Innovatív, karakteres PHOENIX Logisztikai Központ született Győrben: az Óbuda Group újragondolta a gyógyszerlogisztika tereit

A PHOENIX Pharma Zrt. 8 milliárd forint értékű, 6550 m²-es modern gyógyszerlogisztikai központot hozott létre Győrben, amely egy minden részletre kiterjedő tervezési folyamat és másfél évnyi precíz kivitelezés után 2026 nyarára készült el. A MERKBAU Zrt. kivitelezésében megvalósult zöldmezős beruházás tervezési, projektmenedzsment- és műszaki ellenőrzési feladatait az Óbuda Group látta el.

 

A beruházó eredeti elképzelése az volt, hogy egy gyorsan, költséghatékonyan megvalósítható raktárépületbe telepíti a cég legkorszerűbb, automatizált logisztikai rendszerét. Az előkészítési folyamatba előbb az Óbuda Group projektmenedzsment csapata kapcsolódott be, majd a telek adásvételét követően a tervezők is. Az együttműködés eredménye egy zöld mezőn álló hófehér épület, a magyarországi ipari létesítmények között ritkának számító karakteres fejépülettel, parkosított környezettel, a teakonyhához kapcsolódó terasszal. Arról, hogyan formálódott a projekt az első elképzelésektől a végleges építészeti koncepcióig, Fazekas Arturral és Marosi Attilával beszélgettünk a PHOENIX győri logisztikai központjában.

 

„Már a telekvásárlásnál jelen volt a projektmenedzsmentünk. Támogattuk a beruházót az adásvételi szerződés előkészítésében. Megvizsgáltuk a közműellátás feltételeit, azt, hogy milyen ráfordítások szükségesek a zöldmezős beruházás előkészítéséhez. Az áramellátás biztosítása hosszú időn át kihívást jelentett, annak ellenére, hogy a kezdetektől foglalkoztunk vele”

- idézte fel a közös munka kezdetét Marosi Attila.

 

Az építkezés megkezdése előtt végzett régészeti feltárás során több lelet került elő a területen. A helyi régészeti munkatársak és a gyors reagálásnak köszönhetően a munkaterület átadása az előre megtervezett ütemezés szerint meg tudott történni. Az előkészítő munkákat rendkívül szorosan kellett összehangolni, hogy időben elkezdődhessen a kivitelezés.

A napi rendelések 60 százalékát a csúcstechnológiát képviselő komissiózó automata rendszer szolgálja ki

„Győr és az észak-dunántúli régió a PHOENIX számára mindig kiemelt stratégiai jelentőséggel bírt. A térség gazdasági és infrastrukturális fejlődése, logisztikai adottságai és innováció iránti nyitottsága egyedülálló Magyarországon, így nagy öröm számunkra, hogy hosszú évek óta meghatározó szerepünk van az országrész gyógyszerellátásában. Az új logisztikai központ létrehozása egyszerre volt tudatos jövőépítés és köszönetnyilvánítás azért a bizalomért és magas szintű szakmai együttműködésért, amit a gyógyszerészektől nap mint nap tapasztalunk. Az elmúlt években jelentősen nőtt a rendelésállományunk Győrben. A belváros szélén elhelyezkedő, kis alapterületű, többszintes raktárunk már nem tudta hatékonyan kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Logisztikai igazgatóként az volt a feladatom, hogy egy olyan megoldást javasoljak, amely biztosítja a PHOENIX számára a hosszú távon is stabil, hatékony működést. Ez a zöldmezős beruházás pontosan ezt teszi, hiszen a nagyobb kapacitással gyorsabb rendelésfeldolgozást és magasabb szolgáltatási szintet tudunk elérni" - mondta Dr. Balázs Zoltán.

 

A nagyobb kapacitás, az optimalizált árumozgatás és az automatizáció jelentősen csökkenti a rendelések leadása és kiszállítása közötti időt. Győr kiváló elhelyezkedése miatt innen látják el Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyék közvetlen betegellátást biztosító intézményeit.

 

 

A PHOENIX Pharma Zrt. Logisztikai Igazgatója hozzátette: 

A munkavégzés optimalizálásának érdekében a teljes gyógyszerellátási folyamat megtervezése LEAN szemlélettel készült, kiiktatva a felesleges árumozgatásokat. A raktár szíve a csúcstechnológiát képviselő komissiózó automata rendszer, amely 1700 termék kezelésére alkalmas, így a napi rendelések mintegy 60%-át szolgálja ki önállóan. Emellett, automata ládaszétszedők, ládatető-rakó gépek, és modern szortírozórendszerek segítik a gyors, hatékony munkát. A 114 m²-es hűtött raktár pedig a speciális tárolást igénylő készítmények biztonságos kezelését biztosítja. A beruházást 8 milliárd forintból, teljes mértékben önerőből valósítottuk meg. Minden egyes nap mintegy 100 000 doboz gyógyszert és egészségügyi terméket tudunk innen kiszállítani a gyógyszertárakba és kórházakba.

 

Egyszerű építészeti eszközökkel adtak karaktert az ipari épületnek

A tervezéssel megbízott Óbuda Group szakemberei a közös munka kezdetén készítettek egy kézikönyvet Nagy Iván építészeti igazgató irányításával. Az anyag elsősorban külföldi, de néhány magyar példán keresztül azt mutatta be a megrendelőnek, hogyan emelhető kiemelkedő szintre az építészeti minősége az ipari épületeknek, - ezen belül a logisztikai csarnokoknak - egyszerű építészeti eszközökkel, a használhatóság és a gazdaságosság figyelembevételével.

 

„Ez nem öncélú »építészkedést« jelent, hanem ergonómiai, környezeti szempontok tudatos érvényesítését” - hangsúlyozta Fazekas Artur. A megrendelő a kézikönyv megismerése és az egyeztetések során egyre inkább magáévá tette ezt a szemléletet, és egyre nyitottabbá vált a részletes pénzügyi számításokkal alátámasztott javaslatokra.

 

Így formálódtak a tervek, és az eredeti elképzelésekhez képest végül a csarnokrészre ablakok kerültek, amelyeken át természetes fény jut a raktártérbe. A központ karakteres megjelenését adó fejépülete sem a szokványos, homlokzatba befordított, három oldalról falakkal zárt megoldással készült el. Helyette egy kifordított téglatestet terveztek, amelyet két oldalon nagy üvegfelületekkel tettek nyitottá.

 

Belső pillérek nélkül, szabadabban alakítható raktártér

„Az épülettervezés kiindulópontját a logisztikai technológia adta, ehhez kellett igazítani a munkahelyeket, a kiszolgálóhelyiségeket és a közlekedési kapcsolatokat”

- fejtette ki Fazekas Artur. A raktározási és árukiadási funkciók mellett össze kellett hangolni a beszállító kamionok és a gyógyszertárakba induló kisebb teherautók mozgását is.

 

A megrendelő előírta a raktárcsarnokban a nyolc méteres tiszta belmagasságot, és az is kifejezett kérés volt, hogy ne legyen sprinkler rendszer. Ezért olyan tűzvédelmi megoldásra volt szükség, amely a tervezett oltóvízhálózatra támaszkodva, de beépített automata vizes rendszerű oltóberendezés nélkül is megfelelő biztonságot nyújt.

 

A tervezési igazgató a projekt egyik fontos döntésének nevezte, hogy nagy fesztávú, belső pillérek nélküli csarnok kialakítását javasolták, amely lehetővé teszi a technológia rugalmas elhelyezését. A megrendelő támogatta az elképzelést, és később is többször pozitívan értékelte a megoldást. Bár ez nagyobb tartószerkezeti keresztmetszeteket igényelt, a szerkezet fajlagosan nem került többe, mintha a főcsarnok több pilléren nyugodna. Ehhez igazították a gépészeti és elektromos kiszolgálást.

 

Marosi Attila hozzátette, hogy a csarnok két fő technológiai egysége a főraktár és a kiadórész. Ezek köré rendezték el a további funkciókat: a szociális helyiségeket, a tárgyalót, az irodákat és a teakonyhát, valamint egy raktárrészt, ahol a karbantartáshoz szükséges eszközöket tárolhatják. A logisztikában dolgozók a földszinten kaptak helyet. Az irodarészt a megrendelő kérésére úgy helyezték el, hogy az irodákból kilépő munkatársak a szinte a csarnok egész szélességében végigfutó ablakokon át ráláthassanak a raktárcsarnokra.

 

Természetes fény a gyógyszerek védelmével összehangolva

A gyógyszerek tárolása szigorú felügyeleti rendszert igényel: biztosítani kell az előírt hőmérsékleti és páratartalom-tartományokat, és a mért értékeket folyamatosan naplózni kell, hogy azok ellenőrizhetők legyenek. Ez alapvetően meghatározta azt is, milyen követelményeknek kell megfelelnie az épület gépészetének. Külön figyelmet igényelt, hogy a nyolc méteres szabad belmagasságú csarnok nagy légterében az előírt, egyenletes hőmérsékletet biztosítsák - mondta el Marosi Attila. A gyógyszerek tárolási követelményei is eltérőek: a hűtést igénylő termékek a hűtőraktárban kaptak helyet, a fokozottan ellenőrzött készítmények számára pedig egy 106 négyzetméteres, megerősített védelmű részt alakítottak ki.

 

A csarnokrész egyik oldalára fix, lamellás árnyékolókat építettek be. Fazekas Artur hozzáfűzte, a megoldás hosszú, többkörös egyeztetés során alakult ki.

„A természetes bevilágítás lehetőségét azért vetettük fel, mert a csarnoktérben dolgozó kollégák számára is fontos, hogy természetes fény mellett végezhessék a munkájukat. A megrendelőt végül benapozási szimulációval sikerült meggyőzni arról, hogy az árnyékolóknak köszönhetően az árut nem éri károsodást okozó napterhelés. A homlokzatokon a naposabb oldalon a hosszú, keskeny nyílászárókra árnyékolók kerültek, míg az árnyékosabb oldalon ezekre nem volt szükség. A belső térben pedig jól érzékelhető, mennyit számít a bejutó természetes fény.”

A tervezési igazgató hozzátette, a természetes megvilágítás mellett gazdasági érvek is szóltak: a kedvezőbb munkakörnyezet biztosításán túl csökkentheti a mesterséges világítás iránti igényt.

 

Fehér és elegáns - ipari épület a zöld mezőn

Az épületen használt fehér szín választásáról Fazekas Artur elmondta, a fehér közel áll a gyógyszeripar világához, így a megrendelő pozitívan fogadta a látványterveken bemutatott elképzelést és a döntés nagyon gyorsan megszülethetett. Ezután már abból indultak ki, hogy minden legyen fehér: szerinte ettől vált igazán elegánssá, de mindenképpen egységessé az épület megjelenése.

 

Az anyaghasználatban alapvetően az ipari épületeknél megszokott megoldásokat követték. Úgy látja, nem feltétlenül ezen a területen volt szükség innovációra: ugyanazokból az anyagokból is létrehozható magasabb színvonalú megjelenés. A fejépületre valamivel drágább, jellemzően középületeken alkalmazott alumíniumkompozit burkolat került. Ez anyagjellegében illeszkedik a csarnok fémlemez fegyverzetű szendvicspanel-homlokzatához, ugyanakkor elegánsabb felületével jelzi az eltérő funkciót is. A szín mindenütt azonos, a különbséget elsősorban a felületek textúrája és az egyes épületrészek építészeti kialakítása adja.

 

Hódító hódok

A terület vízviszonyai ugyancsak feladták a leckét a szakembereknek. A csapadékvizet a telket kelet felől határoló Pándzsa-patakba vezetik. Ehhez átemelőkkel olyan rendszert kellett kialakítani, amely a patak magasabb vízállása esetén is biztosítja a vízelvezetést. A meder felmérését a nehezen járható, vizenyős környezet akadályozta. A patak környezetében hódok élnek, az általuk épített gátak miatt visszaduzzadt víz is kihívás elé állította a projektmenedzsmentet.
A közműépítés során a mederburkolási és csatlakozási munkákhoz ideiglenes elzárással és a patak vizének átemelésével biztosítottak száraz munkaterületet. A magas talajvízszint miatt az Óbuda Group szakemberei a terepszint megemelését javasolták a beruházónak. Mint a tervező elmondta, a beruházás értékéhez képest ez nem jelentett aránytalan többletköltséget, a biztonság szempontjából viszont sokat számított. A kivitelezés során végül összesen 21 ezer köbméter töltőanyagot építettek be.

 

Áttervezett homlokzat, - versenyt futott a projektmenedzsment az idővel

A szakági igazgató és a tervezési igazgató szerint a logisztikai központ műszakilag nem számít egy bonyolult épületnek. A megbízás egyik legösszetettebb feladata egybehangzó véleményük szerint a fejépület homlokzatának kialakítása és megvalósítása. Marosi Attila elárulta, a homlokzat végül eltért az eredeti tervektől, véleménye szerint a végeredmény még jobb is lett.
Az odáig vezető út számos egyeztetést igényelt. Az alternatívák mérlegelésekor egyszerre kellett figyelembe venni a költségeket, a szállítási határidőket és a kivitelező szempontjait.

 

Tervezői oldalról Fazekas Artur hozzátette, hogy a fejépület homlokzatán kezdettől fogva rejtett rögzítésű burkolatot szerettek volna alkalmazni. A beruházóval közösen kiválasztott megoldásról azonban kiderült, hogy a beszállító csak látszó rögzítéshez alkalmas kivitelben tudja szállítani. Az eredeti építészeti szándék megvalósítása érdekében menet közben kellett új burkolati anyagot találniuk, és át kellett tervezniük a homlokzatot a háttérszerkezettel és a csomópontokkal együtt úgy, hogy a kívánt textúrát, felületet és színt megtartották. Építészeti szempontból ezt tartották a projekt legnagyobb kihívásának, hiszen a módosítást már rögzített teljesítési mérföldkövekhez kellett igazítani.

A költségkeret további fejlesztéseknek is teret adott

Marosi Attila az előkészítés szerepét emelte ki a határidők és a költségkeretek teljesítése kapcsán. Az egyértelmű tenderdokumentáció és a részletesen kidolgozott műszaki tartalom is hozzájárult ahhoz, hogy a beruházó számára jó tárgyalási helyzetet, továbbá mozgásteret biztosított, és ezáltal további fejlesztéseket tett lehetővé, mint például az eredetileg tervezettnél nagyobb napelemes rendszer és energiatároló megvalósítását.

 

A szakemberek a közös szervezetben működő tervezés és projektmenedzsment előnyeit is kiemelték. A közvetlen egyeztetés felgyorsította a döntéseket, különösen akkor, amikor rövid idő alatt kellett egy anyagkiváltásról vagy műszaki kérdésről állást foglalni. 

 

 Dr. Balázs Zoltán kiemelte: a fenntarthatóság a PHOENIX hosszú távú stratégiájának egyik alapja. Az épület tetején egy 260 kWp teljesítményű napelempark működik, amelyet nagy kapacitású akkumulátorok egészítenek ki, így a létesítmény energiaellátásának jelentős része megújuló forrásból történik. A gyógyszerszállítás során pedig egyre nagyobb arányban használunk majd elektromos járműveket, melyeket a saját napelemes rendszerünk segítségével töltünk.

 

Kecskeméten folytatódik a közös munka

A győri projektet újabb megbízás követte: a PHOENIX kecskeméti logisztikai csarnokának továbbfejlesztését is az Óbuda Group tervezte meg, emellett a projektmenedzsment feladatokat is a vállalat látja el. A korábbi együttműködés során kialakult bizalomnak köszönhetően kevesebb egyeztetési körre volt szükség az új javaslatok elfogadásához. Kecskeméten működő telephelyet bővítenek, ezért az üzemelés fenntartása, az új épületrészek csatlakoztatása és a változó tűzvédelmi követelmények további feladatokat jelentenek. A Győrben bevált megoldásokból - például a dokkolóállomások kialakításából - itt is merítettek, miközben azt is megvizsgálták, hogyan javíthatja a bővítés a meglévő telephely működését.

 

Fazekas Artur a győri beruházás legfontosabb hozadékának azt tartja, hogy az ipari épület építészeti minőségében és a munkakörnyezet kialakításában egyaránt sikerült előrelépniük. Nagy Iván irányításával készült kézikönyv szemlélete így a gyakorlatban is megmutatkozott: az eredeti elképzelésből olyan épület született, amely a logisztikai feladatok mellett az ott dolgozók mindennapjaira is figyel.