Különleges záróréteggel fogta meg az azbeszttartalmú por kiporzását Szombathelyen a STRABAG

Speciális célgépekkel kezdték meg a beavatkozást a STRABAG konszern tagvállalata, a BITUNOVA Kft. szakemberei Szombathelyen, az Oladi Platón. Ezúttal nem klasszikus útépítési vagy karbantartási feladatot végeznek: az elsődleges cél, hogy a felületi záróréteg kialakításával megakadályozzák az azbeszttartalmú por levegőbe jutását azokon az utakon, amelyek kialakításához azbeszttartalmú kőzetet használtak. A Síp utcában elvégzett munkák hatékonyságát mérésekkel ellenőrzik, ezt követően dönthetnek arról, hogy további útszakaszokon is kialakítják-e a speciális felületi bevonatot.

 

Szinte valamennyi utca szennyezett az ezer lakosú városrészben

A Vas Vármegyei Kormányhivatal hatósági vizsgálatot rendelt el a Szombathely-Olad Plató Víziközmű Társulat kezelésében lévő, Oladi Platón lévő mintegy 12 km hosszúságú úthálózatnál. Ezzel egy időben biztonsági intézkedéseket vezettek be az érintett utcákban. A kőzet- és levegővizsgálat már a forgalom- és sebességkorlátozás és a locsolási intézkedések alkalmazása után történt, de így is azbeszt jelenlétét mutatták ki.
A hivatal tájékoztatása szerint

április 20-a után 70 kőzetmintát vizsgáltak meg a 12 kilométeres úthálózaton. Ezek közül 54 minta bizonyult azbeszttartalmúnak, a szennyeződés pedig szinte valamennyi érintett utcában jelen van.

 

Több mérési ponton mérték a levegő azbesztrost-koncentrációját. A Síp utcában a mért értékek meghaladták az előírt, 1000 rost/m³-es határértéket. A Márton Áron utcában 1500 rostszálat mértek, míg a Sáfrány utcai egyik mérési ponton az eredmény az egészségügyi határérték alatt maradt.

Az elsődleges cél az volt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megakadályozzák az azbeszttartalmú kövezettel kialakított utakon a kiporzást. A légutakba kerülve rákos megbetegedést előidéző anyag nemcsak az Oladi Platón élő több mint ezer ember egészségére jelenthet veszélyt, hanem a megyeszékhely lakói számára is kockázatot hordozhat.

 

Feszített tempóban

A BITUNOVA Útfenntartó és Emulziógyártó Kft. munkatársai egy közösségi médiában megjelent jelzés nyomán figyeltek fel a problémára. Ezután felvették a kapcsolatot Szombathely város műszaki osztályával. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Laboratóriumi és Módszertani Igazgatóság a cég által bemutatott technológiai megoldást támogatta, mivel az alkalmas arra, hogy az azbeszt kiporzását meggátolja.
Ezt követően rohamtempóban, mindössze 10-12 nap alatt lezajlottak a kivitelezést megelőző műszaki folyamatok, hogy mielőbb elkezdhessék a 4500 négyzetméteres próbaszakasz felületzárását.

 

Kézi előkészítéssel csökkentették a kiporzás kockázatát

A BITUNOVA az ügyben érintett úthálózat egyik útján, a Síp utcában speciális bevonó felületet alakított ki. A fogadófelületre először száraz zúzalék került, majd erre épült rá a bitumenemulziós kötőanyag és a további zúzalékréteg.
A technológiát részleteiben Bakó Árpád cégvezető, műszaki csoportvezető segítségével mutatjuk be.
A BITUNOVA munkatársai külön munkavédelmi oktatáson vettek részt a munkálatok elkezdése előtt. Egyszer használatos védőruhában, maszkban dolgoztak, ezek a munkanap végén gyűjtőzsákba kerültek és veszélyes hulladékként kezelték.

 

Bakó Árpád elmondta, hogy

a szálló por képződésének kockázatát kellett minimalizálni, ezért a burkolat-előkészítési munkákat kézi bedolgozással, védőfelszerelésben végezték el. A fogadófelület kátyúit, süllyedéseit zúzalékkal és mart aszfalttal javították ki.

Erre került a kétrétegű, szórt felületi bevonat: száraz zúzalék alászórásával úgynevezett itatott felületi bevonatot alakítottak ki az azbeszttartalmú kőzet felett.  

 

Egymásra épülő rendszert alakítottak ki

A kialakított rétegrendről Bakó Árpád elmondta, a fogadófelületre elsőként a terheléstől függően különböző szemcseméretű uzsai bazaltzúzalékot szórtak. Ezt gumihengeres hengerlés követte, amelynek ezúttal nem klasszikus tömörítési, hanem szemcserendezési szerepe volt. A cél az volt, hogy a zúzalékszemek megfelelően beálljanak a fogadófelületbe, és előkészítsék a kötőanyag fogadását.

 

Ezután munkába állt a bitumenemulzió-szóró célgép. A felületre juttatott bitumenemulzióra újabb, az első réteghez képest kisebb szemcseméretű uzsai zúzalékot szórtak a felületre. Ezt ismét a gumihengeres munkagép egyengette el.
Végül egy harmadik szórással zárták a munkafolyamatot.
A kialakuló bevonat nem homogén aszfaltrétegként viselkedik, hanem zúzalék- és kötőanyagrétegek egymásra épülő rendszereként zárja le a kiporzás útját.

 

Speciális munkagépek támogatták a kivitelezést

A kiporzást gátló záróréteg kialakítását a kötőanyag és a zúzalék egyidejű szállítására és kiszórására alkalmas Schäfer típusú gépek segítették. A munkavégzéssel járó porfelverés kockázatát csökkenti, hogy az automatikus vezérlésű célgép összehangoltan végzi a zúzalék kiszórását és az emulzió kipermetezését.

 

A zúzalékszóró tartályban a kihordóhenger teljes hosszában egyenletesen helyezkedik el a zúzalék, ennek elosztásáról hidraulikus szétosztó terelőcsiga gondoskodik. A hőszigetelt bitumenemulzió-tartály programozható melegítőberendezése biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A bitumenemulziót zárt tartályban szállították a munkaterületre, majd zárt rendszerű szivattyúval fejtették át a munkagépbe.

 

Minimalizálták a porfelverés kockázatát

A speciális célgépek alkalmazásával a zúzalék szórása mindössze körülbelül fél méterrel követi az emulzió kipermetezését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötőanyaggal kezelt felület nem marad hosszabb ideig fedetlenül. Az Oladi Platón ez nem pusztán kivitelezési minőségi kérdés, hanem környezetvédelmi és munkavédelmi szempont is: a technológiának úgy kell felületet zárnia, hogy közben ne növelje a kiporzás kockázatát.

 

A felületi bevonat tartóssága a meglévő pályaszerkezet teherbírásától függ

A technológia élettartama alapvetően a fogadóréteg, vagyis a meglévő pályaszerkezet teherbírásától és állapotától függ. Ha az megfelelő, a felületi bevonat akár 15–20 éves élettartamot is elérhet. A kivitelező nem teljes pályaszerkezeti rekonstrukciót végzett, hanem az úthálózat adottságaihoz alkalmazkodva megoldást keresett az azbeszttartalmú kiporzás megakadályozására. A technológia további alkalmazásáról újabb mérések után dönthetnek az illetékesek.