Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Trust Your Architect! Special rendezvényén Scheer Sándor alapító-vezérigazgató, Wolf András műszaki vezérigazgató-helyettes és Szűcs Csaba főépítésvezető idézte fel a Market három évtizedes történetének meghatározó állomásait. A beszélgetésből egy olyan vállalat fejlődési íve rajzolódott ki, amelynek működését már a kezdetektől ugyanaz a kérdés határozta meg: hogyan lehet úgy növekedni, hogy közben ne vesszen el az, amiért érdemes volt elindulni.
A Market története valójában még a cégalapítás előtt kezdődött. Scheer Sándor a rendszerváltás éveiben egy építőipari vállalatnál dolgozott, ahol hat évet töltött. Az ország akkoriban a piacgazdaság működését tanulta, sok vállalkozás gyors növekedésbe kezdett, de nem mindenki tudta, hogyan lehet ezt hosszú távon fenntarthatóvá tenni.
A tulajdonos újabb és újabb telkeket és cégeket vásárolt, a növekedés ütemét azonban nem követte ugyanekkora pénzügyi fegyelem. A történet végül a vállalat összeomlásával zárult.
„Kényszervállalkozóként kezdtem” – idézte fel Scheer Sándor.
Fiatalon arra a felismerésre jutott, hogy alkalmazottként újra és újra olyan helyzetbe kerülhet, amikor mások rossz döntéseinek következményeit viseli. A saját vállalkozás alapításában így nem csupán üzleti lehetőséget látott, hanem egy másik működési modell megteremtésének esélyét is.
Az induláskor néhány egyszerű alapelvet fogalmazott meg. A működéshez nem vesznek fel hitelt, kizárólag fejlesztési célokra. Nem építenek túlzott eladósodásra. Partnereiket pedig minden körülmények között saját maguk elé sorolják a kifizetéseknél.
Az évek során egyes szabályok változtak, a mögöttük álló gondolkodás viszont nem. A pénzügyi fegyelem és a kiszámíthatóság végigkísérte a vállalat fejlődését napjainkig.
A Market korai időszakát felidézve Szűcs Csaba és Wolf András többször is ugyanarra a tulajdonságra tértek vissza: Scheer Sándor következetes igényességére.
Szűcs Csaba egy átadás előtti bejárás történetét idézte fel. Egy helyiségben a fal melletti fugasor nem követte tökéletesen a fal vonalát. Olyan eltérésről volt szó, amelyet valószínűleg senki nem vett volna észre. Scheer Sándor igen. A javítást pedig azonnal elrendelte.
A történet önmagában jelentéktelennek tűnhet, mégis sokat elárul arról a szemléletről, amely az évek során a Market kultúrájának egyik legfontosabb elemévé vált - a precíz és pontos kivitelezésé.
Wolf András egy másik példát hozott. Egy projekt már lezárult, a megrendelő elégedett volt, az épületet elismerték. A Market csapata ennek ellenére még heteken át dolgozott rajta. Nem azért, mert erre a szerződés kötelezte őket, hanem azért, mert szerintük még lehetett rajta javítani.
A beszélgetés során többször visszatért az a gondolat, hogy a minőség mércéjét náluk soha nem kizárólag a megrendelői elvárások jelentették. A saját szakmai lelkiismeret legalább ilyen fontos szerepet kapott.
A Market első éveiben a vállalat gyorsan fejlődött. McDonald's éttermek, benzinkutak, később Penny Market áruházak és logisztikai csarnokok épültek. A feladatok mérete fokozatosan nőtt, a szervezet pedig velük együtt formálódott. Az első igazán nagy próbatételt az óbudai EuroCenter jelentette. A vezérigazgató ezt a projektet nevezte a vállalat történetének egyik legfontosabb fordulópontjának.
„Nagyobb kabátot mertünk felvenni, mint amekkora akkor a méretünk volt.”
A beruházás volumene gyakorlatilag a vállalat akkori teljes éves forgalmával ért fel. A kockázat óriási volt, a nyomás pedig még nagyobb.
„Majd belehaltunk, de elkészült.”
Az EuroCenter-rel nem csupán egy bevásárlóközpont épült fel. A projekt során vált egyértelművé, hogy a Market képes a korábbiaknál jóval összetettebb és nagyobb volumenű feladatok kezelésére is.
A következő jelentős állomást a Wallis Ingatlan befektetőként történő belépése jelentette. Scheer Sándor felidézte, hogy egy üzleti megbeszélésen azt az elvárást fogalmazták meg vele szemben, hogy a cég érjen el egymilliárd forintos eredményt. A vállalat akkori mérete mellett ezt lehetetlennek tartotta. A válasz azonban új nézőpontot nyitott számára: miért ne lehetne nagyobbra építeni a vállalatot?
A következő évek már erről szóltak. Nem egyetlen projekt sikeréről, hanem egy olyan szervezet létrehozásáról, amely egyszerre képes sok helyszínen, különböző típusú beruházásokat magas színvonalon megvalósítani.
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma volt, hogy a Market új területekre lépéseit szinte mindig tanulási időszak előzte meg. A vezérigazgató szerint a szervezet fejlődéséhez a külső szakértők bevonása is hozzátartozott.
„Az ember nem hiheti el magáról, hogy mindenhez ért, mindent tud. Ha ezt hiszi, nagyon hamar kapja a pofonokat.”
Szervezetfejlesztők, képzések, személyzeti tanácsadók segítették a növekedést, miközben a vállalat sorra újabb szegmensekben szerzett tapasztalatot. Az ipari-logisztikai fejlesztések mellett megjelentek az irodaházak, később a szállodák, majd a lakóprojektek is.
A szállodaépítések története jól mutatja ezt a szemléletet. Az első projektek idején húsznál is több beruházás futott párhuzamosan, mégis vállalták ennek kockázatát, hogy a kezdeti időszakban elsősorban tapasztalatot gyűjtsenek. A harmadik hotelprojektet már nyereséggel zárták. Ma közel negyven szálloda megvalósításának tapasztalata áll mögöttük.
Hasonló tanulási folyamat kapcsolódott a kínai beruházókkal való együttműködésekhez is. A kezdeti nehézségek után tudatos erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy jobban megértsék partnereik üzleti kultúráját. Munkatársaik rendszeresen látogattak kínai kiállításokra, személyes tapasztalatokat szereztek, és fokozatosan olyan tudást építettek fel, amely később versenyelőnyt jelentett.
A beszélgetés során több ikonikus projekt is szóba került, Wolf András mégis külön hangsúllyal beszélt a MOL Campusról. A toronyház megvalósítása előtt Magyarországon nem létezett olyan tapasztalat, amelyre biztosan lehetett volna építeni. A Market szakemberei Varsóban és Dubajban tanulmányozták a magasépületek kivitelezésének gyakorlatát, miközben a tender előkészítése önmagában közel egy évet vett igénybe. A kivitelezés további három évig tartott.
A műszaki vezérigazgató-helyettes számára a projekt legfontosabb tanulsága mégsem elsősorban mérnöki eredetű volt. A megrendelő, a tervezők, a műszaki ellenőr és a kivitelező között folyamatos szakmai véleményütköztetések zajlottak, de egyetlen hangos szó sem hangzott el.
„Kemény szakmai viták voltak, de ezeket egyeztetéssel rendeztük.”
Talán ez mutatja legjobban, mennyit változott a vállalat az EuroCenter óta eltelt években. A korábbi kihívás már nem az volt, hogy képesek-e elvállalni egy nagy feladatot. Sokkal inkább az, hogyan lehet egy rendkívül összetett projektet több száz szereplő együttműködésével sikerre vinni.
A három vezető szerint a szakmai siker mögött ma is ugyanazok az értékek állnak: a szorgalom, az alázat és a kitartás. Szűcs Csaba ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalabb generáció számára fontos feladat megtalálni az egyensúlyt a munka és a családi élet között.
Wolf András az alkotás örömét emelte ki, azt az érzést, amikor egy csapat munkájából maradandó érték születik.
Ahogy Scheer Sándor fogalmazott: „Egy nagyon szép szakma a miénk.” Ugyanakkor hozzátette: küzdősport is.
A beszélgetés végén a jövő is szóba került. Fenntarthatóság, mesterséges intelligencia, robotizáció, nemzetközi együttműködések. Olyan témák, amelyek várhatóan az építőipar következő évtizedeit is meghatározzák majd.
Scheer Sándor szerint több területen is ambiciózusabb megközelítésre lenne szükség. Ahogy fogalmazott, azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek időben felkészülnek a szigorodó fenntarthatósági elvárásokra és a technológiai változásokra. A beszélgetés legerősebb gondolata azonban végül nem egy projekthez, technológiához vagy piacra lépéshez kapcsolódott. Sokkal inkább ahhoz a kérdéshez, mit jelent egy vállalatot valóban hosszú távra építeni.
„Szeretném, hogyha ez a cég leválna rólam, hiszen ez nem szólhat egy emberről.”
Harminc évvel ezelőtt a kihívást egy vállalkozás létrehozása jelentette. Később egyre nagyobb projektek, új piacok és új kompetenciák következtek. Ma a tét már egy másik szintű építkezés: olyan szervezet kialakítása, amely ugyanazokat az értékeket, tudást és működési elveket képes továbbvinni akkor is, amikor az alapítók már nincsenek jelen a mindennapokban.
Ahogyan az EuroCenter idején nagyobb kabátot vettek fel a méretüknél, úgy most ismét egy nagy vállalás előtt állnak. Ezúttal azonban nem egy épületet kell felépíteniük, hanem egy olyan intézményt, amely generációkon át képes fennmaradni, hogy 50 év múlva is legyen Market.
Belső pillérek nélküli raktárcsarnok, benapozási szimulációval ellenőrzött természetes megvilágítás, egységes, fehér színhasználat: a PHOENIX győri logisztikai központjában a gyógyszertárolás szigorú követelményeit az élhető munkakörnyezet szempontjaival hangolták össze. Fazekas Artur, az Óbuda Group tervezési igazgatója, Marosi Attila, az Óbuda Group szakági igazgatója és Dr. Balázs Zoltán, a PHOENIX Pharma Zrt. Logisztikai Igazgatója arról is beszélt portálunknak, hogyan segítette a gondos előkészítés, a folyamatos kooperáció és a szakágak együttműködése a telekvásárlástól a kulcsátadásig a költségkereten belüli megvalósítást és a tervezett üzemindítást.
Az ÉVOSZ Média Tagozata ismét meghirdette az Építőipari Marketingkommunikációs pályázatát. A díjakkal az ágazat legkiemelkedőbb kommunikációs és PR-tevékenységeit ismerik el.