Sivatagi szélparkok, alpesi naperőművek - bravúros mérnöki és kivitelezői megoldások a megújuló energia hasznosításában

Tíz év alatt közel 14 százalékkal nőtt a világ teljes energiaellátása az Energy Institute 2014–2024-es adatai alapján. A növekvő igények kielégítése és a kibocsátások csökkentése együttesen ösztönzi az energiatermelés, a tárolás és az ellátóhálózatok fejlesztését.
Az Eurostat közlése szerint 2024-ben az Európai Unió bruttó végső energiafelhasználásának már több mint negyedét, 25,2 százalékát a megújulók fedezték. Ez az arány 2030-ra 32,5 %-ra emelkedik. Ezeknek a forrásoknak a hasznosítása új esélyeket ad a tervezőknek és a kivitelezőknek: az energiatermelő létesítmények mellett a hálózatokat, a tárolókat és a fogyasztókat kiszolgáló rendszereket is ki kell építeni.

 

A STRABAG több kontinensen szerzett tapasztalatot ezekben a munkákban. Projektjeiben a magashegyi építkezés, a szélturbinák alapozása, a vízépítés és a villamosenergia-hálózatok fejlesztése egyaránt megjelenik.

Nap- és szélenergia közös hálózaton

Az Alpok ködhatár felett fekvő területeire telepített naperőművek a téli időszakban is jelentős mennyiségű villamos energiát termelhetnek, amikor az alacsonyabban fekvő térségekben a köd gyakran korlátozza a napsugárzást. Az előnyös adottságok kihasználásához azonban a hegyvidéki körülményekhez igazított kivitelezési megoldásokra van szükség.

Ausztriában a tervezéstől a kulcsrakész átadásig a STRABAG valósította meg a mintegy 1500 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő ratteni naperőművet. A közel 26 500 napelemmodult egyedileg gyártott acél tartószerkezetekre rögzítették.

 

A létesítmény másik különlegessége, hogy a közeli Steinriegel szélerőműparkkal együtt hibrid erőművet alkot. A hegygerincen a nap és a szél energiáját egyaránt hasznosítják, miközben a két létesítmény közös vezetéken táplálja a megtermelt villamos energiát a közcélú hálózatba. A szélerőműpark meglévő hálózati csatlakozásának felhasználásával erőforrásokat takarítottak meg a naperőmű megvalósításakor. A két rendszer működését összehangolják, hogy hatékonyabban hasznosíthassák a különböző forrásokból származó energiát.

Építkezés kétezer méteren, a hóviszonyokhoz igazítva

Újabb magashegyi kihívást jelent a STRABAG szakemberei számára a Svájcban, mintegy 2000 méteres magasságban épülő NalpSolar. Az Axpo megbízásából a STRABAG többek között szerkezetépítési munkákat végez, műszaki épületet és közművezetékeket épít, valamint elkészíti a napelemek tartószerkezeteinek alapozását és szerelését.

A projekt egyik kihívása, hogy a magashegyi időjárás meglehetősen szűkre szabja az építési szezont: a munkaterületen még 2026 júniusának elején is alig emelkedett 5 Celsius-fok fölé a hőmérséklet. A téli hóviszonyokhoz igazodva a napelemeket három méternél magasabban helyezik el, hogy nagy hó esetén is szabadon maradjanak. A létesítmény várható éves termelésének mintegy 40 százaléka a téli félévre jut majd. A teljes üzembe helyezést 2028 végére tervezik.

 

 

Huszonhárom turbina, száztíz kilométernyi kábelhálózat, több mint harminchat kilométer út

Tíz év alatt világszerte több mint háromszorosára, Európában pedig több mint kétszeresére nőtt a szélerőművek beépített teljesítménye az Energy Institute 2014–2024-es adatai szerint.
Románia a világ számos országához hasonlóan jelentős fejlesztéseket valósít meg a szélenergia hasznosítása érdekében. A moldvai régióban a STRABAG Románia generálkivitelezésével épül a 140 MW-os Deleni szélerőműpark. Elkészülte után évente 62 ezer háztartást lát el megújuló forrásból származó energiával. Egy évvel ezelőtt kezdték el a 23 darab, egyenként 6,1 MW kapacitású turbina telepítését. Ezt megelőzően a STRABAG mélyépítési, infrastrukturális és villamossági feladatokat valósított meg. Többek között elkészítették a turbinák alapjait, a szélpark vízelvezetését  A szélerőműpark villamos gerinchálózatát 110 kilométernyi középfeszültségű kábel lefektetésével és négy transzformátorállomás megépítésével hozták létre.

Szélturbina-alapok a sivatagban

A STRABAG négy év alatt három szélerőműpark építésében vett részt Chile északi részén, az Atacama-sivatagban. Összesen 248 szélturbina alapozását készítették el; a három park együttes beépített teljesítménye 1501 megawatt.

A kivitelezés léptékét a felhasznált anyagok és az elvégzett földmunka mennyisége is érzékelteti: 135 ezer köbméter betont dolgoztak be, 17 ezer tonna acélt használtak fel, 240 kilométer utat építettek, és 7,32 millió köbméter földmunkát végeztek.

A sivatagi környezetben az egyik legnagyobb logisztikai kihívást a kivitelezéshez szükséges víz biztosítása jelentette: ezt akár 180 kilométeres távolságból kellett a munkaterületre szállítani.

A Rajna hője hasznosul a távfűtésben

Köln Niehl városrészében épül a RheinEnergie által Európa legnagyobb folyóvízi hőszivattyújaként bemutatott, 150 megawatt hőteljesítményű létesítmény. A Rajna vizének hőjét hasznosító berendezés a belvárost és az azt övező városrészeket kiszolgáló távhőhálózatba kapcsolódik. A szolgáltató szerint ennek a hálózatnak a hőigényéből akár 40 százalékot is fedezhet.
A hőszivattyú a folyóból kiemelt víz hőjének egy részét veszi át, majd elektromos kompresszor segítségével emeli a hőmérsékletet a távfűtéshez szükséges szintre. Így a körülbelül 10 Celsius-fokos folyóvíz hőjét felhasználva akár 110 Celsius-fokos távhővíz is előállítható. A rendszer egy kilowattóra villamos energia felhasználásával átlagosan mintegy három kilowattóra hasznos hőt adhat le; a lehűlt folyóvizet visszavezetik a Rajnába.

A beruházás különleges vízépítési feladatokat is jelent. A hőszivattyú szállítására a MAN Energy Solutions kapott megbízást, míg a vízkivételi műtárgy és az összetett halvédelmi rendszerek megépítését a ZÜBLIN és a STRABAG Umwelttechnik konzorciumára bízták. A projekt alapkövét 2026 júliusában tették le. A sűrűn lakott városi környezetben a zajvédelem, a folyónál pedig az élővilág megóvása is meghatározó követelmény. A projekt így a vízépítés, a speciális mélyépítés és a víztechnológia összehangolását igényli.

Kulcskérdéssé vált a hálózatfejlesztés

A megtermelt villamos energiát el is kell juttatni a fogyasztókhoz. Németországban ezt szolgálja a SuedLink és a SuedOstLink fejlesztése: az észak–déli összeköttetések többek között az északon termelt szélenergia továbbításában kapnak szerepet.
A STRABAG szakemberei a két projektben hat nagy építési szakasz kivitelezésére kaptak megbízást, összesen közel 400 kilométeren. A nagyrészt föld alatti egyenáramú vezetékek nyomvonalának kialakítása jelentős mélyépítési kapacitást és több kivitelezőcsapat összehangolt munkáját igényli.

 

Hidrogénüzemű munkagép a kőbányában

A STRABAG az építőgépek energiaellátásának megújítását célzó fejlesztésekben is szerepet vállal. Az ausztriai Gratkorn Kanzelstein kőbányájában 2025 őszén kezdődött meg egy Liebherr hidrogénüzemű homlokrakodó kétéves üzemi tesztje. Ennek keretében a STRABAG legalább heti ötvenórás használat mellett vizsgálja a munkagépet, amely a kőbánya és a telephely aszfaltkeverőjének kiszolgálását végzi. A teszteléshez saját hidrogéntöltő állomást alakítottak ki; a zöldhidrogén-ellátásról az Energie Steiermark gondoskodik.
Az együttműködésben a STRABAG a mindennapi munkavégzés tapasztalataival járul hozzá a technológia értékeléséhez. A számításaik szerint a gép használatával évente mintegy 37 500 liter dízelüzemanyag váltható ki, ami hozzávetőleg 100 tonnával mérsékelheti a szén-dioxid-kibocsátást.

Saját működésében is csökkenti a kibocsátást

A STRABAG saját tevékenységének kibocsátáscsökkentésére is nagy hangsúlyt helyez. Vállalása szerint 2030-ra a 2023-as bázishoz képest 42 százalékkal mérsékli közvetlen és vásárolt energiához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A 2030-ig szóló klímacélokat a vállalati kibocsátáscsökkentési célokat értékelő Science Based Targets initiative, azaz az SBTi is jóváhagyta.
A konszern egyértelmű fenntarthatósági stratégiát követ annak érdekében, hogy a környezetre gyakorolt ​​negatív hatásait a lehető legnagyobb mértékben minimalizálja. A dekarbonizáció mellett a STRABAG a körforgásos gazdaság, a biodiverzitás és az ökoszisztémák kérdéseire is hangsúlyt fektet.