Magyarország egyetlen működő atomerőművének jelenleg négy 500 MW-os aktív blokkja van, amelyek 1969 és 1987 között épültek fel. Az erőmű adja hozzávetőleg Magyarország áramtermelésének a felét, illetve a felhasznált áram harmadát. A Paks II beruházás során a meglévő blokkok mellé további két 1200 MW-os blokkot építenek fel.  

A fejlesztést elsősorban az indokolja, hogy általa jelentősen megnő a hazai termelésben előállított villamos energia, csökkentve a függőséget. Ugyanakkor a klímavédelem is fő szempont a projektben: a jövőben a két erőmű által előállított villamos energiát a széntüzelésű erőművek évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása mellett tudnák előállítani. További érv, hogy az atomerőmű jelenlegi blokkjai a tervezett hosszabbítás után 2032 és 2037 között terv szerint leállnak. 

A beruházást a Paks II. Atomerőmű Zrt. bonyolítja le, és az új blokkok üzemeltetéséért is felel majd. A projekt fővállalkozója az orosz Roszatom Állami Vállalat. 

 

Nagyszabású munka vár még a magyar építőiparra

A fix áras szerződés értéken 12,5 milliárd eurós beruházás nagyságrendileg az elmúlt évtizedek legnagyobb építési projektje, csúcsidőben mintegy tízezer ember dolgozik majd rajta.

A 2014. évi II. törvény célkitűzése szerint a projekt 40 százalékában hazai vállalkozások vehetnek majd részt, de bizonyos munkákban, például az építő-szerelő bázis létesítése során a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot.

A Paks II projekt építőipari kihívásait jól jellemzi, hogy a leendő 6-os blokk munkagödréből első körben a föld kitermelését mínusz 5 méteres szintig kell elvégezni: a négy futballpálya területének megfelelő méretű a munkagödörből körülbelül 1 millió köbméter földet kell kitermelni és elszállítani. 

 

Az oldal elérhetősége: