Ideje információhoz juttatni az ágazat szereplőit – ilyen volt az idei Építőipar Summit

Lezajlott a második Építőiar Summit, amelynek fókusztémáiban és beszélgetéseiben is az útkeresés kapta a legnagyobb hangsúlyt – de minden beszélgetésen igyekeztek a kormánynak is üzenni a résztvevők. A konferencia 2026-ban az alábbi fő területekre fókuszált:

• Megrendelések, beruházások, EU-támogatások – merre tart a piac 2027-ig?
• Mi lesz az 5%-os lakásáfával 2026 után – marad vagy változik?
• Újraindulhatnak-e a beruházások – vagy továbbra is kivár a piac?
• Fordulat jöhet a lakásépítésben és a bérlakáspiacon?
• Mekkora szerepe lesz az otthonfelújítási és energetikai programoknak?
• Hogyan alakítja át az AI és a digitalizáció a működést és a vevőszerzést?

E témák közül két beszélgetést emeltünk ki, amelyek jól reprezentálják az előadók hangulatát és várakozásait.

 

 

Túlélés vagy lépéselőny? Döntések, amelyek most meghatározzák az építőipari cégek jövőjét

Tibor Dávid (a Masterplast Nyrt. elnöke), Gódi Attila (a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezetője) és Kovács Tamás (a Szabadics Építőipari Zrt. elnöke) vitatták meg a szektor kihívásait Gangel Péter, a Bizalmi Kör alapítójának moderálása mellett. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ágazat különböző szegmensei eltérő ciklusokat élnek át, miközben a politikai és gazdasági bizonytalanságok, a magas kamatkörnyezet, valamint a közmű- és újlakáspiaci beruházások drasztikus visszaesése általános nyomást helyeznek a cégekre. A szereplők a túlélés és a stabilitás kulcsát a belső hatékonyságnövelésben, a külpiaci jelenlét erősítésében, a diverzifikációban, valamint a gyors döntéshozatali struktúrákban látják, miközben a szigetelőanyagok iránti jelenlegi keresletet követően komoly visszaesésre készülnek a szerződésállományok apadása miatt.

 

 

„A cégek – tette hozzá Kovács Tamás – minden munka után próbálnak most nyúlni, ami megélhetést biztosíthat, mellette a belső folyamatokat (akár BIM-es vagy AI megoldásokkal) próbáljuk jobbá tenni, hogy felkészülten várjuk, amikor végre elindulhatunk előre.

Tudunk rakás olyan agráripari pályázatról, ami másfél éve elbírálás alatt van. Öntözőfejlesztéshez vagy állattartáshoz kapcsolódó beruházások mellett a dombvidéki tározók kérdése is a levegőben lebeg. Ezek elindulása azonnali megoldást nyújthatnának az építőiparnak és elviselhetőbbé tehetnék a 2027-es évet.”

A helyzet kezelésére és a jövőbeni talpon maradásra vonatkozó stratégiák kapcsán Kovács Tamás így jellemezte a jelenlegi vállalati védekezést: „Azt a helyzetet látom a vállalati működésben, amikor az Egri csillagokban Dobó az ostrom előtt körbejár és mindent leellenőriz, a helyén van-e.” A szakemberek hangsúlyozták, hogy az indulásra kész beruházások és agrárpályázatok mielőbbi elindítása, a rövid ciklusú energetikai felújítási programok, az új lakások kedvezményes áfakulcsának megtartása, valamint a 15–20 éves állami stratégiai koncepció nélkülözhetetlen lenne a kiszámíthatóság és a társadalmi jólét megteremtéséhez.

 

 

Merre tart az építőanyagpiac? Árak, trendek és beszerzési döntések a következő időszakban

Fontos panelbeszélgetést folytatott Juhász Attila (a Piramis Építőház Kft. tulajdonosa), Komlós Andor (a Leier Hungária Kft. ügyvezetője) és Csúsz István (az INETON Kft. üzletfejlesztési igazgatója), a beszélgetést pedig Tibor Dávid (a Masterplast Nyrt. elnöke) moderálta. A diskurzus középpontjában az építőanyag-kereskedelem megtorpanása, a raktárkészletek csökkenése, a kivitelezői finanszírozás beszűkülése és a beruházói kivárás állt. A vállalatvezetők rávilágítottak, hogy a keresletcsökkenésre válaszul a kínálat bővítése, a közvetítői platformok felépítése, valamint a szabványosított és előregyártott elemek térnyerése jelentheti a jövőt, amelyek a hosszú előkészítési idők ellenére gyors és költséghatékony megvalósítást tesznek lehetővé.

 

 

A piaci kilátások és a fejlesztések bizonytalansága kapcsán Komlós Andor a hosszútávú kivezető utakat is igyekezett megmutatni:

„Mi ezt a csendesebb időszakot arra is használjuk, hogy jelen legyünk a közép- és felsőoktatásban. Úgy látjuk, a gyártmánytervezésünk, az elemes építkezés módja a diákok számára ismeretlen. Elhívjuk a diákokat az üzemünkbe és megmutatjuk nekik, hogyan működik a tervezés, a gyártás és a logisztika. Bízunk abban, hogy a következő évek komoly hatékonyságnövelést hoznak majd, de ehhez azokra lesz szükség, akik ma ott ülnek az iskolapadban.

Az adókörnyezet jelentősége ugyanakkor már rövidtávon és létkérdés: „Reméljük – és sokan remélik –, hogy marad az 5%-os ÁFA, hiszen ha megszűnne, 21%-kal kerülnének többe az amúgy is drága lakások” – mondta a Leier ügyvezetője. A felek összefoglalásként egyértelmű útmutatást és párbeszédet sürgettek a kormányzat részéről, hangsúlyozva, hogy a bizonytalanság megszüntetése, a felújítási programok felélesztése, valamint az oktatás és a modern építési technológiák támogatása elengedhetetlen a ciklikusság kiegyenlítéséhez és a szakemberek megtartásához.