Javuló rendelésállomány, óvatos optimizmus az építőiparban.
Rendelésállománya alapján az építőipar a következő időszakban bővülhet, ebben jelentős szerepe lehet a lakásépítési keresletnek, amelyet az Otthon Start program is támogat. Az ágazat számára az is lökést adhat, ha a piaci várakozásoknak megfelelően, sikerül hozzáférni a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz - közölték elemzők az MTI-vel a KSH legfrissebb adataira reagálva.
A KSH szerdán hozta nyilvánosságra, hogy
márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője jelezte, éves alapon is bővült az építőipari termelés márciusban. A trend azonban kedvezőtlen, az ágazat januári beszakadása miatt az első negyedévben a termelési volumen 5,4 százalékkal maradt el a tavalyi negyedik negyedévitől. Pozitívum ugyanakkor, hogy a márciusi bővüléshez mindkét építményfőcsoport hozzájárult.
A szakember kiemelte, a rendelésállomány alapján az építőipar a következő időszakban bővülhet.
Ebben jelentős szerepe lehet az ágazat teljesítményének 15-20 százalékát adó lakásépítési keresletnek, amelyet az állami támogatások, a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start program is támogatnak.
A rendelésállomány alapján a döntően az állami kereslethez kötődő egyéb építmények növekedése is tovább folytatódhat, miközben a vállalati kereslet bővülését a gazdasági kilátások bizonytalansága befolyásolja. Az erősebb forintárfolyam az importárak mérséklésével támogathatja az építőipar helyzetét, csökkentheti a költségeket, ami az árakban is megjelenhet. Ez a folyamat ugyanakkor a hazai beszállítók helyzetét ronthatja, emiatt az ágazat fellendülésének tovagyűrűző hatásai csak szűkebb körben jelentkezhetnek - ismertette Molnár Dániel.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza közölte, márciusban az építőipar teljesítménye havi és éves alapon is bővült. Az első negyedévet éves összevetésben 4,2 százalékos mérséklődés jellemezte, amiben szerepe volt a januári hideg időjárásnak, ami gátolta az építőipari munkákat, a következő két hónapban pedig nem pótolta a lemaradást az ágazat. Mindez vegyes képet mutat az építőipar teljesítményéről; az ágazat nincs válságban, de nem is tud kiemelkedő növekedést elérni, amiben továbbra is szerepet játszik az uniós források hiánya, az alacsony beruházási hajlandóság, illetve az állam és az önkormányzatok forráshiánya.
Ugyanakkor a márciusi bővülés azt mutatja, hogy az ágazat a mélyponton túl van, éves alapon mindkét építményfőcsoport termelése nőtt.
Regős Gábor arra is kitért, hogy az első negyedévben az építőipar termelői árai ismét az inflációt meghaladó mértékben, éves alapon 4,7, míg negyedéves alapon 1,8 százalékkal nőttek, és az ágazatban továbbra is hiába várják az árszint normalizálódását.
Kiemelte, a rendelésállomány március végén 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a következő hónapokban szerényebb bővülésre lehet számítani.
Ha azonban a piaci várakozásoknak megfelelően sikerül hozzáférni a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz, az az ágazat számára is lökést jelenthet, ami már a második féléves adatokon is jelentősebb nyomot hagyhat.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.
A Pázmány Péter Egyetem új campuszára kiírt közbeszerzés érvénytelenítésével a hazai építőipar vérzivataros évei után egy újabb 100 milliárdos megbízás veszett el. Ez a projekt előkészítésében résztvevők sok éves munkájába fektetett pénz/idő/energia közvetlen vesztesége mellett alvállalkozók százainak okoz közel megoldhatatlan kárt. A kiírást övező jogviták kapcsán a KÉSZ Építő Zrt. juttatta el lapunkhoz a nyilatkozatát, amelyet alább változtatás nélkül leközlünk.