Míg az Egyensúly Intézet felmérése alapján 2024-ben Budaörs a legfejlettebb 15 ezer fő feletti város volt az országban, a polgármester arra panaszkodott, hogy nem nő a lakosság száma.
Az Otthon Start program által támogatott ingatlanfejlesztés indul Budaörsön: a Nádas-dülő területén egy 250 lakásos lakópark épül meg az MB Ingatlan fejlesztésében. A három darab kétszárnyú épület a Budaörsi Teniszcentrumtól északra, a Távíró köz mentén jön létre a tőle nyugatra eső irodai övezet és a keletre fekvő budaörsi lakótelep között.
A lapunkhoz eljuttatott közlemény hangsúlyozza, Budaörs az elmúlt években a fővárosi agglomeráció egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. Ezzel együtt azonban a lakhatási probléma is egyre súlyosabb: az ingatlanárak a helyi fiatalok, pályakezdők és sok család számára mára szinte megfizethetetlenek.
Az Egyensúly Intézetnek 2024-ben az Economx.hu által közölt Településindexéből az derült ki, hogy a 15 ezer fő feletti települések, azaz a városok között Budaörs a legfejlettebb Magyarországon. Ugyanakkor a lap a település polgármesterét is idézte: Wittinghof Tamás szerint a statisztika fontos dolog, de ők úgy tapasztalják, hogy nem nő az ott élők száma; az épülő lakásokat ugyanis a befektetők kiadják bérlőknek, akik nem lesznek budaörsi lakosok.
A fenti problémára egy lehetséges válaszként a most bejelentett beruházás az Otthon Start program feltételeinek megfelelő lakásokat hoz létre, elérhető finanszírozással, akár a fiatalok, pályakezdők és családok számára is – emelik ki az összefoglalóban.
A beruházás építészeti koncepciójára áttérve kifejtik, az egyik legfontosabb cél a környezet építészeti karakterének összehangolása volt. Hangsúlyozzák, a környező panelépületek, az irodai zóna és a sportpálya találkozása eddig éles törésvonalat képezett. „Az új projekt ezt a törést oldja fel egy passage jellegű tömegformálással, amely vizuálisan és funkcionálisan is hidat képez a különböző városi szövetek között” – fogalmaznak a közleményben.
A közlemény aláhúzza, az új épületek jóval alacsonyabbak lesznek, mint a környező lakótelepi tízemeletesek. „A lakópark így nem nyomja össze a teret, nem hoz létre új árnyékhatást. Az épület egyszerre modern, mégis visszafogott tömegformálással illeszkedik a környezetébe.”
A projekt nem csupán építészetileg köti össze a környező területeket, hanem egy konkrét eszközt is ad erre. Ugyanis egy új sétálóutcát is létrehoznak, amely kapcsolatot épít az eddig elválasztott lakótelepi és irodaövezeti városrészek között.
„Ez a városkép és a gyalogos közlekedés szempontjából is jelentős előrelépés: egy új, élhető tengely jön létre, amely természetes áramlást biztosít a lakótelep, az irodaterület és a sportpálya között.”
A közlemény rámutat, a fejlesztés helyszíne korábban évtizedek óta elhanyagolt telek volt. A mostani projekt viszont olyan közösségi funkciókat teremt, amelyek eddig teljesen hiányoztak Budaörs ezen részéről.
A fejlesztés ugyanis nemcsak lakásokat tartalmaz, hanem az alábbi szolgáltatásokat is:
„Ezek a funkciók egy új, élő városi központot hoznak létre, amely egész nap aktivitást generál, és növeli az itt élők életminőségét” – írja a közlemény.
Mindezeken túl a beruházás öko szemléletét is kiemelik: eszerint megújuló energiaforrások, energiahatékony rendszerek és fenntartható építőanyagok alkalmazása teszi hosszú távon fenntarthatóvá a működést.
A közlemény végén a fejlesztő egyik szintén budaörsi referenciájára hivatkoznak: az 1200 négyzetméternyi irodaterülettel és 37 lakással felépült Edison Centert korábban lapunk több cikkben is részletesen bemutatta. A most szóban forgó projekt közvetlen közelében, a Puskás Tivadar utcában kialakított Edison Centert olyan zöld technológiákkal szerelték fel, mint a geotermikus hűtés-fűtési, vagy a légcserélő rendszer. „A projekt mögött álló beruházó neve garancia a minőségre és az átgondolt városfejlesztési koncepcióra” – zárul a közlemény.









Míg az Egyensúly Intézet felmérése alapján 2024-ben Budaörs a legfejlettebb 15 ezer fő feletti város volt az országban, a polgármester arra panaszkodott, hogy nem nő a lakosság száma.
A Kőbányán megvalósult barnamezős beruházást a vállalat saját forrásból finanszírozta.