Stabil növekedés, erősödő jelenlét: a DB Cargo Hungária hosszú távon építkezik a régióban

A DB Cargo Hungária győri termináljában tett helyszíni bejárással indult az a háttérbeszélgetés, amely során a vállalat első emberei Dr. Jan Busch ügyvezető és Falviné Lukács Tímea pénzügyi ügyvezető részletesen bemutatta a társaság fejlődési pályáját, jelenlegi működését és jövőbeni terveit. A mai, sokrétű logisztikai tevékenység mögött egy több mint két évtizedes, tudatos építkezés áll.

 

Negyed évszázad fejlődés: egy sínpártól a komplex logisztikai központig

Korábban beszámoltunk arról, hogy új pálya és karbantartó bázis erősíti a győri vasúti terminált. E fejlesztés kapcsán kerestük meg a vállalatot egy átfogó, logisztikai ágazati kérdéseket is érintő interjúval.

„Amikor ezt a területet 1999-ben megvásárolta a DB Cargo, akkor mindössze egy sínpár és egy murvás terület volt itt. Ehhez képest ma egy komplex, több üzletágat kiszolgáló logisztikai központot üzemeltetünk, ami jól mutatja az elmúlt 25 év fejlődését”

– idézte fel Dr. Jan Busch.

A kezdeti cél az volt, hogy közvetlen vasúti kapcsolat jöjjön létre Németország és Nyugat-Magyarország között, amely azóta nemcsak megvalósult, hanem jelentősen túl is nőtt az eredeti elképzeléseken. A vállalat történetének korai szakaszában kulcsszerepet játszott az autóipari kapcsolatok kiépítése, különösen a Audi Hungaria megbízásának elnyerése.

„Az Audi Hungaria vasút üzemi kiszolgálását célzó tenderének megnyerése fordulópont volt számunkra, hiszen ezzel nemcsak stabil megrendelői háttérhez jutottunk, hanem hosszú távú fejlesztési irányt is kaptunk”

– fogalmazott a cégvezető.

A 2016-os beruházás újabb mérföldkőnek számított: ekkor épült meg az a speciális csarnok, amelyben akár 40 tonnás autóipari présszerszámok tárolására is lehetőség nyílt.

Akkumulátorlogisztika: új üzletág, új követelmények

Az elmúlt évek egyik legdinamikusabban fejlődő területe az akkumulátorlogisztika, amelyhez a vállalat jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket hajtott végre. Az előkészítés már 2020-ban megkezdődött.

„Az akkumulátorok kezelése teljesen más feltételeket igényel, mint a hagyományos áruké. Zárt, kontrollált környezetben kell megoldani az átrakodást, és szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelni” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Ennek érdekében egy olyan fedett csarnok épült, amely közvetlenül a vasúti pályára csatlakozik, így biztosítva a gyors és hatékony átrakodást a közút és a vasút között. A rendszer logikája egyszerű, de nagy volumenek kezelésére képes: a kamionokkal érkező akkumulátorokat vasúti kocsikba rakják át, majd ezek rendszeres járatokkal jutnak el nyugat-európai célállomásokra.

„Egyetlen vasúti kocsiban akár 55 tonnányi akkumulátor is elfér, így három kamionnyi árut tud kiváltani, ami nemcsak hatékonysági, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős előny” – emelte ki az ügyvezető.

Majd hozzátette: „mivel veszélyes áruról van szó, minden kollégánk speciális képzésben részesül, és a teljes folyamat szigorú szabályozás mentén zajlik.”

Új karbantartási kapacitások: hatékonyság és üzembiztonság

Ahogy megírtuk a győri terminál legújabb fejlesztései közé tartozik a karbantartóvágány és az ahhoz kapcsolódó akna megépítése, amely jelentősen javítja az üzemeltetés hatékonyságát. Korábban minden művelet – a tolatás, az akkumulátorlogisztika és a karbantartás – egyetlen vágányon zajlott, amely összetett szervezési munkát jelentett.

„Ez az új, 120 méteres vágány és az akna lehetővé teszi, hogy a napi revíziókat párhuzamosan végezzük az operatív feladatokkal. Ez nemcsak gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a működésünket, hanem a kapacitásunkat is növeli. – mondta az ügyvezető.

Az infrastruktúra műszaki paraméterei is figyelemre méltók: az akna több mint 120 tonnás terhelést is elbír, ami lehetővé teszi a nehéz dízelmozdonyok karbantartását is. A vágányon kettő mozdony is elfér, miközben mindkettőt könnyen meg lehet közelíteni akár mindkét oldalról, nehéz daruval vagy targoncákkal.

„Egy-egy mozdony akár 50 tonnát nyomhat, egy motorcsere során pedig 20 tonnás elemekkel dolgozunk. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő teherbírás és a korszerű kiszolgáló infrastruktúra” – részletezte.

A vágányt és a hozzá tartozó aknát a kisebb karbantartási munkákra alakították ki, a bonyolultabb feladatokat továbbra is partnereknél végzik a vállalat számára, erre dedikált üzemekben.

A fejlesztés környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vett: az akna olajfogó rendszerrel és megfelelő csatornázással rendelkezik, ami megakadályozza, hogy véletlenül se kerüljön káros anyag a környezetbe.

 

Mozdonyflotta és fenntarthatósági törekvések

A terminál működésének egyik kulcseleme a saját vontatási kapacitás, amelyet az elmúlt évtizedekben tudatosan épített fel a vállalat.

„Összesen 19 darab dízel tolatómozdonyunk van, amelyeket az elmúlt 25 év során Németországból az anyavállalattól vásároltunk, és folyamatosan fejlesztjük, karbantartjuk őket. Ez a flotta jelenleg elegendő a meglévő volumenek kiszolgálására, ugyanakkor természetesen mindig a piaci igények és ügyfélelvárások határozzák meg a kapacitásszükségletet” – fogalmazott Dr. Jan Busch.

A mozdonyállomány fenntartása nemcsak üzemeltetési, hanem stratégiai kérdés is, különösen egy olyan piaci környezetben, ahol a rugalmasság és a rendelkezésre állás kulcsfontosságú versenyelőnyt jelent, mindeközben a jövő technológiái már a látóhatáron vannak:

„Hosszabb távon természetesen vizsgáljuk az akkumulátoros mozdonyok beszerzésének lehetőségét is, ezek már megjelentek a piacon. Ugyanakkor a jelenlegi működési struktúránk – ahol a mozdonyok folyamatosan mozgásban vannak – még nem teszi lehetővé ezek hatékony alkalmazását, elsősorban az energiatárolási kapacitások korlátai miatt. Jelenleg a dízelvontatás jelenti a stabil és megbízható megoldást számunkra, ez biztosítja a szükséges rugalmasságot és rendelkezésre állást.”

A fenntarthatóság ugyanakkor ezen a területen is megjelenik. A társaság vizsgálja a hidrogénezett növényi olaj (HVO) alkalmazásának lehetőségét, amely jelentősen csökkentheti a környezeti terhelést.

„Németországban már használják a HVO-t, mint alternatív üzemanyagot, és mi is keressük a lehetőségét annak, hogy bevezessük. Ez egy környezetbarátabb megoldás, ugyanakkor jelenleg még kihívást jelent a megfelelő beszállítói háttér „megtalálása” Magyarországon, ráadásul költségesebb is, mint a hagyományos dízel” – tette hozzá.

 

Országos lefedettség és sokrétű tevékenység

A vállalat − a győri mellett − több ipari központban is jelen van, és komplex vasúti logisztikai szolgáltatásokat nyújt. A Kecskeméten található autóipari gyárban például hasonló modellben végzik a vasúti kiszolgálást, mint Győrben: saját mozdonyokkal, saját személyzettel látják el a tolatási és elegyrendezési feladatokat.

Emellett Debrecenben, Foktőn és Kalocsán is jelen vannak, ahol különböző iparágak – az autóipartól az agráriumig – logisztikai igényeit szolgálják ki.

 

Piaci kihívások: lassulás és alkalmazkodás

„Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában gazdasági lassulás volt tapasztalható az elmúlt időszakban, ami közvetlenül hatott a mi volumeneinkre is. Összességében körülbelül 10 százalékos visszaesést tapasztaltunk a teljes piacon” – tájékoztatott az ügyvezető.

A visszaesés elsősorban az autóipart érintette, amely a vállalat egyik legfontosabb megrendelői szegmense.

„A 2025-ös év kifejezetten nehéz volt, ugyanakkor sikerült megőriznünk a stabilitásunkat, és nyereségesek maradtunk, ami ebben a környezetben komoly eredménynek számít. 2026-ban már egy stabilizálódó, sőt enyhén növekvő pályára számítunk. Az e-car akkumulátorlogisztikai üzletágban különösen potenciált látunk.”

– hangsúlyozta.

 

Ágazati realitások: infrastruktúra és versenyképesség

A beszélgetés során szóba került a hazai és európai vasúti árufuvarozás jövője is, különös tekintettel a növekedési célokra. A Nemzeti Logisztikai Koncepció 2030–2035 által kitűzött elképzelésekkel kapcsolatos felvetésre (Magyarország 2035-re a jelenlegi vasúti árufuvarozási teljesítmény kétszeresét érheti el, miközben 2030-ig legalább 50 százalékos bővülés várható az ágazatban. – a Szerk.) óvatos válasz érkezett:

„A vasúti árufuvarozás megduplázására vonatkozó célkitűzések jelen formájukban nem tűnnek reálisnak. Ehhez jelentős infrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség, amelyek hosszú éveket vesznek igénybe”

– fogalmazott Dr. Jan Busch.

Véleményével nincsen egyedül, hiszen a 2026. március 17-én lezajlott Magyar Vasút 360° konferencián is feltették a kérdést a résztvevők felé, akik közül senki nem jelezte egyetértését a megvalósíthatóságot illetően.

A probléma nemcsak hazai, hanem európai szintű: „Ha ma nem indul el egy fejlesztés, az a következő 5–10 évben biztosan nem fog megvalósulni, ez pedig korlátozza a növekedési lehetőségeket” – fogalmazott.

A vállalat központi irodájában Falviné Lukács Tímea pénzügyi ügyvezető is csatlakozott a beszélgetéshez, aki szintén a pályahálózat állapotát emelte ki a nehezítő körülmények közül:

„Az elmúlt évtizedekben elmaradt karbantartások miatt sok helyen olyan infrastruktúra áll rendelkezésre, amely egyszerűen nem teszi lehetővé a gyors és hatékony közlekedést. A közút gyorsabban tud reagálni a piaci igényekre, rugalmasabb és sok esetben olcsóbb is, ami komoly versenyhelyzetet teremt számunkra”

– tájékoztatott.

A pénzügyi ügyvezető kiemelte, hogy a költségek alakulása szintén kihívást jelent:
„A pályahasználati díjak folyamatosan emelkednek, miközben mi sok esetben előre lekötött, fix árakon dolgozunk, így ezek az emelkedések közvetlenül rontják a versenyképességünket.”

A költségoldali nyomás a mindennapi működésben is érezhető. A vasúti árufuvarozás szereplőinek nehézséget jelent, hogy míg a közúti szegmensnél bizonyos árszabályozási mechanizmusok elérhetők, a vasút esetében ezek nem állnak rendelkezésre. Ennek következtében a költségek kontrollálása és a működés tervezhetősége sokszor kihívást jelent.

A szakmai érdekképviselet fontos szerepet játszik az ágazat működésében. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület mellett a vállalat tagja a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarának és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának is, ez lehetőséget biztosít arra, hogy a vasúti szektor szempontjai felmerüljenek a szakpolitikai döntések során.

Az infrastruktúra állapotára visszaérve a pénzügyi ügyvezető kiemelte: a pályaszakasz felújításra szorul, és a korábbi évek elmaradt karbantartásai miatt lassújelek és sebességkorlátozások nehezítik a forgalmat. Ezek a tényezők a vasúti árufuvarozás kapacitását és megbízhatóságát egyaránt korlátozzák.

A helyzet nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is érezhető: a környező országok felől érkező forgalom is a meglévő infrastruktúrához igazodik, így a kapacitáshiány és a lassú szakaszok a teljes logisztikai láncot érintik. A közelmúltban átadott pályaszakaszok állapota például azt mutatja, hogy a felújítási igény hosszú távon meghatározó marad az ágazat számára.

 

Jövőkép: stabilitás, növekedés, regionális erősödés

A beszélgetés zárásaként a vállalat vezetői a jövőbeli tervekről is beszéltek. A cél egyértelmű: stabil pénzügyi működés és erős piaci pozíció.

„Pénzügyi oldalról a legfontosabb célunk a profitabilitás fenntartása és egy stabil, kiszámítható működés biztosítása, megfelelő pénzügyi tartalékokkal” – mondta Falviné Lukács Tímea.

A növekedési stratégia több pilléren nyugszik. Egyrészt a meglévő partnerek magas szintű kiszolgálása, másrészt új ügyfelek bevonása áll a fókuszban.

„Elsődleges célunk, hogy a jelenlegi partnereinket továbbra is kiváló minőségben szolgáljuk ki, miközben új autóipari és ipari szereplőket is bevonzunk” – fogalmazott Dr. Jan Busch.

A nemzetközi jelenlét erősítése kulcskérdésként jelenik meg a vállalat stratégiájában:

kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a Délkelet‑ és Nyugat‑Európát összekötő vasúti folyosó fejlesztésének, amelyet a DB Cargo csoport többi leányvállalatával együttműködésben kívánnak tovább erősíteni, növelve ezzel a régiós szerepvállalást.

A vontatási kapacitás fejlesztése szintén napirenden van: a jelenlegi bérelt mozdonyok helyett saját tulajdonú villanymozdonyok beszerzését tervezik, ami hosszabb távon hatékonyabb és kiszámíthatóbb működést tehet lehetővé.

A beruházások a terminál szintjén is folytatódnak, a fejlesztések irányát pedig egyértelműen a piaci igények határozzák meg. Ennek megfelelően elsősorban az akkumulátorlogisztikai kapacitások bővítése, valamint a karbantartási infrastruktúra további fejlesztése áll a fókuszban.

A DB Cargo Hungária működése jól példázza, hogy a vasúti logisztika továbbra is meghatározó szereplője a szállítási láncoknak. A vállalat stratégiája egyszerre épít a stabil alapokra és a jövő technológiáira, miközben aktívan reagál az ágazatot érintő kihívásokra is.