A vívósport igényeihez igazodó, teljes körű korszerűsítést terveznek a budapesti Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban.
A zuglói Istvánmezei úton található Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok 1941-ben épült, és Magyarország első, kifejezetten fedett sportcélokra emelt csarnokaként tartják számon. Jelenlegi nevét 2010-ben, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok vívó születésének századik évfordulóján vette fel.
Az elmúlt évtizedekben számos világversenynek adott otthont az immáron 85 éves sportlétesítmény, többek között öttusa-, vívó- és súlyemelő-világbajnokságokat is rendeztek falai között. A csarnok ma is fontos bázisa a hazai vívósportnak, ahol utánpótláskorú és élsportolók egyaránt készülnek.
Talán nem túlzó kijelenteni, impozáns feladatnak számít egy ekkora múltú és jelentőségű épület korszerűsítésének megtervezése. A Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. erre most lehetőséget nyújt, ugyanis közbeszerzési eljárást indított a létesítmény fejlesztéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére, valamint az építési engedély beszerzésére.
Nem kevesebb, mint 9444 négyzetméteres, fővárosi védettség alatt álló sportlétesítményt érintő vállalkozásról van tehát szó. A tervezési feladat a meglévő épület teljes belső és külső megújítására, a tartószerkezetek felülvizsgálatára, valamint új sport- és rendezvényfunkciók kialakítására is kiterjed.
A fejlesztéssel a sportcsarnok a vívósport korszerű verseny- és edzőközpontjaként működhetne tovább. A tervek szerint összesen 44 edző- és versenypástot alakítanak ki - a normál és a parasportolók igényeit egyaránt szem előtt tartva. A létesítményben konditerem, sportdiagnosztikai és elemzőhelyiségek, valamint sportegészségügyi részleg is helyet kapna. Utóbbihoz orvosi és masszőrhelyiségek, doppingellenőri szoba, illetve rehabilitációt támogató gyógytorna tér kapcsolódik.
A funkcióbővítés részeként egy 400 fő befogadására alkalmas, többfunkciós sport- és rendezvényteret, konferenciatermet, valamint egy több mint 224 négyzetméteres wellnessblokkot is kialakítanának. A beruházás része továbbá az épület külső és belső felújítása, a környezetrendezés, a parkolók és utak korszerűsítése, valamint a külső közműhálózatok fejlesztése.
A kiírás külön kitér egy 50–60 fő elhelyezésére alkalmas, háromcsillagos szállás megvalósíthatóságának vizsgálatára is. A tervezőnek a sportcsarnokon belül és a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) más épületeiben is meg kell vizsgálnia a lehetséges helyszíneket. A szállás elsősorban az élsportolók, az utánpótláskorú vívók és az edzőtáborok résztvevőinek elhelyezésére szolgálna.
A műszaki tervezés egyik fontos feladata a nagy fesztávú csarnokterek lefedését biztosító, úgynevezett Vierendeel-gerendás tartószerkezeti rendszer állapotának és teherbírásának ellenőrzése. A vizsgálat alapján meg kell határozni a tervezett funkcióváltásokhoz szükséges szerkezeti beavatkozásokat is.
A korszerűsítéshez valamennyi érintett szakág összehangolt tervezésére lesz szükség, hiszen a statikai és építészeti munkák mellett az épületgépészeti, épületvillamossági, belsőépítészeti, sporttechnológiai és sportdiagnosztikai rendszerek újratervezése is a feladat része. A projekt emellett energetikai korszerűsítést és megújuló energiarendszerek kialakítását is magában foglalja.
Opcionális feladatként a későbbi kivitelezési közbeszerzésben való közreműködés, a tervezői művezetés és a megvalósulási tervdokumentáció elkészítése is szerepel.
A Belvárosi híd déli oldalától a Stefánia játszótér vonaláig, mintegy 300 méteres szakaszon építheti majd át a nyertes Szeged rakpartját.
A gádorosi Tót-Asszony Közösségi Ház komplex felújítását két ütemen végezheti a 3. PILLÉR – ÉPKER.