10 éves építőipari fejlesztési ciklusokat akar a kormányzat

Kecskeméten rendezte meg idén az ÉVOSZ éves építőipari országos konferenciáját Országos Építőipari Konferencia: Alágazatok fókuszban – Kihívások, megoldások, kitörési pontok az építőiparban címmel. Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjét követően Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár mutatta be az építési ágazat kormányzati helyzetértékelését és ismertette a 2027-ben várható eredményeket.

 

Országos ütemterv jön az állami beruházásokra

Az általa megjelölt fő strukturális gátak: 

• az állami megrendelésektől való függőség,
• az építőipar teljesítménye és a társadalmi szükségletek közötti feszültség,
• beruházások leállítása, újraindítása miatti kiszámíthatatlanság,
• anyagimport és tőkealapú megközelítés,
• vállalkozások elaprózottsága
• szakemberhiány és a meglévő tudásállomány elveszítése. 

 

 

Véleménye szerint stratégiai célnak a piaci verseny erősítését kell tenni, ezért az állam szerepét a szabályozás rendbetételében, illetve az állami beruházási folyamat gyors, átlátható és piacbaráttá tételében látja.

10 éves fejlesztési periódusokban szeretnének gondolkodni, egy „átlátható, kiszámítható állami beruházási pipeline szerint”, hogy a hektikus hullámzás kiegyensúlyozottabb, tervezhetőbb folyamat legyen. Országos ütemtervet állítanak tehát össze. Mindehhez olyan építésgazdasági rendszerre van szükség, amely kiszámítható megrendeléseket, hatékonyabb beruházásokat, megfizethetőbb lakhatást és jobb minőségű épített környezetet eredményez. Ehhez el kell érni, hogy

„az állami projektek valóban mintaadók legyenek fenntarthatósági vagy épp közhasznúsági területen.”

 

Ne lehessen kihagyni a magyar kivitelezőket a nagyberuházásokból

Ezt követően Koji László, az ÉVOSZ elnöke az ágazat súlyponti problémáit helyezte fókuszba. Ismertetőjéből kiderült, az ágazat teljesítménye a COVID időszakában tapasztalható szintre esett vissza idén; amit alátámasztanak a szervezet által végzett konjunktúrafelmérés eredményei is: a cégek árbevétel-arányos jövedelmezőségét 2026-ra a vállalatok 70%-a várja a korábbinál rosszabbra; a válaszadók 50%-a pedig jelezte, várhatóan csökkenni fog az állományi létszáma a következő hat hónapban.

Jelentős mérce, hogy a vállalatok 80%-a elsődlegesen a megrendelések hiányát jelölte meg a cég üzleti tevékenységének akadályaként.

 

 

Az állami megrendelések projektszintű pontosítása nagyon lényeges az ágazat számára. „Fontos, hogy azokat, akiknek építési beruházással együtt járó befektetéseik lennének, hozza helyzetbe a kormány, (…) és nem szeretnénk ugyanakkor, ha külföldi – különösen Európán kívüli - nagybefektetők beruházásaiból kimaradnának a hazai erőforrások. Akár kötelezettsége legyen az ilyen vállalatoknak adott részarányban a magyar (vagy EU-s) kapacitásokat használni, az állam által biztosított előnyök fejében.”

 

Az építészetben dráma van

Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke 85 tervezővállalat előző négyéves adatainak összegzésével igyekezett jövőképet vázolni.           

„Az építészetben dráma van” – mondta, amit jól mutat, hogy az előző négy évben folyamatos csökkenés látszik a tervezésben; sőt, a mély- és magasépítésnél egyaránt csökkent a szerződések száma. Itthon az építészeti tervezés zuhant a legnagyobbat; illetve nemzetközi viszonylatban is Magyarországon volt a legnagyobb mérséklődés.

„2027 lesz a gödör alja, azt nagy levegővel kell kibírni, onnan már felfelé vezet az út” – emelte ki Keszthelyi Tibor.

2022 óta fogynak a megrendelések. Az építészek árbevétele -27%, a mélyépítőké -13%; a létszám hatoda pedig eltűnt.

 

 

Mint mondta: a mélyépítést a Baross Gábor terv, az építészeket a bérlakás- és kollégiumépítési tervek, valamint a Wekerle Program húzhatja vissza a szakadékból, mivel azonban csak 2027 első felében indulnak a tenderek; addig nagyon kevés új megbízás várható.

 

Nézzük meg, min lehetne változtatni a holtidőben

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt előadásában, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a változásokhoz. 

„A rendszerváltás utáni építőipar első generációja kiöregedett – generációváltás zajlik, de nem megy zökkenőmentesen. Ezzel sok feladatunk van” – jelezte. 

A legfontosabb, hogy ne ciklusok határozzák meg az építőipar működését. A kiszámíthatóság az alapja a folyamatos létszámnak, eszközberuházásoknak, így összességében a fejlődésnek. Amellett, hogy a hullámzás elképesztő probléma, a megrendelésállomány hiánya a legnagyobb gátja a fejlődésnek – akár a talpon maradásnak.

„A magyar az EU leghullámzóbb és legkevésbé kiegyensúlyozottan teljesítő építőipara; pedig a magyar építőipar európai-szintű. Látjuk ezt, amikor külföldieknek, vagy külföldiek mellett dolgozunk.”

 

 

„Úgy gondolom van pár pont, amin változtatni lehetne a jelenlegi holtidőben. Végeztünk az ÉVOSZ hatékonysági munkacsoportjával egy alapos elemzést arról, hogyan lehet hatékonyabb az építőiparunk:

• forduljunk rá a BIM-rendszer bevezetésére, ne halogassuk;
• vizsgáljuk meg, milyen szoftveres megoldások könnyíthetik a munkánk;
• vizsgáljuk meg az AI alkalmazásának lehetőségét a folyamatainkban;
• egységes költségvetési kiírási rendszer bevezetése, ami elhozhatná az egységes árazást is.
• foglalkozzunk az iparág további fehérítésével; 
• vezesse be az iparág a LEAN-módszert.
• foglalkozzunk előregyártással és moduláris rendszerekkel, hogy megelőzzük a munkaerőhiány miatti gondok további mélyülését.
• Keressük az új módszereket, kövessük a világ trendjeit és haladjunk a korral.

 

 

Felére kellett csökkenteni a létszámot a túléléshez

Vingelmann Szabolcs, a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. ügyvezetője, az ÉVOSZ Mélyépítési Tagozatának alelnöke arról beszélt, hosszú évek óta csökkennek a megrendelések a vasútépítésben, sőt, „idén augusztusban 16,7%-kal kisebb volt a megrendelési állományunk, mint 2025-ben.”

A Vasútépítésben még a többi szakághoz viszonyítva is nagy a hullámzás. 2021-ben még több, mint 440 fős létszámuk 2025 elejére 200 főre csökkent. „A kulcspozícióban lévő embereket tartottuk meg: mérnököket, gépkezelőket; vagyis azokat, akikkel egy-egy pályázaton el lehet indulni. Az elmúlt 6-7 évben évente nyolc országban dolgoztak az embereink Svédországtól Horvátországig. Körülbelül 20-30 fő folyamatosan külföldi projekteken a hazai állományból.”

 

 

„Most fogjuk elkezdeni a Komárom-Almásfüzitő vasútvonal felújítását, 13,5 hónappal a beadás után lett hatályos a szerződés. Megkérdeztük az állami oldalt, mi van ilyenkor az árkockázattal? Válaszként azt kaptuk: az a kivitelező kockázata. Nem könnyű így előre tekinteni.”

Ennek ellenére bizakodóan zárta felszólalását: „a jövőt jelenti talán a Baross Gábor terv minden mély- és vasútépítő számára, nagyon várjuk a projekteket.”

 

Át fog rendeződni az építőanyag-piac

Bujdosó Sándor, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke a konferencia további részében a szaképítés problémáiról adott helyzetképet; Tibor Dávid, a MASTERPLAST Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke, és az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke pedig a felújítási program fontosságát hangsúlyozva kifejezetten optimista jövőképet festett a hazai építőanyaggyártók jövőbeli lehetőségeiről.

 

 

„A Wekerle Plusz 633 milliárd forintos támogatása a multiplikátor-hatás miatt nagyon nagy szám lehet. Mi úgy számolunk, több, mint 2000 társasház újulhat meg, ami akár 60 ezer lakást is jelenthet.

Innentől az a legfontosabb, hogy minél hamarabb legyen elérhető a támogatás, mert nagy kárt okozhat a késés.”

Végül Juhász Attila, a Piramis Építőház Kft. ügyvezetője, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke az energiabeszerzések fontosságát emelte ki, hiszen a gáz és a többi energiahordozó elengedhetetlen az építőanyagok gyártásánál.

„Február-március környékén arra számítunk, át fog rendeződni az építőanyag-piac”. 

Juhász Attila a vagyonadó romboló hatásaira figyelmezetett: "azon középvállalatok közül sokan, amelyek egyébként rengeteg munkavállalót foglalkoztatnak, likviditási gondokkal fognak küzdeni a vagyonadó miatt. Az adó terhét pedig a fejlesztésektől fogják elvonni; de csökkenni fog a kereslet a magyar gyártású prémiumtermékek iránt is.”

 

 

Másrészt a költségvetésben szereplő kiskereskedelmi különadó ró majd nagy terhet az ágazatra. „Eddig is volt ilyen, de relatív kis tétel: 0,15% volt. Ez most 4,5%-ra emelkedik, vagyis az árbevétel-arányos eredmény majdnem 20%-a elmegy majd erre. Érezhető hatása lesz.”