Felfoghatatlan bővülés jön

Amint a vállalat launkhoz eljuttatott közleményében is hangsúlyozzák: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a villamosenergia részesedése a teljes energiafogyasztáson belül növekszik, ez pedig jelentős igényt támaszt a hálózati kapacitás és a hálózatok korszerűsítése iránt.

Az IEA becslései szerint a közüzemi szolgáltatóknak 2040-ig világszerte több mint 80 millió kilométer hálózatot kell felújítaniuk vagy kiépíteniük – ez a teljes meglévő globális hálózat újjáépítésének felel meg.

Ezért indították el az ABB több európai országra kiterjedő, 200 millió dolláros fejlesztési programját része, amelynek célja a gyártási képességek bővítése a kritikus fontosságú középfeszültségű kábel-tartozékok, a hálózati infrastruktúra és az automatizálási technológiák területén.

Harmadával nőhet a termelés Kecskeméten

Az ABB több mint 5 milliárd forintos (több mint 15 millió amerikai dolláros) befektetéssel bővíti a középfeszültségű kábelszerelvények gyártási kapacitását. a kecskeméti ABB Installációs Készülékek Kft. gyártóegységében. Ezzel nagyban erősíti a hálózati infrastruktúra ellátását.

A beruházás a jelenlegi gyártás 30%-os növekedését jelenti, egyben felgyorsítja a villamosenergia-elosztásban alkalmazott korszerű földkábelezési megoldásokra való átállást is.

A beszállítói készletek fejlesztése ugyanis létfontosságú a közműszolgáltatók és megújulóenergia-ügyfelek számára, amelyek Európa-szerte modernizálják villamos-energia-infrastruktúrájukat. Érinti továbbá a bővítés a nagy népszerűségnek örvendő kábelszerelvény-megoldások gyártását is, amelyek a villamos berendezések megbízhatóságát és biztonságát növelik.

Most pedig üzembe helyezték az ALTEO hatodik, 20 MWh kapacitású villamosenergia-tárolóját is a dunántúli megyeszékhelyen. Ez a méret akár 2900 lakást képes lenne egy teljes napig villamosenergiával ellátni.

Amint az MTI-hez eljuttatott közleményükből kiderül: az új egység a vállalat már meglévő gázmotorparkjával közösen csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz, így a beruházással a meglévő hálózatcsatlakozási kapacitás kihasználtsága is növekszik.

Távhőszolgáltatás mellett erősítik a tárolókapacitást

Az ALTEO leányvállalata hat városban biztosít távhőszolgáltatást, korszerű berendezései révén villamosenergiát is szolgáltat, továbbá a villamosenergia-rendszer stabilitását segíti az erőművek rendszerszintű szolgáltatásokba integrálásával. A most átadott energiatárolót a leányvállalat már meglévő és üzemelő, öt gázmotornak otthont adó csarnoka mellett létesítették, így minden szükséges infrastruktúra és a hálózatcsatlakozási lehetőség is rendelkezésre áll a működéséhez.

„Az új energiatároló üzembe helyezésével az aggregálásért felelős ALTEO Szabályozási Központhoz már összesen 90 MW saját tulajdonban lévő tárolói teljesítmény kapcsolódik. Az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a megújuló, időjárásfüggő villamosenergia-termelés hatékony integrációjában, miközben erősítik a hazai ellátásbiztonságot. Gyors, másodpercekben mérhető reakcióidejük révén lehetővé teszik, hogy az ALTEO Csoport diverzifikált portfóliója rugalmasan és hatékonyan kapcsolódjon be az európai villamosenergia-rendszer szabályozó platformjába, amelyhez Magyarország várhatóan már idén ősszel csatlakozik” – mondta az átadóeseményen Korhetz Szilárd, az ALTEO Nyrt. üzletfejlesztési vezetője.

A közlemény szerint a Balakovói Atomerőmű 1. blokkjának VVER-1000-es reaktorába három innovatív balesetálló üzemanyag-kazettát helyeztek el.

A most kezdett tesztüzemben a MOX-üzemanyagot a balesetálló változatban tesztelik. Ez a lépés kulcsfontosságú azon stratégiai cél eléréhez, hogy ne csak az innovatív gyors neutronos reaktorokat, hanem a ma működő hagyományos, könnyűvizes termikus neuronos reaktorokat is integrálni tudják a jövőben a zárt üzemanyagciklusba.

Mivel a MOX-üzemanyag balesetálló változata az épülő Paks II. Atomerőmű számára is alkalmas,

így a magyar erőmű is részese lehet a jövőben az üzemanyagciklus zárásának: tehát olyan üzemanyagot is használhat, amit a kiégett nukleáris üzemanyag, például a Paksi Atomerőmű üzemanyagának majdani újrafeldolgozásával állítanak elő.

Lehetővé válik az áttérés az üzemanyag-kazetták emberi kéz érintése nélküli gyártására

A közlemény a MOX technológia jelentőségét is kifejti: eszerint lehetővé teszi a hagyományos üzemanyagciklus másodlagos komponenseinek, igy az urán dúsítás melléktermékének, a szegényített uránnak (az urán 238-as izotópja) és a kiégett üzemanyagból kivont plutóniumnak a felhasználását a friss üzemanyag előállításához.

A krómmal bevont cirkónium ötvözetből készült balesetálló üzemanyag nemcsak a reaktor és az aktív zóna stabilitását és biztonságát növeli súlyos, a tervezési alapot meghaladó balesetek esetén. A felületi tulajdonságainak köszönhetően ugyanis lehetővé teszi az áttérést az üzemanyag-kazetták teljesen automatizált, emberi kéz érintése nélküli gyártására, kiküszöbölve az üzemanyag-kazetták gyártásához jelenleg még szükséges kézi munkát. A gyártó személyzet sugárterhelésének minimalizálása érdekében a kevert urán-plutónium üzemanyag gyártását ugyanis teljesen automatizálni kell.

Hasznosulnak a világon felhalmozott szegényített uránkészletek

A Roszatom első kevert urán-plutónium üzemanyaga a VVER reaktorokhoz kifejlesztett REMIX üzemanyag volt (az angol „regenerált keverék” szóból). Kísérleti üzeme a Balakovói Atomerőműben 2026 márciusában sikeresen befejeződött. A MOX üzemanyag használata a VVER reaktorokban teljesen új lehetőségeket nyit meg. Az üzemanyag plutóniumtartalma ugyanis többszöröse a REMIX üzemanyagénak, és dúsított urán helyett szegényített uránt tartalmaz.

Mindez lehetővé teszi az üzemanyag-gyártási költségek optimalizálását, a regenerált hasadóanyagok rugalmasabb felhasználását és a világon felhalmozott szegényített uránkészletek hasznosítását.

Több mint 20%-kal csökken a természetes uránszükséglet

A Roszatom szakembereinek számításai szerint, ha egy VVER üzemanyag-kazetta 25%-ban MOX üzemanyagot és a fennmaradó 75%-ban standard dúsítású urán üzemanyagot (U 235) tartalmaz, beleértve a regenerált üzemanyagot is, akkor a plutóniumtartalmát tekintve egyenértékű lesz a teljes egészében urán-plutónium üzemanyagot tartalmazó REMIX üzemanyag-kazettával.

A fent leírt hibrid üzemanyagot heterogén REMIX üzemanyagnak nevezték el. A TVEL, a Roszatom nukleáris üzemanyaggyártó részlegének szakemberei szerint a VVER-1200 reaktorokkal szerelt új erőművekre vonatkozó számítások azt mutatják, hogy a heterogén REMIX üzemanyag használata több mint 20%-kal csökkenti a természetes uránszükségletet az atomerőmű teljes üzemidejére vetítve.

Az egyik reaktor kiégett üzemanyaga a másik reaktor friss üzemanyagát szolgálja

Alekszandr Ugrjumov, a TVEL tudományos kutatásért és fejlesztésért felelős senior alelnöke hangsúlyozta, a Roszatom stratégiai célja és a jövőképünk egy kétkomponensű nukleáris energiarendszer létrehozása. „Ebben a gyors- és termikus neutronos reaktorok zárt üzemanyagciklusban működnek, és az egyik fajta reaktor kiégett üzemanyaga a másik fajta reaktor friss üzemanyagának alapanyagaként szolgál.”

Rámutatott, a Roszatom VVER üzemanyaggal kapcsolatos tudományos és technológiai kutatási és fejlesztési projektjei e cél megvalósítását szolgálják. „Jelenleg már egy ötödik generációs üzemanyag-kazetta tervezése zajlik a VVER-1200-as típushoz, illetve elkezdődött a már említett króm bevonatú balesetálló MOX-üzemanyag tesztelése” – mondta el.

Szintén folyamatban van az emberi kéz érintése nélkül gyártott üzemanyag tabletták gyártási technológiájának kidolgozása. „Az tervezzük, hogy ezeket az új anyagtechnológiai-, konstrukciós és gyártási eljárásokat egyetlen termékben egyesítjük” – hangsúlyozta az alelnök.

A közlemény szerint az erőmű Vietnám első atomerőműve lesz. 

A projektre a két fél már 2010-ben leszerződött, ám Vietnám 2016-ban felfüggesztette a tervet.

Egy kutatóreaktorral ellátott tudományos központ is felépül

A vietnami projekt két orosz tervezésű VVER-1200 reaktorral felszerelt blokk létesítését irányozza elő, összesen 2400 MW kapacitással.

A létesítmény referencia-projektje a Leningrádi Atomerőmű II. első két blokkja.

A Ninh Thuan-1 atomerőművi projekt mellett a felek megépítik a Vietnami Nukleáris Tudományos és Technológiai Központot is, amely magában foglal egy új orosz tervezésű kutatóreaktort.

A kombinált megoldásban külön blokkok elégítik ki a csúcsidőszak igényeit

Üzbegisztánban eközben újabb mérföldkőhöz érkezett az ország első atomerőművi projektje: Taskentben aláírták a Roszatom és az Uzatom közötti együttműködési ütemtervet, valamint az építési szerződés kiegészítését. A projekt egy integrált erőművet irányoz elő, amely két nagy teljesítményű, III+ generációs VVER-1000 reaktorból álló blokk mellett két, egyenként 55 MW teljesítményű RITM-200N kis moduláris reaktort is tartalmaz.

A kombináció sajátossága, hogy a nagy teljesítményű blokkok lehetővé teszik az alapterhelés kielégítését, míg a csúcsidőszaki igényeket a kis teljesítményű blokkok segítik kielégíteni. A megosztott erőművi infrastruktúra, amelyet a két típusú blokk közösen használ, lehetővé teszi az erőforrások takarékos felhasználását mind az építés, mind az üzemeltetés során.

Már elkezdődtek a betonozás munkái

A létesítmény teljes üzemideje alatt évente mintegy 17,2 milliárd kWh villamos energiát termelhet, ami Üzbegisztán jelenlegi energiafogyasztásának mintegy 14 százalékát fedezheti.

A projekt előkészítése már zajlik: megkezdődtek a betonozási munkálatok az atomerőmű Jizzakh régió Faris kerületében található építési területen, ahol a RITM-200N típusú atomerőművi blokkok létesülnek. Az első beton előkészületeként - a szintezés részeként - 900 köbméter beton öntenek ki. A vízszigetelés, majd a szerelőbeton elkészülte, illetve a betonvas szerelési munkálatok után öntik ki a reaktorépület alaplaptestébe az első adag betont.

Három helyszínen dolgoztak egyszerre

Az Alteo három leányvállalata nyert támogatást lítium-ionos villamosenergia-tároló létesítésére a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) keretében meghirdetett, RRF-6.5.1-23 kódszámú pályázaton.

A zöldmezős beruházás három helyszínen, összesen 18 milliárd forintból valósult meg, ebből 6 milliárd forint volt a pályázati támogatás.

A beruházás legjelentősebb eleme az Alteo-Depónia Kft. győri ipari park területén üzembe helyezett 49,9 megawatt (MW) névleges teljesítményű, és 99,8 MWh névleges kapacitású villamosenergia-tárolója, amely mintegy 12,9 milliárd forintból jöhetett létre.

A hazai teljesítmény ötödét adja az új egység

Hozzátették, a most átadott, a magyar tárolói összteljesítmény mintegy ötödét adó energiatároló a fenntartási időszakban az Alteo Szabályozási Központhoz csatlakozik, erősíti a villamosenergia-ellátás biztonságát, és az időjárásfüggő termelők villamosenergia-rendszerbe való hatékony integrációját.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo elnök-vezérigazgatója kiemelte, a régióban elsőként a társaság helyezett üzembe ipari méretű energiatárolót 2018-ban, az idén átadott egységekkel pedig tárolói teljesítményük eléri a 90 MW-ot.

Megtartják az eredeti építészeti megjelenést

Nagyerdei Campuson található épület a Nagyerdei körút mentén évtizedek óta meghatározza a környék látképét: az 1970-es években, Mikolás Tibor tervei alapján építették. A kétszintes lepényépületből és a hozzá kapcsolódó tízemeletes toronyból álló komplexumban laborok, oktatótermek, irodák és közösségi terek működnek.

A most induló külső fejlesztés során az épület határoló szerkezeteit – vagyis a homlokzatot és a külső burkolatokat – újítják fel annak érdekében, hogy jelentősen csökkenjen az üzemeltetési költség. A korszerűsítés az eredeti építészeti megjelenés megtartásával valósul meg.

Új betápláló elektromos kábeleket is kiépítenek a megnövekedett energiaigény miatt

A belső energetikai fejlesztés részeként teljesen új hőellátó rendszert építenek ki. Két talajszondás, víz-víz rendszerű hőszivattyú és a hozzájuk kapcsolódó 110 darab geotermikus szonda biztosítja majd az épület fűtését és hűtését. A meglévő rendszer egy része – például az aula padlófűtése – megmarad, de új betápláló elektromos kábeleket is kiépítenek a megnövekedett energiaigény miatt.

Az Elméleti Tömb mintegy 10 530 négyzetméter hasznos alapterületű épülete a beruházás révén korszerűbbé és energiahatékonyabbá válhat, ami hosszú távon fenntarthatóbb működést biztosíthat az egyetem számára.

Az Európai Unióban azonosított, jelenleg 100 €/MWh alatti költségen (vagyis a fosszilis energiahordozókkal összevethető áron) kiaknázható geotermikus villamosenergia-kapacitás messze legnagyobb része Magyarországhoz kötődik

– derül ki a Másfélfok Egyesület által itthon is közzétett Ember Energy-jelentésből.

Stabil alap lehetne

Folyamatosan fejlődik a geotermikus energia kinyerésének technológiája, ami mostanra versenyképessé tette gazdaságilag is a fosszilis energiahordozókkal:

Az Európai Unióban körülbelül 43 GW megnövelt geotermikus kapacitás lenne elérhető ma a szén- és gázalapú villamosenergia-előállítással egyenértékű, 100 €/MWh alatti költséggel.

Úgy is mondhatnánk, a geotermikus energia készen áll az európai terjeszkedésre, hiszen ez a mennyiség évente körülbelül 301 TWh villamos energiát jelentene – ami az EU 2025-ös szén- és gáztüzelésű energiatermelése mintegy 42%-ának felel meg.

Olyan időszakban, amikor az energiarendszereknek stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátásra és a fosszilis tüzelőanyagoktól való csökkentett függőségre van szüksége, a geotermikus energia lehet az egyik legfontosabb alap.

Uralhatnánk a piacot

Míg korábban néhány kedvező helyszínre korlátozódott a geotermikus energia előállítása, mára ennek szállítása is egyre jobban megoldható, így képesek lehetünk az EU nagy részének kiszolgálására. A továbbfejlesztett geotermikus rendszerek (EGS) mesterséges áramlási útvonalakat hozhatnak létre, így juttatva el a geotermikus energiát arra korábban alkalmatlan régiókba is. Amint a tanulmány kiemeli:

a legnagyobb potenciál ebben Magyarországon koncentrálódik, amit Lengyelország, Németország, majd Franciaország követ. Hazánkra kb. 28 GW ilyen potenciál esik, ami a teljes EU 43 GW-kapacitásának nagyjából 65%-a.

Még visszaállítható Európa vezető szerepe

Bár Európa úttörő volt a geotermikus energia terén, hiszen már 1904-ben termeltek a módszerrel villamos energiát Olaszországban, 2024-ben mégis a 147 működő geotermikus erőmű az elérhető mennyiség kevesebb mint 10%-át, összesen 20 TWh villamosenergiát termelt.

Ezt felismerve indították el itthon a Jedlik Ányos Energetikai Programot, amelynek keretösszege ugyan nem teszi lehetővé hazánk regionális vezető szerepének megerősítését, mértéke mégis messze meghaladja az utóbbi időben elérhető támogatásokat. 12 milliárd forinttal ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását, összesen pedig 41 milliárd forint forrásmennyiség segíti, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon.

A technológia térhódítása a kontinensen azonban továbbra is lassú és egyenetlen, ami tükrözi a koherens uniós szintű politikai keret hiányát és növeli annak kockázatát, hogy a jövőbeli növekedés Európán kívülre helyeződik át.

Ezáltal megkezdődött az 5. blokk valódi fizikai építése: 

konkrétabban az 5. blokki nukleáris sziget alaplemezének kivitelezése. 

Ezzel a lépéssel a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek minősül.
 

Az első betonöntésre szervezett ceremónián Szíjjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter; Süli János, a paksi atomerőmű bővítésért felelős miniszter; Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) főigazgatója is részt vett. 

Így zajlott az előkészítés

Az épülő 5. blokki nukleáris sziget alaplemezének ma indult kivitelezési munkáihoz számos feltételnek kellett teljesülnie, ezeket lapunk is folyamatosan nyomon követte. November 4-én a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített párizsi interjúnkkal egyidőben született meg négy kulcsfontosságú engedély a nukleáris sziget alaplemezének kivitelezéséhez. 

November 18-án számolhattunk be arról, hogy megteremtették az összes technikai és engedélyezési feltételt a bővítés első betonozásához. Ekkorra már elkészült a vasbeton szerkezet, és működésbe állt az a betonkeverő üzem az atomerőmű területén, amelyben a valódi fizikai építéshez szükséges speciális betont előállítják. Decemberben ugyanakkor már a szerelőbeton készítéséről írhattunk, továbbá a betonvas szerelésének kezdetéről, amely a tervezettnél hamarabb történhetett meg.

Ez következik most

A ceremónia napján közzétett információk alapján a most zajló alapozás után megkezdődik a reaktorépület belső és külső védőburkolatának, a födémeknek a kivitelezése, majd ezt követően a berendezések beszerelése.

Elsőként a reaktor alá kerülő zónaolvadék csapdát építik be, ami az atomerőmű passzív biztonsági rendszereinek egyik eleme.  

A Roszatom tájékoztatása szerint a Paks II lesz az első olyan atomerőmű az Európai Unió területén, amely orosz VVER-1200-as III+ generációs reaktorokkal működik majd.

Fókuszban az energiaszuverenitás

A csütörtöki eseményen Szijjártó Péter emlékeztetett, a ma Európában folyamatban lévő nukleáris beruházások közül a legnagyobb és a legelőrehaladottabb nukleáris építkezés a Paks II. "Ez az európai kontinens nukleáris újjáéledésének zászlóshajója" - fogalmazott. "Még néhány év, még néhány évnyi kivitelezés, még néhány évnyi nagy munka, s a Paks II.-t ráköthetjük Magyarország villamosenergia-hálózatára, és ezáltal óriási lépést teszünk a magyar energiaszuverenitás elérése érdekében" - tette hozzá.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a betonöntés napját a magyar atomenergia, a magyar-orosz kapcsolatok ünnepének nevezte, amellyel az építkezés új státuszba lépett. Felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar atomenergia a 70. évfordulóját is ünnepli, ugyanis 1956-ban jött létre az Országos Atomenergia Hivatal. "A paksi atomerőművet pedig 1975-től kezdve építették, amely a mai napig döntő szerepet játszik Magyarország ellátásáan, és generációkat köt össze."

Sokéves előkészítő munkára volt szükség

Süli János a projekt történelmi múltjára visszatekintve összesen 17 év együttműködést köszönt meg az abban részt vevőknek, ugyanakkor fontos háttérként kiemelte a kormány által 2011-ben megalkotott új energia stratégiát. Ebben lefektették, hogy az országnak szüksége van két új blokkra a paksi atomerőműben, enélkül nem lehet megoldani a hazai éllátást. "A mostani tél is megmutatta, hogy az ország nem tud atomenergia nélkül meglenni, a lakosság olcsó energiaellátását tudják ezzel biztosítani" - jelentette ki a miniszter.

"Ha meg kellene neveznem egy olyan beruházást, aminek akadályok százaival kellett megküzdenie, az a Paks II" - emelte ki beszédében Rafael Grossi. "De ez a projekt egyben az eltökéltség és az akarat legjobb példája is – tette hozzáa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója. "A mai nap jelentős lépés nemcsak Magyarország, hanem a nemzetközi nukleáris szakma és a fenntartható energiatermelés számára is."

A közel 10 milliárd forintos beruházás az Európai Unió és a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) finanszírozásában valósul meg.

Az erőmű és a tározó egymást támogatja

A tározó az 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) szomszédságában valósul meg. A két blokkból álló, részben hidrogén tüzelésére alkalmas, magas hatásfokú és alacsony széndioxid-intenzitású erőmű projektjéről tavaly decemberben írtunk. A beruházást 1,2 milliárd eurós hosszú lejáratú szindikált hitelszerződés finanszírozza.

A két fejlesztés által egy helyszínen találkozik két korszerű technológia: a telephelyen megvalósuló 1000 MW-os kombinált ciklusú erőmű és egy modern, kémiai alapú energiatároló rendszer. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemel majd, közös céljuk, hogy támogassák a megújuló energiaforrások kiegyenlítését, valamint erősítsék a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és stabilitását - jelezte az MVM.

Hasonló jellegű, hibrid fejlesztésről számolhattunk be Vas megyében: Söptén tavaly májusban felavatták a 2,2 megawatt kapacitású naperőmű termelőegységet, miközben egy 4 MWh tárolókapacitású villamosenergia-tároló egység alapkőletételére is sor került. 

Nyár elején zárul a beruházás

Az MVM arra is kitért, hogy a most bejelentett fejlesztéssel egy olyan korszerű energiatároló rendszert hoznak létre, amely képes támogatni az időjárásfüggő termelők kiegyenlítését. Emellett az időjárásfüggő egységek hálózatra gyakorolt hatásait kompenzálni, erősíteni a villamosenergia-hálózat rugalmasságát és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A lítium-ion technológián alapuló, konténeres elhelyezésű energiatároló egység a már meglévő, kisebb kapacitású rendszer mellett működik majd. Az energiatároló várhatóan 2026. június 30-ig készül el.

Mi a jelentősége?

Szlovákiának jelenleg öt atomreaktora termeli az áramtermelésének körülbelül felét, további egy pedig építés alatt áll. Ez európai összevetésben is magas arány, ami azt jelenti, hogy Szlovákia energiaellátása már most is nagyrészt nukleáris alapokon nyugszik. Emellett a Mochovce 4-es blokk még építés alatt áll, ami tovább növeli majd a hazai kapacitást.

Mekkora előrelépést jelent?

A tervezett bohunicei, 1200 megawatt teljesítményű új blokk a jelenlegi szlovák atomerőművi parkhoz képest kifejezetten nagynak számít. Összehasonlításképpen: a meglévő régebbi blokkok jellemzően 440–500 MW körüli teljesítményűek. Bár pontos hivatalos arányt még nem közöltek, egy ekkora blokk önmagában a szlovák villamosenergia-igény nagyjából 15–20 százalékát is fedezni tudja.

A beruházás megrendelője az MVM Csoport, a kivitelezést pedig egy háromtagú nemzetközi konzorcium végzi: a magyar tulajdonú Status KPRIA Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., valamint az egyiptomi Elsewedy Power System Projects.

A fejlesztés várhatóan 2028-ra, 520 MW rugalmasan szabályozható kapacitást ad a hazai villamosenergia-rendszerhez, a kereskedelmi üzem pedig 2029 elején indulhat el.

Miért kulcsfontosságú ez az erőmű?

Magyarországon mintegy másfél évtizede nem épült új áramtermelő alaperőmű. Eközben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – elsősorban a napenergia – aránya gyorsan növekszik, ami egyre nagyobb igényt támaszt a gyorsan indítható, jól szabályozható erőművek iránt.

A visontai CCGT blokk pontosan ezt a szerepet tölti majd be:

• egy rugalmasan visszaterhelhető zsinóráram forrás, amely képes kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások ingadozását, 
• hozzájárul az ellátásbiztonság erősítéséhez,
• és jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással működik, mint a korábbi lignittüzelésű blokkok. 

Modern, rugalmas és hatékony

A kombinált ciklusú gázerőművek lényege, hogy a gázturbina és a gőzturbina egy rendszerben működik, így ugyanabból az energiahordozóból jóval nagyobb hatásfokkal állítanak elő villamos energiát.

A Mátrában épülő blokk esetében ez kiegészül egy további fontos jellemzővel:
a beépített Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas. (Az olasz állam tulajdonában lévő Ansaldo Energia S.p.A. a gáz- és gőzturbina gyártás területén rendelkezik jelentős tudással és kapacitással, emellett évtizedes karbantartási tapasztalattal – a szerk.)

Ez azt jelenti, hogy a jövőben még tovább csökkenthető a fosszilis energiafelhasználás. A szóban forgó innovatív szakmai megoldást elsőként itt fogják Magyarországon alkalmazni.

A projekt műszaki elvárásai között szerepel:

• magas hatásfok,
• gyors fel- és leterhelhetőség,
• szigorú környezetvédelmi kibocsátási határértékek,
• valamint kiemelkedő rendelkezésre állás.

Ez biztosítja, hogy a létesítmény a következő 25 évben is korszerű és versenyképes maradjon.

„Magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen léptékű erőműépítésben”

A projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy

magyar vállalatok ismét meghatározó szerepet kapnak egy hazai nagyerőmű megvalósításában.

A kivitelező konzorciumot képviselő Németh Tamás, a Status KPRIA Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott:

„A projekt egyrészt azért is különleges, mert a legmodernebb technológiát – részben zöldhidrogén tüzelésre is alkalmas gázturbinát, gőzturbinát, hőhasznosító kazánt – egyesítjük egy rendszerben, így a hagyományos széntüzelésű blokkokhoz képest jelentősen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással és nagyobb hatásfokkal, illetve rugalmassággal tudunk villamos energiát előállítani. Másrészt magyar cégek közel 40 éve nem vettek részt ilyen mértékben új erőmű építésében.”

A projekt megvalósítása során jelentős szerepet kapnak a hazai beszállítók. Az erőmű hálózati kitáplálás gerincét adó nagytranszformátorok szállítását a 150 éves múltra visszatekintő Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. végzi, illetve a nyomástartó edények gyártását és beszerelését is magyar cégek valósíthatják meg az elkövetkező időszakban.

A vezérigazgató a Világgazdaságnak adott korábbi interjújában azt is kiemelte, hogy

a projekt ütemterv szerint halad, a kulcsberendezések – köztük a turbina – határidőre rendelkezésre állnak, miközben a Status KPRIA már külföldi CCGT projektekre is pályázik a Nyugat-Balkánon és Líbiában.

Illeszkedés egy nagyobb energiastratégiába

A mátrai beruházás nem önálló projekt, hanem része annak az átfogó energiastratégiai gondolkodásnak, amelyben az erőművi kapacitások, a megújuló energiaforrások és az energiatárolás egymást kiegészítve működnek.

Ezt jól mutatja, hogy a Status KPRIA 2025-ben már átadott egy nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót Litéren, 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással. A fejlesztés a hálózati stabilitást és a csúcsterhelések kezelését szolgálja.

Több helyszínt érint a beruházás

A közbeszerzési eljárás három fő helyszínt foglal magában. Győrben megújul az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, valamint a mosonmagyaróvári MÉK Kollégium A és B épülete, illetve az ezekhez kapcsolódó kültéri gépudvar, emellett az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar sajtüzem raktári épülete, garázssori épülete, továbbá a múzeumi épület.

A fejlesztések célja egységes: az elavult szerkezetek és rendszerek korszerű, energiahatékony megoldásokra cserélése.

Mit jelent az energetikai felújítás a gyakorlatban?

A beruházás során az érintett épületek homlokzati és födémszigetelést kapnak, megújulnak a tetők, valamint korszerű, jó hőszigetelési értékű nyílászárókat építenek be. Emellett több helyen modernizálják az épületgépészeti rendszereket is: hőszivattyús fűtési megoldások, megújuló energiaforrások, valamint energiahatékony LED-világítás és épületautomatika segíti majd a takarékos üzemeltetést.

Az egyes épületek a felújítást követően jelentősen jobb energetikai besorolást érnek el, több esetben BB, CC vagy akár A+ kategóriát, ami hosszú távon alacsonyabb energiafelhasználást és kisebb környezeti terhelést jelent.

Kézzelfogható előnyök fenntartóknak és használóknak

Az energetikai korszerűsítés csökkenti az üzemeltetési költségeket, kiszámíthatóbbá teszi az intézmények működését, és hozzájárul az egyetem fenntarthatósági céljaihoz. A felújított épületekben jobb hőkomfort, kiegyensúlyozottabb belső klíma és korszerűbb használati feltételek várják a diákokat, dolgozókat és látogatókat.

A beruházás nemcsak az épületek műszaki állapotát javítja, hanem értéket teremt hosszú távra: meghosszabbítja az épületállomány élettartamát, csökkenti a karbantartási igényt, és példát mutat arra, hogyan lehet a meglévő épületeket a mai energetikai elvárásokhoz igazítani.

A beruházást lebonyolító cég honlapján az is kiderül, hogy a reprezentatív felmérés személyes adatfelvétellel zajlott 2025. szeptember 15. és október 10. között. A projekt támogatottsága immár három éve 65% feletti, 2022 szeptemberében ez az érték elérte a 75,3%-ot.

Az emberek közel 90 százaléka a hazai erőművekre támaszkodna

A közvélemény-kutatás alapján az is megállapítható, hogy az ország biztonságos és folyamatos áramellátásának biztosítását a válaszadók többsége (62,8%) az atomenergiában látja, míg második helyen 11,4%-kal a földgázt, harmadik helyen 7,4%-kal pedig a napenergiát tartja meghatározónak ezen a téren.

A válaszadók döntő többsége (83,5%) szerint az atomenergia és a megújuló energiaforrások jól kiegészítik egymást a hazai energiatermelésben. A megkérdezettek 87,4%-a villamosenergia-igények kielégítése során inkább a hazai erőművekre támaszkodna, amivel összhangban van a megállapítás, miszerint 73,6% véli úgy, hogy az új blokkok építése elsősorban az energiafüggőség csökkentését jelenti, emellett komoly potenciált látnak a villamos energia árának megfizethető szinten tartásában (59,5%), valamint a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásában (51,5%).

Kevesebb mint két hónap van hátra az első betonöntésig

A honlapon közzétett hír a projekt jelen állására is kitér: a beruházás területén folyamatban van a szerelőbeton kivitelezése. Jelenleg is zajlanak az előkészületek, annak érdekében, hogy az 5. blokki munkagödörben 2026. február 5-én megkezdődhessen az első technológiai épület alaplemezének elkészítése, vagyis az első betonöntés. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség terminológiája szerint ettől a mérföldkőtől számít majd építés alatt állónak az új paksi atomerőmű.

A támogatási rendszer legújabb eleme mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz biztosít összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt.

A teljes keretösszeg legfeljebb 35 százaléka hasznosulhat a legfejlettebb régiókban, a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Pest vármegyében. A forrásmennyiség mintegy kétharmada az ország más részeiben csökkentheti a cégek energiafogyasztását, áram- és gázszámláit. Legfeljebb hárommilliárd forintos elkülönített keret a víziközmű szolgáltatók gépészeti berendezéseinek korszerűsítésével könnyítheti meg az ágazat gazdálkodását.

30 százalékos energiaigény-csökkentéshez adják a kedvező hitellehetőséget

Finanszírozható tevékenység a többi között az épületburok szigetelése, a nyílászárók cseréje, a bel- és kültéri világítási, központi szellőző, hűtési, fűtési vagy melegvíz-rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, a meglévő berendezéseknél alacsonyabb fogyasztású gépek beszerzése, a maradékhő, hulladékhő hasznosítása.

Alapfeltétel, hogy a vállalkozások a támogatás felhasználásával legalább 30 százalékkal csökkentsék primerenergia igényüket. A megtakarítást tisztán épületenergetikai fejlesztés esetében épületenként, tisztán technológiai korszerűsítés esetén az érintett gyártási folyamat, logisztikai egység vonatkozásában, komplex beruházásnál pedig telephelyenként szükséges elérni.

Legfeljebb félmilliárd forintot lehet igényelni, az önerő minimum 10 százalék

Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió és legfeljebb 500 millió forint, de nem haladhatja meg a kérelem bírálatát megelőző lezárt pénzügyi év üzemi eredményének tizenötszörösét. A résztvevőknek az elszámolható költségek legalább 10 százalékát kitevő önerőt kell előteremteniük. A programba 2026. február 2-ától 2027 május végéig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban.

A közlemény szerint a beruházás célja egy 1000 megawatt teljesítménykategóriájú, két blokkból álló, részben hidrogén tüzelésére alkalmas, magas hatásfokú és alacsony széndioxid-intenzitású erőmű megépítése. A tiszaújvárosi létesítmény a növekvő hazai áramigények kiszolgálását, további megújuló kapacitások rendszerbe illesztését támogatja. Az új alaperőmű az importkitettségek csökkentésével erősíti az energiaszuverenitást, és hozzájárul az energiaátmenethez is.

"Magyarország energetikai rendszerének fejlesztése fontos mérföldkőhöz ért azzal, hogy létrejött a megállapodás az ország legnagyobb, korszerű technológiával létesülő gázerőművének finanszírozásáról"

- áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint a 11 bank által nyújtandó szindikált hitel előnyös feltételek mellett biztosít több mint 1,2 milliárd euró finanszírozást az erőmű megépítéséhez.

A hitelmegállapodás az olasz SACE S.p.A. exporthitelügynökség biztosításával fedezett, futamideje 16 év, mérete alapján pedig az MVM történetének legnagyobb hitelkerete. A hitelmegállapodás a Citibank, N.A. London Branch és az ING, mint megbízott főszervezők és az Intesa Sanpaolo S.p.A., London Branch, mint hitelkeret és ECA ügynök közreműködésével jött létre. A projektről korábban itt írtunk.

Nemzetközi konzorcium dolgozik az óriásprojekten

Emlékeztettek: az erőmű főberendezéseinek - többek között a gáz- és gőzturbinának, a hőhasznosító kazánnak és a generátoroknak - a leszállítására, a blokkokhoz tartozó épületek és építmények tervezési, beszerzési és kivitelezési (EPC) feladataira közbeszerzési eljárást folytattak le. A beruházás kivitelezésére a Calik Enerji Swiss AG és az Ansaldo Energia S.p.A. által alkotott nemzetközi konzorcium kapott megbízást az idén áprilisban, Budapesten aláírt szerződés alapján.

A hitelmegállapodás aláírása és az új erőmű létesítése az ország villamosenergia-termelése és a rendszer fenntarthatósága, stabilitása szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű fejlemény. A fejlesztés mérete és jelentősége alapján az MVM Csoport legfontosabb beruházásai közé tartozik - írták.

A hároméves időszakra aláírt, 20 milliárd forintos keretmegállapodás a Magyar Földgáztároló Zrt. által üzemeltetett földgáztárolók felszín feletti technológiai és technológiai területen kívüli rendszerek RB-s és nem RB-s környezetben történő munkáit és és beszerzéseit érinti, ezen belül:

• primer műszeres és irányítástechnikai feladatokat,
• gépészeti technológiai feladatokat,
• villamos feladatokat és
• építészeti-szakipari feladatokat.

 Az ország mind a négy földgáztározójában, így a Zala vármegyei Pusztaedericsen, a Hajdú-Bihar vármegyei Nagyhegyesen, a Bács-Kiskun vármegyei Zsanán és a Békés vármegyei Kardoskúton is dolgozhatnak majd a szakemberek.

A csaknem 600 millió forintos projekt két fő részből áll:

• új termálvezetékrendszer kiépítéséből
• és a városi hőközpontok korszerűsítéséből, automatizálásából.

Új termálvezetékrendszer építése

A fejlesztés három ütemben összesen 3274 méter új termálvezetéket foglal magába, korszerű PP-RCT műanyag csőből. A vezetékek legfeljebb 65 °C-os termálvizet szállítanak majd, több intézmény fűtését biztosítva.

I. Táncsics utcai szakasz – 1188 méter

• Az István király út 1., 1/A. és 2/A szám alatti épületek kapnak termálvízellátást. Az új termálvezetékek a Kormányablak és az Iparkamara fűtését fogják ellátni.

II. Szövetkezés úti szakasz – 1150 méter

• A Garabonciás Kollégium és a Vízmű kap új termálvezeték-csatlakozást.
• A vezeték a 893/6 hrsz.-ú ingatlantól indul.

III. Szilágyi szakasz – 936 méter

• A kaszkádrendszer meglévő fűtési fővezetéke hosszabbodik meg.
• A Szilágyi kollégium és a Móraép Műhely ellátása is biztosítottá válik.

Hőközpontok építése és korszerűsítése

A projekt keretében:

• 6 új városi hőközpont épül,
• 19 meglévő hőközpont teljes gépészeti és irányítástechnikai modernizálása történik meg,
• további 2 új hőközpont és 1 secunder fűtési rendszer épül.

A korszerűsítés része:

• hőcserélők,
• szivattyúk,
• szerelvények,
• vezérlések,
• teljes elektromos és gépészeti felújítás.

A hőközpontokat PLC-alapú (programozható logikai vezérlő) rendszer irányítja majd, és csatlakoznak a központi SCADA felügyeleti rendszerhez. Ez garantálja a hatékony működést, a távfelügyeletet és a gyors hibaelhárítást.

A hat darab, új városi hőközpont hőigényei:

• Iparkamara: 50 kW
• Munkaügyi Központ: 50 kW
• Garabonciás Kollégium: 60 kW
• Vízmű: 100 kW
• Szilágyi Mihály Kollégium: 300 kW
• MÓRAÉP-Műhely: 200 kW + 35 kW

A gyógyfürdő 19 hőközpontja is megújul

A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő teljes hőközponti rendszere is automatizált, korszerű technológiát kap. A fejlesztés kiterjed többek között:

• a főépület gépházaira,
• a tanuszodai hőközpontokra,
• a szaunavilág 1–6. gépházára,
• a kültéri medencék és gépházak hőtechnikai rendszereire,
• a rendezvény- és csúszdás medencék ellátására,
• a nyári öltöző és sátor gépház hőközpontjára.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei projektet a Forest-Vill Villamosipari és Energetikai Létesítményeket Tervező és Kivitelező Zrt. valósíthatja meg több mint 1.7 milliárd forint értékben. A beruházás célja az energiahálózat megbízhatóságának növelése és a térség hosszú távú ellátásbiztonságának erősítése.

Főbb mennyiségek és műszaki tartalom

A projekt során jelentős föld- és betonmunkákra kerülhet sor:

• 3500 m³ földmunka
• 2 darab, összesen bruttó 75 m² alapterületű reléház, teljes installációval és épületgépészettel
• 2000 m² betonburkolatú út
• 17 000 m² finom tereprendezés
• Monolit vasbeton alapok különböző feszültségszintekhez:
  • 400 kV-os alapok: 307 m³
  • 132 kV-os és térvilágítási alapok: 695 m³
  • 18 kV-os alapok: 36 m³
• Olajleválasztó rendszer és csapadékvíz-elvezetés: 1 db olajleválasztó + 150 fm csatorna
• 450 fm kábelcsatorna (monolit és előregyártott)
• 400 kV-os transzformátor alap: 316 m³ beton
• 214 fm kerítés
• 103 m² lángvédő fal

A kivitelezés részét képezi a teljes terület humuszterítése, füvesítése és a füves területek gondozása az első kaszálásig.

Szigorú előkészítés és együttműködés

A munkavégzés időbeosztása igazodik az alállomási szolgálathoz, és a kivitelezés számos szakaszában párhuzamosan dolgoznak majd az építési és technológiai szakemberek. A két területnek összehangoltan, egymást nem akadályozva kell előrehaladnia.

A földmunkák során számítani kell már meglévő kábelekre és földelő hálózatra, így bizonyos esetekben kézi feltárásra lehet szükség az üzemviteli szakfelügyelet utasítása szerint.

A projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha az összes érintett terület – beleértve a humuszdepót, a felvonulási területeket és a technológiai szerelés által használt zónákat – rendezett, füvesített és véglegesen helyreállított állapotba kerül.

A telephelyen évente 56.000 járó-, illetve 7000 fekvőbeteget látnak el a teljes Dél-Dunántúl területéről, így a fűtésellátás kiemelten fontos a telephely, a PTE, sőt az egész régiót tekintve.

„Közel nulla energiaigényű épület” besorolás a cél

Az energetikai korszerűsítés keretein belül megújulna a teljes telephely fűtési rendszere, a jelenlegi elavult vegyes tüzelésű kazán helyett

korszerű, biomassza alapú, azaz megújuló energiaforrásból származó távfűtésre állna át a teljes épületegyüttes, melyet a PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. szolgáltatna.

A PÉTÁV Kft. vállalta, hogy a telekhatárig kiépíti a hőellátáshoz szükséges távhővezetéket, a PTE pedig vállalta a telekhatáron belül a távhőt fogadni képes három hőközpont kiépítését.

Ezen felül a beruházás részeként

• utólagos homlokzat- és tetőszigetelés,
• nyílászárók üvegezésének cseréje,
• 1738 darab lámpatest korszerűsítése LED fényforrásokra,
• valamint gépészeti automatika kiépítése készül majd el,

mellyel DD energetikai besorolásból BB, azaz „közel nulla energiaigényű épület” besorolás, illetve több mint 30%-os CO₂ kibocsátás-csökkenés érhető el.

A felújítás mindkét épületszárnyat érintené

A munkálatok idején a részleg továbbra is fogadja majd a betegeket, így a felújítást a páciensek minél kisebb zavarása mellett kell megvalósítani.

A hirdetményből kiderül továbbá, hogy a sürgősségi ellátást végző tömb mindkét szárnyát érintené az alapvetően energetikai célú felújítás. A keleti és a nyugati szárny összesen 9156 négyzetméter alapterülettel rendelkezik. A nyugati szárny esetében 108 nyílászáró cseréje valósulhat meg, továbbá a homlokzatok hőszigetelése, illetve a lapostetők hő- és vízszigetelése.

Az épület nyugati szárnyán kerül sor a tetőszigetelésre, ennek mennyisége megközelítőleg 1639 négyzetméter, amely a vízszigetelést és a hőszigetelést is magában foglalja. A keleti szárny homlokzati hőszigetelése nagyjából 1506 négyzetméter. Továbbá a keleti szárnyban a homlokzat hőszigetelése és a megjelölt nyílászárók üvegezésének cseréje is tervezett.

Két éves fejlesztést zártak le

Az ünnepélyes átadón Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter így fogalmazott: „Ez a beruházás egyszerre szimbóluma annak, hogy Magyarország régiói a legkorszerűbb technológiákat, energiahatékonyságot, stabil munkahelyeket és fejlődési lehetőséget kapnak, miközben a helyi közösségek életminősége, a családok biztonsága és a jövő iránti felelősség valóban fókuszba kerül. Az OPUS ENERGETIKA nemcsak szolgáltató, hanem társadalmi motorja is a térség fejlődésének.”

A gödöllői fejlesztés közel két év alatt valósult meg a stratégiai szempontból kiemelt telephelyen.

A csarnok 2.200 négyzetméteres nettó raktározási alapterületet, modern szociális és irodablokkokat, továbbá a telephely új aszfaltburkolatot és modernizált csapadékvíz-elvezetési hálózatot kapott. A környezettudatos és energiahatékony megoldások révén nem csak a hálózatüzemeltetés, de a logisztikai támogatás, a kivitelező vállalkozók kiszolgálása és a következő években várható nagyszabású gázmérő- és nyomásszabályozó csereprogram is gördülékenyebbé válik.

Konczné Kondás Tünde, az OPTESZ OPUS Zrt. vezérigazgatója megnyitójában rámutatott, hogy a gödöllői fejlesztés nem pusztán egy épület, hanem egy egész közösség erősödésének alapja: „Az OPUS ENERGETIKA Csoport fejlesztései nemcsak technológiai, hanem humán szempontból is stratégiai értéket teremtenek. Gödöllő régiós bázisa a kollégáknak, partnereknek, ügyfeleknek – mindazoknak, akiknek fontos a stabil, inspiráló környezet, a minőségi ellátás és a hosszú távú szakmai fejlődés. A beruházás a jelen szükségleteit és a holnap lehetőségeit egyszerre szolgálja.”

Nagy fejlesztéscsomag része

A raktár a központi szerepe mellett segíti az OPUS ENERGETIKA Csoport 2332 munkatársának - köztük 133 gödöllői kolléga - és a vállalatcsoport vállalkozó partnereinek a munkáját. A vállalatcsoport stratégiai fókusza, hogy a térség fiataljai és munkavállalói számára munkahelyeket, fejlődési lehetőséget teremtsen, ezzel stabil jövőképet adva és hozzájárulva a közösség megtartó erejének növeléséhez.

A gödöllői raktárcsarnok megépítése illeszkedik az OPUS ENERGETIKA Csoport elmúlt három évének fejlesztési hullámába, mely során több mint 5 milliárd forint értékű hálózati, épületenergetikai és informatika fejlesztést valósítottak meg ellátási területükön. A következő évek nagyságrendileg évi 1,2 milliárd Ft-os telephelyi beruházási tervei is a digitalizációt, az energia- és költséghatékonyságot célozzák.

Az eddigi fejlesztéseket folytatva, a következő években is átfogó, szinergikus stratégiai programokat terveznek, hiszen cél a folyamatos bővítés, a korszerűsítés és ezekkel együtt a munkahelyfejlesztési programok további elmélyítése.

A fenti célok megvalósításához az új gödöllői raktárközpont is hozzájárul, erősítve a magyar energetika versenyképességének és a térség ellátásbiztonságának további fejlődését. Az OPUS ENERGETIKA szerint a gödöllői raktár átadása jól mutatja, hogy a fenntartható fejlődés, az országos ellátásbiztonság és a helyi közösségek fejlődése egyaránt céljai a cégcsoportnak. Az új létesítmény szimbolizálja, hogy csak együttműködéssel, felelős gondolkodással és jól tervezett stratégiai beruházásokkal lehet megalapozni a jövő Magyarországát.

A villamos és építészeti technológia integrációja igen magas fokú ennél a projektnél, ezek megfelelő együttes üzeme tudja csak garantálni a megfelelő áramellátási biztonságot, így a nyertes kivitelezőnek mindkét szakág ismeretére szüksége van a helyszínen egyszerre és egyidejűleg.

Az STS Kft. feladata az alállomás bővítése

• a 132 kV-os gyűjtősín kétgyűjtősínes átalakításával,
• egy harmadik transzformátor beépítésével,
• a középfeszültségű kapcsolóberendezések cseréjével,
• valamint egy új vezénylőépület létrehozásával.

Így fejlesztik az energiaellátást

Ezeken túl lecserélnek egyes 132 kV-os szabadtéri készülékeket, készüléktartó alapozásokat és vasszerkezeteket. A terv szerint a következő munkálatok valósulnak meg ütemezetten:

• két meglévő, 132/22/11 kV-os transzformátormező átalakítása,
• egy meglévő, 132/22/11 kV-os transzformátormező kialakítása,
• öt darab, 132 kV-os vonali mező átalakítása,
• egy SÁH (sínáthidaló) mező kialakítása.

Továbbá új kapcsoló- és vezénylő épületet, emellett szabadtéri készülékeket létesítenek.

A feladat részét képezi különösen -, de nem teljeskörűen - az ipari jellegű tégla és vasbeton elemeket tartalmazó épület komplett építészeti kivitelezése is. Ez magában foglalja az épület csapadékvíz elvezetését, az épületgépészetet és az épületvillamosságot is. Az új építmények építése idején a régi állomásnak üzemelnie kell.

Az új kapcsoló- és vezénylőépületben kerül elhelyezésre a 11 kV-os és 22 kV-os, beltéri fémtokozott kapcsolóberendezés, amely végkiépítésben 24+4 darab (11 kV) és 28+6 darab (22 kV) cellából áll.

Ezért fontos a WNE által elindított nemzetközi összefogás

A teljes nukleáris ellátási láncot lefedő, 80 országot felvonultató csúcstalálkozón

hazánk első ízben volt jelen, saját pavilont és a hazai energiaszektor számos vállalatát felvonultatva. Ráadásul a magyar kormány is képviseltette magát: az esemény miniszteri ülésén Szijjártó Péter is részt vett, majd a magyar pavilon megnyitása után lapunknak is nyilatkozott.

A tárcavezető a civil nukleáris energia nagyszabású eseményének egyik jelentőségét azzal érzékeltette, hogy az atomenergiával szemben még mindig rengeteg előítélet van, ami megnehezíti a nukleáris beruházásokat világszerte. „Emiatt fontos, hogy van egy ilyen széles körű nemzetközi összefogás Franciaország vezetésével” – utalt a WME szerepére. „Az összefogás célja, hogy végre ismerjék el: ez az energia olcsó, biztonságos, megbízható és környezetkímélő módja a nagy mennyiségű áram előállításának.”

A magyar építőipar a legpozitívabb visszajelzéseket kapta eddig a paksi fejlesztésben

Kérdésre válaszolva emlékeztetett, a megállapodás szerint a Paks II beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalatoknak kell kivitelezni, és már jelenleg is sok magyar alvállalkozó dolgozik a projekten. „Egyrészt a talajkitermelésen, másrészt a talajszilárdítási munkákon, illetve a felvonulási és kiszolgáló épületek építésén tevékenykednek a magyar cégek” – mondta el.

Kiemelte,

eddig kizárólag pozitív visszhangot hallottak az orosz fővállalkozótól, amely abszolút mértékben meg van elégedve a magyar alvállalkozókkal. „Ugyanígy a német alvállalkozók is, akik szintén foglalkoztatnak magyar alvállalkozókat: a legpozitívabban beszéltek a magyar vállalatok részvételéről.

Ez nem csoda, mert a magyar építőipar és a magyar nukleáris ipar szerintem világszerte versenyképes. Ráadásul a paksi beruházáson mindkét ágazatból a legjobbak dolgoznak, ezért én biztos voltam benne, hogy a magyar építőipar szereplőin nem fog múlni ennek a projektnek a sikere.”

A párizsi találkozóval egyidőben egy döntő jelentőségű hazai fejlemény

A Paks II projekt a visszajelzések alapján kiemelt figyelmet kapott a párizsi rendezvényen. Ráadásul a magyar fejlesztés éppen a WNE nyitónapján került fel végleg a világ atomenergetikai térképére: november 4-én ugyanis négy kulcsfontosságú engedély is megszületett az 5. blokki nukleáris sziget alaplemezének kivitelezési munkáinak elkezdéséhez.

A projekt szempontjából szimbolikus lépésre, az első betonöntésre várhatóan 2026 februárjában kerül majd sor.

Ezáltal a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek fog minősülni.

A paksi projekt szereplőinek is van mire büszkének lenniük

Lapunknak szintén a párizsi világkiállításon nyilatkozva a Paks II Zrt.-t irányító Jákli Gergely is azt hangsúlyozta: az Európai Unió területén a magyar beruházás jelenleg a legelőrehaladottabb fázisban tartó atomerőmű-fejlesztés. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, Párizsban most az egész világ nukleáris szakmája összegyűlt, hogy bemutassa az eredményeit, és tapasztalatokat cseréljen.

„Egy ilyen eseményen nagyon fontos, hogy maga a Paks II projekt és a benne részt vevő alvállalkozók is meg tudják mutatni, mire vagyunk büszkék az elmúlt időszakban, hogyan építjük fel az erőművünket, és ezáltal hogyan fogjuk biztosítani az ország energiaellátását”

– fejtette ki Jákli Gergely.

Felhívta rá a figyelmet, a párizsi világkiállítás főfókuszában az van, hogy a digitalizáció térnyerésével az atomerőmű-építések is változnak. „Büszkék vagyunk rá, hogy nagyon korai szakasztól digitalizáljuk a műszaki terveket, a műszaki szerződést és digitalizáljuk magát az atomerőmű építkezését is. Így igazából a kollegáim az elkövetkező napokban azt próbálják majd bemutatni, hogy ez a digitalizáció mivel tudja egyszerűsíteni, gyorsítani a döntéshozatalt az atomerőmű építkezésben és segíteni az építkezést” – zárta gondolatait az elnök-vezérigazgató.

A civil atomenergia szektor egyik legnagyobb nemzetközi eseményére mintegy 1000 aktív résztvevőt várnak lefedve a teljes nukleáris ellátási láncot. A becslések szerint összesen mintegy 25 ezer látogató fordul majd meg az expón, amely két évvel ezelőtt több mint 23 ezer vendéget vonzott.

A nyitónap délelőttjén a főszínpadon rendezték meg a WNE miniszteri ülését, amelyen öt ország atomenergiáért felelős tárcavezetője vett részt. A kanadai Ontario, a Fülöp-szigetek, Lengyelország és Franciaország minisztere mellett Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

Érdekesség, hogy a panelbeszélgetésen Franciaország gazdasági minisztere, Roland Lescure külön felkérte Szijjártó Pétert, hogy elsőként szólaljon fel, miután világszerte Magyarországon van jelenleg a legelőrehaladottabb fázisban tartó atomerőmű-fejlesztés. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország tengerparttal és jelentősebb kőolaj- vagy földgázmezőkkel nem rendelkező országként

egyedül az atomenergia révén lehet képes biztonságos, megbízható, környezetbarát módon és olcsón kielégíteni az elkövetkező évek során exponenciálisan növekvő elektromosáram-igényét.

Európa legnagyobb jelenlegi nukleáris beruházása zajlik hazánkban

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ezért egyrészt dolgoznak a meglévő reaktorok élettartamának kiterjesztésén, másrészt két újabb, összesen 2400 megawatt teljesítményű blokk építése is zajlik. Illetve hozzátette, hogy utóbbi jelenleg Európa legnagyobb nukleáris beruházása, amelyen ráadásul a kontinens legjobb vállalatai dolgoznak együtt.

Kifejtette, hogy Pakson folyik a talajkitermelés, a szükséges 3,5 millió köbméter földből kétmilliót már kiástak, a talajszilárdítás céljából tervezett 75 ezer cölöpből pedig már 43 ezer megvan. Emellett a szükséges 124 épületből harminc készen áll, 47-nek pedig zajlik az építése.

Hozzátette, a hosszú gyártási idejű eszközök három ország hat városában készülnek, köztük Franciaországban. "Mivel az utolsó engedélyek megszerzése folyamatban van, az első beton öntésére február elején kerül sor, s ezzel a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is ’építés alatt álló atomerőműnek’ fog minősülni. A két új reaktort pedig a következő évtized elején kell rácsatlakoztatni majd a hálózatra" - mutatott rá.

Számos magyar cég van jelen Párizsban

A csúcstalálkozón több mint 80 ország képviselteti magát, köztük immár Magyarország is jelen van. Hazánk a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) pavilonjával jelent meg az eseményen, amelynek kedden délelőtt tartották a megnyitóját. A pavilonban a hazai energiaszektor képviseletében az vállalatok rendezték be standjaikat.

• Paks II. Atomerőmű Zrt.
• Trinoor EMEA Kft.
• R&R Software Zrt.
• MVM EGI Zrt.
• HEPENIX Műszaki Szolgáltató Kft.
• AEMl Atomenergia Mérnökiroda Kft.
• HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont

A kiemelt beruházás eredményeként az eddigi 35/22 kV-os fesztültségű kapcsolóállomást most egy 132/22 kV-os, jelentősen hatékonyabb és erősebb hálózati elemre váltották. Ez olyan, mintha egy egysávos bekötőutat egy többsávos autópályára cserélnének – jóval nagyobb kapacitást, megbízhatóbb és rugalmasabb hálózati működést, nagyobb terhelhetőséget és ellátásbiztonságot garantál

- fogalmazott lapunkhoz eljuttatott közleményében az E.ON.

Ez az új „energiapálya” két fontos dolgot is lehetővé tesz. Egyrészt zöld utat ad a napenergiának: ezer háztartási napelemrendszernek megfelelő hálózati kapacitást tesz elérhetővé – hangsúlyozták. Másrészt megbízható áramellátást biztosít: az új alállomás a Veszprémvarsány és környékén élő 16 ezer ügyfél számára biztosít stabilabb szolgáltatást, így a háztartási gépek és az elektromos eszközök is megbízhatóbban működhetnek majd. A transzformátorállomás teljesen automatizált és távolról irányítható, ami a hálózatüzemeltetés modern, digitális jövőjét vetíti előre.

A 2,2 milliárd forint összértékű beruházás része annak a fejlesztéssorozatnak, melyet az E.ON az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben a Danube InGrid projekt keretében valósít meg 2025 végéig. A költségek kétharmadát az E.ON saját beruházási forrásai, egyharmadát az Európai Unió hozzájárulása fedezte.

A létesítmény a szintén Danube InGrid projekt keretében épülő, mintegy 64 kilométer hosszú Kisbér-Veszprémvarsány-Zirc-Litér 132 kV-os távvezeték szakaszhoz csatlakozik csakúgy, mint a korábban már átadott kisbéri, illetve a jelenleg még építés alatt lévő zirci transzformátorállomások.

Az ipari fejlesztéseket is segíti az új létesítmény

A beruházás eredményeként a jövőben újabb ipari parkok és nagy energiaigényű fogyasztók is csatlakozhatnak a hálózathoz annak túlterhelése nélkül.  Az új alállomás megépítésével az ügyfelek számára nemcsak stabilabb és kiszámíthatóbb energiaellátás válik elérhetővé, hanem csökken a hálózati zavarok és a szolgáltatáskiesések kockázata is. Az innovatív fejlesztésekkel ellátott rendszer egyenletesebb feszültséget biztosít, ami különösen fontos a modern, érzékeny háztartási és ipari berendezések számára. Az automatizált vezérlésnek köszönhetően a hibák gyorsabban azonosíthatók és elháríthatók, így az esetleges áramkimaradások rövidebb ideig tarthatnak, mely közvetlenül növeli az ügyfelek mindennapi komfortját.

A közleményben megjegyezték:

a 2024 decemberében elindult munkálatok első szakaszában Gödöllő és a hatvani leágazás közötti, mintegy 22 kilométer hosszú hálózat újult meg, ezt követően a Lőrinci és a hatvani leágazás közötti 6,7 kilométeres szakaszt korszerűsítették.

A társaság most megvalósult fejlesztés révén biztonságosabb és megbízhatóbb energiaellátás biztosítható Lőrinci, Hatvan, Bag, Kartal, Gödöllő és Gödöllő-Máriabesnyő ügyfelei számára.

Az ipari igények is nőtt a fogyasztás

A munkálatok során a tartóoszlopok megerősítése és a távvezeték kapacitásbővítése mellett egy helyszínen a tartóoszlop magasságát 6 méterrel növelték meg, ami komplex kivitelezései munkát igényelt - tájékoztattak.

A közleményben kiemelték: az elmúlt években jelentősen nőtt a régió villamosenergia-igénye, a növekvő lakossági fogyasztás mellett az ipari felhasználók növekvő szükséglete miatt.

A tárcavezető az osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel közös sajtóértekezletén a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatos európai bírósági ítélet kapcsán hangsúlyozta: "Mielőtt Magyarország és a magyar energiabiztonság ellendrukkerei pezsgőt bontanának, szeretném azt világosan leszögezni, hogy az Európai Bíróság az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést, azaz az Európai Bizottság egy korábbi határozatát semmisítette meg."

Ezután rámutatott, hogy a kormány a paksi atomerőmű építését továbbra is a magyar energiabiztonság legfőbb jövőbeni pillérének tekinti.

"Ez a bírósági döntés semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja le a beruházás előrehaladását, sőt ellenkezőleg, az elmúlt időszakban ezt a beruházást felgyorsítottuk"

- húzta alá. "És a következő évtized elején az új paksi atomerőműnek mindkét blokkját a hálózatra fogjuk kapcsolni, ezzel egy hatalmas lépést teszünk előre Magyarország energiabiztonságának garantálása terén" - fűzte hozzá Szijjártó Péter.

A beruházás ugyanúgy folytatódhat a másik miniszter szerint

Az Európai Bizottság döntésére a csütörtöki kormányinfón Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere is reagált. Rámutatott, az Európai Unió Bíróságának ítélete nem állapított meg semmilyen uniós jogsértést Magyarországgal szemben. "Azt állapította meg, hogy a bizottság a korábban meghozott, és jogszerűnek minősített határozatában nem vizsgálta az állami támogatás körében azt, hogy a Paks II beruházásnál alkalmazott közbeszerzési eljárások az uniós szabályoknak megfeleltek-e" - fejtette ki a miniszter.

Felhívta rá a figyelmet, a bíróság nem azt állapította meg, hogy a beruházás a szabályoknak nem felel meg. "Magyarország számára ebből az következik, hogy mindenben az uniós jognak megfelelően és a lojális együttműködés követelményével járnak el. A paksi beruházás ugyanúgy folytatódhat."

A Roszatom is megerősítette a folytatást

Az ügyben csütörtökön a beruházást megvalósító Roszatom is megszólalt. A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint az orosz állami nukleáris energiacég magyar partnereivel közösen folytatja a Paks II. Atomerőmű projekt megvalósítását.

Hangsúlyozták, a projekt fontos a magyar gazdaságnak. 

"Az atomerőmű üzembe helyezése stabil, megfizethető áramforrást biztosít az ország számára. A Roszatom Állami Vállalat számára továbbra is elsődleges feladat a projekt megvalósítása a legmagasabb nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelően és a szerződéses kötelezettségek teljes betartásával.”

A MOME közösségi oldalán olvasottak szerint a nyár során a MOME Campus több emblematikus helye újul meg vagy bővül ki, például a sokak által használt könyvtár is.

Augusztusban pedig három épület, a Ground, a ONE és a TWO épületek gépészeti és energetikai rekonstrukciója kezdődik meg a XII. kerületi Zugligeti úton. A felújítási munkálatokat az EB Hungary Invest Kft. végzi el, mintegy 5759 négyzetméteren.

A fejlesztés célja, hogy a MOME épületei fenntarthatóbbá, energiahatékonyabbá és hosszú távon gazdaságosabbá váljanak, így kívánják biztosítani az oktatási és kulturális intézmény jövőálló működését.

Fókuszban a hatékony és energiatakarékos működés

A projekt keretében teljes körű modernizáción esnek át a fűtési, hűtési, szellőzési és vízellátási rendszerek. Kiemelt szerepet kap a megújuló energiaforrások – például hőszivattyúk és napelemek – integrálása, valamint az intelligens épületfelügyeleti rendszer (BMS) kiépítése.

A Ground épületben például a korábbi Magasnyomó műhely területén új Textilfelvető műhelyt alakítanak ki, megújuló világítási és szellőzési rendszerrel. Utóbbi befúvó hálózatába egy légnedvesítő berendezést is telepítenek ,a felvető megfelelő működésének biztosítására.

Speciális gépészet, igényekre szabva

A ONE épületben a poros technológia folyamatokat befogadó helyiségek esetében a fejlesztés célja, hogy az elszívó hálózatokba beépített nyomásérzékelőket összekössék az épületfelügyeleti rendszerrel, amely jelzi a kritikus nyomáseséseket és a tisztítások szükségességét.

Itt szükséges még többek között:

-a teljes hűtési rendszerben az alulméretezett szakaszok cseréje,

-a meglévő FC berendezések átszervezése,

-a fűtés és hűtési hidraulikai rendszer monitoringozási lehetőségének kiépítése, az épületfelügyeleten megjelenítése;

-a hűtőgép vezérlésének átalakítása és folyamatos szabályozása,

-a szükséges szivattyúk cseréje.

-a meglévő épületautomatika rendszer átépítése a hatékony működés érdekében,

-termosztátok cseréje;

-a sűrített levegős rendszer kompresszor berendezés lecserélése és az igényekhez igazított berendezés kiépítése.

A TWO épületben a pinceszinten a gépészeti átalakításokhoz kapcsolódó építészeti beavatkozások mellett az új funkciók által megkövetelt építészeti beavatkozások is lesznek. Egyes technológiai helyiségek a biztonságos üzemvitel érdekében üvegezett ajtókat kapnak. Az új helyiségek kialakításának érdekében új födémet építenek be az épület térkísérleti helyiségében, az ehhez kapcsolódó munkálatok a homlokzatot is érintik majd.

Modernizálják a szellőzési rendszert, az új vagy új funkciót befogadó helyiségek légtechnikai rendszerét átalakítják, esetenként légnedvesítőket telepítenek. Átszervezik a fan-coil rendszereket, szivattyúkat cserélnek, átalakítják a vizes rendszereket.

A kivitelezőnek a rekonstrukció során biztosítania kell az egyetem zavartalan működését, így a munkálatok ütemezése és logisztikai koordinációja kulcsfontosságú. A felújítás várható befejezése 2026. áprilisa.

A szakember hangsúlyozta: az energiatárolás nem egyetlen termék, hanem egy komplex szolgáltatás, amely a koncepcióalkotástól a méretezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig terjed. A GNX – a KÉSZ Csoport új energetikai szereplőjeként – éppen ezt a teljeskörű rendszerszemléletet kívánja nyújtani.

Az energiatárolás ma már stratégiai kérdés

„A modern társadalom működéséhez két dolog kell: víz és villany – minden más megoldható” – fogalmazott Racsek Dániel. Éppen ezért ma már stratégiai jelentőségű, hogy egy vállalat mennyire képes önellátó módon biztosítani energiaellátását, különösen a gyorsan változó piaci környezetben.

A szakember szerint hiába terjednek a naperőművek, ha nem társul melléjük megfelelő tárolókapacitás: a hálózati telítettség, a napközben jelentkező negatív áramárak és az esti árkiugrások mind olyan kihívások, amelyekre házon belüli energiatárolási megoldások adhatnak választ. Ezek ráadásul nemcsak a cégek költségstruktúráját stabilizálják, hanem a hazai villamosenergia-hálózatot is tehermentesíthetik.

A Jedlik Ányos Program az energetikai függetlenséget célozza

A beszélgetés során szó esett a Jedlik Ányos Programról is, amely nem csupán azt célozza, hogy a támogatások itthon tartsák az energiával kapcsolatos beruházások hasznát, hanem azt is, hogy a magyar villamosenergia-hálózat stabilitása növekedjen. Racsek Dániel szerint a program nem egyszerűen megtakarításról szól, hanem arról, hogy a cégek saját energiaellátásukat megerősítve növeljék helyi rezilienciájukat, ezáltal stabilabbá téve működésüket.

A program célja, hogy a vállalatok aktív szereplőivé váljanak az energiarendszer balanszírozásának. Ahogy nő a hálózatba táplált többletenergia, úgy válik egyre inkább kifizetődővé az energiatárolás. A tárolók nemcsak kapacitást nyújtanak, hanem másodpercenként akár 50-szer is képesek finomhangolni a hálózati egyensúlyt – tehát nem csupán kiegészítő eszközök, hanem kritikus rendszerelemek.

A jövő a rendszerszintű megoldásoké

A GNX Engineering Kft. folyamatosan vizsgálja az energiatárolási technológiák bekerülési és működtetési költségeit, azok fajlagos mutatóit és megtérülését. Bár ma még nem minden megoldás gazdaságos – a zöld hidrogén például hazánkban egyelőre nem versenyképes –, más technológiák, mint a termikus tárolás vagy a napon belüli energiamenedzsment már rövid távon is hatékony válaszokat adnak.

Az energiatárolás ugyan önmagában nem végső megoldás, de jelenlegi árszinteken és technológiai környezetben egy fontos áthidaló lehetőség, amellyel a hazai vállalatok egyszerre növelhetik saját energiafüggetlenségüket és járulhatnak hozzá az ország energetikai stabilitásához.

A teljes beszélgetés elérhető a Portfolio Business podcast csatornáján.

az energiatárolás kulcsszereplője lesz a jövő villamosenergia-rendszerének.

Barcza Attila helybeli országgyűlési képviselő kifejtette, hogy Magyarország a megújuló energiák erősítésére nagy hangsúlyt fektet: kifejezetten sok új napelempark létesült Magyarországon. Emlékeztetett: a megújuló energiák termelése sokszor időjárásfüggő; a hálózatban fix áramtermelésre van szükség. „Ez a lehetőség, amit itt Sopronkövesden létrehozunk, egy hárommilliárd forintos beruházás, ami állami támogatás által jöhetett létre: az MVM finanszírozza” - hangsúlyozta.

A projekt most a kivitelezési szakaszban tart. A próbaüzem 2026 elején indulhat, az energiatároló kereskedelmi működése pedig április 30-ig kezdődhet meg – derül ki még a helyi lap tudósításából.

A beruházás célja, hogy a Csepel Plaza melletti, jelenleg alulhasznosított telket egy korszerű, fenntartható és közösségbarát városi térré alakítsa, miközben új munkahelyeket teremt és javítja a kerület életminőségét – emelik ki.

Zöldtető, zöldfal, zöldterület

A tervezett épület zéró károsanyag‑kibocsátás mellett, „A” energetikai besorolással készül:

hővisszanyerős szellőztető rendszer és teljesen elektromos fűtési‑hűtési megoldás gondoskodik az energiahatékony működésről. Zöldtető és a homlokzati zöldfal is épül: ezekkel a levegő minőségét javítják és a mikroklímát is kedvezően befolyásolják: magyarán hűvösebb lesz a tér.

A beruházás részeként a Mall Invest Zrt. parkosított pihenőterületeket, változatos növényállományt és automata öntözőrendszert telepít, továbbá új járdákat épít, hogy akadálymentes gyalogos kapcsolatot teremtsen a Csepel Plaza és a környező közterületek között.

„A Csepelen megvalósuló beruházás kiváló példa arra, hogyan tudjuk összehangolni a nemzetközi bérlői igényeket a helyi közösség elvárásaival, miközben zöldebb, élhetőbb környezetet teremtünk.” – mondta dr. Hüse István a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. vezérigazgatója.

A most épülő, 334 hasznos m² alapterületű gyorsétterem bérlője a Burger King márkát Magyarországon üzemeltető Fusion Befektetési Zrt., mely a hálózatának bővítésével a fenntartható üzleti stratégiáját is erősíti. Az új Burger King megnyitása várhatóan 35–40 új munkahelyet kínál majd, elsősorban a helyi lakosok számára.

Zöldáram fedezi a gyártás energiaigényének egy részét

A napelemek 1600-1700 megawattóra zöldáramot biztosítanak majd évente gyár számára, amivel a telephely 617 tonna károsanyag-kibocsátástól kíméli meg a környezetet évente.
A cég emlékeztet, hogy a mátranováki gyárban négy évtizede kezdték meg a forgóvázkeretek gyártását metró- és vasúti szerelvényekhez. A Mátranovákon előállított termékek számos szerelvénytípusban megtalálhatóak Európa-szerte: a hagyományos és a nagysebességű vonatokban, elővárosi vonatokban, mozdonyokban és emeletes vasúti kocsikban.

A hazai kötött pályás közlekedés egyik fő beszállítója

Az Alstom a magyar vasúti közlekedés meghatározó szereplője, több mint 20 éve van jelen Magyarországon. Az ország egyik legnagyobb metrószerelvény-beszállítója, amely a budapesti metrószerelvények 50 százalékát gyártotta a 2-es valamint a 4-es metróvonalra, és az utóbbin közlekednek az első vezető nélküli metrók Közép- és Kelet-Európában. Emellett a MÁV 25 darab Traxx mozdonyt üzemeltet saját állományában, illetve számos további bérelt Alstom villamosmozdony fut Magyarországon.

Tavaly a magyar villamosenergia-felhasználás több hat százalékkal nőtt és ez a folyamat gyorsul majd a jövőben.

A hálózatfejlesztéssel – tette hozzá az államtitkár – levetővé válik nemcsak a növekvő igények kiszolgálása, de az is, hogy a napelemes rendszerek elterjedésével be tudják táplálni a megtermelt villamosenergiát.

A térség védelmi ipari beruházásának igényét is kiszolgálja a létesítmény

Az alállomás megépülése fontos eleme a védelmi ipar fejlesztésének is – emelte ki beszédében Kutnyánszky Zsolt. A Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy a várpalota külterületén levő védelmi ipari komplexumban előbb közepes kaliberű lőszerek gyártását indították el, majd nagykaliberű lőszergyárat, aknavető- és gránátgyárat, az ezekhez szükséges gyújtószerkezet gyártó üzemet, valamint robbanóanyaggyártó üzemet hoznak létre több ütemben, 400 hektáron.
Ezekről a beruházásokról portálunk is beszámolt. Tavaly júliusban adták át a Védelmi Ipari Parkban a lőszergyárat, ami a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. konzorciumának generálkivitelezésében és az Óbuda Group lebonyolításában valósult meg.
A fejlesztések újabb ütemében 2024 áprilisában letették Európa legújabb fegyvergyártó üzemének alapkövét, ahol a lőszerek mellett tüzérségi lövedéket is előállítanak majd. A gyár kivitelezésén a ZÁÉV Zrt. dolgozik.  

Tovább bővíthető az alállomás kapacitása

A várpalotai alállomás okos és jövőálló beruházás, mert digitális és automata megoldásai eredményeként kezelőszemélyzet nélkül, gyors, távoli vezérléssel működtethető, illetve bővíthető, valamint megújuló energiaforrások csatlakoztatására is lehetőséget biztosít – ismertette a beruházás jelentőségét Katona Ádám. Az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese  hozzátette,

a négymilliárd forint értékű várpalotai fejlesztés a határokon átívelő Danube InGrid uniós projekt részeként jött létre, amelyben szlovákiai partnereikkel mintegy 116 milliárd forint értékű beruházásokat valósítanak meg.

Ebből 60 milliárd forint értékben az Észak-Dunántúlon valósulnak meg a várpalotai mellett olyan projektek, mint a 2023-ban átadott kisbéri és a tavaly átadott zalaszentgróti alállomások, amelyeket Szombathelyen, Zircen és Veszprémvarsányban is hasonlóak követnek majd.
A közel húszezer négyzetméter alapterületű alállomás két 25 megavoltamper névleges teljesítményű, 132/22 kilovoltos transzformátort és egy 22 kilovoltos beltéri kapcsolóberendezést tartalmaz. Utóbbit egy több mint 300 négyzetméteres kapcsoló- és vezénylőépületben helyezték el. A létesítmény kapacitása igény szerint tovább bővíthető.

A 13 milliárd forintos keretösszegű felhívás tervezete péntektől 2025. június 16-áig véleményezhető a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján - jelentette be a közleményben Czepek Gábor, a tárca államtitkára.

Akár mikrovállalkozások is bekapcsolódhatnak konzorciumi tagként

A programot hazai kis- és középvállalkozások számára piacképes termékek, szolgáltatások létrejöttét eredményező energetikai kutatás-fejlesztésre tervezik kiírni. Konzorciumi tagként mikrovállalkozások is részt vehetnek. A projektekbe K+F szolgáltató szervezetként, innovációs beszállítóként kapcsolódhatnak be az egyetemek és a kutatóintézetek.

A vissza nem térítendő forrás tíz célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható.

Támogatható technológiaként jöhet szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, vagy az épületek energiahatékonyságának javítását célzó tervezési, kivitelezési folyamatokat támogató - akár digitális - megoldások

- ismertette a minisztérium.

200-600 millió forintot nyerhet el egy-egy projekt

Az előzetes kalkuláció szerint 21-65 kérelem részesülhet az egyenként legalább 200 millió, legfeljebb 600 millió forint állami hozzájárulásban. Előlegként a támogatás maximum 40 százaléka igényelhető, amit az első mérföldkőhöz kapcsolódó szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása után további legfeljebb 40 százalék követhet. A fennmaradó hányadot a záró beszámoló elfogadását követően, utófinanszírozásként fizetik ki. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre. A beérkező vélemények figyelembe vételével véglegesített felhívás még júniusban megjelenhet, ekkor válik nyilvánossá a benyújtási lehetőség megnyitásának ideje is - részletezte a közlemény.

Az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből elnyert 448 millió forintból

• a városi könyvtár,
• a korábbi vízmű irodaháza,
• valamint a Szarvasi Gyermekélelmezési NKft. épülete újult meg.

Az ingatlanok fal- és födémszigetelést, nyílászáró-korszerűsítést, napelem bővítést, valamint fűtéskorszerűsítést kaptak; két helyen világításkorszerűsítés is történt.

Napelemet minden önkormányzati épület tetejére

"Ez a projekt jól beleillik a városnak az energetikai, energiafejlesztési koncepciójába, amely annak idején a termálfűtésnek az újragondolásával kezdődött. Ezt követően jött a gondolat, hogy miként lehetne az elektromos áramfogyasztást is valamilyen formában kiváltani. Azóta minden önkormányzati intézmény tetejére napelemes rendszer került" - fejtette ki a projektzáró rendezvényen Hodálik Pál polgármester.

Félidőnél a város csatornázási beruházássorozatának legújabb üteme

A több mint 14 ezer lakosú Békés vármegyei városban 269 millió forint értékben zajlik a csapadékvíz-csatorna építés VIII. üteme is. Hét utcában, 7540 méteren zárt csapadékvíz-elvezető csatorna épül. A kivitelező Galéria Invest Kft. által végzett munkák készültségi szintje meghaladja az 50 százalékot, azzal a tervek szerint szeptember végéig végeznek - közölte a városvezető.

A projektről, melyet a VABEKO Engineering Kft. kivitelezett, korábban is beszámoltunk már, még tavaly ősszel. Maga az erőmű pedig 2020 óta az MVM Balance tulajdona, az óbudai és észak-budai távhőkörzetek ellátása mellett villamos energiát is termel - olvasható az MVM Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló társaság honlapján.

A várhatóan ma esti üzembe állás alkalmából Csorba Sándor azt is kifejtette, hogy

a most véget ért beruházást egy meghibásodás tette szükségessé, amelyre a javítás nem bizonyult gazdaságos megoldásnak. A vállalat felelős döntést hozott, amikor úgy határozott, hogy a lehető legkorszerűbb technológiát fogja beszerezni, így a főváros jelentős részét kiszolgáló üzem korszerű, jól szabályozható, magas hatásfokú gépegységgel gyarapodott 

- fogalmazott.

Két évtizedig szolgálhatja a helyieket

Máraföldi András, a VABEKO Engineering Kft. ügyvezetője szintén felszólalt és kifejtette: hogy a 22,6 megawatt teljesítményű turbina sikeres próbaüzemét 11 hónapon át tartó közös munka és hatékony együttműködés tette lehetővé.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója szerint a beruházás jó példája annak, miként reagálhat egy felelős energetikai vállalat egy olyan kihívásra, amely egyszerre vet föl üzembiztonsági, ellátási és stratégiai kérdéseket.

A beruházás technológiai szintváltást eredményezett rövid idő alatt, hiszen a több milliárd forintos pénzügyi döntést alig egy éve hozták meg, és szerda este már üzembe is állhat a csaknem 30 ezer háztartást kiszolgáló gázturbina, amely a magyar villamosenerga-rendszer rugalmasságát is erősíti 

- mondta el a cégvezető, hozzátéve, hogy a korszerű és biztonságos berendezés amerikai-svájci-magyar együttműködéssel kerülhetett a mostani helyére, ahol legalább 15-20 évig üzemelhet.

Mint azt a korábbi üzembe helyezés után kiadott tájékoztatójában is hangsúlyozta a MAVIR:

ez Magyarország eddigi legnagyobb, 400/132 kilovoltos (kV) transzformátor-alállomása, amelyre a főváros és a térség megnövekedett villamosenergia-igénye miatt van szükség, az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.

A beruházás kivitelezője az MVM XPert Zrt. volt. A létesítmény a Kerepes–Göd és a Sajószöged–Göd 400 kV-os távvezeték felhasításával csatlakozik az átviteli és az elosztóhálózathoz. Az alállomáson három darab, egyenként 400/128 kV-os transzformátor dolgozik, de a jövőben bővíthető lesz egy negyedik egységgel is.

A kivitelezés 631 tonna portál- és készüléktartó acélszerkezetet és 358 előregyártott kábelcsatorna-elemet építettek be. Kialakítottak egy 361 négyzetméteres vezénylőépületet és hét reléházat, a 132 kV-os oldal pedig 23 mező fogadására alkalmas, 6 tartalékmezővel. A munkálatok csúcsidőszakában hozzávetőleg 150-200 szakember dolgozott a helyszínen.

Folyamatosan fejlesztik az ellátásbiztonságot

Rámutattak, hogy az elmúlt években felgyorsult elektrifikáció nyomán dinamikusan megnőtt a villamosenergia-igény az országban, így Budapest térségében is. A lakossági felhasználáson felül – fűtés-hűtés és közlekedés –, jelentős ipari beruházások kezdődtek, amelyek ugyancsak komoly fogyasztást generálnak majd a jövőben.

A MAVIR ezekben az években korábban nem látott mennyiségű és mértékű beruházási programot hajt végre az ellátásbiztonság érdekében. Példaként említették, hogy az ország több pontján új al- és kapcsolóállomások létesülnek, a meglévőket bővítik. Közép- és hosszú távon pedig a nemzetközi összeköttetések bővítése is napirenden van Szerbia, Románia és Szlovákia irányába.

Az ÉVOSZ a CONSTRUMA kiállítás nyitónapján konferenciát szervezett ebben a témában  - írják sajtóközleményükben és kifejtik: ennek célja az volt, hogy az érdeklődők első kézből értesüljenek arról,

mit jelent a zöld építés, mitől zöld az épített környezet, mit jelent az építési termékek zöld minősítése, melyek a tervezők és kivitelezők minősítésének nemzetközi gyakorlatai, és hogy a gyártók számára milyen lehetőségek rejlenek a zöld átállásban.

Mint írják a téma aktualitására, fontosságára tekintettel podcast adásban közzétesszik a konferencián elhangzott előadásokat, három részben. A hanganyagot Bene János állította össze.

Mitől zöld az épített környezet? 

Az első részben Koji László ÉVOSZ elnök bevezetője után Barta Zsombor MRICS, a HuGBC nagykövete, fenntarthatósági szakértő beszélt arról, mitől lesz zöld az épített környezet.

Építési termékek, tervezők, kivitelezők, mérnöki szolgáltatók minősítése 

Az építési termékek zöld minősítéséről Határ Renáta, az ÉKM építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt. Buday-Malik Adrienn, a Market Építő Zrt. stratégiai vezetője pedig a tervezők, kivitelezők, mérnöki szolgáltatók minősítéséről mutatott be több jó nemzetközi gyakorlatot.

A zöld több mint egy szín – a zöld átállásban rejlő lehetőségek a gyártók számára 

Kovács Dezső, a NASTE-BAU Kft. ügyvezető igazgatója beszél arról, mit jelent a zöld az építésben, Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök vezérigazgatója, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata elnöke pedig arról, hogy az építőanyag gyártók számára milyen lehetőségeket jelent a zöld átállás.

A Pécs közelében fekvő Királyegyházán cementgyárat üzemeltető Holcim Magyarország Kft. közleményében felhívták a figyelmet: a napelempark egyedülálló Magyarországon, mert ez az első, amelyet villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA - power purchase agreement) keretében létesítettek és rendelkezik közcélú hálózati betáplálási joggal is.

Mint a cég honlapján olvasható:

a napelempark 33 hektáron helyezkedik el, 41.160 panelből áll. Külön érdekesség, ha ezeket a paneleket egymás mellé rakjuk, akkor Pécstől Budapestig érnének el. Évi közel 38 GWh energiát termel, ami kb. 13.800 háztartás éves fogyasztásának felel meg.

További zöld projekteket is terveznek

Az előzetes felmérések szerint a gyár teljes működéséhez szükséges energiamennyiség mintegy 30 százalékát tudják majd kiváltani napenergiával, és további zöldenergia-projekteket is terveznek - olvasható a közleményben.A svájci székhelyű Holcim cégcsoport több mint 140 főt foglalkoztató magyarországi leányvállalata közölte: 

a társaság célja, hogy a jelenlegi gazdasági és iparági változások közepette innovatív megoldásokat kínáljon a hazai hulladékproblémára és 2040-re elérje a karbonsemleges működést. 

Ennek érdekében készülnek az építési és bontási hulladékok hasznosítására, a megújuló energiaforrások bővítésére, a bányák biodiverzitásának növelésére, valamint a szén-dioxid megkötését és tárolását szolgáló projektre is. A cementgyár 2011-es indulása óta 4,5 milliárd forintot költött környezetvédelmet beruházásokra.

A kombinált ciklusú gázturbinás (Combined Cycle Gas turbine, CCGT) erőmű építéséről és a gázturbinák hosszú távú karbantartásáról szóló szerződést megbízói oldalról az MVM Csoporthoz tartozó MVM Tisza Erőmű képviselői írták alá a közbeszerzési eljárás nyerteseivel, az olasz Ansaldo Energia és a török Calik Holding cégekkel. Korábbi cikkünk itt érhető el.

Két blokkban ezer megawatt

Magyarországon másfél évtized után épülhet ismét alaperőmű, amelynek fontos szerepe lesz az ellátásbiztonság erősítésében és az energiaátmenetben, hiszen segíti majd a megújuló áramtermelés kiegyensúlyozását, emellett hozzájárul az ország energiafüggetlenségének erősítéséhez is

- mondta a közlemény szerint az energiaügyi miniszter az esemény alkalmából. Lantos Csaba hozzátette, hogy a kereskedelmi üzem megkezdésével a két blokkból álló, 1000 megawatt teljesítményű erőmű évente átlagosan 7500 gigawattóra villamos energiát termelhet.

Régi helyén új erőmű

A projekt az MVM Csoport vezérigazgatója szerint új korszakot nyit a kelet-magyarországi energiatermelésben, mert a korábban leállított hagyományos erőmű helyett korszerű, rugalmas termelői kapacitás létesül.

A tiszaújvárosi erőmű a Paksi Atomerőmű kapacitásának csaknem a felére lesz képes, és a meglévő villamos hálózati csatlakozásra, a hűtővíz rendszerre és a közeli földgáz csatlakozási lehetőségre épít. A kedvező infrastruktúrának köszönhetően lendületet adhat a térség gazdaságának - mondta Mátrai Károly, hangsúlyozva, hogy az előzetes felmérések alapján a környéken élők döntő többsége is támogatja a fejlesztést.

Az óriásprojektben több mint 120 kilométer hosszú 132 kV-os távvezetékrendszert építenek ki, a beruházás része annak a fejlesztéssorozatnak, melyet az E.ON az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében valósít meg 2025 végéig. A költségek kétharmadát az E.ON saját beruházási forrásai, egyharmadát az Európai Unió hozzájárulása fedezi.

Erre haladnak majd az új vezetékek

A fejlesztés során két hosszabb távvezeték-szakasz is létesül, valamint újonnan épülő alállomásokat is csatlakoztatnak a nagyfeszültségű hálózathoz.

Főbb fejlesztések és új hálózati kapcsolatok:

• Kisbér – Veszprémvarsány – Zirc-észak – Litér
• Csorna – Répcelak – Csepreg

Több tekintetben is figyelembe vették a zöld szempontokat

A nyomvonalak tervezése környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve történt, ipari területeket érintve és minimalizálva az ökológiai hatásokat – hangsúlyozza az E.ON.

A beruházás része egy új optikai védővezetőrendszer is, amely korszerű kommunikációs lehetőségeket biztosít a hálózat számára. Az új technológia lehetővé teszi a hálózati hibák gyorsabb észlelését és elhárítását, ami kevesebb áramszünetet eredményez.

A beruházás hozzájárul Észak-Dunántúl hosszú távú energiaellátásának biztosításához, valamint a fenntartható energiatermelés előmozdításához. A fejlesztés fontos szerepet játszik a klímavédelmi célok elérésében, mivel lehetővé teszi, hogy a térségben egyre nagyobb arányban használhassanak tiszta, megújuló energiát – emelik még ki.

Duplájára bővítik a kapacitást

A márciusban bejelentett tágabb Jedlik Ányos Energetikai Programon belül 40 milliárd forintos biogáz- és biometán-előállítást támogató programot indít a kormány - jelentette be Czepek Gábor csütörtökön Miskolcon, A vidék konferenciája című rendezvényen tartott előadásában.

A parlamenti államtitkár elmondta, a program célja, hogy a jelenlegi 200 millió köbméteres kapacitásról duplájára bővüljön a magyarországi biogáz-előállítás volumene, elősegítve az ország energiaimporttól való függésének csökkenését. Hozzátette, a pályázat legfeljebb hatvanöt százalékos támogatási intenzitású program lesz, melyhez csütörtöktől várják a véleményeket a szakmai szervezetektől.

A biogáz-előállítást támogató programra várhatóan júniusban és júliusban lesznek majd beadhatóak a pályázatok – közölte az államtitkár.

Több száz millió köbméter földgázt spórolhat meg az ország

Steiner Attila Kiskunhalason számolt be arról, hogy a geotermikus projekteket nagyjából 70 milliárd forint keretösszegű pályázati csomaggal segíti a kormány.

Az energetikáért felelős államtitkár a kiskunhalasi Bundzsák Dezső Városi Sportközpont geotermikus energiát hasznosító fűtés-korszerűsítésének nyitórendezvényén elmondta: a pályázati lehetőségek célja, hogy hosszú távon minél több földgáz fogyasztását váltsák ki Magyarországon.

Hangsúlyozta: jelenleg a távhőszektor földgázkitettsége rendkívül magas, több mint 70 százalékos, ennek 40-50 százalékra csökkentése a kormány célja, csak ezzel több száz millió köbméter földgázt spórolhat meg az ország.

A sportközpontban a fejlesztést az MS Energy Solutions Kft. végzi el, mintegy 251 millió forintnyi támogatással. Az összeget az „Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások tematikus terület, SM06-GEO jelű” pályázati kiíráson a Svájci Alap keretében nyerték el a teljes összegében több mint 300 millió forint értékű beruházásra – mint ahogy a halasmedia.hu is beszámol róla.

Kiváltják a lignittüzelésű blokkokat

A projekt megbízói oldaláról az MVM Csoporthoz tartozó MVM Mátra Energia Zrt. képviselői írták alá a szerződést. Kivitelezői oldalon az új erőmű létesítésére és a gázturbina hosszú távú karbantartására vonatkozó közbeszerzési eljárást korábban elnyerő háromfős konzorcium tagjai hitelesítették a dokumentumot:

• a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt.,
• a szintén 100 százalékban magyar tulajdonú, a WHB Groupba tartozó West Hungária Bau Kft.,
• valamint Egyiptom egyik vezető ipari és energetikai nagyvállalata, az Elsewedy Electric részét képező Elsewedy Power System Projects vezetői.

Ahogy azt a korábbi közlemény alapján megírtuk, a projektben egy 500-650 megawatt (MW) teljesítményű kombinált ciklusú erőmű létesül, kiváltva a Mátrai Erőmű jelenlegi 884 MW beépített kapacitású lignittüzelésű blokkjait.

A zöld hidrogént elsőként itt alkalmazzák Magyarországon

A közlemény Lantos Csaba energiaügyi minisztert idézte, aki emlékeztetett, Magyarországon mintegy másfél évtizede helyeztek utoljára üzembe áramtermelő alaperőművet. „Az új létesítménynek fontos szerepe lesz a megújuló áramtermelés kiegyensúlyozásában, így a sikeres energiaátmenet megvalósításában is” - mondta a tárcavezető.

A közlemény szerint Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa elmondta, az erőmű zöld hidrogén, így szén-dioxid-mentes tüzelőanyag nagyarányú hasznosítására is képes lesz. „Ez komoly szakmai érdem, hiszen ezt az innovatív szakmai megoldást elsőként itt fogják Magyarországon alkalmazni” – hívta fel a figyelmet.

Ez a fejlesztés biztosítja a Mátrai Erőmű működésének folytonosságát

Az MVM Csoport vezérigazgatója, Mátrai Károly hangsúlyozta: az új visontai gázturbinás erőmű az MVM Csoport 2035-ös stratégiájának részeként elősegíti az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés növekedését, rendszerszabályozási képessége pedig lehetővé teszi, hogy a lignittüzelésű blokkok kapacitását pótolva hozzájáruljon a hazai áramtermelés stabil fenntartásához. „Ezzel a fejlesztéssel biztosítják a Mátrai Erőmű működésének folytonosságát” – mutatott rá.

A háromfős konzorcium külföldi tagvállalata, az Elsewedy Power System Projects tulajdonosa, az Elsewedy Electric elnök-vezérigazgatója, Ahmed Elsewedy egyebek mellett elmondta, ez a vállalat első projektje Magyarországon. „Magyarország kiemelkedően teljesít Európa energetikai palettáján, ezért is szeretnének hosszú éveken át aktív szerepet vállalni infrastruktúrájának fejlesztésében” - fogalmazott Ahmed Elsewedy.

Új lépcsőházat kap az épület

A több mint 5 ezer négyzetméteres hasznos alapterülettel bíró épületben a közbeszerzés tanúsága szerint nem csupán energetikai beavatkozásokat végeznek el. Többek közt elbontják ugyanis az I. emeleti és tetőtéri szinten található „sóhajok hídját” és az alatta a pinceszinten meglévő összekötő folyosót. Ezek helyére egy új, többkarú lépcsőház kerül kialakításra, amely az épület valamennyi padlószintjéhez tud síkban kapcsolódni. Az új vasbeton lépcsőház 20 cm vastag falait 16 cm vastag hőszigeteléssel látják el.

A tetőtéri szint acél és fa tetőszerkezetét szintén elbontják, hogy aztán teljes belmagasságú födémmel lezárt szintté fejleszthessék, amelybe már függőleges síkú ablakokat lehet beépíteni.

A kőzetgyapot jelent majd megoldást a falakon és a homlokzaton is

A beruházás döntően érinti az épület homlokzatait is: ezek utólagos, kőzetgyapot hőszigetelést és kiszellőztetett légréssel ellátott szálcement burkolatot kapnak. Az elöregedett, elhasználódott homlokzati nyílászárókat megfelelő hőszigetelő képességű, új alumínium szerkezetekre cserélik. A nyílászárókat kézi működtetésű, külső alumínium zsaluziával árnyékolják, illetve sötétítik.

A meglévő épület külső téglafalai szintén szigetelést kapnak: a vasbeton falakat 16 cm vastag, egyoldali üvegfátyol kasírozású, ásványgyapot hőszigeteléssel látják el.

Így vált világhírűvé a Pető-módszer

A Pető András (1893-1967) nevét viselő Nemzetközi Pető Intézet az alkalmazott gyógypedagógiai módszernek köszönhetően világhírű. A névadó orvos-gyógypedagógus ugyanis egyedülálló gyógymódot fejlesztett ki a mozgássérültek számára: az úgynevezett konduktív nevelési módszer révén több ezer gyermeknek sikerült iskolába kerülnie és felnőttként aktív életet élnie. A módszer alapgondolata, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A módszer hatással volt az egész magyarországi gyógypedagógiai szemléletre, s szerte a világon jelentős változást hozott e területen.

A Pető-módszer és az intézmény 1983-ban Állami Díjat vehetett át a konduktív módszert alkalmazó konduktorok képzéséért, a Hungaricum Klub minősítésében 2006-ban elnyerte az első szellemi hungarikum címet, eredetisége és egyedisége miatt pedig 2013-ban Magyar Örökség Díjat, és a Prima Primissima gálán Prima díjat kapott.

A kivitelezés több daru és egyéb szállítóeszközök összehangolt munkáját követeli meg. Különleges és látványos emelési művelet lesz majd a reaktortartály beszállítása és behelyezése az előkészített fogadó térbe. A konténment építési munkálataihoz, valamint a fővízkör elemeinek beemeléséhez a tekintélyes teherbírású Liebherr LR 11350 típusú emelőgépet használják majd. Az atomerőmű négy ma működő blokkjának építésénél is fontos szerepet kaptak a különféle emelőszerkezetek: ekkor érkezett az országba az akkor legnagyobb teljesítményű toronydaru, egy Potain, aminek a horogmagassága 85 méter, teherbírása 20 tonna.

Egy erőműépítés kivitelezői mindig az adott erőműtípushoz kidolgozott emeléstechnikát használják. A Paks II. építésére használandó emelőgépek típusai megegyeznek azokkal, melyeket egyéb projekteken is használ a Roszatom. Ilyen méretű daru csak kevés projekten szükséges, vagyis ezekből csupán néhány darab létezik a világon. Ahogy a technika minden más területén, itt is folyamatos a fejlődés. Az elmúlt év őszén adták hírül, hogy sok évnyi tervezést és az acélelemek legyártását követően megkezdődött a világ legnagyobb emelési kapacitású szárazföldi darujának végszerelése a hollandiai Westdorpe közelében. Nem meglepő módon a gigászi daru elsősorban energiaipari projektek megvalósításában fog segédkezni. A daru maximális terhelhetősége 6000 tonna, különlegessége, hogy akár 220 méteres magasságba is képes felemelni 3000 tonnás terheket, míg legnagyobb kinyúlása eléri a 144 métert.

Különleges emelőgépekre nemcsak az építkezés idején lesz szükség a Paks II. Atomerőműben: emelőgépek mozgatják majd többek között a friss és a kiégett üzemanyagot tartalmazó konténereket, az erőmű berendezéseinek karbantartásához szükséges részegységeket, alkatrészeket, szerszámokat, és esetenként a karbantartó személyzetet is. Az összes alkalmazott emelőgép közül a legkülönlegesebb a konténmentben végrehajtandó anyagmozgatási feladatokat végző polár daru. A 400 tonna saját tömegű berendezés négy emelőművel rendelkezik majd, egy 360 tonna, egy 60 tonna és két 5 tonna teherbírásúval, konstrukciójának legérdekesebb része az, hogy 41,5 méter átmérőjű körpályán mozog. Összehasonlításként: a Paksi Atomerőmű reaktorcsarnoki 250 tonna teherbírású daruja 36 méteres nyomtávú és 280 tonna saját tömegű.

A nukleáris szigeten kívül használt emelőgépek közül kiemelten említhető a turbinacsarnok daruja, amely két főtartós híddaru, három emelőművel, ezek teherbírása 350 tonna, 40 tonna és 6,3 tonna. A darut a fesztáv, vagyis a két darupálya közötti távolság teszi igazán egyedivé, ami 56 méter. Ilyen nagy teherbírással párosított jelentős fesztávval Magyarországon nem üzemel híddaru.

Hozzátette:

az 1000 megawatt (MW) teljesítményű, kombinált ciklusú gázüzemű létesítmény egyszerre szolgálja majd Magyarország energiabiztonságát és a térség gazdasági erősödését, mindeközben a korszerű technológia miatt a működése is kifejezetten környezetkímélő lesz.

"Számunkra egyértelmű: egy ország versenyképességének a megfelelő energiaellátás az egyik pillére" – írta többek között. A napenergiát azonban vagy tárolni kell, vagy kiszámíthatóan termelhetővel kiegészíteni - ezért kulcsfontosságú, hogy a mátrai, visontai gázüzemű erőmű mellett Tiszaújvárosban is beindulhasson egy. Az új létesítmény kapacitása a működő paksi blokkokénak a felével ér fel - tette hozzá.

Mint még januárban megírtuk, a kormány három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről döntött, ezek közül a visontai beruházás feltételes közbeszerzésének eredményei és győztesei is ismertek.

Kiemelték:

a január végén aláírt, határozatlan időre szóló szerződés értelmében a GTVF Export Fejlesztő Kft. hosszútávon kínál fejlett energetikai megoldásokat és korszerű technológiát Kuvait ipari szereplői számára, ami a Forest-Vill terjeszkedését is elősegíti a nemzetközi piacokon.

A megállapodás szerint a Forest-Vill látja el a tevékenységek irányítását, koordinációját és finanszírozását, miközben az IEPC Co. biztosítja a helyi jogi és üzleti feltételeket.

Budaörsről indultak, tíz év alatt a Perzsa-öbölig jutottak

A közlemény idézi Németh Csabát, a Forest-Vill Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy 

a megállapodás új fejezet nyit a vállalat tevékenységében, a Ganzzal való együttműködés a hosszú távú tervekkel összhangban biztosítja a megjelenést a nemzetközi piacokon, kezdve a közel-keleti régióval.

A 2015-ben alapított budaörsi székhelyű Forest-Vill alállomás-építés mellett villamosipari és energetikai létesítmények tervezésével, kivitelezésével, valamint az ezekhez kapcsolódó projektmenedzsmenttel is foglalkozik. A 200 főt foglalkoztató vállalat fő profiljába az ipari energiaelosztás, nagy- és középfeszültségű transzformátorállomások, nagyfeszültségű hálózatok rekonstrukciója, létesítése, valamint a kis- és középfeszültségű hálózatok létesítése, átépítése tartozik.

A 100 százalékban magyar tulajdonban lévő Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. tápiószelei gyártóüzemében egyedi, nagyfeszültségű villamos berendezéseket - transzformátorokat, motorokat és generátorokat - gyárt, emellett átfogó szervizszolgáltatásokat és digitális megoldásokat nyújt magyarországi és nemzetközi ügyfelei számára, 600 főt foglalkoztatva.

A főkép illusztráció: foam, Glen Canyon substation Arizona US 2018, CC BY-SA 2.0

Egy háromtagú konzorcium építheti meg az MVM Mátra Energia Zrt. visontai telephelyén az új kombinált ciklusú (CCGT- Combined Cycle Gas Turbine) erőművet - ismertette a feltételes közbeszerzési eljárás csütörtökön lezárult eredményét az MTI-vel az állami társaság.

A napelemparkot két Arad megyei község, Ottlaka (Graniceri) és Nagypél (Pilu) területén fogják kialakítani. Mindkét önkormányzat decemberben kibocsátotta az utolsó engedélyeket, nyilatkozta csütörtökön Petru Claudiu Batrinut, Ottlaka polgármestere. "Részünkről valamennyi eljárás lezárult. A beruházók szerint a munkálatok tavasszal-nyáron kezdődnek" – mondta.

Két további napelemparkot is épít a beruházó Arad megyében

Elmondása szerint a beruházó úgy tájékoztatta, hogy az eredetileg tervezettnél kevesebb, de egyenként nagyobb teljesítményű napelemet fognak elhelyezni a napelemparkban, így a tervezett beépített összteljesítmény nem változik.

A Monsson Trading 2022-ben jelentette be, hogy a kontinens legnagyobb napelemparkját kívánják kialakítani Arad megyében, a román-magyar határ közelében. Az 1064 hektáros létesítmény beépített teljesítménye 1044 megawatt (MW) lesz. A beruházás becsült értéke 800 millió euró.

A Monsson két másik napelempark létrehozását is tervezi Arad megyében, Kisjenőn (Chisineu Cris) és Mácsán (Macea). Ezeknek a tervezett beépített teljesítménye összesen mintegy 800 MW.

Az energiatermeléssel is foglalkozó hazai társaság ezúttal négy lítiumos energiatároló megvalósítását jelentette be, mindegyik esetben az uniós RRF (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) támogatásával. Mind a négy energiatároló 2 órás folyamatos energia ki- és betáplálásra lesz alkalmas.

Három vármegyében négy tároló épül

A projektek már el is rajtoltak. A Komárom-Esztergom vármegyei Almásfüzitőn az Enegriabörze Power Kft. kezdte meg 2,2 MW beépített kapacitású lítium energiatároló telepítési projektjének a megvalósítását Almásfüzitőn, 1,274 milliárd forint értékben, melyből a támogatás 297 millió forint.

A PLOOP Kft. pedig Szabadbattyánban (Fejér vármegye) és Csongrád településen (mely az azonos nevű megyében található) két helyszínen alakítja ki a létesítményeket: ahogy közleményükben fogalmaznak, 5,6 MW teljesítményű lítium-ionos energiatárolókat építenek mindhhárom helyen. Ez a beruházás 2,7 milliárd forint összköltséggel és 756 millió forintos támogatással készül el.

Ilyen projektekkel lehet növelni a fenntartható energiaforrások arányát

A tervek szerint valamennyi építkezést 2026 áprilisában fejezik be. A fejlesztések célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások (a nap- és szélenergia) hatékonyabb integrációja a villamosenergia-rendszerbe.

Mint írják, a projektek elősegítik a fenntartható energiatermelés növekedését: az új energiaforrások integrálása lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-rendszer egyre inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló energiaforrásokra épüljön.

A Trustify december közepén két 20-20 megawatt kapacitású, hálózati csatlakozási engedéllyel rendelkező RTB (ready-to-build) projektbe fektetett be. Az összesen 40 megawatt kapacitású létesítmény kivitelezése a tervek szerint még januárban elindul.

A napelemparkhoz tárolókapacitás fejlesztését is megkezdi a Trustify, várhatóan 2025 második negyedévétől, ez ugyanis az alapkezelő megítélése szerint elengedhetetlen tényező minden napelemfarm-befektetés pénzügyi megtérülése szempontjából.

A tájékoztatás szerint a magántőkealap-kezelő társaság elsősorban olyan tőkebefektetési lehetőségeket keres, amelyek középpontjában a megújuló energiaforrások termelése és felhasználása áll, illetve amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének erősítéséhez.