Felkerült a világtérképre a magyar atomenergia – Szijjártó Péter Párizsban nyilatkozott a Magyar Építőknek

A nukleáris energia tényalapú megközelítésének jelentőségét hangsúlyozta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a magyarepitok.hu-nak adott interjújában a párizsi Nukleáris Világkiállításon (WNE). Ahogy azt keddi cikkünkben is jeleztük, a civil atomenergia szektor egyik legnagyobb nemzetközi eseménye mintegy 1000 aktív résztvevővel és 25 ezer látogatóval három napig zajlik a francia fővárosban.

Ezért fontos a WNE által elindított nemzetközi összefogás

A teljes nukleáris ellátási láncot lefedő, 80 országot felvonultató csúcstalálkozón

hazánk első ízben volt jelen, saját pavilont és a hazai energiaszektor számos vállalatát felvonultatva. Ráadásul a magyar kormány is képviseltette magát: az esemény miniszteri ülésén Szijjártó Péter is részt vett, majd a magyar pavilon megnyitása után lapunknak is nyilatkozott.

 

 

A tárcavezető a civil nukleáris energia nagyszabású eseményének egyik jelentőségét azzal érzékeltette, hogy az atomenergiával szemben még mindig rengeteg előítélet van, ami megnehezíti a nukleáris beruházásokat világszerte. „Emiatt fontos, hogy van egy ilyen széleskörű nemzetközi összefogás Franciaország vezetésével” – utalt a WME szerepére. „Az összefogás célja, hogy végre ismerjék el: ez az energia olcsó, biztonságos, megbízható és környezetkímélő módja a nagy mennyiségű áram előállításának.”

A magyar építőipar a legpozitívabb visszajelzéseket kapta eddig a paksi fejlesztésben

Kérdésre válaszolva emlékeztetett, a megállapodás szerint a Paks II beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalatoknak kell kivitelezni, és már jelenleg is sok magyar alvállalkozó dolgozik a projekten. „Egyrészt a talajkitermelésen, másrészt a talajszilárdítási munkákon, illetve a felvonulási és kiszolgáló épületek építésén tevékenykednek a magyar cégek” – mondta el.

Kiemelte,

eddig kizárólag pozitív visszhangot hallottak az orosz fővállalkozótól, amely abszolút mértékben meg van elégedve a magyar alvállalkozókkal. „Ugyanígy a német alvállalkozók is, akik szintén foglalkoztatnak magyar alvállalkozókat: a legpozitívabban beszéltek a magyar vállalatok részvételéről.

Ez nem csoda, mert a magyar építőipar és a magyar nukleáris ipar szerintem világszerte versenyképes. Ráadásul a paksi beruházáson mindkét ágazatból a legjobbak dolgoznak, ezért én biztos voltam benne, hogy a magyar építőipar szereplőin nem fog múlni ennek a projektnek a sikere.”

A párizsi találkozóval egyidőben egy döntő jelentőségű hazai fejlemény

A Paks II projekt a visszajelzések alapján kiemelt figyelmet kapott a párizsi rendezvényen. Ráadásul a magyar fejlesztés éppen a WNE nyitónapján került fel végleg a világ atomenergetikai térképére: november 4-én ugyanis négy kulcsfontosságú engedély is megszületett az 5. blokki nukleáris sziget alaplemezének kivitelezési munkáinak elkezdéséhez.

A projekt szempontjából szimbolikus lépésre, az első betonöntésre várhatóan 2026 februárjában kerül majd sor.

Ezáltal a projekt már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek fog minősülni.

A paksi projekt szereplőinek is van mire büszkének lenniük

Lapunknak szintén a párizsi világkiállításon nyilatkozva a Paks II Zrt.-t irányító Jákli Gergely is azt hangsúlyozta: az Európai Unió területén a magyar beruházás jelenleg a legelőrehaladottabb fázisban tartó atomerőmű-fejlesztés. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, Párizsban most az egész világ nukleáris szakmája összegyűlt, hogy bemutassa az eredményeit, és tapasztalatokat cseréljen.

„Egy ilyen eseményen nagyon fontos, hogy maga a Paks II projekt és a benne részt vevő alvállalkozók is meg tudják mutatni, mire vagyunk büszkék az elmúlt időszakban, hogyan építjük fel az erőművünket, és ezáltal hogyan fogjuk biztosítani az ország energiaellátását”

– fejtette ki Jákli Gergely.

Felhívta rá a figyelmet, a párizsi világkiállítás főfókuszában az van, hogy a digitalizáció térnyerésével az atomerőmű-építések is változnak. „Büszkék vagyunk rá, hogy nagyon korai szakasztól digitalizáljuk a műszaki terveket, a műszaki szerződést és digitalizáljuk magát az atomerőmű építkezését is. Így igazából a kollegáim az elkövetkező napokban azt próbálják majd bemutatni, hogy ez a digitalizáció mivel tudja egyszerűsíteni, gyorsítani a döntéshozatalt az atomerőmű építkezésben és segíteni az építkezést” – zárta gondolatait az elnök-vezérigazgató.