Aszfaltozás, útépítés 40 Celsius-fokos kánikulában? Hőkupola, villámárvíz, aszály, extrém UV-sugárzás – a klímaváltozás hatásai a hétköznapjaink részévé váltak. Ez a folyamat nemcsak az építőipari beruházások környezeti hatásainak csökkentését teszi megkerülhetetlen feladattá, hanem a kivitelezés során a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodást és a STRABAG magyarországi egységeinél közel 2800 magyar munkavállaló biztonságának maximalizálását.
Idén nyáron nemcsak a fővárosi, de az országos abszolút melegrekord is megdőlt. Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek, míg Budapesten, a Lágymányoson rögzített 41 Celsius-fok adta át a múltnak a korábban feljegyzett abszolút maximumértéket. A hatalmas hőség ellenére az építőipari munkák nem állhattak le!
Cikkünkben a STRABAG Magyarország szakembereivel körül jártuk, hogy a nyári útépítési munkák és a szélsőséges időjárási jelenségek milyen változási folyamatokat generáltak a munkavédelemben, a munkaszervezésben. Áttekintettük azokat a lépéseket is, amelyekkel a konszern magyarországi cégei csökkentik a működéssel összefüggő károsanyag-kibocsátásukat.
„A hőhullámok, a magas UV sugárzás már nem önmagukban álló, rendkívüli események, hanem azoknak a fizikai klímakockázatoknak a részei, amelyekkel a kivitelezés során egyre gyakrabban kell számolni. Ugyanebbe a körbe tartoznak a hirtelen lezúduló esőzések, az áradások és a jelentős viharok is. Ezek gyakorisága stratégiai szintű vizsgálatot igényel, hogy minél pontosabban meghatározzuk, ezek milyen kockázatot jelentenek a munkavállalókra, a projektekre, a munkagépekre, és hogyan lehet ezekhez leginkább alkalmazkodni”
– mondta portálunknak Bánhidy Áron, a STRABAG fenntarthatósági megbízottja.
A projektmenedzsment mellett a munkavédelmet is nagy kihívás elé állítja ez az időszak.
„Az idei nyáron két-három hőkupolával kellett számolnunk, amelyek a munkaterületeken, különösen az aszfaltozó, útépítő munkavállalókat – ezt a közel hét-nyolcszáz magyar fizikai és szellemi foglalkozású szakembert - extra nagy hőterhelésnek tette ki. A legmelegebb napokon 35–40 Celsius-fok közötti külső hőmérséklet mellett dolgoztak, a munkaterületre érkező aszfalt körülbelül 160–170 Celsius-fokos, és a bedolgozáskor is csak néhány fokkal alacsonyabb, nagyjából 150–160 Celsius-fok a hőmérséklete. A magas külső hőmérséklet és a forró aszfalt közvetlen hőhatása egyszerre terhelte a bedolgozás során és az azt követő munkafázisokban az útépítésen dolgozó kolléganőinket és kollégáinkat, ezért olyan eszközöket, lehetőségeket kellett biztosítani számukra, amelyekkel ezt a hatást mérsékelni tudjuk”
– mondta portálunknak Horváth Tamás. A STRABAG Magyarország munkavédelmi vezetője ezek közül kiemelte, hogy az útépítéseken dolgozó munkatársak idén nyáron hűtőmellényt teszteltek. Ezt a pozitív visszajelzések alapján szeretnék a jövőben rendszeresíteni. A láthatósági mellény ismérvein túl benedvesítve a párolgás elvét használva hűti a viselőjét. Ezenkívül hűsítőkendőt és naptejet is tartalmazó nyári hűsítőcsomagokat, védőitalt biztosítottak a munkavállalóiknak, valamint a fizikai munkatársak pezsgőtablettát kaptak a verejtékezéssel elveszített sók és ásványi anyagok pótlására.
A másod- vagy harmadfokú hőségriadókról mindig tájékoztatják a munkavállalókat. A projektvezetőknek azt javasolják, ha lehetőség van rá, a rendkívüli melegben hozzák korábbra a munkakezdés időpontját, hogy a legforróbb időszakban ne kelljen vagy már csak minimális időt a munkaterületen tartózkodni. Horváth Tamás elmondta, több példa is volt arra, hogy reggel öt órától délelőtt tizenegy óráig dolgoztak az útépítésen. A hőkupolák idején a STRABAG pihenőnapot is biztosított munkatársainak egészségük védelme érdekében.
A munkavédelmi szakember kitért arra is, hogy a hőség mellett más szélsőséges időjárási helyzetekkel is számolni kell, ezek kezelésére képzéseken készítik fel a munkavállalókat.
A kockázatértékelésben, valamint a biztonsági és egészségvédelmi tervben egyaránt megjelennek ezek, mi a teendő például villámlás, rendkívül erős szél vagy nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadék esetén. Tervben van egy olyan informatikai fejlesztés is, amely az alkalmazáson keresztül tud értesítést küldeni az operatív munkatársaknak a közeledő viharokról, UV-indexről, magas vagy alacsony hőmérsékletről és egyéb veszélyt jelentő időjárási jelenségekről.
Horváth Tamás kiemelte, a STRABAG-nál 2026-ban az egyik kiemelt téma az UV- és hővédelem.
Oktatásokon készítették fel a munkatársakat arra, hogyan tájékozódhatnak az aktuális UV-terhelésről és mit tehetnek egészségük megőrzéséért.
A munkavédelmi szakember hozzátette, a vállalatnál külön költségkeret van a wellbeing-tevékenységekre, amelyből mentálhigiénés előadásokat szerveznek és életmód-tanácsadást biztosítanak a munkatársaknak, valamint egészségügyi szűrési lehetőségeket.
Az elmúlt években a vállalat már igénybe vette a nemzeti egészségvédelmi szűrőprogram szolgáltatásait, idén nagy rutin-laborvizsgálat és tüdőszűrő vouchereket vásároltak, melyet elsősorban a fizikai munkát végzők számára biztosítottak. A prevencióban aktív szerepet vállal a vállalat, ezért folyamatosan keresi további megelőzést szolgáló vizsgálatok elérhetővé tételét. Az extrém UV-sugárzás miatt jelenleg a melanómaszűrés lehetőségeiről tárgyalnak a szolgáltatókkal.
„Folyamatosan fejlesztjük, bővítjük az intézkedéseket, amelyekkel hozzájárulhatunk a munkavállalóink egészségének megőrzéséhez és a biztonságuk megteremtéséhez. A legfontosabb számunkra az, hogy a munkanap végén valamennyien épen térjenek haza. Ehhez a célkitűzésünkhöz kapcsolódik az „1-2-3 Biztonság” jelmondatunk is: álljunk meg, gondolkodjunk, cselekedjünk!”
A STRABAG konszern a munkavállalói biztonságának maximalizálásán túl célul tűzte ki, hogy 2040-re klímasemlegessé váljon a saját működésében. A vállalat fenntarthatósági megbízottja portálunknak elmondta, kettős lényegességi elemzést végeztek el a vállalat magyarországi tagvállalatainál is, a tevékenységük legnagyobb környezeti terhelést okozó pontjainak azonosítására. Bánhidy Áron elmondta, ennek során nemcsak azt vizsgálták, hogy a vállalat tevékenysége miként hat a környezetre és a társadalomra hanem azt is, hogy a környezeti változások és klímakockázatok milyen pénzügyi hatást gyakorolhatnak a vállalat működésére.
Áttekintették az útépítés teljes értékláncát: az alapanyag-kitermelés, az aszfaltgyártás, a szállítás és a bedolgozás környezeti hatásait, valamint az elkészült infrastruktúra hosszabb távú következményeit is.
Az egyik legjelentősebb környezeti hatás mindjárt az értéklánc elején, az útépítéshez szükséges kőanyag kitermelésekor megjelenik. A bányászat nagy teljesítményű gépek használatával, por- és zajterheléssel, a táj átalakításával, valamint az élőhelyek és a biológiai sokféleség megzavarásával járhat. Ezeket a hatásokat jogszabályi előírások alapján részben ellentételezni kell, a STRABAG álláspontja viszont az, hogy a fenntartható működés nem merülhet ki a kötelező minimum teljesítésében.
Az aszfaltkeverő üzemek nagy energiaigényük miatt a kivitelező vállalatok legjelentősebb közvetlen szén-dioxid-kibocsátási forrásai közé tartozhatnak. A kőváz felhevítésénél a földgáz mellett a szénpor alkalmazásával teszik gazdaságosabbá a gyártást, a technológia használata azonban jelentős környezeti terheléssel jár.
A STRABAG ezért elkezdte a rövid távon gazdasági többletterhet okozó döntés végrehajtását, és fokozatosan kivezeti a szénpor használatát a magyarországi aszfaltkeverő üzemeiből. Ezenkívül ösztönzi a klímacélok eléréséhez a mart aszfalt nagyobb arányú újrahasznosítását.
A vállalat belső szabályozással is igyekszik csökkenteni az indokolatlanul magas gyártási hőmérsékletet az aszfaltkeverő létesítményeiben. Bánhidy Árontól megtudtuk, hogy a keverőüzemeknek jelenteniük kell, ha túllépik a meghatározott felső hőmérsékleti értéket, az eltérések rögzítésére pedig saját fejlesztésű digitális platformot használnak. A vállalat emellett habosított bitumennel gyártott, kisebb hőigényű, környezetkímélőbb WMA-aszfaltokat előállít, évről-évre egyre nagyobb volumenben. Erről egyik korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
A kibocsátáscsökkentés további lehetséges eszköze a munkagépeknél a fosszilis dízel részbeni kiváltása hidrogénezett növényi olajból előállított HVO-üzemanyaggal. A STRABAG konszern már teszteli és alkalmazza a HVO-üzemanyagot bizonyos országokban.
Elkezdték a vállalati járműflotta elektrifikációját: a közös használatú személyautók jelentős részét elektromos modellekre cserélték, a folyamat az útépítéseken alkalmazott kisebb munkagépekre is kiterjed. A lapvibrátorokat és döngölőgépeket fokozatosan akkumulátoros eszközökre cserélik, új berendezésként pedig ezekben a kategóriákban már nem rendelhető fosszilis üzemanyaggal működő változat.
A konszern emellett alternatív hajtású nagyobb munkagépekkel is kísérletezik. A telephelyek energiaellátásának átalakítása ugyancsak része a folyamatnak, több aszfaltkeverő üzemre és regionális irodára napelemes rendszert telepítettek.
A klímaváltozás hatásai összefüggenek a természetes környezet állapotával. Emiatt a kibocsátás csökkentése mellett a biológiai sokféleség és a helyi ökoszisztémák védelmét is előtérbe kell helyezni. Bánhidy Áron hozzátette, a konszern nemzetközi szintjén elvégzett fenntarthatósági vizsgálatok mellett a helyi sajátosságok feltárására is szükség van.
Az elkészült út hosszú távú hatásai között az élőhelyek fragmentálódása és a járműforgalom állatvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásai is megjelennek. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett ezért a biológiai sokféleség helyi védelmére is figyelmet kell fordítani. A leromló természetes környezet ugyanis tovább erősítheti a klímaváltozás helyi következményeit, míg egyes fajok vagy élőhelyek elvesztése visszafordíthatatlan lehet. A STRABAG magyarországi operatív vállalatai rendelkeznek biodiverzitás-védelmi koncepcióval saját telephelyeik vonatkozásában. Ugyanakkor jelenleg azt is vizsgáljuk, hogy milyen további intézkedésekkel tudnánk mérsékelni, illetve ellensúlyozni az utak mentén jelentkező negatív hatásokat.
A klímacélok elérésében lényeges eszköz, hogy az EU taxonómia egységes feltételek alapján határozza meg, mikor tekinthető egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak. Különbséget tesz a rendszer hatálya alá tartozó és a követelményeknek ténylegesen megfelelő tevékenységek között. Egy napelemes beruházás például csak akkor minősülhet fenntarthatónak, ha megvalósítása nem károsít jelentősen más környezeti célokat, például a biodiverzitást vagy a vízkészleteket.
Bánhidy Áron úgy vélekedett, a taxonómiai megfelelés a finanszírozásra is egyre nagyobb hatással lehet, mivel a pénzintézetek saját portfóliójuk környezeti teljesítményét is mérik, a megfelelően igazolt fenntartható projektek kedvezőbb feltételekhez juthatnak. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
a kivitelezők lehetőségeit a megrendelői kiírás és a költségkeret határozza meg. Az energiahatékonysági megoldások működés közben megtakarítást hozhatnak, míg például a biodiverzitás védelmét szolgáló többletvállalások növelhetik a beruházási költségeket.
A digitális megoldásoknak és a lean-szemléletnek is komoly szerep juthat az időjárási hatások miatti munkaátszervezésekben és a klímacélok elérésében. A STRABAG-nál a lean-szemlélet és az SSO-rendszer alkalmazása azonban nem csupán a nyári hőséghez kapcsolódik.
Békési Imre, a vállalat lean-megbízottja szerint ugyanakkor a kánikulában munkavédelmi előnye is lehet a hatékonyabb munkaszervezésnek. A gyorsabb, kevesebb fennakadással járó kivitelezés révén a csapatok hamarabb teljesíthetik a napi feladatot, így rövidebb ideig dolgoznak a magas külső hőmérsékletben és a forró aszfalt közelében.
Alapvetően a lean célja a kivitelezési folyamat veszteségeinek feltárása és lehetőség szerinti megszüntetése.
A STRABAG ezt a szemléletet ültette át az SSO fejlesztésébe, amely digitálisan támogatja az aszfalt gyártásának, szállításának és bedolgozásának megtervezését, követését és utólagos elemzését.
A rendszer működéséhez pontosan rögzíteni kell:
Az alapinformációkból a szoftver ütemezett beépítési tervet készít. Így az aszfalt a szükséges mennyiségben, a megfelelő időpontban és egyenletes ütemben érkezhet a munkaterületre. Így csökkenthető a géplánc várakozási ideje és a tehergépkocsik feltorlódása, valamint mérsékelhető az üzemben, a szállítás során és a beépítés helyszínén keletkező várakozás. A rendszer csak pontos alapadatokkal, reális tervvel, következetes használattal és folyamatos adatfelvitellel működhet eredményesen. A szoftver önmagában nem oldja meg a szervezési problémákat: ehhez a kivitelezési és a lean-csapat együttműködésére is szükség van.
Az aszfalt idő- és hőmérséklet-érzékeny anyag. Békési Imre elmondta, ha a szállítójárművek hosszú ideig várakoznak, az anyag lehűlhet, ami megnehezítheti a bedolgozást és a megfelelő tömörség elérését. Szélsőséges esetben minőségromlás következhet be, illetve szükségessé válhat az aszfalt visszaszállítása. A folyamatok összehangolásával mérsékelhető az anyag várakozása és lehűlése, valamint a munkafolyamat megszakadásának kockázata.
Az energiaválság és az egyre gyakoribb rendkívüli hőség tovább növeli a hatékonyság kérdésének jelentőségét a vállalati működésben.
Ha a tehergépkocsik kevesebbet várakoznak járó motorral, csökkenhet az üresjárat és az üzemanyag-felhasználás. A pontosabban szervezett fordulókkal elkerülhetők lehetnek a fölösleges utak és a munkaterületi torlódások, míg a folyamatosabban kiszolgált gépláncnál ritkábban lehet szükség leállásra és újraindításra.
A STRABAG méri a kivitelezések károsanyag-kibocsátását. A vállalat azt is vizsgálja, miként kapcsolhatók össze a rendszer logisztikai és kivitelezési adatai az üzemanyag-felhasználással és a kibocsátással.
A STRABAG több éve teszteli az SSO-t. A rendszer azóta jelentősen fejlődött, hogy jobban illeszkedjen a vállalat kivitelezési folyamataihoz és a magyarországi projektek sajátosságaihoz. A munkaterületeken szerzett tapasztalatokat és javaslatokat a kivitelezési csapatok továbbítják az illetékes kollégáknak, ahol megvizsgálják, hogy ezeket a javaslatokat, hogyan tudják beépíteni a szoftver fejlesztésébe. Az SSO legfontosabb értéke, hogy alkalmazásával tervezhetőbbé, átláthatóbbá és elemezhetőbbé válhat az aszfalt gyártása, szállítása és bedolgozása.
A klímaváltozáshoz alkalmazkodó útépítés egyszerre jelent munkavédelmi, technológiai és fenntarthatósági feladatot, amelyben a korszerű eszközök mellett továbbra is a pontos tervezés és a kivitelezési csapatok összehangolt munkája a meghatározó.























Lezárultak az oroszlányi Malom-tó környezetének komplex megújítási munkálatai. A STRABAG szakemberei a tóparton játszó- és pihenőterületeket, szabadtéri edzőpályát és kilátódombot építettek, továbbá felújították és jelentősen fejlesztették a sétány burkolatait. A csapadékvíz helyben tartását esőkert és új növényzet segíti, a tó élővilágának védelmét tólevegőztető rendszer támogatja.
Két záportározót építenek, és mélyítik, megerősítik a vízelvezető árkokat, bővítik azok hálózatát.