Elsőként a 150 milliárdos ingatlan és értékpapíralapok pillér indul meg

A közleméynből kiderül, a Baross Gábor Tőkeprogram keretében a kormány három pilléren, az ingatlan- és értékpapíralapok pilléren, az új tőkealapok felállítása pilléren, valamint a "ráemelési" pilléren keresztül támogatja a gazdaságot. Az új tőkeprogram keretében elsőként a 150 milliárd forint keretösszeggel rendelkező ingatlan és értékpapíralapok pillér indul meg 2023. március elsejével, amely két alprogramot foglal magában, az ingatlanalapok alprogramot és az értékpapíralapok alprogramot.

A Baross Gábor Tőkeprogrammal, amelyet a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül valósít meg, a kormány hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, az energiahatékonyság javításához, zöld fejlesztések megvalósításához. "A fenntartható és folyamatosan felzárkózó gazdasági teljesítményhez ugyanis meg kell őrizni a beruházások magas szintjét, meg kell őrizni és meg kell erősíteni a gazdaság exportteljesítményét. Így védhető meg a teljes foglalkoztatottság, így tartható rekord alacsony szinten az álláskeresők száma és így lehet megvédeni a családokat" - áll a közleményben.

A hitelprogram 700 milliárd forintos kerete kevesebb, mint 1 hónap alatt kimerült

A GFM közleménye az új program céljaként azt jelöli meg, hogy a hitelezési oldalt követően a vállalkozások számára rendelkezésre álló források tőke oldala is megerősítést kapjon. Az összegzés emlékeztet, a vállalkozások a közelmúltban magas és nehezen kigazdálkodható kamatkörnyezettel találták szembe magukat. Ez amellett, hogy aláássa a versenyképességet, tőke- és hiteléhséget eredményezett. A helyzet súlyosságát azzal szemléltették, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos kerete gyakorlatilag kevesebb, mint 1 hónap alatt kimerült, valamint a rendkívül kedvező, 5 százalékos kamatozású hiteleket kínáló Széchenyi Kártya Program iránt is rendkívül magas az érdeklődés.

A közlemény szerint a Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül már mintegy 1600 milliárd forintnyi tőkeforrás érhető el a gazdaság számára. Összességében a kormány már 3600 milliárd forintnyi, azaz a GDP közel 5 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül. "Mindez érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar GDP növekedése 2023-ban 1,5 százalékkal növekedjen és egyben megalapozza, hogy 2024-ben a gazdaság újra kilőhessen és 4 százalék feletti növekedést érjen el" - zárul a közlemény.

.A program részletei a Nemzeti Tőkeholding portálján, ezen a linken érhetők el.

Mintegy 18 ezer négyzetméteren épül fel a kutatóintézet

A MOL és a Pannon Egyetem által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. célja, hogy a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját építsék fel. A mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztés keretében világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jön létre Nagykanizsán és Veszprémben.

A projektcég Nagykanizsán a tervek szerint mintegy 18 ezer négyzetméteren építi fel a kutatóintézet új létesítményeit. Ennek során többek közt az alábbi épületek jönnek létre: 

• kutatási-oktatási központ,
• inkubációs központ,
• három robbanásbiztos laborépület,
• víztechnológiai laboratóriumok és kutatói apartmanház.

Veszprémben pedig további, KFI-tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg.

Célkeresztben a versenyképes körforgásos technológiák

A közleményben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: „A kormány szándéka szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel. Ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok."

Szavaiból kiderült, a központban a nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg.

Többek között

• a körforgásos hulladékgazdálkodásra,
• a megújuló energiákra, pl. a hidrogéngazdaságra,
• az akkumulátorok újrahasznosítására,
• a széndioxid hasznosításra,
• valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, az ország legnagyobb cége, Nagykanizsa városa és a Pannon Egyetem között példaértékű együttműködés jön létre. "E komolyan alapoz a városban a MOL-nál és a városban 20 éve működő egyetemi kampusznál felhalmozott tudásra, amely komoly kutatásokat, így kutatókat fog a városba vonzani."

Öt év alatt 310 milliárd forintot költ a MOL a körforgásos gazdaságra

Világi Oszkár, a MOL-csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta, a cég stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyen a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. "Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtjük meg, amelynek egyik fő feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz.

Hangsúlyozta, a magyar vállalat úgy szolgálja ki a növekvő energiaszükségletet, hogy közben fokozatosan megteremti a karbonsemleges jövő feltételeit. "Már a következő öt évben 310 milliárd forintot költünk a körforgásos gazdaság fellendítésére, és minden erőnkkel támogatni fogjuk az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési munkát is.”

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora rámutatott: a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködés ezzel a kezdeményezéssel szintet lép. "A fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára. Reményeim szerint mindez a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja.”

Fókuszban a K+F, az innováció és a képzés

Közlése szerint az első négy pályázat 414 milliárd forintos keretösszeggel már január elején megjelenik, nyárra pedig már a kifizetések is megtörténhetnek. Beruházásokban, kutatás-fejlesztésben, innovációban, képzésekben segítik ezek a pályázatok a cégeket.     

A járvány továbbra is veszélyezteti a magyar vállalkozások működését és a munkahelyeket, ezért úgy állították össze a Vinop-ot, hogy a magyar gazdaság mielőbbi újraindítását is segítse - mondta.   

A Ginop-ot 110 százalékos mutatóval hajtottuk végre

Minden eddiginél nagyobb operatív programról van szó: már az első évben, azaz 2021-ben több mint 2000 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek a vállalkozásoknak. Viszonyításképpen elmondta, hogy a mostani - 2014-2020-as - ciklus uniós szinten is jelentős programjában, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) 7 év alatt 3000 milliárd forint került a gazdaság vérkeringésébe.   

Rámutatott: Magyarország a jelenlegi fejlesztési ciklus legeredményesebb forrásfelhasználó tagországai közé tartozik. 

"A Ginop-ot 110 százalékos mutatóval hajtottuk végre, a program több ezer cég fejlesztéseit segítette, 100 ezer munkahelyet védett meg. "Ezt a munkát folytatjuk az új programoknál is" - fűzte hozzá.   

Minden újdonságról be fognak számolni szavai szerint, és ajánlotta a Ginapp applikációt, amelyben az új pályázatokról is lehet informálódni.

A mozgalom idén márciusban indult a járvány okozta gazdasági nehézségek mielőbbi leküzdése és a munkahelyek megőrzése érdekében.

A Magyar Termék védjegyrendszert működtető Magyar Termék Nonprofit Kft. kezdeményezéséhez azóta több tucat cég csatlakozott. Az őszi kampányban 20 társaság hirdetése látható november elejétől hat héten át - mondta el Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője szerdán egy fővárosi sajtótájékoztatón.

Jövőre növekedésre számít a Terrán

Az eseményen a Terrán részéről Tóth Szabolcs, regionális marketing igazgató online formában vett részt. Hangsúlyozta cégük azon kevés építőipari gyártók közé tartozik, melyek teljes mértékben magyar tulajdonban vannak. „Azt tapasztaltuk, hogy az élelmiszeriparban a fogyasztók tudatos igénye a magyar termékek iránt teljesen megszokott: tudják, hogyan lehet megállapítani a származást, és sok esetben ez alapján döntenek. Ezzel szemben az építőanyagok és az építőipar tekintetében ez a dolog nem működik ennyire jól” – indokolta a vállalat belépését a mozgalomba Tóth Szabolcs.

Hozzátette, mivel itt jóval magasabb rizikó faktorú vásárlói döntésekről van szó, komoly kihívás ezt a szempontot érvényesíteni, és ezen sokat dolgoztak eddig is.

„Mindezek miatt nagy örömmel léptünk be a mozgalomba idén tavasszal, mert azt láttuk, hogy nagyon jól összeszedetten éppen azt az információt igyekszik átadni, amit mi is.”

Az igazgató fontosnak nevezte, hogy a fogyasztók az építkezéseknél is részesítsék előnyben az árban is versenyképes hazai gyártók termékeit. Hangsúlyozta, rengeteg visszajelzést kaptak, és csak jó tapasztalataik vannak a "Vedd a hazait! Védd a hazait!" programban, így a Terrán biztosan részt vesz benne a folytatásban is. Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy számításuk szerint jövőre az építőipar teljesítménye növekedni fog, de lendülete elmaradhat a korábbiaktól.

A magyar termékek vásárlása a magyar családokat támogatja

Éder Tamás, az  MCS Vágóhíd Zrt. igazgatósági tagja elmondta, azért csatlakoztak a reklámkampányhoz, hogy erősítsék a fogyasztók tudatosságát a hazai élelmiszeripari termékek iránt. Éder Tamás hangsúlyozta, magyar termék vásárlásával a fogyasztó támogatja a munkavállalókat foglalkoztató gyártókat, a mögöttük álló beszállítókat, ezáltal családok megélhetését biztosítják. 

Dobrovoczky István, az Alföldi Tej Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója elmondta, tapasztalatuk szerint a magyar fogyasztókban növekedett a hazai termékek iránti elkötelezettség. Társaságuk azzal is segíti a fogyasztói tudatosságot, hogy termékeiknél magyar márkákat vezetett be, illetve Vedd a hazait! csomagolású UHT-tejet hozott forgalomba.

Mintegy 50 létesítmény épült két korábbi hasonló forrásból

A pénzügyminisztérium kedd reggeli sajtóanyagából az is kiderül, Magyarország 2016-ban kötött először az oktatási intézmények fejlesztéséről szóló hitelszerződést az Európa Tanács Fejlesztési Bankkal, valamint az Európai Beruházási Bankkal 15-15 milliárd forint értékben. Varga Mihály elmondta: hazánk eredményesen valósította meg ezeket a beruházásokat, több mint 80 oktatási intézmény újult meg és mintegy 50 sportlétesítmény épült.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország számára előnyös, ha folytatjuk a programot, ennek megfelelően már idén januárban 50 milliárd forint összértékű hitelszerződés született az Európai Beruházási Bankkal.

Ennek a következő állomása a CEB-bel most aláírt szintén 50 milliárd forint összegű hitelszerződés. Ebből 8 iskola, 16 osztályterem, 20 tornacsarnok, 26 tanmedence, és 17 kézilabdacsarnok épül, a források felhasználása folyamatos.

Hazánk 22 éve tagja a CEB-nek

A CEB a strasbourgi székhelyű Európa Tanács hitelintézete, a kontinens legkorábban, 1956-ban alapított nemzetközi fejlesztési bankja - derül ki a közleméynből. Küldetésénél fogva igen fontos szerepet tölt be 42 tagállamának társadalompolitikai fejlesztéseiben, Európa társadalmi kohéziójának megteremtésében.

Magyarország 1998 óta tagja és részvényese a CEB-nek. A Bank eddig több mint 2 milliárd euró összegű finanszírozást nyújtott magyarországi projektek megvalósításához a szociális célú fejlesztések területén.

Az építőipar mellett a turizmus, az egészségipar, az élemiszeripar, a mezőgazdaság, a logisztika, a közlekedés, valamint a film- és kreatív ipar került a kiemeltek ágazatok közé.

Szintén fontos pontot képez a vállalatok finanszírozása programpont: eszerint kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak a vállakozások számára több mint 2000 milliárd forint értékben.

További jelentős hatása lesz a munkahelyteremtésnek, melynek céljából 450 milliárd forint értékben beruházásokat támogat majd a kormány.
 

A GDP ötödét csoportosítja át a három ütem

A hétfőn bejelentett listán a munkahelymegőrzés programpontja is szerepelt: Orbán Viktor jelezte, rövidített munkavégzés esetén készen állnak arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. Orbán Viktor hangsúlyozta, a cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzanak létre. Az ötödik tételt a család- és nyugdíjasvédelem képezte, ennek részeként visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, négy részletben 2021, 2022, 2023 és 2024 februárjában utalva egy-egy heti nyugdíjat.

Orbán Viktor beszédében a gazdasági akcióterv első ütemére is utalt, melyen már túl vagyunk: ide tartoztak a tb-járulék-csökkentések, a katásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése is. Az akcióterv három üteme mindösszesen a nemzeti össztermék, a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ideértve a jegybank által megindított programokat is.

"A 2020-as költségvetéstől a megváltozott helyzet miatt el kell térni, az erről szóló rendelet hétfőn megjelenik"

- közölte a miniszterelnök. Hozzátette, a költségvetési hiányt 1 százalékról 2,7 százalékra emelik.

A gazdaság újraindítása kiemelt cél

A tárca megemeli a pályázati előleg mértékét a veszélyhelyzet miatt nehéz helyzetbe került ágazatokban működő kedvezményezettek esetén. A források megfelelő hasznosulását egyszerűbb eljárások, meghosszabbított határidők, több teljesítési elvárás enyhébb átmeneti szabályozása teszi lehetővé.

„A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet az uniós társfinanszírozással fejlesztéspolitikai támogatásban részesülő projektek megvalósítását is megnehezíti.

A kormány célja, hogy az elnyert pályázati források a rendkívüli körülmények ellenére is a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljanak a magyar vállalkozások és a magyar családok érdekében.

Az ITM arra törekszik, hogy minden kedvezményezett teljesíthesse a támogatási szerződésében foglaltakat, és minden fejlesztés megvalósuljon, lehetővé téve a gazdaság mielőbbi újraindítását” – hangsúlyozta Perényi Zsigmond európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár.
 

Az intézkedések részeként egyebek mellett:

•           a támogatási előleg általános mértéke 25-ről 50 százalékra emelkedik a kormányzati intézkedésekkel összhangban a veszélyhelyzetben leginkább érintett ágazatok esetén (pl.: turizmus, egyes szolgáltatási szektorok)

•           meghosszabbodik az előleg elszámolásának és a projekt mérföldköveinek határideje, a támogatási szerződések véghatárideje,

•           a támogatási szerződések módosítása egyszerűsített módon történik,

•           a nem uniós elváráshoz köthető indikátorok alkalmazása ideiglenesen eltörölhető,

•           a veszélyhelyzet fennállása alatt a hitelben részesülő adós a hitelszerződésből eredő tőke- és kamatfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap,

•           az irányító hatóságok új követelések végrehajtását nem indítják el, a folyamatban lévők végrehajtását felfüggesztik.

A lehető leghosszabb határidőket állapítják meg

Három hónappal automatikusan meghosszabbodik az előleg elszámolásának és a projekt mérföldköveinek határideje, a támogatási szerződések véghatárideje. Az irányító hatóságok a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételek és a hiánypótlás teljesítésére, a tisztázó kérdés megválaszolására nyitva álló határidőket a jogszabály szerint lehetséges leghosszabb határidőben állapítják meg. Az engedélyezési eljáráshoz (pl. építési vagy használatbavételi engedély meglétéhez) kötött cselekmények esetén elegendő az eljárás megindítását igazolni, nincs szükség a jogerős engedélyre az érintett támogatási folyamat (pl. kifizetés) végrehajtásához.

A fejlesztéspolitikai lépések a körülményekre tekintettel megkönnyítik a támogatási szerződések módosítását, és enyhítik a teljesítési követelményeket is. A szerződésmódosítás egyszerűsített módon történik, egyes esetekben a változtatásokhoz kevesebb alátámasztó dokumentumot kell benyújtani, rugalmasabbá válik a források átcsoportosítása.

Ha a projekt egy vagy több, a felhívásban meghatározott, önállóan támogatható eleme már megvalósult, a projekt a befejezés előtt arányosan lezárható. Ha a kedvezményezett mulasztásait igazolható módon a veszélyhelyzet okozta, akkor hátrányos jogkövetkezményt (pl. elállást) nem indokolt érvényesíteni.

Ha a támogatás nem kifejezetten a munkahelyek megtartására irányult, a veszélyhelyzet időtartama alatt a kedvezményezettnek a foglalkoztatotti bázislétszámot nem kell fenntartania. A nem uniós elváráshoz köthető indikátorok alkalmazása ideiglenesen eltörölhető. Ha egy uniós indikátor a veszélyhelyzet miatt nem éri el a támogatási szerződésben meghatározott érték 75 százalékát, a kedvezményezett mentesíthető a támogatás arányos részének visszafizetése alól.

A dokumentumok benyújtása e-postával is teljesíthető

Átmenetileg enyhül a fejlesztéspolitikai rendszer szigora a pénzügyi és elszámolási kérdésekben is. A támogatási előleg általános mértéke 25-ről 50 százalékra emelkedik a veszélyhelyzetben leginkább érintett ágazatok (a kormányzati gazdaságvédelmi intézkedésekkel összhangban pl. turizmus, vendéglátóipar stb.) esetén. A veszélyhelyzet fennállása alatt a hitelben részesülő adós a hitelszerződésből eredő tőke- és kamatfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap, az irányító hatóságok új követelések végrehajtását nem indítják el, a folyamatban lévők végrehajtását felfüggesztik. A beszámoló elutasítása esetén nem kötelező szankcióként a támogatás folyósításának felfüggesztését alkalmazni, ennek lehetősége csupán mérlegelhető.

A járványügyi kockázatok mérséklése érdekében a személyes vagy postai ügyintézéssel kapcsolatos és a rendezvények megtartására vonatkozó előírások is módosulnak. A szükséges dokumentumok benyújtása a postai vagy személyes úton történő ügyintézés helyett átmenetileg az informatikai rendszerben kialakított e-posta szolgáltatással is teljesíthető. A kihirdetett veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt szünetelnek a helyszíni ellenőrzések, azokat a veszélyhelyzet megszűnését követő egy éven belül kell majd pótolni. Vis maior esetnek minősül, ha egy rendezvény (workshop, konferencia stb.) a veszélyhelyzeti intézkedésekkel közvetlen összefüggésben elmarad, ha a költségeket nem fedezi biztosítás, vagy azokat más módon nem lehet visszafizettetni.

Az intézkedésekről szóló részletesebb tájékoztatást a tárca közvetlenül eljuttatja a kedvezményezettekhez, és elérhetővé teszi a kormányzati honlapon is.

A válaszokból kiderült, a rendkívüli beszerzésekhez adott támogatás mellett az intézmény az egyéb, a feladatkörébe tartozó és a veszélyhelyzetre tekintettel sürgős intézkedést, eljárást igénylő ügyben is azonnali válaszokat ad.

„A szervezet kiemelt célja, hogy az érintett beszerzési igények mielőbb, a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően kielégítésre kerülhessenek”

– állt a beszámolóban.

Külön felelőst kaptak a sürgős eljárások

A KH arra is kitért, hogy a sürgős eljárást igénylő kérdések, ügyek száma folyamatosan növekszik, ami a hatóság fokozottabb felkészültségét igényli. A rendkívüli beszerzések soron kívüli ügyintézéséhez külön felelőst rendeltek a szervezetben. „Eddig jellemzően egészségügyi intézmények részéről merült fel sürgős beszerzési igény, várhatóan ezek száma jelentősebben fog nőni” – írta a Közbeszerzési Hatóság.

A KH egy gyors helyzetjelentést is adott lapunknak a napokban folyamatban levő ügyekről:  

• kedden rendkívüli sürgősségre alapozva indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást egy egészségügyi intézmény, gépek, fertőtlenítő szerek, védőeszközök, tesztek beszerzésére;
• kérdésként merült fel a kapcsolattartás módja az elektronikus közbeszerzési eljárások lefolytatását illetően;
•  a Közbeszerzési Hatóság elnöke március 14-én közleményben tájékoztatta a veszélyhelyzettel kapcsolatos beszerzések megvalósításában közreműködő szervezeteket szakmai támogatásáról, mely közlemény elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján.

„Az értékteremtő beruházásokért folyó, élesedő globális és regionális verseny ellenére a hazai befektetésösztönzés tavaly is felülmúlta az előző éves eredményeit: minden eddiginél több projekt érkezett, minden korábbinál magasabb értékben”

– idézte a HIPA válaszát a Világgazdaság.

A tavalyelőtti rekordot is jócskán túlszárnyalta

Az elemzésből kiderült, a tavalyi 98 pozitív befektetői döntés eredményeként több mint 4,3 milliárd euró működő tőke érkezik Magyarországra, és több mint 17 ezer új munkahely jön létre.

Ez az érték a tavalyelőtti rekordhoz képest is jelentős előrelépés. Ahogy azt egy éve jeleztük, 2017-ben a kormányzati beruházásösztönzési rendszeren keresztül, 96 beruházással 3,5 milliárd eurónyi befektetés érkezett. 2016-ban 3,2 milliárd forintnyi külföldi tőke jött így hazánkba.

Élen a németek és az autógyártás

Németországi cégek tavaly 28 magyarországi beruházást jelentettek be 1,95 milliárd euró értékben. Az USA 15 projekttel, 215 millió eurónyi befektetett tőkével a második legnagyobb beruházó.

Ágazati bontásban tavaly is a járműipar volt a legerősebb, a területre 36 befektetői döntés nyomán 2,6 milliárd eurónyi tőke érkezik. Az új járműipari irányok érvényesülése miatt a cikk több beruházást is kiemel:

• a Mercedes-Benz második gyárának kecskeméti alapkőletétele
• az Audi győri e-motor-gyártása,
• a BMW debreceni gyártóegysége,
• a JLR mérnöki és beszerzőközpontja,
• valamint a Giant kerékpárgyártó cég érkezése is jelentős fejlemény.

Európai kulcsszerepben a magyarországi akkumulátorgyártás

A Világgazdaság Suha Györgyöt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosát is idézi, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkumulátorgyártás terén Magyarországnak stratégiai pozíciói lesznek.

„Már három vezető ázsiai akkumulátorgyártó, a Samsung, az SK és a GS Yuasa is Magyarországot választotta európai gyártási központjának."

Kiemelkedően sikeres új ágazatnak számítanak az üzleti szolgáltató központok. A területhez tavaly ugyanis tíz beruházás és több mint 1200 új munkahely létesítése kapcsolódott. A dolgozók jellemzően több nyelvet beszélő, diplomás fiatalok. A gyors előrelépési lehetőségek, az idegen nyelvek használata és a nemzetközi kilátások hosszú távon is vonzók a fiataloknak.

• a Legfelsőbb Bíróság, az Állami Számvevőszék, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség között,
• amihez később az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium, a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozott.

A Parlamentben megtartott mostani évfordulón a részt vevő állami szervek közösen értékelték az elmúlt év korrupcióellenes tevékenységét. A különböző szervezetek vezetői a saját működésük fejlesztésein keresztül mutatták be a kitűzött célok teljesülését. A felszólalások ugyanakkor egyöntetűen hangsúlyozták az intézmények közötti együttműködés és információáramlás fontosságát.

Nemcsak a jogszerűség, a teljesítés is középpontban van 

Rigó Csaba (képünkön), a Közbeszerzési Hatóság elnöke az eseményen tartott beszámolójában kiemelte a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, mely következetes bírságolási gyakorlatot tart fenn.

Hozzátette, a Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett, a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, amennyiben erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik. „A szerződésellenőrzési tevékenységünk hatékonyságát jelzi, hogy az annak eredményeként kiszabott bírságok a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott teljes bírság volumen meghatározó hányadát teszik ki” – fogalmazott az elnök.

A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor nemcsak a piaci szereplők hatékonyabb működését célozza meg, hanem a sajtón keresztül a közbeszerzések objektív megítélését is - ahogy azt Rigó Csaba a Magyar Építőknek adott interjúban is kifejtette. Ezt a célt az intézmény kommunikációs csatornáinak a megújítása szolgálja, amiről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen. 

A verseny erősítése is hangsúlyt kap 

A Közbeszerzési Hatóság további kiemelt célja a nem nyilvánosan, azaz a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások számának jelentős visszaszorítása, a verseny elősegítése. Rigó Csaba a Parlamentben rendezett találkozón elmondta, a szigorú ellenőrzési tevékenységnek köszönhetően az előző évekhez képest számottevően csökkent a nem nyilvános eljárások aránya.

2014-ben 3626; 2015-ben 3003; 2016-ban 870; 2017-ben 482; 2018. 48. hetéig 287 volt ezen eljárások száma.

Az elnök beszámolójából az is kiderült, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 2018-ban 5,17%-ra csökkent a 2014-es 12,5%-ról.

Ez alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Varga Mihály pénzügyminiszter emlékeztetett, a főszabály szerint a kedvezményes adókulcs jövő év végéig hatályban van. Ez azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden a törvényi feltételeknek megfelelő új építésű lakóingatlan értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel. Emlékeztetőül a feltételek: 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, vagy 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás.

Legkésőbb 2023-ig értékesíteni kell

A közleményből az is kiderült, a Pénzügyminisztérium a részletes szabályokat az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) és más szakmai szervezetnek a javaslatai alapján dolgozta ki. A módosító javaslatot a héten nyújtják be az Országgyűlésnek a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor 2019. december 31-ét követően azoknál az új lakóingatlanoknál lesz alkalmazható az öt százalékos mértékű áfa, amelyek építésére 2018. november elsején már van végleges építési engedély, vagy - a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok esetében - az építését addig bejelentették. A kedvezményes adómérték ebben az esetben is csak akkor alkalmazható, ha legkésőbb 2023. december 31-én eladják az új lakást.

Az elnök kifejtette, hogy az új lakásvásárlásokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs megszűnését követően további intézkedésekre van szükség a lakásépítési kedv fenntartásához. Az egyik lehetőség, hogy 2020-tól már az új, kész lakásokra is terjesszék ki az áfa-visszatérítést. Ezzel ugyanis jelenleg csak azok élhetnek, akik több kivitelezővel dolgoznak és a tőlük kapott számláik után igénylik vissza az áfát, maximum 5 millió forint értékben.

A lakásfelújítók sem maradnak ki a javaslatcsomagból

A szakszövetség ezen felül kezdeményezte, hogy a lakásfelújítás legyen egyenértékű a lakásvásárlással, azaz a megrendelők felújításkor is tudjanak élni az áfa-visszatérítéssel.

Koji László szerint erre azért van szükség, mert Magyarországon a meglévő lakások száma 4,3 millió – csak Budapesten több mint 900 ezer lakás található – ezeknek azonban több mint a felét az elmúlt 50 évben nem újították fel.

A kamattámogatás és a CSOK átalakítás is szerepet kap

Az ÉVOSZ javaslatai közé tartozik továbbá a kamattámogatott hitel szerepe. A szövetség azt kérte a kormánytól, hogy fontolja meg a 3 százalék körüli kamatot azok számára, akik lakást akarnak építeni vagy felújítani. A javaslatcsomag tartalmazza a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) átalakítását is, ami tanácsolja a kiskorú gyermeket nevelők támogatását, életkortól függetlenül.

Jó ideje készültek rá

"A Paks 2 beruházás generál kivitelezője a Roszatom egy nemzetközi tendert tett közzé a honlapján, ami a  beruházás mélyépítési feladatainak két elemére vonatkozott" - mondta el Lehel Zoltán. "A hazai mélyépítési ágazat meghatározó szereplőjeként már a beruházásról szóló sajtóhíreket olvasva, jó ideje készültünk arra, hogy elfogadható feltételek esetén pályázzunk, és a munkákat elvégezve tapasztalatokat szerezzünk ezen a területen is."

Az innovációs főmérnök arra hívta fel figyelmet, hogy a tender sokban hasonlít a kecskeméti Mercedes gyár mélyépítési feladataira. "Ezeket a feladatokat 2008-ban egy kétkörös tender keretében, jelentős nemzetközi vállalatokkal szemben nyerte el a Duna Aszfalt Kft. A Paks 2 beruházás esetén a társaság hasonló versenyre készül."

Lehel Zoltán arról is megemlékezett, hogy a 2008-as sikerről beszámolva Mosonyi László (†) a vállalat egykori vállalkozási igazgatója elmondta, a rendkívül magas színvonalú előkészítési munkájának köszönhetően a magyar mélyépítő cég tíz tenderből átlagosan 3-4-et elnyer.

"Tekintettel arra, hogy ez az arány jó esetben 10 %-körüli más vállalatoknál, ez egy rendkívüli mutató, és ez jellemzi most is céget." 

Kétlépcsős folyamat, az árajánlat csak később jöhet

Lehel Zoltán úgy fogalmazott, a berházó Roszatom honlapján közzétett pályázó társaságok nemzetközileg ismert, az adott területen rendkívüli tapasztalattal bíró vállalatok. "Bízunk benne, hogy méltán elismert partnerek társaságában ismét megmérettethetjük magunkat, és természetesen bízunk benne, hogy a feltételek olyanok lesznek, ami számunkra is megfelelő."

A tender kétlépcsős, melynek első körében az előminősítési folyamatban vesz részt a Duna Aszfalt a generál kivitelező által megtervezett feltételeknek megfelelve. "Ezt követően kerül majd sor a további feltételek megismerésére és a konkrét feladatok ismeretében az árajánlat benyújtására" - tette hozza Lehel Zoltán. "A Duna Aszfalt Kft. támaszkodva korábbi tapasztalataira és szakemberei kiváló képességeire bízik benne, hogy sikeresen fog szerepelni ezen a nemzetközi tenderen is."

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára mérföldkőnek nevezte a korszerű technológiával magvalósult projektet, melyet banki hitellel finanszíroztak.

Ez a finanszírozási forma elterjedni látszik, és a következő évtizedekben várhatóan még nagyobb teret fog kapni a gazdasági környezet fejlődésének köszönhetően

– derült ki a szavaiból.

 

35-36 millió naposcsibe születik évente 

A beruházás első ütemében egy év alatt alakították ki a 3200 négyzetméter alapterületű új üzemrészt, amelyben helyet kapott

• tizennégy, egyenként 115 200 tojás kapacitású előkeltető gép,
• tíz 38 400 tojás kapacitású utókeltetőgép,
• valamint négy 19 200 tojás kapacitású utókeltető gép.

A keltetőgépek mellet a legmodernebb tojásválogató, vakcinázó, illetve tároló és hűtő berendezéseket építették be. Az épületeket úgy alakították ki, hogy a további bővítés könnyen kivitelezhető legyen.

A beruházás eredményeként a korábbi 23 millió naposcsibe helyett évente 35-36 milliót keltethetnek ki, és egy újabb fejlesztéssel számuk évi 50 millióra növelhető - fejtette ki Kovács Lajos, a Nagisz Zrt. elnök-igazgatója.

A keltető korszerűsítése nem zárult le az új épület átadásával: a beruházás második ütemében, a következő egy évben a régi létesítmény átalakítására és felújítására kerül sor – jelezte Kovács Lajos, a Nagisz Zrt. elnök-igazgatója.

Ezermilliárd forintnyi külföldi tőke érkezett Magyarországra 2017-ben

A beruházásbejelentő sajtótájékoztatón a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) eredményeiről is beszámoltak. Szijjártó Péter, a KKM-et vezető miniszter elmondta: minden idők legtöbb és legnagyobb értékű beruházása jött tavaly Magyarországra a kormányzati beruházásösztönzési rendszeren keresztül, 96 beruházással 3,5 milliárd eurónyi befektetés érkezett. Tavalyelőtt 3,2 milliárd forintnyi külföldi tőke jött így hazánkba, tehát a 2017-es szám új rekordot jelent – derült ki.

A mintegy 1000 milliárd forintnak megfelelő összeget többek között 36 autóipari, 7 elektronikai, 7 élelmiszeripai, 5 informatikai és 10 szolgáltatóközpontot fejlesztő beruházás hozta Magyarországra. Szijjártó Péter kiemelte azt is, hogy a külföldi fejlesztések mellett a hazai beruházások is fontosak: 29 beruházással Németország vezeti a befektető országok sorát, azonban a második helyen 18 projekttel magyar cégek állnak.

az átlagos kétnapos (!) árgarancia mellett van olyan hazai gyártó, aki akár havonta 10 százalékokkal emelte az árait az utóbbi hónapokban.

Így a kivitelezéseknél hagyományosnak mondható 50%-os anyag és 50%-os munkadíj aránya jelenleg 75-25%-os arányú az építőanyag javára.

Persze nem lehet hibáztatni a Magyarországon korábban befektető külföldi tulajdonú gyártó vállalatokat, hiszen ők megépítették a gyártó kapacitásukat (a Lindab például Biatorbágyon), és ma amikor árat is tudnak érvényesíteni, megteszik azt, hiszen semmilyen jogaszabály nem áll az útjukba.

Az előbbi folyamat ékes példáját láthatjuk, ha megtekintjük a Lindab Kft. eredményeit: miközben 2014-hez képest az árbevételük jelentősen csökkent, a létszámuk pedig nem változott számottevően, az adózás előtti eredményük és a jövedelmezőségük is közel a kétszeresére nőtt. Ami minden tulajdonos álma, hiszen a csökkenő költséggel növekvő nyereség, az mondjuk ki, maga az álom. Persze az is kijelenthető, hogy a gyártók részéről ez egy rendkívüli rövidlátás, hiszen az ágazat jelenleg is égető munkaerőhiánnyal küzd, amit az említett 75-25 százalékos anyag és munkadíj arány nem igazán tud enyhíteni, hiszen a csökkenő munkadíjakból nem lehet a növekvő béreket finanszírozni. Ez a folyamat leginkább a vadkapitalizmus jelzővel illethető.

A hasonló példák a beton-, tégla- és szigetelőgyártókon át hosszan sorolhatóak lennének, kérdés, hogy a kormányzat mikor próbál tenni valamit a piacszabályozás terén, hiszen aki például ma kezd építkezni, gyakorlatilag képtelen egy pontos árkalkulációt készíteni a hónapról-hónapra komoly tízszázalékokkal növekvő anyagárak mellett.

Persze mit érdekli ez a külföldi gyártókat, hiszen a beruházásaik döntően mára megtérültek, az adózás előtti eredményük csökkenő költség és ráfordítás mellett növekszik. Továbbá pontosan látják, hogy például a német építőipar százszor akkora kibocsátású, mint a magyar, így ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság száma hétszeres, akkor is a következő évtizedekben a hazai építőipar kibocsátása legalább a tízszeresére fog nőni.

Ezért a számítható rendkívüli profitért cserébe talán nem lenne indokolatlan kérés, hogy az építőanyagok árai esetén némi kiszámíthatóságot kapjunk...

Oltyán József

A különböző ágazatokban ezt tapasztalták:

• az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók 40,
• a mezőgazdaságban 29,
• a személy- és vagyonvédelmi szektorban 29 százalékát foglalkoztatták feketén.
• A kereskedelmi ágazatban ez a mutató 11, a vendéglátásban 17 százalék.

Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.

Papíron alkalmi, valójában rendes

Az elemzésből kiderül, a jogsértések fajtáit tekintve a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság. Tipikus eset, hogy ha a munkáltató havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a rendes munkaviszony helyett alkalmi munkaviszonyban alkalmazza. Ezzel elblicceli az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

Az ellenőrzéseknél a munkáltatók részéről gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, illetve hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de ő elmulasztotta a bejelentésüket. Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van.

Van olyan mutató, ami javult

Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nem jellemző viszont a színlelt szerződéssel alkalmazás, ahogyan harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása sem.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.

17 ezer fővárosi lakás építését tervezik

A jó ideje folyamatos, az inflációt jóval meghaladó mértékű drágulást továbbra is a folyamatosan bővülő kereslet hajtja az új lakások piacán. Az idén összesen 8000 új lakás eladása is teljesülhet, amire utoljára 2007-ben volt példa. Ugyanakkor a harmadik negyedévben lassult a kínálat bővülése. Szeptember végén 7500 lakásból választhattak a vevők Budapesten, ami ugyan az egy évvel ezelőtti 5300 lakásos kínálatnál 40 százalékkal magasabb, viszont a júniusi szabad kínálatot alig 2 százalékkal haladja meg.

A rendkívüli keresletet az is jelzi, hogy a már elkészült és átadott, de még eladatlan lakások száma mindössze 350 a budapesti piacon. A jelenleg értékesítés alatt álló 310 projektben 17.250 lakás építését tervezik.

„A fejlesztők által meghirdetett projektátadási határidők alapján az idénre várt több mint 3000 lakás után 2018-ban akár 10 000-nél több új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten”

– mondta Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója.

Az építőipart sújtó kapacitáshiány és növekvő építési költségek miatt ugyanakkor minden negyedik projekt legalább félévet csúszik az eredetileg meghirdetett átadáshoz képest.

Közel háromszorosára nőtt a főváros-vidék eltérés

A fővárosi lakásárak elképesztő ütemű növekedését a 24.hu által közzétett számsor is jól jellemzi. A KSH és az ingatlan.com adatai szerint a legdrágábban a II. kerületi Bogár utcában lehet lakást venni: az átlagos kínálati négyzetméterár itt 1,486 millió forint.

A Pest megyei Nagykőrösön, a Tolna megyei Mucsiban vagy a szabolcsi Kisvárdán azonban vannak olyan utcák ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a 10 ezer forintot. Nagykőrösön 6 ezer forintért kínálnak egy négyzetmétert, míg a budapesti, II. kerületi Bogár utcában 1,486 millió forintért, utóbbi 248-szor drágább az előbbinél. A tavalyi adásvételek alapján 90-szeres volt a legkisebb és a legnagyobb ár közötti eltérés.

Az elnök arról is beszámolt, a Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság idén várhatón rekordmértékű bírságot szab ki a közbeszerzési szabálytalanságok miatt, melyek összértéke év végéig megközelítheti a 700 millió forintot.

Rigó Csaba arra is kitért, hogy a magyar Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési eljárások jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését is ellenőrzi. Ebben a jogkörben november 10-ig 101 ellenőrzést indítottak, 44 jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a közbeszerzési törvény megsértése miatt, a kiszabott bírság pedig több mint 330 millió forintot tett ki.
 

Ezért fontos az ellenőrzés

Ahogy arról korjábban is beszámoltunk, szerződések teljesítésének és módosításának szigorú ellenőrzését az új közbeszerzési törvény tette lehetővé. Tipikus hibának számít, hogy az alvállalkozókat nem vagy nem megfelelően jelentik be (például hiányzik annak igazolása, hogy nem áll kizáró ok alatt), silányabb anyagot építenek be a vállalt helyett, jogszerűtlen a szerződés módosítása, túlszámlázás van, megsértik a kifizetés rendjét, vagy nem alátámasztott kötbérelengedés történik.

A vizsgálatokat kiterjesztették a gazdasági szereplők szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitásai meglétének és rendelkezésre állásának ellenőrzésére is, ami az alvállalkozókra és a külföldi kapacitásokra is vonatkozik.

250 szakember találkozott Budapesten

A konferenciát szervező Közbeszerzési Hatóság közleménényéből kiderült, a budapesti eseményt második alkalommal rendezték meg, 250 hazai és külföldi közbeszerzési szakember részvételével. A konferencián az Európai Bizottság több szakembere mellett előadást tartott Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia társszervezeteinek vezető képviselője is.

A magyarok rögtön a második helyre léptek

Idén először nyílt lehetősége a magyar befektetőknek, hogy éljenek a beruházás-ösztönzési rendszer lehetőségeivel. A magyarok éltek is ez eséllyel, és mind pénzügyi értékben, mind a projektek számában a második helyre kerültek a listán. Az első félévben kilenc közepes és nagy magyar vállalat összesen 254,23 millió euró beruházásról döntött a befektetés ösztönzési rendszeren keresztül, ez 1464 új munkahely létrejöttét jelenti.

A legtöbb befektetés, az összes pénzügyi forrás 56 százaléka Németországból érkezett. A harmadik legtöbb projektek amerikai cégek hozták az országba.

A Tesla még mindig célkeresztben

Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a nemzetközi befektetőket elsősorban az érdekli, hogy terveikhez adott-e a megfelelő munkaerő. Ennek biztosítását a magyar kormány felsőoktatási intézmények és ipari központok együttműködésének támogatásával, a duális képzés kiterjesztésével és a munkaerő mobilitás ösztönzésével segíti – tette hozzá.

A miniszter újságírói kérdésre elmondta: az amerikai Tesla cég akkor létesít majd Európában gyártóbázist, ha elegendő keresletet lát a terméke iránt. Kifejtette: a kormány folyamatosan kapcsolatban van az amerikai céggel, a Tesla alelnökével várhatóan ősszel találkoznak majd az USA-ban.

Egy tavalyi sajtóhír szerint a cég hamarosan elkezdi az olcsóbb elektromos autók tömeggyártását, ehhez Közép-Európában tervez gyártóüzemet létesíteni. Szlovákia mellett hazánk is versenyben van a beruházásért, ami óriási lökést adhatna az elektromos autózásnak.

Az idei volumen az elmúlt évekhez képest is kiugró érték lesz, miután a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint 2007 és 2016 között az éves értékek 1521 milliárd és 2394 milliárd forint között mozogtak.

Karakteresebb bírságolás és ellenőrzés

A tájékoztató a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési tevékenységére is kitért. Tavaly összesen 1046 jogorvoslati ügy volt, 75 százalékban állapítottak meg jogsértést. Az elnök elismerően jegyezte meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek mindössze a 17,7 százalékát támadták meg - ez 2015-ben még 31 százalék volt -, és a megtámadott ügyek 72 százalékban megnyerte a pert a szervezet.

Rigó Csaba elmondta, a hirdetmény nélküli tárgyalások törvényességi ellenőrzése 2016-ban erőteljesebb volt, miután az unió és a jogalkotó egyaránt ezt szorgalmazta. A vezető pozitívumként emelte ki, hogy 2016-ban a 5,9 százaléknyi hirdetmény nélküli eljárást leszámítva valamennyi eljárás hirdetménnyel indult.

A kiszabott bírságok 499 millió forintot tettek ki tavaly, a Döntőbizottság ezzel megötszörözte a korábbi értéket. "Ennek azonban nem az az oka, hogy több jogsértés lenne, hanem az, hogy karakteresebben működik a Döntőbizottság” - hívta fel a figyelmet az elnök. „Apróbb ügyekben méltányosságot gyakorol, alapelvi jogsérelmeknél, nagyobb veszélyeztetett értéknél vagy szándékosságnál viszont nagyobb összegek, akár 30-40 millió forint is kiszabásra kerültek.”

A beszámolón az elnök arra is beszélt, hogy új feladatkörként 2015 novembere óta a Közbeszerzési Hatóság rendszeresen végzi a szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzését. "Ez hozzájárult a bírság jelentős növekedéséhez, miután a kiszabott bírságok 24 százaléka adódott a szerződés ellenőrzése közben megállapított jogsértésből" - mutatott rá Rigó Csaba. Hozzátette, ebben a megközelítésben bírság nem csak az ajánlatkérőkre, hanem sok esetben az ajánlattevőkre is kiszabható.

Felhívta rá a figyelmet, az ellenőrzések kiterjednek az ajánlattevők által a szerződésben szerepeltett kapacitásokra is.

Új mobil alkalmazás és útmató segíti a közbeszerzések szereplőit

A pénteki sajtótájékoztatón az elnök a Közbeszerzési Hatóság megújult internetes portálját, valamint az ingyenes, új hírcsatornáját, a Napi Közbeszerzés mobil applikációt is bemutatta. Utóbbiban a napi közbeszerzési értesítő és a megjelent felhívások strukturáltan is gyorsan elérhetőek. Ugyanakkor az ellenőrzésekről, jogorvoslatokról, eltiltásokról, de a közbeszerzések összértékének aktuális állásáról is információk nyerhetők. Mindezek alakulásáról napi értesítő is beállítható. Rigó Csaba hozzátette, az ajánlattevőkre is gondoltak, az applikációban ugyanis jövő héttől elérhetővé válik a külföldi közbeszerzéseket elérhetővé tevő szolgáltatás.

Az elnök szavaiból kiderült, a mobilappot három hét alatt már 870-en letöltötték.

Az eseményen arról is szó esett, hogy a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács pénteken elfogadta

• a becsült érték számítása,
• a részekre bontás tilalma
• és a beszerzési igények mesterséges egyesítése

tárgyában készült új útmutatót is. Az eszköz segítséget nyújt a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek a beszerzési igények jogszerű megfogalmazásához, a magyarázatokat számos tipuspélda támasztja alá.

A tavalyinál több igénylésre, így magasabb folyósított összegre számítanak: várhatóan idén is a használtlakás-vásárláshoz kapcsolódó hitelkérelmek lesznek többségben, ugyanakkor az új lakások esetében is emelkedésre számítanak a magánépítések és az új társasházi projektek számának gyarapodásával.

A Takarékbank tájékoztatása szerint a takarékok és az FHB Bank fiókjaiban az első négy hónapban 1535 sikeres csok-igényt regisztráltak, több mint háromszor annyit, mint az előző év azonos időszakában. A folyósítás összege elérte az 5,2 milliárd forintot, ez a tavalyi első négy hónaphoz képest ötszörös összeg. A Takarék csoport tagjai az elmúlt két évben 8160 csok-kérelemre szerződtek 23,5 milliárd forint összegben, a csok iránt érdeklődő ügyfelek száma április végén elérte az 53 ezret.

A Takarékbank szerint az igénylések növekedését a tavaly ősszel módosított, kedvezőbb csok-feltételek mellett a lakáspiac dinamikus felfutása is húzza. Ha a jelenlegi ütem folytatódik, a tavalyihoz hasonló adatok várhatók a csoportban: legalább hatezer befogadott kérelem és 15-20 milliárd forintnyi folyósítás.

Az MKB Banknál tavaly április végéig 240 csok-igénylést fogadtak be, idén ugyanebben az időszakban pedig 370-et. A folyósítások összege a tavalyi első négy havi 214 millió forinttal szemben idén április végéig 937,5 millió forint volt (ez a korábban befogadott ügyleteket is tartalmazza). Az MKB az adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2016. február 10-i jogszabály-módosítások miatt tavaly sok kérelmet csak a módosítás után lehetett befogadni, és a folyósítások átfutási ideje is lényegesen hosszabb volt.

Az MKB Banknál 2017 első négy hónapjában 58,8 százalék használt lakásra, 12,5 százalék újépítésűre, 28,7 százalék építésre és bővítésre adott be csok-igénylést. A folyósítások összege várakozásaik szerint idén elérheti az 5 milliárd forintot.

A CIB Bank 2016 márciusa óta kínál csokot ügyfeleinek, idén a tavalyinál is nagyobb érdeklődést tapasztalnak a támogatás iránt. A banknál 52 százalék a használt lakás vásárláshoz, bővítéshez és 48 százalék az új lakáshoz csokot igénylők aránya. Eddig átlagosan 3,2 millió forint csok-támogatást vettek igénybe új és használt lakásra együttesen, kamattámogatott hitel nélkül. Az új lakás vásárláshoz, építéshez kapcsolódó csok-igénylők 26 százaléka igényelte a 10 millió forintos támogatást. Átlagosan 8,56 millió forint államilag támogatott hitelt vesznek fel az új lakás vásárláshoz, építéshez az ügyfelek, az utóbbihoz csokot igénylők 39 százaléka igényelte az áfavisszatérítést is. A CIB ugyancsak jelentős érdeklődésre számít továbbra is, főleg az új építésű lakások elkészültével, melyek idén és jövőre kerülnek átadásra.

Az OTP Bank idén a lakáspiac mintegy 20 százalékos növekedésére számít, ezen belül az új építésű lakások értékesítési arányának emelkedésére. Úgy látják, változatlanul komoly az érdeklődés az otthonteremtési támogatások iránt. Az ügyfelek többsége még a szükséges dokumentáció begyűjtésénél tart, a kérelmek számát korlátozhatja a piacon lévő új lakások viszonylag alacsony száma. A csok 2015. júliusi indulása óta az OTP 38,7 milliárd forint állami hozzájárulást utalt ki, ami több mint 15 ezer család között oszlik meg. A csokot igénybe vevő családok száma az OTP várakozásai szerint idén elérheti a több tízezret is. Eddig minden második támogatást és tízből hat kamattámogatott hitelt az OTP-ben vettek fel, ennek megfelelő piaci részesedésre számít a bank idén is.

Az OTP Banknál 76,5 százalék használt lakásra vett fel csok-ot, amit az építés követ 16 százalékkal, majd az új lakás vásárlás 6 százalékkal, míg bővítésre mindössze 1,5 százalék igényelte a támogatást.

Az államtitkár a program információs napján kifejtette: a kormány célja az volt, hogy a korábbi ciklussal ellentétben ne Budapesten, illetve különböző lobbiharcok alapján dőljön el, a regionális gazdaságfejlesztési forrásokból kinek mennyi forrás jut, és milyen beruházások valósulnak meg, hanem a legilletékesebbek, az érintett települések bevonásával határozzanak a célokról. Országosan 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek egyik részét a 22 megyei jogú város kapja, 800 milliárd forint pedig a megyék többi településének jut.

Csongrád megyében a kisebb települések számára rendelkezésre álló keret feléről megszülettek a döntések, így a támogatási szerződések megkötése, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása után elkezdődhet a kivitelezés. Bölcsőde-, óvodafelújítások, útépítések, ipari park bővítések indulhatnak el hamarosan. A következő időszak feladata, hogy a beruházások minél gyorsabban, hatékonyabban és átláthatóbban valósuljanak meg - hangsúlyozta Rákossy Balázs, hozzátéve, bízik abban, hogy a következő két, két és fél évben, 2019 végéig a tervezett fejlesztések elkészülnek.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 180 projektnek van már támogatása

A megyére eső 89,2 milliárd forintos forrásának harmadát már lekötötték, ebből az összegből több mint 180 projekt valósulhat meg – számoltak be a megyei közgyűlés vezetői csütörtökön Nyíregyházán. Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke elmondta, a benyújtott támogatási kérelmek első körében 30 milliárd forintot osztanak szét a nyertes projektötletek között. A 2020-ig rendelkezésre álló európai uniós pályázati forrásokból a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe jut a második legmagasabb támogatási összeg.

Az első körben nyertes projektek keretében iparipark-fejlesztésre 2,7 milliárd, helyi gazdaságfejlesztésre 1,2 milliárd, a turizmus élénkítésére 4,8 milliárd, óvodák és bölcsődék építésére vagy rekonstrukciójára 6,3 milliárd, a Zöld város programra 1,7 milliárd, környezetvédelmi fejlesztésekre pedig 5,6 milliárd forintot fordítanak.

Több mint 30 milliárd forintot kötöttek le Hajdú-Biharban

Hajdú-Bihar megyében első körben több mint 150 projekt összesen 30,11 milliárd forint támogatásban részesül - jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke Debrecenben. Tájékoztatása szerint a megyének 49,62 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésére TOP-forrásból, s a pénz 60,5 százalékáról döntött első körben a megyei önkormányzat és a döntéshozatalban irányító hatóságként részt vevő Nemzetgazdasági Minisztérium. A közgyűlési elnök arról is tájékoztatott, hogy a nyertes pályázók 30 napon belül támogatási szerződést kötnek az irányító hatósággal, és utána megkezdődhet a tervezés, illetve a kivitelezés.

Gazdaságfejlesztésre 7,1 milliárd, településfejlesztésre, belvízelvezetésre 9,18 milliárd, közlekedésfejlesztésre 7,85 milliárd, turizmusfejlesztésre 4,43 milliárd, foglalkoztatásra 4,12 milliárd, bölcsődei és óvodai fejlesztésekre 3,83 milliárd, egészségügyi és szociális beruházásokra 2,39 milliárd forintot fordíthat nyertes pályázatával csaknem hetven település.

A részleteket a megye országgyűlési képviselői ismertették a megyeházán több települési polgármester részvételével tartott tájékoztatón. Vitányi István (Fidesz), a bihari térség képviselője azt emelte ki, hogy minden pályázó településnek legalább egy pályázata a támogatottak között van. A mostani döntés értelmében 7,2 milliárd forint fejlesztési forrás áramlik csaknem negyven bihari településre. Ezekkel a fejlesztésekkel, illetve a más forrásokból megvalósuló M35-ös autópálya építésével, a 4-es út korszerűsítésével, valamint a Sáránd és Derecske közötti kerékpárút megépítésével az ország egyik leghátrányosabb helyzetű, bihari térsége „elérhető közelségbe kerül a megyeszékhelyhez, az országhoz, Európához” - mondta a képviselő.

Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő a települések közötti fejlesztéseket emelte ki: a mostani döntések alapján 1,2 milliárd forintból teljesen felújítják a Balmazújváros és Hajdúnánás közötti utat, 928 millióba kerül a Nyíradony és Nyírábrány, 580 millióba a Szerep és Sárrétudvari, továbbá 467 millió forintba a Biharnagybajom és Berettyóújfalu közötti útszakasz felújítása. A zöld városrész program keretében Vámospércsen 460 millió, Hajdúhadházon 290 millió, Nyíradonyban 200 millió forint értékű fejlesztés kezdődhet meg.

Bodó Sándor (Fidesz), a sárréti térség képviselője szerint az első sikeres TOP-pályázatok eredményeként a megye arányosan fejlődik. Térségéből példaként említette Ebest, ahol 490 millió forintot fordíthatnak ipari park fejlesztésre, további 300 milliót pedig óvodabővítésre. Szerep 30,5 millió forint helyi gazdaságfejlesztési forráshoz, Sárrétudvari pedig 55,7 millió forint óvodabővítési támogatáshoz jutott.

Zalában a TOP-források több mint felét kötötték le

A Zala megyében rendelkezésre álló 23,2 milliárd forintból több mint 12,3 milliárd forint forrást kötöttek le eddig azok a pályázatok, amelyek keretében ipari parki, óvodai, bölcsődei és turisztikai fejlesztéseket is megvalósítanak - közölte Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke.

Zalában elsősorban önkormányzati fejlesztéseket szolgáló pályázatokból eddig 139 kérelmet bíráltak el, 77 pályázó részesült támogatásban, összesen 9,9 milliárd forint értékben. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már korábban csaknem 1,5 milliárd forint forrást kapott a keretből, illetve csaknem egymilliárdot fordítottak a megyei foglalkoztatási paktum programjaira, ezekkel együtt tehát több mint 12,3 milliárd forintnyi forrást kötöttek le mostanáig. Várhatóan két héten belül további 88 pályázat sorsáról is döntenek, ezekre összesen 9,8 milliárd forintot használhatnak még fel. Valamivel több mint egymilliárd forint az a keret, amelyre még három nyitott pályázat keretében lehet további kérelmet benyújtani.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a zalai TOP-források miniszteri biztosa szerint első ütem elbírálása után a következő ütem pályázói számára is heteken belül döntés születik, így tehát nyárra a források több 90 százalékát sikerül lekötni. A keszthelyi központú választókörzetből példaként említette, hogy ipari park és logisztikai központ fejlesztésére, termelői piac kialakítására, számos orvosi rendelő, valamint óvoda és bölcsőde építésére vagy korszerűsítésére nyertek el pénzt a zalai TOP-keretből.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura-program miniszteri biztosaként beszélt arról, hogy Nagykanizsa térségében a helyben élők megmaradását és a helyi gazdaságfejlesztést, turisztikát is szolgáló pályázatokra került a hangsúly. A Mura térségében a vízi turizmus, valamint kerékpárutak, kiszolgáló létesítmények fejlesztésére is jutott pénz, de ipari park, óvoda, bölcsőde és termelői piaci kialakítására, felújítására is kaptak forrást a pályázók.

Vigh László, a zalai autóipari tesztpálya miniszteri biztosa Zalaegerszeg térségéből példaként említette, hogy nemcsak szociális és egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére nyertek el forrást a pályázók, hanem piac kialakítására, csapadékvíz-elvezető rendszer és kerékpárutak megvalósítására is biztosítanak támogatást.

A tárcavezető emlékeztetett: a tárca 2015-ben indította a programot 3 milliárd forinttal, akkor 14 nagyvállalat kapott vissza nem térítendő támogatást. Tavaly 35 céget támogattak, eközben az eredeti 15 milliárd forint keretet 25 milliárd forintra emelték. Az idén is nyitottak a keret növelésére az államháztartás helyzetének függvényében.

A program azokat a hazai nagyvállalatokat segíti, amelyek nem részesülhetnek uniós pályázati forrásból. A vissza nem térítendő támogatás feltétele, hogy a cég új munkahelyet teremtsen, és modern technológiát alkalmazzon, emelve az előállított termékek hozzáadott értékét, és javítva a piaci pozíciót. A program egyik példája az új gyermelyi tésztagyár megépítése, mely által a Gyermelyi Zrt. kapacitása megduplázódik. A 7,1 milliárd forintos beruházáshoz a vállalat 2,4 milliárdot kapott a nagyvállalati programban.

Varga Mihály egy korábbi nyilatkozatából kiderült, az eddigi két év alatt összesen 24,3 milliárd forintnyi támogatásra vállalt a tárca kötelezettséget. Ezekből összesen 60,2 milliárd forint összértékű nagyvállalati beruházás valósulhat meg.

A főváros lassított, a községek szárnyalnak

A KSH jelentés rámutat, a kiadott engedélyek (építésekhez viszonyított) nagy száma azt jelzi, hogy a növekvő lakásépítési kedvet csak lassan követik a megvalósuló lakásberuházások.

Érdekesség, hogy Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51,3 százalékkal kevesebb új lakás épült fel a tavalyi első negyedévhez képest. A kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen viszont több mint háromszorosára, 220,1 százalékkal nőtt a fővárosban.

A községekben ugyanakkor több mint két és félszer annyi új lakást adtak át, mint 2016 első negyedévében, a (nem megyei jogú) városokban 98, míg a megyei jogú városokban 52 százalékos a növekedés.

Főleg a családi házak indultak be

Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45 százalékról 59 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48 százalékról 34 százalékra esett vissza.    

A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése a CSOK és a kedvezményes lakásáfa előtti évekhez összességében viszonyítja az idei adatot. Ebből kiderül, 2013, 2014 és 2015 első negyedéveinek átlagához mérve több mint ötszörösére emelkedett a kiadott építési engedélyek száma 2017 elején. Az NGM hozzáteszi, 2017. január-februárban több mint 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben.

A két munkaerőpiaci szakértő cég adatai szerint a betanított munkát végző dolgozók a tavalyi első negyedévi 701 forint átlag órabére 21,8 százalékkal 854 forintra emelkedett.

Az órabérek között jelentős eltérés van régiók szerint, míg a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 770-800 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 910, míg Közép-Magyarországon 960 forint körül alakul.    

A legalacsonyabb végzettségűekért folyik a legnagyobb küzdelem

Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte: a fizikai órabérek növekedése csak részben köszönhető a minimálbér 15 százalékos idei emelésének. Egyre szélesebb körben jelent problémát a munkaerőhiány, ezért a munkáltatóknak a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban csak akkor van esélyük megszerezni, megtartani a fizikai dolgozókat, ha beszállnak a bérversenybe.

Különösen a legalacsonyabb végzettségűekért folyik most a küzdelem, amit az is mutat, hogy a betanított munkakörök átlagos órabére az egy évvel korábbi 14 százalék helyett már csak kevesebb mint 10 százalékkal marad el a szakmunkásokétól.

A középvezetők béradatait vizsgálva ugyanakkor 2016 első negyedévéhez képest átlagosan 3,7 százalék, az év elejéhez viszonyítva 1,2 százalékos növekedés mutatkozott. A középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme az elmúlt évben jelentősen elmaradt az alacsonyabb besorolású fizikai munkavállalókétól, gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozott.

Mint mondta, a különböző városok esetében más-mást jelent az okossá válás. Alapvetően a városok döntik el, hogy pontosan mit és hogyan fejlesztenek, milyen smart megoldásokra van szükségük. Bár a kormány kialakít egy álláspontot ezzel kapcsolatban, alapvetően a feladata egy keretjogszabály létrehozása, amely tartalmazza, hogy egy város hogyan válhat okos várossá, illetve erre milyen finanszírozási lehetőségei vannak, valamint biztosítja a megfelelő megközelíthetőséget és a telekommunikációs csatornákat.

Ez azt jelenti, hogy a 23 megyei jogú várost bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve ezért kerül kiépítésre a szélessávú internet országszerte, melynek köszönhetően 2018 végéig minden háztartás számára adott lesz a lehetőség, hogy csatlakozzon a szélessávú internethez – hangsúlyozta a miniszter-helyettes.

A közelmúltban Szegeddel és Salgótarjánnal kötött megállapodások után már csak a Győrrel és Hódmezővásárhellyel kötendő szerződés hiányzik, előbbivel holnap írja alá a miniszterelnök a megállapodást, utóbbival pedig májusban.

Hogyan határozza meg saját okosságát egy város?

Alföldi György, a BME Urbanisztika Tanszékének egyetemi docense a konferencián elmondta, hogy a megyei jogú városok nagy erőkkel próbálják a smart programokat összerakni, és vizsgálják, hogyan tudják ezt beilleszteni egyéb városfejlesztési terveikbe. A szakember véleménye szerint ha egy megyei jogú város eddig nem gondolkodott smart city fejlesztéseken, akkor szinte már el is késett. Most már mindenkinek el kell kezdenie ennek a beépítését.

Az okos városság nem csak az okos kütyüket jelenti, hanem azt is, hogy a városban és polgáraiban megvan a képesség ezek használatára.

Alföldi György felhívta a figyelmet arra is, hogy hatalmas a szakadék az ország különböző részei között, ezért szintén szükség van az elmaradottabb térségekben élő emberek képességének fejlesztésére.

Garamvölgyi Balázs vezető tőkepiaci tanácsadó véleménye szerint Kecskemét nagyon jól áll a smart city megoldásokban: egy korábban körülbelül 200 projektet tartalmazó lista szűkítése után kerültek kiválasztásra a megvalósítani tervezett beruházások. A vizsgálat során azt nézték meg, hogy a nagyon jó ötletek közül melyek térülnek meg gazdaságilag is. Végül olyan projektek kerültek előtérbe, melyek a lakosságnövekedést is szolgálják.

Szegeden az elektromos alapú közlekedésre helyezték a hangsúlyt, Miskolcon a biztonságosabb város megteremtése a cél, míg például Győrben, melynek egyébként is nagyon jelentős bevételei vannak, az élhető város létrehozása a fontos.

A jogszabály szerint az egyszerű bejelentés akkor lehetséges 300 négyzetmétert meghaladó épület esetén, ha az építkezést saját lakhatás biztosítása céljából végzik és az így elkészült új lakóépületben egy lakás van.

Öt évig nem változtatható a rendeltetése

Bizottsági kezdeményezésre került bele a törvénybe, hogy a megépültét követő 5 éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni.

Bővültek az egyszerű bejelentésnél a jogszerűtlen építkezés esetei, így annak fog számítani az, ha valaki a 300 négyzetmétert meghaladó lakóépület nem saját lakhatása biztosítására építi, bővíti. 

Változik a díj szabályozása

A jogszabály szerint az építésfelügyeleti hatóság által folytatott jókarbantartási eljárás - már a folyamatban lévő eljárásokat is ideértve -, átkerül a járási hivatalok építésügyi hatóságához.    

Kikerült a törvényből az igazgatási díjak mértékét tartalmazó melléklet, ezt a díjat akkor kell fizetni, amikor az egyszerű bejelentéssel megépített lakóépület meglétét igazoló hatósági bizonyítvány kiadják. A díj mértékét miniszteri rendelet fogja szabályozni.

Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken azt mondta, a gazdasági növekedés mellett elsősorban a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetése és az alacsony kamatkörnyezet miatti könnyebb hitelfelvétel játszott szerepet a változásban.

A helyettes államtitkár szerint az építési engedélyekre vonatkozó adatok alapján a dinamikus növekedés az idén is folytatódik: tavaly a GDP 0,2 százalékát adta a lakásépítés, 2017-ben viszont ennél jelentősebb arányban támogatja majd a GDP növekedését.

A GKI felmérése szerint a fővárosi, megyei jogú városi, és egyéb kategóriákban egyaránt emelkedtek a lakásépítések. Ez alapján elmondható, hogy Magyarországon utoljára a válság előtt volt ilyen magas a lakásépítési vagy -vásárlási szándék.

A támogatás részben vagy egészben visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában nyújtható. A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés szempontjai: a munkaerőpiac helyi jellemzői, a térség foglalkoztatási helyzete, a munkásszállás építésének várható hatása.

Saját forrás és rugalmasság is szükséges

Az igénylőknek a beruházási költségek legalább 40 százalékát saját forrásból kell biztosítani, és rendelkezniük kell a megfelelő tervekkel. Ugyanakkor kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a fedezet különbözetét pótolják, vagy a beruházás tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozzák.

A támogatás keretében nem számolható el az ingatlan, földterület vásárlása, bérleti díjak, lízingköltségek, gépjárművek bekerülési értéke. Ugyanakkor elszámolhatók a munkásszállás építési és felújítási költségei, illetve a beruházás célját szolgáló tárgyi eszközök.

A március 1-től hatályos döntés hátterében az áll, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta mért legnagyobb foglalkoztatottság és legalacsonyabb munkanélküliségi ráta alakult ki, és jelentős munkaerőhiány keletkezett több ágazatban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter január végén úgy nyilatkozott, a következő hónapokban további munkaerő-mobilitást segítő intézkedések lépnek életbe a szükséges munkaerő biztosítása, illetve a regionális különbségek csökkentése érdekében. A tervek között a bejárási költségek további csökkentése és a szálláshelyek költségeinek kedvezményes elszámolása is szerepel.

Tavaly 71 beruházási projekt esetében született pozitív döntés, ezek eredményeként több mint 3,243 milliárd euró, azaz mintegy 1002 milliárd forint értékű külföldi működőtőke (FDI) érkezett Magyarországra, és 17 647 új munkahely jön létre. A projektek száma 6 százalékkal, a befektetési volumen 131 százalékkal, a létrejött munkahelyek száma 36 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
 

Sokat nyomott a latba a Samsung és a Lego fejlesztése

A legtöbb projekt Németországból (15), az Amerikai Egyesült Államokból (14), illetve Nagy-Britanniából és Svájcból (6-6) érkezett, de a magyar vállalatok is 7 pozitív döntésben voltak érintettek - ismertette a HIPA elnöke. A többi értéket tekintve is Németország a domináns (a befektetett összeg 52, és az összes munkahely 32 százaléka), míg a második mindkét szempontból az Egyesült Államok (rendre 12,3, és 19 százalék). A beruházási értéket figyelembe véve a harmadik legnagyobb beruházó Dél-Korea lett a gödi Samsung beruházásnak köszönhetően, Dánia pedig a nyíregyházi LEGO bővítés eredményeként a harmadik legtöbb munkahelyet létesítő ország.

Az ágazatok közül 2016-ban is a járműipar dominált: 25 beruházási projekt, a teljes befektetett összeg 66 százaléka, valamint az újonnan létrejött munkahelyek 44 százaléka ebbe a szektorba érkezett. Továbbra is erős az üzleti szolgáltató szektor (SSC) 12 projekttel és majdnem 2500 új, magas hozzáadott értékű munkahellyel, de az élelmiszeripar (8 projekt, 1432 munkahely) is megtartotta harmadik helyét. A beruházás nagysága alapján több mint 341 millió eurós értékkel a második az elektronikai ágazat, míg az élelmiszeripar közel 258 millió euróval ezúttal is a harmadik.    

Leginkább az beruház, aki már korábban megvetette a lábát

Ésik Róbert kiemelte, hogy a tavaly sikeresen végigtárgyalt 71 projektből 55 Magyarországon már letelepedett vállalatok bővítésére, kapacitásainak fejlesztésére irányult. Az újra befektetők aránya tavaly a 2015-ös 68-ról közel 77 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a már itt lévő vállalatok jól érzik magukat Magyarországon. Pozitívumként értékelte azt is, hogy 2016-ban a projektek 56 (2015-ben 43) százaléka a fejlődő régiókba ment.

Kitért arra is, hogy a V4-országok versenytárs ügynökségei által eddig publikált eredmények alapján 2016-ban a HIPA zárta a legsikeresebb évet a projektek száma, a beruházási volumen és a létrejövő munkahelyek száma alapján is.     

A munkahelyteremtés helyett immár technológia a legfőbb kritérium

Az idei célokról elmondta: a HIPA a magasabb hozzáadott értéket előállító, technológia-intenzív beruházásokat kívánja Magyarországra vonzani. Újdonság, hogy az ügynökség 2017 januárjától k+f jogcímen támogathat projekteket Budapesten és vidéken. Technológiaintenzív beruházásokat támogat, ami azt jelenti, a támogatás odaítélésénél már nem követelmény, hogy új munkahelyeket teremtsenek, elég a meglévők megtartása, de emellett jelentős, 30 millió eurós, vagyis 10 milliárd forintos technológiai fejlesztést kell végrehajtani, amelynek eredményeként nő a vállalat termelékenysége, hatékonysága, és ez az árbevételben és a bérekben is tükröződik.

A nemzetgazdasági tárcával dolgoznak azon is, hogy a HIPA a képzéshez is támogatást tudjon nyújtani 2 millió euróig, a képzési költség maximum 50 százalékáig.    

A HIPA elnöke szerint a befektetők számára komoly vonzerőt jelent az egységesen 9 százalékra csökkentett társasági nyereségadókulcs, ami a legalacsonyabb az EU országok között, ahogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése is komoly versenyelőny lehet.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család-, ifjúság-, és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára ismertette, hogy az összes csok-támogatás csaknem 60 százalékával, 51 milliárd forinttal az új lakást építő vagy vásárló családokat segítették. A támogatásoknak csaknem felét nagycsaládosok kapták, vagy azok, akik vállalták, hogy legalább három gyereket nevelnek. További 5 ezer családnak tudtak 22 milliárd forint értékben áfa-visszatérítést adni.

Az államtitkár arra is felhívta fel a figyelmet, hogy idén a tavalyihoz képest mintegy 30 százalékkal nagyobb forrást, 211 milliárd biztosítottak az otthonteremtési programra.

Idén indul el az az 5 éves program, amelynek révén minden magyar kereskedelmi szálláshely egy fokozatot, egy csillagot javíthat a jelenlegi besorolásán. A turizmus fejlesztésének új iránya egyebek mellett a minőségi szolgáltatások fejlesztése, valamint, hogy a jelenleg túlnyomó részt Budapestre és a Balatonra koncentrálódó turizmusból a jövőben a vidék Magyarországa is vegye ki a részét - tette hozzá.

Az MTÜ vezérigazgató-helyettese a tavalyi forgalmi adatokról elmondta: 2016 első tizenegy hónapjában a külföldi és a belföldi vendégek 26 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Ez a szám meghaladta az előző év azonos időszakának adatait.

Erősödő exportképesség és beszállítói pozíció

A program azokat a hazai nagyvállalatokat segíti, amelyek nem részesülhetnek uniós pályázati forrásból. A tárcavezető nemzetgazdasági érdeknek nevezte, hogy ezek a cégek ne kerüljenek hátrányba.

A vissza nem térítendő támogatás feltétele, hogy a cég új munkahelyet teremtsen, és modern technológiát alkalmazzon. A program 2015-ben indult 3 milliárd forinttal, míg tavaly megötszörözve a keretet 15 milliárd forinttal támogatták a hazai nagyvállalatok kapacitásbővítő és munkahelyteremtő beruházásait. Ezt utólag 3 milliárddal megemelték a növekvő beruházási hajlandóság miatt.

Az érintett vállalatok legtöbbje új, innovatív, sok esetben a világ élvonalába tartozó technológiát vezetett be, jelentősen emelve ezzel az általuk előállított termékek hozzáadott értékét. Az új technológiák közül némelyik egész Közép-Kelet-Európában egyedülálló, ezért ezekkel a fejlesztésekkel a cégek erősíteni tudták beszállítói pozíciójukat, illetve exportképességüket.

Minden megyében volt bekapcsolódó vállalat

2016. december végéig 35 támogatási döntés született, a több éven áthúzódó projekteket is figyelembe véve 24,3 milliárd forintnyi támogatásra vállalt a tárca kötelezettséget. Ezzel 60,2 milliárd forint összértékű nagyvállalati beruházás valósulhat meg.

„A forráskihelyezés kiegyenlítettségét mutatja, hogy minden megyében akadt olyan cég, melynek beruházását támogatásra érdemesnek találtuk a feldolgozóipar szinte minden ágában” – fogalmazott Varga Mihály.

Ilyen lakás-korösszetételű települések alkotják a Dunántúl közép-nyugati és déli, valamint az Alföld déli területeit, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részét és a Közép-Tisza-vidéket is. A jellemzően kis lélekszámú, aprófalvas térségek mellett megyei jogú városok is említhetők, például műemlékekben második leggazdagabb városunk, Sopron (a lakások 24%-a épült 1946 előtt), illetve Hódmezővásárhely (27,4%).

A háborút megelőző építészeti örökség Budapest műemléki környezetű V., VI. és VII. kerületeiben a legmeghatározóbb, ahol az 1946 előtti lakások aránya 90% körüli.

Az 1946-1960 közötti újjáépítési periódus településeink egyötödének épületállományában eredményezett máig tartó relatív többséget. Az ekkor zajló lakásépítések főként a nehéziparosítás, illetve a szénhidrogén- és szénbányászat kiemelt helyszíneihez kötődtek. Jól látható ez Heves, Nógrád és Zala megye egyes térségeiben, de ide sorolható tradicionális bányászvárosaink közül például Komló (a lakások 36,9%-a épült 1946 és 1960 között), Oroszlány (29,3%) vagy Várpalota (28,3%).

A Kádár-kockák és panelek az 1960-as és 70-es években szaporodtak el

Az 1961-től az 1970-es évek közepéig tartó első lakásépítési programnak 1 millió új lakás volt a célja. Az állam által kiosztott összkomfortos, egy- vagy többemeletes (gyakran „Kádár-kockaként” emlegetett) családi házak lényegesen vonzóbb életfeltételeket kínáltak, mint az idősebb korú, elavult technológiával épült és megrongálódott lakásállomány. Az 1961-1970 közötti évtized építkezései a mai napig településeink kb. 8%-án meghatározók, különösen Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes térségeiben.

Az 1960-as évek közepén induló panelprogram során jöttek létre megyeszékhelyeink lakótelepei, például Székesfehérváron (a lakások 33,8%-a épült ekkor), Miskolcon (31,8%), Tatabányán (31,5%) vagy Szolnokon (30,3%). A statisztikai kategóriaként rendelkezésre álló 1971-1980 közötti időszak a Tiszántúl városainak, falvainak jelentős részén, valamint a főváros több külső kerületében is nyomot hagyott, például Újpalotán (42,4%), Óbudán (36,1%), Kőbányán (31,9%) és Csepelen (30,2%).

1981 és 2000 között épült a legkevesebb lakás

Az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig tartó második lakásépítési program keretében újabb 700 ezer lakás épült országszerte, ám az 1981-1990 közötti évtized országosan kevésbé tűnik dominánsnak: relatív többsége településeink 4%-ára jellemző. A nagyobb városok közül például Hajdúböszörmény (21,8%) és Budaörs (21,3%) tartozik ide, míg Budapesten a IV. kerület (31,9%) és a XVII. kerület (28,9%).

A rendszerváltást követő évtized lakásépítési szempontból nem tűnik meghatározónak, településeink alig 0,4%-a tartozik ebbe a kategóriába, amelyek elszórtan helyezkednek el az országban.

Az ezredforduló után újra fellendült a lakásépítési kedv

Látványos mintázatot rajzolnak ki azok a települések, ahol a lakásállomány leggyakoribb építési időszaka 2001-2014 közé esett. Ez jellemző többek között a budapesti, a debreceni vagy a szombathelyi agglomerációra, de a balatoni régió egyes településeire is. Hasonlóan fiatal arculatú térségként jelennek meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azon települései, amelyek újjáépítése a felső-tiszai árvíz pusztítása miatt vált szükségessé a 2000-es évek elején.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint bizakodásra ad okot, hogy az új lakásokra kiadott engedélyek száma idén az első kilenc hónapban meghaladta a 21 ezret, ami két és félszerese az egy évvel korábbinak. Ezen a téren a következő két évben lesz az igazán látványos a bővülés, a 2015-ben és 2016-ban megkezdett, valamint a következő hónapokban induló beruházások eredményeként 2018 végéig legalább 15-20 ezer új lakás megjelenésével lehet számolni a piacon.

A szakértő közölte, hogy a lakásátadási hullámok következtében 2017-ben és 2018-ban a tervezőasztal mellől értékesített új lakások aránya egyre inkább csökkenni fog. A várható élénkülésben pedig a csok egyre fontosabb szerepet játszhat.

Vidéken éppen fele annyiért lehet használt lakást vásárolni

Az elemzésből az is kiderült, hogy egy év alatt 20 százalékkal, 456 ezer forintra nőtt a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára. A fővárosi téglalakások négyzetméterára 19 százalékkal 499 ezer forintra, a budapesti panellakásoké pedig 16 százalékkal 334 ezer forintra emelkedett.

A megyei jogú városokban 19 százalékkal 228 ezer forintra (ez pontosan a fele a 456 ezres fővárosi átlagnak) emelkedett a használt lakások négyzetméterára.

Nem a csok, hanem az airbnb hajtotta felfele az árakat

Balogh László szerint a használt lakások áraira nem volt jelentős hatással a csok, ugyanakkor az igénylők könnyebben tudták finanszírozni a piaci áremelkedésből adódó többletet. Jövőre azonban változhat a helyzet, mert piacra kerül az elkészült új lakások első hulláma, így azok nagyobb arányt képviselhetnek a támogatási rendszeren belül.

Balogh László elmondta, hogy a drágulásban fontos szerepet játszott a lakáshotelek elterjedése 2016-ban is. A legfelkapottabb kerületekben a befektetési céllal vásárlók hajtották felfelé az árakat, így aki magának keresett lakást, kénytelen volt magasabb árat fizetni. Az úgynevezett airbnb rendszerben lakáshotelként hasznosított lakóingatlanok 2015 után 2016-ban is jelentős - éves szinten akár 5-10 százalékos - hozamokat produkáltak a tulajdonosoknak.

Ugyanakkor egy másik ingatlaniroda az airbnb megtorpanását jelezte előre, a fékező okokról ebben a cikkben írt a pestpilis.hu.

Nyáron leállt, ősszel újra bepörgött a piac

Balogh László szerint 2015-ben nagyon látványos volt az élénkülés, ami áthúzódott az idei évre is, de 2016-ban kiegyensúlyozottabbá vált a piac. A szakértő szerint erre utal, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránti érdeklődés, valamint a 2015-ből megmaradt piaci lendület miatt a kereslet, a kínálat és az árszint egyaránt emelkedett, ám június második felében visszafogottabbá vált a piac. Ekkor a kereslet némileg csökkent, és a kínálati árak emelkedése is megállt, míg augusztusban és ősszel újra lendületet kapott a lakáspiac, főleg a használtaké - fejtette ki.

A szakember szerint a használt lakások piacán még lehet növekedés a jövőben: 2016-ban ugyanis körülbelül 150 ezer adásvétellel lehet számolni, ami elmarad a válság előtti 170 ezer feletti csúcsértékektől. Az ingatlan.com adataiból az is kiderült, a magánszemélyek több mint dupla annyi lakóingatlant hirdettek meg eladásra idén mint 2015-ben, tehát a kínálat számottevően nőtt.

Egyre többen gondolkodnak a komplex lakásmegoldási lehetőségekben és igénylik a többi állami támogatási formát is (lakás-takarékpénztár, kamattámogatott lakáshitel, lakáshitel cafeteria). Az első háromnegyedévben a kiadott új lakásépítési engedélyek száma országosan majdnem két és félszeresére nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az idei igénylések közel felénél 2 gyermekre kérték a támogatást a szülők, második helyen 31 százalékkal a 3 gyerekes családok állnak. Új lakás esetén a családok 66 százaléka 3 gyermek után igényli a csokot, ez az összes igényt beadók 17 százaléka. Többségük, 87 százalékuk a 10 milliós csok mellé a 10 milliós kedvező kamatozású támogatott hitelt is igénybe veszi.

Az Ersténél új lakás vásárlása miatt igényelték a legtöbb csokot

Az Erste Bank várakozása szerint a lakáspiacot élénkítő intézkedések, a csok, az alacsony kamatkörnyezet, ingatlanpiaci beruházások a jövőben is kedvező környezetet fognak teremteni. A banknál az év első felében a használt lakás vásárlás utáni igény volt kiemelkedő, de összességében elmondható, hogy a folyósítások zöme új vásárlásokhoz történt 2016-ban.

Az MKB Bank 2017-ben számottevő növekedésre számít, várhatóan tovább bővül az új lakások vásárlása és építkezés, és nem kizártak újabb kormányzati intézkedések sem. A banknál a csokot 57 százalékban használt lakáshoz igényelték, új lakás vásárlására 10 százalék, építésre 33 százalék kérelmezte, összesen 7,8 milliárd forint értékben.

A legtöbb igénylő kétgyerekes az UniCreditnél

Az UniCredit Bank tapasztalata szerint megnőtt az építési célú támogatások száma az év elejéhez képest, jelenleg meghaladja a 25 százalékot, ám az ügyfelek többsége továbbra is használt lakás vásárláshoz igényli a támogatást. A banknál használt lakásnál jellemzően a két gyermekesek kérik a nekik járó 1,43 millió forintot, míg az új lakások esetében is a kétgyermekes ügyfelek vannak többségben, akik a 2,6 millió forintos összeget igénylik.

A K&H Bank arról írt, egyelőre nincs elég új lakás a piacon, ezért továbbra is marginális az új lakásokra igényelt hitelek aránya. A jövőben azonban egyre több új lakás kerülhet piacra, ami a hitelezési arányokon is látszódni fog. A csok indulása óta 7,3 milliárd forint támogatást igényeltek az érintettek, kiegészítésképpen pedig további 15,2 milliárd forint összegben folyamodtak hitelért. Az első tíz hónapban 6,5 százalékkal, több mint 9500-ra nőtt a lakáshitel-igénylők száma.

Takarékbank: minden jel tovább növekvő csok keresletre mutat

A Takarékbank is az igénylések számának további emelkedésére számít, mivel a folyamatosan megvalósuló lakásprojektek, az elkészült új lakások, illetve a megüresedő használt lakások új csok keresletet generálnak. Novemberben is nagyobb ütemben nőtt az új lakásra vonatkozó befogadott kérelmek száma a használt lakásokéhoz képest. A múlt hónapban 17 százalékkal nőtt az igénylések száma, összegük 15 százalékkal haladta meg a korábbit az új lakásoknál, míg a használt lakás vásárlására és bővítésre benyújtott igénylések száma 12 százalékkal, összegük 11 százalékkal nőtt.

Új lakás vásárlására és építésére november végéig 1917 kérelmet fogadtak be a szövetkezeti hitelintézetek, mintegy 12,7 milliárd forint összegben. Így az eddig beérkezett igénylések szám szerint több mint 33 százaléka, összegszerűen több mint 66 százaléka vonatkozott új lakásra. Használt lakás vásárlására, illetve bővítésre 3821 csok-igénylést fogadtak be a takarékok, 6,3 milliárd forint összegben.

A Budapest Bank főleg a 10 plusz 10 millió forintos konstrukcióban vár felfutást 2017-ben.

Hornung Ágnes, az Origónak adott interjújában elmondta, a november 30-ai állapot szerint hozzávetőleg 71 milliárd forint értékű támogatásra adták már be az igényt. Az NGM államtitkára hozzátette, a három- vagy többgyermekes, új lakást vásárló vagy építtető kérelmezők háromnegyede, 3353 család kölcsönt is igényelt a vissza nem térítendő támogatás mellé, összesen 28,8 milliárd forint értékben.

Az államtitkár szerint az újlakás-építések élénkülését mutatja, hogy a kiadott építési engedélyek száma két és félszerese az egy évvel korábbinak. "A felfutás elkezdődött, és azzal, hogy beindulnak a lakásépítések, a csok-igénylések száma is várhatóan nőni fog és beindul a pozitív spirál" - fogalmazott. 

Hornung Ágnes beszélt arról is, hogy a készpénzhasználat visszaszorítását szolgáló 2,4 milliárdos POS-programban, amely 80 ezer forint támogatást nyújt terminálonként, mintegy 30 ezer bankkártya-elfogadóhely létrehozása várható. A készpénz mennyisége Magyarországon a GDP mintegy 13 százaléka, míg az EU átlag 8, a visegrádi országoké 10 százalék.

Az Év Irodája versenyen már természetes, hogy mindenki versenyképes munkahelyet akar teremteni az alkalmazottainak, idén pedig előtérbe került a well-being és a munkáltatói márkaépítés. Egyre fontosabbá válik, hogy a munkatársak otthonosan érezzék magukat az irodai környezetben, hiszen jó hangulatban a munka is eredményesebb lesz, az elégedett munkavállaló pedig jó hatással van a cég hírnevére. Mindemellett idén is nagy szerepe van az irodadizájnnak, az egyedi megjelenésnek és a praktikus megoldásoknak. A belsőépítészek és a tervezők most is kitettek magukért, a képeket végignézve káprázatos irodabelsőkkel és különleges arculatokkal találkozhatunk.

Döntse el ön, melyik legyen az év irodája!

December 13-ával elindult a közönségszavazás, hiszen a verseny összes kategóriájában több lépcsőben bírálják el a nevezőket. A közönségszavazás után egy független, a kategóriáknak megfelelő szakemberekből álló zsűri értékeli a beérkezett pályázatokat. A végső sorrend a nevezőktől bekért további pályázati anyagok és a személyes bejárások után alakul ki. A verseny fénypontja pedig a Várkert Bazárban 2017. február 2-án megrendezésre kerülő VII. Díjátadó Gála.

Az idei pályázókat a verseny weboldalán lehet megtekinteni, és ott adhatja le voksát kedvenc irodájára egészen 2017. január 16-ig.

A verseny kategóriái 2016-ban a következők:

• Az Év Irodája
• Az Év Coworking Irodája (Új kategória)
• Az Év Irodaháza Bérlői Díj
• Az Év Új Ingatlanfejlesztése
• Az Év Tervezett Projektje
• Az Év Legzöldebb Projektje
• Az Év Üzemeltető Cége
• Az Év Property Management Cége
• Az Év Ingatlanpiaci Személyisége

A beruházás során kétszer két sávban, 18,5 kilométer hosszúságban épül meg az M25-ös autóút. A mezőkövesdi kapcsolatot biztosító csomópont megvalósíthatósága érdekében elkészül a 2502 jelű, Mezőkövesd-Andornaktálya összekötő út Andornaktálya községet elkerülő szakaszának új nyomvonala, valamint az Eger belterületén lévő 252 számú főút rekonstrukciója. Továbbá 490 méter hosszúságban párhuzamos kerékpárút is épül ugyanitt.

A legerősebb felvételi kedvet az építőiparból jelentették, ahol a mutató értéke elérte a plusz 26 százalékot, valamint jelentős bővülés várható a kereskedelemben is. Változatlanul jók a kilátások a gyártás, raktározás és kommunikáció, valamint a vendéglátás területén, mindkét szektor plusz 21 százalékos mutatóval rendelkezik.

A legkevésbé optimista várakozásokat a köz- és szociális szférából (9 százalék), a mezőgazdaság, vadászat erdészet és halászat (10 százalék) területéről és a közüzemi szolgáltatások (3 százalék) szektorából jelezték.    

Összeségében enyhe emelkedés

A munkaadók munkaerő felvételi kedve az előző negyedévhez viszonyítva kilenc szektorból hétben emelkedett. A legnagyobb mértékben, 17 százalékponttal az építőiparban, míg 12 százalékponttal a kereskedelemben.

Összességében a magyar munkaadók 19 százaléka létszámbővítést, 4 százalékuk elbocsátást tervez, 73 százalékuk viszont semmiféle változtatásra nem készül 2017 első negyedévében. Az is kiderült, a felvételi szándék összességében enyhén emelkedett az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest.

Erősödik a verseny a munkavállalókért

A közlemény idézi Horváth Miklóst, a ManpowerGroup magyarországi marketing vezetőjét, aki kifejtette: az építőiparban és a kereskedelemben a legjelentősebb a munkaerő felvételi kedv a vállalkozók körében, amely az iparágakat sújtó munkaerő hiányból adódik. „Mindez az érintett szektorokban továbbra is a versenyképességet veszélyezteti, és a cégek a munkavállalókat egymástól próbálják elcsábítani” - tette hozzá.

Észak-Alföldön és a nagyvállalkozásoknál lesz a legnagyobb a bővítés

A területi összehasonlításban a munkaerő felvételi kedvet tekintve a következő három hónapban a legnagyobb mértékű bővülést az észak-alföldi régióban várják 22 százalékos értékű mutatóval, ahol az előző negyedévhez képest 21 százalékpontos növekedés történt. A legkisebb mértékű bővülésre a közép-magyarországi régióban számítanak a munkáltatók 8 százalékkal.    

A méret szerinti vizsgálatból az derült ki, hogy mindegyik kategóriában létszám bővülésre számítanak a munkaadók: a legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál (plusz 22 százalék), a legkisebb mértékben (plusz 14 százalék) pedig a mikro vállalkozásoknál.

A hiteleket többek között

• infokommunikációs fejlesztésekre,
• energiahatékonysági beruházásokra,
• kapacitásbővítésre,
• vagy élelmiszeripari komplex beruházásokra lehet igényelni.

A vállalkozások országszerte, 442 MFB Ponton igényelhetik a forrásokat, melyekre a fedezetet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) adja.

A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár (mely eltérő a különböző fajtájú beruházásoknál) alatti szerződésekre is.

Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték. Az ajánlatkérőnek eljárásaiban az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatnia kell. A törvény kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzés lehetőségét.

Építési beruházásoknál azt is meghatározták, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát.

Változnak az értékhatárok

A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén megszűnt. Emellett 18-ról 15 millió forintra csökkent az az értékhatár, amely felett az áru- és szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni.

Ugyanakkor 25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az az összeghatár, ami felett szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás-megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.

A törvény indoklásában jelezték, a jövő évi költségvetés módosításával emelkednek a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra.

Szigorodik a hirdetmény nélküli eljárás feltétele

Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. Ha az ajánlatkérő műszaki-technikai sajátosságok miatt dönt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt közzétenni. A hirdetmény megismerésével a piac szereplői akár jogorvoslati eljárást is kezdeményezhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy jogszerűtlen a verseny kizárása - áll az indoklásban.

A törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a kormány felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

Közbeszerzésből kizáró okká vált a súlyos szerződésszegés

Változott a támogatás fogalma is, annak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózónak a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

Új, a közbeszerzésből kizáró okot is meghatároztak: az eljárásban kilencven napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést.

Mostantól az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, illetve két részvételi jelentkezést. Ez a szabály nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra.

Változik az illetmény és a létszám a hatóságnál

19-ről 13-ra csökkentették a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjainak létszámát, valamint hatról tízre növelték a tanács üléseinek éves minimális számát.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke eddig a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre volt jogosult. Most rendelkeztek arról, hogy illetménye a megelőző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének fizetése is változik: helyettes államtitkári fizetés helyett államtitkárira jogosult.

Hogy hogyan jutottunk el idáig? Az LG által szervezett sajtótájékoztatón Nagy Sándor József, az LG Electronics Magyar Kft. légkondicionáló és energetikai megoldások üzletágának értékesítési vezetője bemutatta a klímák piacára jellemző trendeket, melyek segítenek megérteni a folyamatot.

Már régóta alapvető komfortelem a légkondi, és egyre melegebb van

2012-ben a klímapiac globális mérete 98 milliárd dollár volt, 2018-ra azonban már 170 milliárd dollár körülire becsülik az összértékét. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 10 százalékos növekedési rátával bír, ami három tényezőnek köszönhető elsősorban.

• A globális felmelegedés, ami egyaránt kihat az ipari és a lakossági szegmensre.
• Mivel már körülbelül 50 éve használnak légkondicionálást az emberek a mindennapi életben is, rengeteg berendezés cserére szorul.
• Mára általános igény a berendezések energiatakarékosabbá tétele. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy 5-10 évvel ezelőtthöz képest – egy gyártó termékein belüli összehasonlítás esetében is – 30-50 százalékos hatékonyságnövekedést figyelhetünk meg, ekkora lépés történt környezetbarát irányba.

A fenti három indok miatt óriási tehát az igény az innovációra, az egyre hatékonyabb klímák kifejlesztésére, s azok elérhetővé tételére minél szélesebb körben.

Az említett átlag 10 százalékos piaci növekedési ráta ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben tevődik össze a különböző termékekből. A tradicionális „vizes”, azaz folyadékhűtős rendszerek esetében 5-6%-os, míg a modernebb, direkt elpárologtatós rendszereknél 15%-os a növekedés (ide tartozik a Multi V 5 is). Amíg 2000-ben még a folyadékhűtős rendszerek tették ki a világon eladott klímarendszerek 80 százalékát, a tavalyi évre az arány kiegyenlítődött, jövőre pedig valószínűsíthető, hogy többségbe kerülnek majd a direkt elpárologtatós rendszerek. Magyarországra mindez még nem teljesen igaz, mi 3-5 éves lemaradásban vagyunk.

Az épületépítés magyarországi növekedésének a klímapiacon is örülnek

Az építőipar teljesítménye egy negyedik olyan tényező, ami természetesen szintén jelentősen befolyásolja a klímapiacot. Bár Magyarországon abszolútértékben az iparág még elmarad a korábban megszokott szinttől, idén már hónapról hónapra növekedést figyelhettünk meg, melyből az épületek építése különösen jelentős, s a lakásépítések száma is növekszik. Ezzel párhuzamosan sok helyen van szükség új klímaberendezés telepítésére.

Bár a multi V 5 nem elsősorban lakossági termék, egyre többször fordul elő, hogy a nagy családi házakban vagy a lakótömbökben is ilyen, több funkciós berendezést alkalmaznak, mivel a hűtést, a fűtést és a melegvízhasználatot is meg lehet oldani vele, ráadásul fűtés esetében hatékonyabb is lehet, mint egy gázkazán. A három helyett egy rendszer telepítése pedig azt eredményezi, hogy akár azonnal, de legkésőbb 1-2 éven belül megtérül a befektetés.

Mivel egy ilyen, mindent kiváltó rendszer telepítését már a tervezés szintjén figyelembe kell venni egy épületnél, az LG hangsúlyt helyez arra, hogy megfelelő képzést adjon: a IX. kerületi Könyves Kálmán körúton található épületében kivitelezők és beruházók számára egyaránt elérhető az LG Klíma Akadémia.

Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A korábbi bejelentésre emlékeztetve elmondta, jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról. Úgy fogalmazott, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak: „elment a falig, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára”.

Az egyik oldalon nagy siker, a másikon nagy teher

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a döntést jelentős sikernek értékelte, és azt hangsúlyozta, sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért.

Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen.

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. "Mi vállaltuk a legtöbbet" - mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

A hírre reagáló elemzők szerint a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése jövőre akár kétszámjegyű is lehet.

A társasági adó kulcsa jelenleg évi 500 millió forint adóalapig egységesen 10 százalék, a fölötte levő részre 19 százalék.

A csökkentésről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszámolt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus arról is beszélt, hogy a kormány az internet áfájának 5 százalékra csökkentését is tervezi, ám mivel ez jelenleg ütközik az uniós előírásokkal, erről indítványt tesznek az Európa Bizottság számára.

Magyarország megállapodhat Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről

A kormányinfón az is kiderült, hogy az Európai Bizottság lezárta azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indított. A döntés azt jelenti, hogy a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről.

A miniszter ezek alapján reális esélyt lát arra, hogy 2017-2018-ban megkezdődjön a paksi kapacitásfenntartással kapcsolatos építkezés.

A kormány nem kíván engedni a jelentős minimálbér-emelésből

A politikus a kormány bérfejlesztési stratégiáját is kifejtette, eszerint ennek három pillére:

• a kormányzati szektorban zajló béremelések
• a munkáltatók terheit enyhítő járulékcsökkentés
• és a minimálbér megemelése.

Kérdésre válaszolva elismerte, hogy a legutóbbi eszköznél 15-20 százalékos emelést szeretnének keresztülvinni, ám a munkáltatók érdekvédelmi szervezetei jelenleg jóval kisebb mértékű emelést szeretnének. Lázár János kifejtette, azért nem szándékoznak engedni az álláspontjukból, mert a csökkentés terheit kompenzálni fogja a járulékcsökkentés.

A 2016-2017-re az IFK tagjai által vállalt 1 millió négyzetméternyi beruházás 41 százaléka iroda, 34 százaléka lakás, 16 százaléka kereskedelmi, 8 százaléka ipari, logisztikai, 1 százaléka pedig szállodafejlesztés.

Takács Ernő, az IFK elnöke elmondta: 2014-ben háromévi folyamatos visszaesés után először volt növekedés az ingatlanfejlesztésben Magyarországon, de akkor a 2004-es szintet is alig haladta meg a piac. Akkor 139 millió eurós fejlesztésbe, 71 ezer négyzetméter munkálataiba vágtak bele az IFK-tagok, vagyis még nagyon messze volt a 2008-ban mért 1,31 milliárd eurós csúcsteljesítmény. A tavalyi év végén megkezdődött, idén realizált fellendülést hatalmasnak nevezte a szakember, és megjegyezte, hogy ekkora fejlődés az ingatlanfejlesztési ágazatban az elmúlt tíz évben nem volt. Az ingatlanfejlesztés ismét egyre jelentősebb nemzetgazdasági tényező, amely nagy növekedési potenciállal rendelkezik - mondta.

Az áfacsökkentés kulcsfontosságú volt a fellendülésben

Az egyesület elnöke szerint az új lakások áfájának csökkentése, a csok és a költségvetés stabilitása miatt kapott ekkora lendületet a piac. Kiemelte: nemzetgazdasági szempontból fontos lépés volt az újépítésű lakások értékesítését terhelő áfa csökkentése, amely azonban csak határozott időre, 2019-ig szól. Az intézkedés meghosszabbítását az IFK tagok szerint érdemes megfontolni a makrogazdaságra és a piacra gyakorolt kedvező hatására tekintettel.

Az IFK előrejelzése szerint az idén megvalósított és a 2017-ben indított projektek alapján Magyarország az élre is törhet a közép kelet-európai ingatlanpiacon.

A legnagyobb fejlesztések között kiemelik a 2016 júniusában átadott neoklasszicista palotát, a Váci1-et, amely a Horizon Development beruházása. Ugyanehhez a céghez köthető a Promenade Gardens, a Váci úti irodafolyosó legmagasabb műszaki tartalmú, fenntartható irodaháza, amely a jövő év végén lesz kész. A 2017-ben átadásra kerülő fejlesztések közül kiemelik az Ericsson székházat és az Ibis Styles Budapest Airport Hotelt, amelyek a WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. beruházásai a Magyar Telekom 2018-ra elkészülő új székháza mellett. A Futureal csoporthoz tartozó Cordia 8 helyszínen 1500 újépítésű okos otthon fejlesztését jelentette be, a Budapest ONE Business Park (Futureal) irodaprojekt mellett. Nemzetközi nagydíjas a Corvin Sétány, amely világviszonylatban is egyedülálló fejlesztési koncepció eredménye. Az InfoGroup a Bartók Udvart, a Dél-Buda irodaépület együttesét, a régió egyik legsikeresebb fejlesztését fogja átadni.

Az IFK 2009-ben jött létre a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztők részvételével, feladata a Magyarországon működő, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete.

Az államtitkár a Pest megyei Üllőn Kovács Antallal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesével közösen köszöntötte a pénzintézet tízezredik csok-igénylőjét. A háromgyerekes házaspár új üllői házához 10 milliós vissza nem térítendő támogatást (csokot) és 10 milliós kedvezményes hitelt kért és kapott. A csokot a kormány adja, de a bankok folyósítják, amelyek közül a folyósítás volumenét tekintve kiemelkedik az OTP; ezért jutott el a pénzintézet a tízezredik ügyfélig - emelte ki Novák Katalin.

Az otthonteremtési támogatások tavaly júliusi bevezetésétől idén szeptember végéig 30 ezernél is több család igényelt csokot, 67,3 milliárd forint értékben. Ez alatt az időszak alatt a folyósított kamattámogatott hitelek összege elérte az 54,4 milliárd, míg az áfa-visszatérítéseké a 15,6 milliárd forintot.

Novák Katalin azt is kiemelte, hogy a támogatás feltételeinek szeptemberi könnyítése máris érezhetően növelte a kedvezmény iránti érdeklődést, különösen az új építésű lakásokat keresik egyre többen, négyszer annyian, mint tavaly ilyenkor. Ennek hatására mind több új lakás épül: az év első kilenc hónapjában két és félszer többen folyamodtak a szükséges engedélyekért, mint tavaly ilyenkor.

A közlönyben a határozat az európai uniós programok likviditási hiányának kezelése elnevezést viseli.

Az előirányzat-túllépés összegét ütemezetten, a kifizetésekhez igazodva lehet felhasználni, azonnali határidővel. A határozat rendelkezik arról is, hogy miután az Európai Bizottság átutalta az európai uniós támogatásokat, a beérkező uniós forrásokat a megfelelő előirányzaton kell bevételezni, és a megnyitott előirányzat-felhasználási keretet visszarendezni.

Az államháztartás azt is elbírná, ha ennyivel nőne a deficit

A portfolio.hu azt írja, ha az átrendezés a 800 milliárddal meg is növelné az államháztartási deficitet, még akkor is elbírná az idei büdzsé, mely az első 9 hónapban lényegében nullás volt. Eközben az egész évre pénzforgalmi szemléletben 761 milliárdos deficitet tervezett a kormány.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerda délelőtti sajtótájékoztatóján megerősítette a fentieket. Elmondása szerint korábban nem tapasztalt, 57,3 milliárd forintos többlet alakult ki az első tíz hónapban, miután októberben 59,7 milliárd forint töblettel zárt az államháztartás központi alrendszere. Varga Mihály hozzátette: a központi alrendszerben egy évvel korábban 816,2 milliárd forint tíz havi hiányt halmozott fel.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az idei lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv fokozódik, ebben pedig az alacsony bázis is szerepet játszik. Az elmúlt években ugyanis nagyon kevés új lakás épült, nem volt igény rájuk, miközben a lakásépítési kapacitások rendelkezésre álltak. Fordult a kocka, igény már van, ám a kapacitások, részben a munkaerőhiány miatt, szűkösnek tűnnek. A szakember hozzátette: bár az évi 16-20 ezer lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját, amihez évi 30-40 ezer lakás megjelenésére lenne szükség.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki, hogy az átadott új lakások számában bekövetkezett 14 százalékos növekedés a még tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető, a lakásépítést ösztönző állami intézkedések hatása nem látszik ebben az adatban. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből várhatóan 1-1,5 éven belül lesznek valódi lakások, 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra.

A növekvő kínálatra meg is van a kereslet

Az ingatlan.com adatai azt mutatják, hogy több mint 16 százalékkal nőtt az új lakások iránt érdeklődők száma egy év alatt, de a kínálat még nagyobb ütemben bővült. 2016. november elején 54 százalékkal több új lakást hirdettek a beruházók tavaly novemberhez képest, és így már több mint 13 ezer lakásból válogathatnak a lakásvásárlók, bár ezeknek a túlnyomó része csak 2017 második felében, és 2018-ban készül el.

Bár a harmadik negyedévben a másodikhoz képest 9,1 ezerről 7,3 ezerre csökkent az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, az idei eredmények így is többéves csúcsot jelentenek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) különösen kedvezőnek tartja, hogy az engedélyek számának emelkedése elkezdett fokozottan megjelenni a tényleges lakásépítésekben is. A fordulat egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. A minisztérium kommentárja szerint a kínálati oldalt illetően kedvező fejlemény, hogy 2016 első három negyedévében a továbbértékesítésre szánt, vállalkozások által épített lakások aránya a korábbi 41 százalékról 51 százalékra emelkedett.

Jelentős segítségnek bizonyult a CSOK

Az év első kilenc hónapjában csaknem 20 ezer család nyújtotta be CSOK kérelmét, amely összességében 56,5 milliárd forint értékű támogatást jelent. Az alacsony kamatkörnyezet, valamint a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javulása szintén segíti a háztartások lakásberuházási döntéseit. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben.

Az NGM a következő negyedévekben is a lakásépítések számának további emelkedésére számít a tartósan kedvező gazdasági környezet és a CSOK szabályainak szeptemberben bejelentett újabb kedvező módosításai miatt.

A KSH jelentésében közölt további eredmények az alábbiak szerint alakultak:

Az épített lakások száma Budapesten 21,9 százalékkal nőtt. A növekedés a megyei jogú városokban 29, a többi városban pedig 5,9 százalék, ugyanakkor a községekben 4,9 százalékkal csökkent az újonnan épített lakások száma a múlt év első kilenc hónapjával összevetve.

A kiadott új építési engedélyek és bejelentések alapján összesen 9172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma emellett 50 százalékkal emelkedett. (A kormány rendeletének megfelelően a statisztikai számbavétel az építési engedélyek mellett kiterjed az egyszerű bejelentésekre, valamint a használatbavételi engedélyekre és az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is - jegyezte meg a KSH.)

Az új lakóépületek között 56-ról 47 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43 százalékra nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94 négyzetméterre csökkent, ami 6 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban.

A természetes személyek és a vállalkozások által épített lakások aránya 49 és 51 százalék, a korábbi 58-42-es arányhoz képest kiegyenlítődés tapasztalható.