Az esőkert csökkenti a közművek terhelését, helyben tartja a vizet, ugyanakkor természetes szűrőként működik, és a mikroklímát is javítja.
Az ÉVOSZ Médiatagozatának vezetőjével készített interjúnk megjelenésével nagyjából egyidőben jelent meg az MTI-n Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának közleménye: eszerint kétmilliárd forintos zöldítési program indul Budafok belvárosában. A Kálmán Péter által vezetett ÉVOSZ-tagozat külön foglalkozik a városi infrastruktúrák alkalmazkodóképességével és a városi vízmegtartással. Erre a témára rímel rá a budafoki projekt, amelynek egyik különleges elemeként két esőkert is létrejön.
Az esőkert egy mesterségesen kialakított kertrész, amely felfogja és elnyeli a háztetőkről vagy egyéb burkolt felületekről lefolyó esővizet. Növényekkel van beültetve, így természetes szűrőként működik, csökkenti a csatornák terhelését, táplálja a talajvizet és megakadályozza a villámárvizeket, ugyanakkor a mikroklímát is javítja. Egyik legfőbb erénye, hogy a vizet lassan leszivárogtatja a talajba, helyben tartva azt ahelyett, hogy a víz elfolyna.
Az esőkerteket is magába foglaló szivacsváros koncepcióról ebben a cikkünkben írtunk részletesen - a "Veszélyforrásból erőforrás" elv mentén megközelítve a villámárvizeket.
A budafoki projekt a méreteit tekintve is figyelemre méltó: létrejön mintegy ezer négyzetméternyi új zöldfelület, és megújul több mint 2400 négyzetméternyi. Ráadásul az önkormányzatnak sikerült vissza nem térítendő forrásokat szereznie a fejlesztéshez: a Széchenyi Terv Plusz "Építsük együtt Magyarországot" program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával 1,996 milliárd forintos összeget nyertek el.
A két esőkert mellett új fasorok, ülőbútorok és közösségi terek létesülnek; valamint több szakaszon forgalomcsillapítás vagy teljes gyalogos-kerékpáros "prioritás" lép életbe. A felújítás után a Városház tér 13. szám alatti Fáber-villa egy részét közösségi célra hasznosítják.
A közlemény az érintett területeket is részletezi, eszerint a Fáber villa mellett
További fontos részlet, hogy a végleges tervek a lakosság és az érintett területen tevékenykedő intézmények és szervezetek bevonásával készülnek.
Négy kulcsterület mentén dolgozik az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata az építőipar fenntarthatóbb működéséért: a teljes életciklus-szemlélet meghonosításán, a karbonlábnyom csökkentésén, a Zöld Minimum jogszabályi beépítésén és a körforgásos működés erősítésén. Kálmán Péter a Tagozat elnöke és az Óbuda Group vezérigazgatója szerint az áttöréshez azonban nem elég az ágazati szándék: az állam szabályozóként, megrendelőként és ösztönzőként is döntő szerepet játszhat abban, hogy a fenntarthatóság az építési kultúra egyik alapkövetelményévé váljon.
Speciális törmelékfogók és rézsűvédelmi rendszerek kiépítésével csökkentené a MÁV a 70-es számú vasútvonal Nagymaros és Szob közötti, omlás- és csúszásveszélyes szakaszán fennálló kockázatokat. Közel 19 ezer négyzetméternyi rézsűt érintene a beavatkozás.