelések állománya. Az uniós forrásból támogatott nagy beruházások pedig nem hozták meg a fellendülést a kisebb cégeknek. Optimizmusra adhat okot az, hogy az utóbbi időben emelkedni kezdtek az ingatlanárak. A növekvő árak normál esetben generálják az épületépítési és -felújítási projekteket, de a jelenlegi helyzet távolról sem nevezhető stabilnak.

A befektetők ugyanakkor az alacsony jegybanki alapkamat és az értékpapírokba vetett bizalom csökkenése miatt tömegesen fordulnak az ingatlanpiac felé - értékeli a helyzetet az Opten közleménye.