Éjszaka emelték a helyükre az Erzsébet híd budai ágainak dilatációs szerkezeteit

Míg a város lakói pihentek, az Erzsébet híd budai hídfőjén percre pontosan időzítve zajlott a munka. A Colas szakemberei az Erzsébet hídon a Rudas fürdő és az Attila út felé vezető ágak dilatációs szerkezeteinek cseréjét végezték el a Budapest Közút Zrt. megbízásából. A munkálatok egyik legkritikusabb feladatát, az új elemek beemelését október 6-án este végezték el.  A dilatációs szerkezetek kulcselemei az átkelőknek, lehetővé teszik a hídszerkezet hőmérséklet-változásból és forgalmi terhelésből adódó elmozdulásait, vízzárást biztosítanak, valamint biztonságos áthaladást biztosítanak a dilatációs hézag felett.

 

Negyed évszázados szerkezeteket cseréltek

A kivitelezőtől kapott tájékoztatás szerint a híd dilatációs szerkezeteinek cseréjét az elhasználódás és a vízzáró képességük elvesztése indokolta, a most lecserélt elemek a 2001-es felújításkor kerültek a helyükre. A mozgást biztosító műgumi profilok folyamatos tisztítása nem megoldható, így a bejutó por és kisebb kavicsdarabok dörzsölése miatt azok több helyen kiszakadtak. A hézagokon átjutó víz az acélprofilokat és a szerkezeteket is károsította. Feltételezhetően a keresztirányú burkolatszivárgó hiánya is hozzájárult a dilatáció előtti aszfaltburkolat tönkremeneteléhez. A kipergés miatti kátyúsodást már a közlekedők is érzékelhették. A szerkezetek cseréje nélkül néhány év múlva lényegesen nagyobb mértékű beavatkozásra lett volna szükség.

 

A beemeléshez a forgalmi rendet is átszervezték

A kivitelezés előkészítésének egyik fontos eleme volt a közösségi közlekedést érintő változások egyeztetése, valamint az ideiglenes forgalomtechnika és a terelések kiépítése. A hibalehetőségek csökkentése érdekében a dilatációkat egyben építették be.
A munkavégzés idején lezárták a Rudas fürdő felé vezető lehajtóágat, az Attila úti ágban félpályás tereléssel biztosították az áthaladást. A darus beemelés idejére ezt a forgalmi rendet is módosították. Az új dilatációkat október 6-án éjszaka emelték a helyükre; ekkor az Attila úti ágat lezárták, a forgalmat pedig a Rudas fürdő felé vezető ágon biztosították.

 

A bontás művelete egyben feltárás is volt

A munkaterület kialakítását követően kezdődhetett el a régi dilatációk kibontása. A szakemberek a szerkezet melletti sávban fészket alakítottak ki, majd kivésték az elhasználódott elemeket. Mindezt úgy kellett megvalósítani, hogy a legnagyobb mértékben megőrizzék a régi vasalást és megóvják a pályalemezbe és a hídfőbe bekötő betonacélok épségét.
A projekt egyik különlegessége, hogy a bontási művelet egyben feltárás is volt, a szakemberek – a meglévő tervek mellett – ekkor kaptak átfogó képet a fogadószerkezet tényleges geometriájáról és a benne lévő vasalásról. A kivitelezés egyik legkényesebb mozzanata az új elemek pontos elhelyezése, majd a szigetelés és az aszfaltrétegek helyreállítása volt. A munkafolyamatot geodéta mérései segítették. A dilatációs szerkezet nem emelkedhet a burkolat síkja fölé, és legfeljebb 3 milliméterrel kerülhet az alá.

 

A hőmérséklethez igazították az új szerkezeteket

A meglévő PD85 típusú elemek helyére Mageba Tensa Grip RS-A80 dilatációk kerültek. Az új szerkezetek szintén egylamellás kialakításúak, mozgási kapacitásuk összesen 80 milliméter, a középhelyzethez képest mindkét irányban 40 milliméter. A statikai számítás szerint szükséges ±25 milliméterhez képest így tartalékot is biztosítanak.
A vasbeton hidaknál −25 és +45 Celsius-fok közötti hőmérséklet-tartományra kell méretezni a dilatációkat. Beépítésükkor a ténylegesen mért hőmérséklethez igazítják a hézag tágasságát; a semleges beállítási hőmérséklet megközelítőleg +10 Celsius-fok.

 

A burkolatba jutó víznek is utat adtak

A dilatációk mellett keresztirányú burkolatszivárgókat is kialakítottak. Ezek az aszfaltba jutó, majd a pályalemez szigetelésén a hosszesés irányában mozgó vizet gyűjtik össze, és a csepegtetőkhöz vezetik. A megoldás célja, hogy a víz ne torlódjon fel a burkolati rétegekben és a pályalemez szigetelésen a dilatáció előtt, és ezzel megelőzhetővé váljanak az ott kialakuló helyi burkolathibák, kátyúk.
Az új dilatációs szerkezetek várható élettartama ötven év, ehhez azonban rendszeres karbantartás szükséges.

 

Világrekorder volt a híd

Az 1903-ban átadott Erzsébet híd 290 méteres támaszközzel 1926-ig a világ, 1945 januárjáig a Duna legnagyobb nyílású lánchídja volt. A második világháborúban elpusztított átkelő helyén 1964-ben új szerkezeti megoldású, karcsú kábel-függőhidat adtak át, amelyet az UVATERV Sávoly Pál irányításával tervezett. A medernyílásban oldalanként 61 elemi kábelből álló köteg viseli a függesztőkábeleken keresztül a pályaszerkezet terheit; az új felszerkezet megépítéséhez 6300 tonna acélt használtak fel.