A közelmúltban is újabb titkait fedték fel a kőszegi Szent Jakab-templomnak, most megújulhat a homlokzata

Az alapvetően gótikus és barokk stíluselemeket őrző kőszegi Szent Jakab római katolikus templom homlokzatának felújítását a Szombathelyi Egyházmegye kezdeményezte, az erről szóló közbeszerzés itt található. Az ajánlatokat november 20-ig várják.

A Kőszeg belvárosában, a Rajnis József utcában található templom felújítása örökségvédelmi engedéllyel rendelkezik.

A beruházás egyik legfontosabb feladata a rossz minőségű vakolat eltávolítása - a történelmi vakolati rétegeket megőrzésével.

A közbeszerzési dokumentáció szerint a munkálatok összesen 1205 négyzetméternyi felületet érintenek. A kivitelezés során a középkori és barokk falfelületeket újravakolják, tervezői művezetés mellett, előzetesen elkészített mintafelületek alapján. A homlokzati felületek színezése 1222 négyzetméteren történhet meg.

A tervek további építészeti és állagmegóvási feladatokat is tartalmaznak. A korábbi gépészeti nyílások közül 0,5 köbméternyi falazást igénylő részt zárnak le, továbbá három zsaluziát építenek vissza. A szentély déli oldalán egy külső kriptalejáratot is kialakítanak.

A tetőn szintén végeznek majd munkálatokat. A kijelölt helyeken átrakják a cserepeket, és 30 folyóméternyi szakaszon a bádogozást kúpcserepezésre cserélik. Emellett 25 folyóméteren a homlokzati műkő fedésének bádogozása, a cserépszegélyek habarcsozása, valamint hét tetőszellőző vagy tetőkibúvó elhelyezése szerepel a feladatok között.

 

 

Középkori és barokk értékeket őriz

A Szent Jakab-templom Kőszeg egyik legrégebbi és legjelentősebb egyházi műemléke. A gótikus belső terű, barokk külső megjelenésű épület története a középkorig nyúlik vissza. A Várlexikon cikke szerint a templom középkori építéstörténete valójában alig ismert, mindenesetre a gótikus átépítést Garai Miklós nádornak tulajdonítják (1402-1433-ig volt nádor).

A templom elődjének helyén a hagyomány szerint egy 1289-ben, Habsburg Albert ostroma során elpusztult ferences templom és kolostor állt. A mai épület gótikus átépítése több szakaszban történhetett. A történeti és építészettörténeti kutatások szerint előbb a körítőfalak készültek el, ezt követte a boltozat, végül pedig a szentély kialakítása. A részletekről a Magyar Múzeumok ásatási beszámolója ad áttekintést.

A templom története a reformáció és az ellenreformáció időszakának vallási változásait is tükrözi. A 16. században protestáns gyülekezetek használták, majd 1671-ben visszakerült a katolikusokhoz. Később a jezsuiták, a piaristák, majd a bencések birtokába került. Barokk külső megjelenése a későbbi átalakítások során alakult ki.

 

Régészeti kutatásokkal egy teljesebb kép felé

A Szent Jakab-templom építéstörténetének pontosabb megismerését a 2022-ben megkezdett építéstörténeti kutatások és régészeti feltárások segítették. A vizsgálatok során a szakemberek a falakon fennmaradt vakolatokat és színezéseket, valamint az épület különböző korszakainak nyomait is tanulmányozták.

A feltárások során a padlóburkolat alatti feltöltésből többek között gótikus bordák, csigalépcső- és ablakkeret-töredékek, valamint boltozati zárókövek kerültek elő. A leletek hozzájárulhatnak a templom középkori építési periódusainak pontosabb megértéséhez.

Az ásatások emberi történetekkel is gazdagították az épület múltját. A főszentély közelében egy 17. századi férfi sírját tárták fel, amelyből egy imakönyv, egy valószínűleg aranyból készült, gyöngyvirágot formázó süvegforgó és egy türkizköves aranygyűrű is előkerült. A templomhoz kapcsolódik Jurisics Miklós várkapitány két gyermekének emléke is. Ádám és Anna 1538-ban pestisben halt meg, vörösmárvány sírkövük ma is látható a templomban.