Megnyílt Budapest fellegvára – Elkészült a Citadella felújítása - VIDEÓ

A hosszú éveken át elhanyagolt állapotban lévő Citadella felújítása az elmúlt évtizedek egyik legkomplexebb beruházása volt. Hazánk második legrégebben működő építőipari vállalata a ZÁÉV Építőipari Zrt. és az idén alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő Market Építő Zrt. konzorciumi együttműködésben valósította meg a nagyszabású projektet. A teljes körű felújítás terveit az Art1st Design Stúdió, valamint a Pagony Táj- és Kertépítész Kft. készítette el.

 

A kivitelező cégek a munkákat – a Rondella átépítését, a védfalak felújítását és átvágását, a szárnyépületek, az üvegcsarnok, a belső udvar és a sétányok kivitelezését – megosztva végezték el.
A Citadella felújítása komoly logisztikai kihívásokat jelentett. A Gellért-hegy csúcsán fekvő fellegvárat mindössze egyetlen kiszolgáló út köti össze a várossal. Az anyagmozgatást és a munkagépek közlekedését ezért szigorú ütemezés szerint kellett megszervezni.

 

Az eredeti kövek megőrzésével újultak meg az erődfalak

Az erőd az 1848-as szabadságharc után, az önkényuralom éveiben 1850–1854 között épült fel. A város fölé magasodó robosztus fellegvár célja az elrettentés volt. Anno a süttői és sóskúti mészkőbányából a hadifogoly honvédekkel kitermeltetett kövekből emelt erődfalak restaurálása és megnyitása különleges szakmai kihívást jelentettek.

 

A több mint 170 éves falakon nemcsak a történelem, a fegyveres összecsapások hagytak mély nyomokat, hanem a szakszerűtlen helyreállítások is – mondta el portálunknak Kromer Zoltán. A ZÁÉV projektvezetője hozzátette; utóbbiak következtében egyes szakaszokon teljesen vissza kellett bontani, majd az eredeti kövek átfaragásával újra felépíteni.

 

Aprólékos munkával megtisztították az óriási falfelületet

Az állványozási költségek optimalizálásával szakaszosan, a Rondella északi oldalán elindulva összesen 13 800 négyzetméternyi falfelületet szabadítottak meg a nedvesség és a sóterhelés nyomaitól homokszórásos technológiával. A tardosi vörösmészkő fedlapokat szintén felújították, ahol kellett, ott kipótolták. Az erődfalak állagmegóvását a talajból érkező nedvesség megszüntetésével, valamint ideiglenesen alkalmazott sólekötő vakolat használatával biztosították.

 

Új bejáratok az erődön

A felújítás egyik legfontosabb koncepcionális eleme az volt, hogy a korábban zárt erőd három irányból is átjárhatóvá váljon. Ennek érdekében a kivitelezők a rondella északi és déli torkolatánál, valamint a keleti bástya mellett új bejáratokat alakítottak ki. A munkák során szakrestaurátor bevonásával mintegy 2140 négyzetméteren gépi és kézi erővel bontották meg a mellvédfalakat – tudtuk meg Kromer Zoltántól. Az új belépési pontoknál az erődfalakat fehér, előregyártott finombeton kéregpanelekkel burkolták, amelyek kortárs építészeti karaktert adnak a történeti kőfalaknak.

 

Többtonnás betonelemek a dőlt felületeken

A Szabadság-szobor mögötti bástyánál létesült az egyik új bejárat, ahonnan egy fehér monolit betonszerkezetekkel határolt lépcsősor vezet a belső udvar felé.
A közel öt méter magas, dőlt felületekre kerülő egyenként 1,1–2,2 tonna súlyú betontáblákat autódaruk segítségével emelték a helyükre, majd az egyedi kialakítású rozsdamentes rögzítési pontokhoz kapcsolták. A kivitelezés logisztikai szempontból is különleges szervezést igényelt, az elemeket a beépítés sorrendjében szállították a helyszínre, és azonnal be is építették őket.

 

Egyebek között 7000 csavart cseréltek ki a teljesen megújult Szabadság-szobron

A munkálatok egyik látványos szakasza volt, amikor 12 ezer légköbméter állványzatot telepítettek a szobor köré. A restaurátorok felmérték a műalkotás állapotát. A sérülésdiagnosztika után megtisztították annak teljes 200 négyzetméternyi felületét.

 

A sérülések javítását a felület konzerválása és patinázási munkálatai követték. Átvizsgálták a szobor belsejében lévő fém csavarkapcsolatokat és 7000 darabot kicseréltek.

 

Fényből a Rondella sötétjébe

A Citadella nyugati rondellájában ugyancsak átfogó munkálatok valósultak meg: a belső szerkezetépítések során vasbeton lépcsők és liftaknák épültek és számos nyíláskiváltás is történt. Az ágyútorony folyosóin és kazamatáiban mintegy kétezer négyzetméteren látható „A Szabadság Bástyája” kiállítás, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be.

 

A torony belsejében lévő kiállítótérbe egy különleges üvegszerkezetű fogadócsarnokon keresztül juthatnak be a látogatók az erőd belsejébe. A robusztus kőfalak és a könnyed üvegszerkezet kontrasztja erős építészeti hatást hoz létre.

 

Ragasztott üveggerendák

A fogadóépület kivitelezése során nyolc darab, egyenként tizennégy méteres fesztávolságú ragasztott üveggerendát építettek be, amelyeket mintegy hatvan nap alatt emeltek a helyükre. Az aula lefedéséhez további tizennégy darab, darabonként közel huszonhét négyzetméter felületű üvegszerkezet került beépítésre. A nagyméretű elemek szállítása és beemelése a projekt egyik legösszetettebb kivitelezési feladatát jelentette.
A szárnyépületek a Rondellához hasonlóan átfogó rekonstrukción esetek át. Itt található a kávézó, fagyizó és az ajándékbolt is.

 

Mesélnek a kövek

A rondella udvarán kialakítottak egy mesterséges víztükröt , amelynek közepén egy öröklángot helyeztek el a közös emlékezet jelképeként.

 

Utóbbi elképzeléshez kapcsolódik, hogy a felújítás során megőrizték a bombatalálatok, belövések nyomait és a bevéséseket is. A több mint 170 év nyomait a kilátótérben mutatják be.

 

Kromer Zoltántól megtudtuk, hogy a Rondella keleti homlokzatán egy szovjet bomba pusztításának nyomai voltak láthatóak. Ezt kövenként emelték ki, majd áthelyezték és újból visszaépítették a Rondella terasz falfelületén, ahol a kiállítás részévé vált.

 

A Citadella belső udvarán egy 36 méteres árbóc tartja hazánk legnagyobb felületű 72 négyzetméteres nemzeti lobogóját. A viharos szelekkel is dacoló zászlótartó szerkezetet a dolomit sziklára elkészített ágyazaton lévő vasbeton tömbalapba építették be.
A belső udvaron új öntöző, és új csatornarendszer épült, majd a tereprendezést követően mintegy 1800 négyzetméternyi térburkolat készült el.

 

Új park, kiállítás és kilátóteraszok

A felújítás végére a Citadella azontúl, hogy műemléki értelemben megújult, számos új funkciót is kapott. Az erődfalak ölelésében mintegy 6000 négyzetméteres közparkot alakítottak ki. A teljes zöldfelület mintegy 20 000 négyzetméterre bővült. A Gellért-hegy parkjában bronzcsík jelöli Kelet-és Nyugat-Magyarország találkozásának vonalát.
A kertépítés során több mint 630 ezer növényt telepítettek, köztük díszfákat, levendulát, rózsákat és szőlőtőkéket. A parkosítás eredményeként a Citadella egy korábban elzárt belső udvara új, élhető közösségi térré alakult.

 

A látogatók új kilátóteraszokról csodálhatják meg a környéket. A belépőjeggyel látogatható Tetőkert 360 körpanorámás élményt biztosít a nyugati Rondella tetejéről. További ingyenesen elérhető kilátóhelyek is létesültek. Az északi irány szépségeit bemutató hely annak állít emléket, hogy 1899-ben a császári erők kivonulása után a lelkes pest-budaiak itt kezdtek neki a gyűlölt erőd falainak lebontásához.
A keleti és a déli bástyáról ugyancsak lehetőség nyílik megcsodálni Budapestet és a környező tájat.

 

Nagy volumenű szerkezeti munka a fellegvárban

A kivitelezés során összesen mintegy 15 ezer köbméter sziklavésést végeztek a szakemberek. A szerkezetek kialakításához 750 köbméter fehér és közel 7000 köbméter szürke betont használtak fel, miközben a vasbeton szerkezetekbe több mint 445 tonna betonacél került. A restaurálási munkák során mintegy 800 köbméternyi természetes követ építettek be.
Az egyik legnagyobb kihívás a logisztikai feladatokon túl a közművek kiépítése jelentette. A gerincvezetékeket a sziklába vésve kellett elhelyezni. A hegyen 40 centiméter mélységben már sziklába ütköztek a kivitelezés során. Az elektromos hálózat alapszerelése során a vasbeton födémeken és téglaboltozatokon át, azok átfúrásával kellett beépíteni a vezetékeket. Ez az átvezetéseknél akár a boltozatok 2-2,5 méteres szakaszon történő átfúrásával járt. A projekt során az északi bástya tövébe egy új víztározó is került.

A 2021-ben kezdődő munkálatok lezárultával a ZÁÉV és a Market kivitelezésében a Citadella egykori katonai erődítményből nyitott közösségi térré alakult, miközben a történeti épületegyüttes műemléki értékeit is megőrizték.

 

 

Az elnyomás jelképéből a Szabadság bástyája

A Gellért-hegy évszázadok óta kiemelt jelentőségű helyszín. Erre utal, hogy a hegytetőn lévő kápolna helyére a török uralom idején palánkvárat emeltek. Az erőd romjaira építették fel 1813-ban a magyar térképészet null pontjaként szolgáló kétpúpút, vagyis a csillagvizsgálót. A magyarok 1848-49-es szabadságharcának osztrák-orosz szövetségben történt leverése után Bécs erődrendszer kiépítéséről határozott Pest-Buda köré. Egyetlen új elemeként 1850-54 között épült meg a négy méter vastag, 12-16 méter magas falakkal övezett fellegvár, a Citadella. Az erőd katonai bázis is volt és az osztrák elnyomás gyűlölt jelképe a magyarok szemében. A császári erők csak 1899-ben vonultak ki, ezután a lelkes helyiek elkezdték a falak bontását, de pénzhiány miatt félbe maradt a munka. Ezután a rendőrség szükséglakásait alakították ki az erődben. Majd nyomortelepként és bűnözők búvóhelyként használták a helyet. A két világháború között ismét kaszárnyaként hasznosították a Citadellát. A második világháború idején fogolytábor és az egyik német hadosztály parancsnoksága volt az erődben, ahol egy bunker is épült. 1947-ben helyezték el Kisfaludi Strobl Zsigmond felszabadulási emlékművét a hegytetőre. A Gellért-hegy ezután a turisták kedvelt célpontjává vált. A Citadella 1987-ben került fel Budapest világörökségi területének listájára. Az erőd állapota az 1990-es évektől fokozatosan romlott. A teljes körű felújítás előkészítése régészeti feltárásokkal indult 2020-ban, majd a következő években nagyszabású műemléki rekonstrukcióval újult meg a fellegvár.