A Magyar Építő által kivitelezett beruházás hét évtizedes adósságot törlesztett, a nagyközönség szerda déltől látogathatja a 112 éves intézményt.
Több mint három évig tartó felújítást követően kedden megnyitották a Szépművészeti Múzeumot. A Budapest világörökségi helyszínei közé tartozó, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban kivitelezett épület a Magyar Építő Zrt. munkájának köszönhetően született újjá. A 112 éves múzeumot Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg újra.
A Szépművészeti egyik legértékesebb részének számító Román csarnok évtizedekig volt romos állapotban, most viszont ez az épületrész is teljes körű felújítást kapott. A csarnok még a második világháborúban szenvedett jelentős károkat, ám azóta csak felületesen újították fel, és raktárként használták. A Szépművészeti történetének legnagyobb fejlesztéséről a projekt főépítésvezetője, Papatyi Balázs adott interjút a lapunknak, ebből a csarnok felújításáról is számos érdekes háttérinfó kiderült.
A Liget Budapest projekt keretében végzett beruházás során nem csupán a Román csarnok újult meg. „Rendbe tettük a múzeum arculatát meghatározó tereket egy átfogó rekonstrukcióval, emellett teljes műszaki modernizáció történt az egész épületben” – nyilatkozta korábban lapunknak a Magyar Építő elnök-vezérigazgatója, Szikszai Zoltán.
Az épület mintegy 40 százalékát több mint 14 ezer négyzetméteren rekonstruálták. Egyebek mellett
Csaknem kétezer négyzetméternyi korábbi kiállítótér kapja vissza eredeti funkcióját.
A látogatók két szakaszban vehetik használatba a megújult épületet. A múzeum első körben szerda délben nyílik meg a nagyközönség előtt, az összes állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látható.
A felújítás mellett a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték.
Több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag hazatér a Szépművészeti Múzeumba,
amely ezt követően az egyiptomi és a görög-római mellett a 18. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét.
Ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteménye ideiglenesen a Várba költözik, majd a tervek szerint 2021-től az Új Nemzeti Galériában kap végleges otthont.
A keddi átadón Orbán Viktor úgy fogalmazott, a múzeum átadása komoly mérföldkő a Liget Budapest projektben is. "Mi magyarok a magasba törekvő, szellemi természetű nagyság hívei vagyunk, ezt elődeink értették és komolyan vették" - hívta fel a figyelmet a kormányfő. "Így született meg Hősök tere a Millenniumi Emlékművel és a Városligettel, és ezért határozták el, hogy felépítik a Szépművészeti Múzeumot." A miniszterelnök szerint a magyarok a saját nagyságukat nem abban látták, hogy el tudnak venni valamit mástól, hanem hogy mit tudnak hozzátenni a kultúrához és a tudományhoz. Hozzátette: mi mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle.
Baán László, a múzeum főigazgatója beszédében megköszönte a három évig tartó teljes körű rekonstrukció résztvevőinek munkáját. Kiemelte: a művészet az egyik módja megszabadulni az emberi élet rövidségének, végességének fenyegetésétól. Azt is hangsúlyozta, hogy a Szépművészeti Múzeum Magyarország első állandó, 1906-ban megnyitott képzőművészeti múzeuma.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.