Hangsúlyozta: óriási előrelépést jelent az új szolgálati lakások létesítése, illetve a régiek bővítése a Balaton-régió számára, hiszen évről évre növekvő probléma a közszolgáltatásban dolgozók létszámhiánya.

Több településen hiányzik a megfelelő számú bölcsődei, óvodai, általános iskolai, középiskolai pedagógus, egészségügyi, szociális területen foglalkoztatott munkatárs, igazgatási, rendvédelmi és közművelődési szakember

- tette hozzá. Megjegyezte: ezen területek jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a drasztikusan megemelkedett balatoni ingatlanárak megfizetését.

A járási székhelyeken lehet először pályázni

A keretből első körben 3 milliárd forint erejéig az üdülőrégió járási székhelyei pályázhatnak februártól, mivel ezeken a településeken található a legtöbb közintézmény, közszolgáltatás. A második körben 1,5 milliárd forint erejéig a régió többi településének önkormányzata pályázhat majd, várhatóan május-júniustól.

A támogatási keretből tartalékot is képeznek túligénylés esetére, a program menedzselésére, továbbá balatoni lakhatási programot előkészítő tanulmányok, elemzések készítésére. A kiírásra váró pályázatok pontos feltételrendszerének kidolgozása, egyeztetése még zajlik - mondta Bóka István.

Gyopáros Alpár közleményében azt írta, az önkormányzati ingatlanok korszerűsítését és építését szolgáló komplex kiírás több pályázati célt foglal magában:

• támogatás igényelhető faluházak fejlesztésére,
• szolgálati - különösen orvosi szolgálati - lakás felújítására vagy kialakítására,
• orvosi rendelők fejlesztésére,
• óvodaépületek felújítására, korszerűsítésére vagy új óvoda építésére,
• továbbá közösségi terek építésére, felújítására és fejlesztésére.

A rendelkezésre álló keretösszeg 20 milliárd forint. Egy pályázó legfeljebb három pályázati célra igényelhet támogatást.

A közösséget is építik

A tájékoztatás szerint a "Közösségi programokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatása" alprogram egymilliárd forint keretösszegben nyújt támogatást közösségszervező foglalkoztatására, valamint a közösségszervezéshez, programok megvalósításához, lebonyolításához kapcsolódó eszközök beszerzésére.

A pályázatokat a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül május 16-ig lehet benyújtani.

A projekt célja, új építési metódusok és új tervezési-, termelési támogatások kialakítása a hatékonyság növelése, az építőipari kivitelezési idő és költségek, az általános munkaerő (kiváltképp a szakember) - hiány csökkentése érdekében, a digitális megoldások integrációjával, a környezetvédelmi és a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével.

Automatizálás, robotizálás az árcsökkentés érdekében

A projekt elsősorban a klasszikus építőipari üzemi előregyártó rendszerek fejlesztésére és tervezésre, másodsorban a BIM (Building Information Modeling, épületinformációs modellezés) és annak integrált hasznosításán alapul a

• hídgerenda-gyártás,
• a lakóépület-építés
• és az acélfeldolgozás terén.

A fejlesztés eredményeként kialakuló termékek és tudás olyan ágazatokon átívelő gyakorlati haszonnal és piaci lehetőségekkel bírnak, amelyek komoly építőipari jövőre számíthatnak és kiemelkedő jelentőségűek lehetnek Magyarország szempontjából is.

A nemzetközi szinten is kimagasló hatékonyság elérésével a teljes beruházás lebonyolításához szükséges idő nagységrendileg harmadával redukálható.

Az élőmunkaigény automatizálással, robotizálással történő kiváltása, a munkadíjak, és így a végtermékek árának csökkentését eredményezheti.

A modern, digitális eljárásoknak köszönhetően a projekt közvetlenül hozzájárul a befogadó és fenntartható társadalom, valamint az élhető környezet prioritásához.

Ebből kiderül, hogy iskolaépületek felújítására és iskolai tornaterem, tornaszoba fejlesztésére idén először lehetett beadni pályázatot a Magyar falu programban a legfeljebb ötezer fős települések érintett intézményeire.

7,5 milliárd forintnyi támogatás érkezik az oktatásba

A iskolák felújítását, korszerűsítését és az ezzel kapcsolatos berendezések, eszközök beszerzését támogató pályázaton 166 pályázaton hirdettek győztest, erre 5 milliárd forintot szántak.  A vidéki kistelepüléseken lévő, elavult, iskolai tornatermek, tornaszobák fejlesztését célzó pályázaton 93 projektet támogattak, erre 2,5 milliárd forintnyi forrás volt.

A Magyar falu program célja a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, a helyi életminőség javítása, a népességcsökkenés megállítása.

A program indulása óta a nyertes pályázatok száma meghaladja a 12 ezret, a kifizetett állami támogatások összege pedig a 130 milliárd forintot.

Lapunk folyamatosan beszámol a kistelepüléseket támogató program különböző fejlesztéseiről a pályázat 2019-es indulása óta.

Eddig közel 12 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, és a nyertesek mintegy 120 milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutottak.

Fejlődhetnek a kerékpárutak és temetők

Gyopáros Alpár a sajtótájékoztatón elmondta, a kisléptékű helyi fejlesztések támogatása alprogramban idén 22 pályázatot hirdetettek meg. A korábbi 14 mellett most öt pályázat eredményeit hirdetik ki. Ez azt jelenti, hogy több mint 1000 település megközelítőleg 10 milliárd forint támogatást kap.

A falusi kerékpárutak építésére és javítására 120 nyertes pályázó közel 4 milliárd forintot, a temetői infrastruktúra fejlesztésre 332 település mintegy 2 milliárdot kap.

Továbbá az egyházi közösség tulajdonában lévő temetők infrastruktúra-fejlesztésére 147 településen közel 1 milliárd forintos támogatást biztosítanak. A múlt évi és az idei pályázatoknak köszönhetően több mint 1000 helyszínen valósul meg ez a fajta fejlesztés.

Az elhagyott ingatlanokról is gondoskodnak

A falusi kerékpárutak építésére és felújítására első alkalommal írtak ki pályázatot. Ezzel a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének újabb szegmensét fedik le, hiszen forrást biztosítanak állami utak, falusi utcák és járdák, valamint parkolók felújítására.

Gyopáros Alpár elmondta azt is, hogy új pályázatként jelent meg az építési telek kialakítására vonatkozó kiírás. Az elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására vonatkozó, szintén első alkalommal meghirdetett pályázattal lehetőséget szeretnének kínálni a kistelepüléseknek, hogy a "szégyenfoltokat" felszámolhassák.

Forrást kínálnak arra, hogy az önkormányzatok megvehessék ezeket az ingatlanokat, azzal a feltétellel, hogy azt közcélra használják majd.

Az elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlása pályázatban 365 nyertes között mintegy 1,5 milliárd forintot osztanak ki. Építési telek kialakítására, közművesítésre pedig 62 település mintegy 700 millió forintos támogatást nyert el.

Bármilyen felújításra vonatkozik a program

A miniszter a részleteket ismertetve elmondta:

ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, a költségeinek felét az állam visszautalja neki, legfeljebb hárommillió forintot. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is.   

Bármilyen felújítást tervez a család, a kormány ezt támogatja; legyen szó energetikai korszerűsítésről vagy a fürdőszoba, illetve a konyha, vagy az önálló otthon felújításáról. "Az új támogatási forma azt jelenti, hogy egy hatmillió forintos otthonfelújításnál hárommillió forintot spórolhat meg minden gyermekes család" - fogalmazott a politikus.   

Magyarország legnagyobb otthonteremtési programját szeretnék megvalósítani

Hangsúlyozta, az otthonfelújítási program felülről nyitott lesz,

a forrásokat az igényekhez igazítják. 

A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, a részletszabályok kidolgozásáig még türelmet kér, várhatóan néhány héten belül mindenki megismerheti a támogatás részletes feltételeit. Azt mondta, már érdemes most megállapodni a felújítást vállaló szakemberekkel, mivel feltehetően sokan kívánnak majd élni a lehetőséggel.   

A kormány célja, hogy Magyarországon minden gyereket váró vagy nevelő családnak legyen biztos tető a feje felett, és azt szeretnék, ha mindenkinek könnyebb lenne gyermeket vállalni - hangoztatta. Hozzátette: ezért vezették be öt évvel ezelőtt az otthonteremtési programot, és ezért bővítik azt folyamatosan. Miniszterként azon dolgozik - mondta -, hogy Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja valósulhasson meg.

A csok-hoz nulla százalékos ÁFA társul

Emlékeztetett arra is, nemrég jelentették be, hogy az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát 27 százalékról 5 százalékra csökkentik január 1-jétől. Azok a családosok, akik igénybe veszik a csokot, visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát is új otthonuk vásárlásakor. 

Példaként említette, hogy egy 30 millió forint plusz áfáért hirdetett lakás esetében 6,5 millió forintot spórolhat meg egy család az 5 százalékos áfával, emellett további másfél millió forintot visszaigényelhetnek. Ha tehát csokkal vásárolják az ingatlant, akkor összesen 8 millió forintot takaríthat meg ez a család - mondta Novák Katalin.

Számos műemléképület megújul 

A tervezéssel érintett teljes ingatlan területe közel 111 ezer négyzetméter, ezen belül a kastély és a Magtár épületei 12 370 négyzetméteren foglalnak helyet. A tervezési feltételek között kiemelt szempontként szerepel az Ürményi-Dréher kastély és a Magtár műemléki védettsége. 

Nem csupán a kastély, hanem több más épületrész is megújul: 

• a Magtár,  
• a Szolgabíróság, 
• és a Nagypince átalakítására is sor kerül.  

A kastélyban látogatóközpontot, illetve interaktív kiállítási teret hoznak létre, ahol az épület építéstörténetét, az Ürményi-család és a Dreher-család, valamint a hazai sörkészítés történetét mutatják be. Helyet kap ezek mellett két, Válon született híresség, Kokas Ignác festőművész és Vajda János költő élettörténetét bemutató tárlat is. 

Egykor hadi kórházként működött a kastély 

A Vál belterületén álló, késő barokk kastélyt Ürményi József kancellári tanácsos építtette. 1878-ban az Ürményi család arra kényszerült, hogy váli birtokát és kastélyát eladja, melyet Dreher Antal vásárolt meg. Később Dreher Jenő tulajdonába került az épület, ám ekkoriban már csak gazdatiszti lakások működtek falai között.

A háború alatt katonai célokat szolgált: előbb német katonai szálláshely, majd hadikórház volt, a bombázást szerencsésen elkerülte. A kastélyt az 1950-es évektől könyvtárként és oktatási célra is használták. 1961-ben, majd 1969-ben tatarozták. 1961-ben mezőgazdasági szakiskola nyílt falai között. 

60-300 millió forintos támogatások

A szállodák fejlesztését támogató pályázat lehetőséget nyújt

• turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó, illetve közelükben található szállodák által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésére,
• kapacitásuk bővítésére,
• új, a kihasználtságot, illetve jövedelmezőséget javító szolgáltatások kialakítására.

A tájékoztatás szerint a hazai forrásból finanszírozott támogatással várhatóan növekszik a vendégek és a vendégéjszakák száma és csökkenhetnek a szezonalitásból adódó egyenetlenségek.

Más forrásokból már több mint 300 milliárd segítette a turizmust

A pályázat keretösszege 2 milliárd forint. Ebből 60 és 300 millió forint közötti támogatások igényelhetők, amelyek

• a szálláshelyi szolgáltatások színvonalának emelésére,
• infrastrukturális fejlesztésekre használhatók fel,
• valamint fejleszthető a szálláshelyek üzemeltetése és hatékonysága is.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a koronavírus-járvány által súlyosan érintett turisztikai szektor újraindításának egyik lépcsője ez a pályázat. Ezenkívül már több mint 300 milliárd forinttal segítették a turisztikai cégeket más gazdaságvédelmi intézkedéseken keresztül.

A bringaparkok és a futókörök építésére a kormány 400-400 millió forint, a vasalt utak kialakításához pedig 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Az első két programban az önkormányzatok által elnyerhető támogatás mértéke 50 %, a vasalt utak esetében 100 %.

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kezdeményezésére a sziklamászó-útvonalak helyreállítását is támogatják, erre a célra 30 millió forintot különítettek el a vasalt utak programra biztosított pénzből. További 30 millió forintot fordítanak a falmászó termek korszerűsítésére, ebben az esetben a támogatási intenzitás maximum 30 %-os, értéket tekintve 1-2 millió forintnak felel meg.     

A Bakonyban és a Bükkben is indulnak idén fejlesztések

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy a bringaparkok, futókörök, via ferráták, sziklamászó helyek fejlesztésével hozzá tudnak járulni, hogy az emberek többet mozogjanak, jobb körülmények között és egészségesebben éljenek.

A vasalt utak programban tavaly 14 helyszín merült fel fejlesztési célpontként, idén Felsőtárkánynál (Bükk), Mór-Csókakőn (Vértes), a Cuha-völgyben (Bakony) és a Bódvarákó-Esztramos-hegyen (Aggteleki Nemzeti Park) kezdődnek el a kivitelezési munkálatok. Az Országos Bringapark Programban négyféle kerékpáros parkot hozhatnak létre a pályázók.

Az ország minden városából várják a pályázatokat a legalább egy kilométer hosszú, több mint egy méter széles futópályák kialakításához.    

Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: ezentúl kiegészítő támogatásban részesülhetnek a bölcsődei fejlesztési pályázat azon nyertesei, akiknek igazoltan legfeljebb 30 százalékban nőttek meg a tervezett kivitelezési költségei.

Előnyben részesülnek a zöld megoldások

Építés, illetve bővítés esetén bölcsődéknél maximum 300 millió forint, mini bölcsőde esetén legfeljebb 75 millió forint igényelhető a kiegészítő támogatásból. Bölcsődeként, mini bölcsődeként működtetett épület újranyitása vagy férőhelybővítéssel járó átalakítás esetén előbbinél 100, utóbbi esetén maximum 50 millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok.

Az elbírálási szempontoknál előnyben részesülnek a költség- és energiahatékonyságot szem előtt tartó, környezetbarát építési megoldások. A pályázatokat változatlanul a Magyar Államkincstárhoz lehet benyújtani 2020. március 18-ig.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta, a költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar falu programra, akárcsak tavaly. Bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre - útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására - juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.

A tavalyi irányvonalak érvényesek idén is

A kormánybiztos emlékeztetett, folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását.

Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.   

Beindul a helyi szervezeteket támogató civil alap

Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.

A civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.

A helyi szervezetek kulcsszerepben vannak egy-egy településen

Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.

Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik - mondta a kormánybiztos. Hozzátette, Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.     

A beruházás 55 százalékát lehet így finanszírozni

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében elérhető forrásból a vállalkozások minimum 3, maximum 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el, a teljes keretösszeg 20,4 milliárd forint.   

A támogatásból lehetőség van egyebek mellett

• napkollektoros rendszer, valamint napelemes rendszer telepítésére,
• hőszivattyú rendszerek alkalmazására,
• épületek hőtechnikai adottságainak javítására,
• melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére
• és beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására.

A támogatás a beruházások elszámolható költségeinek 55 százaléka lehet.   

A projektek megvalósítására legfeljebb 24 hónap áll a kedvezményezettek rendelkezésére.

Egyszerűbb költségmeghatározás

Ennél a pályázatnál a költségmeghatározás a pályázati felhívás komplexitásához, de más korábbi felhívásokhoz mérten is jóval egyszerűbb, gyorsabb lett. A támogatások összege egy előzetes szakértői, internetes, valamint korábbi adatbázisok által meghatározható fajlagos (átlagos) költséghez köthető, amelynek előnye, hogy

a módszer alkalmazásával nem kell három fél által kiállított árajánlatot benyújtani, csak a felhívásban meghatározott dokumentumokat, nyilatkozatokat.

Hozzátette, a felhívás egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését, egyben hozzájárul a klímavédelemhez.   

A program keretében újabb pályázatok eredményeit tette közzé a Miniszterelnökség. Az óvodák játszóudvar-, udvar- és eszközfejlesztésére, illetve temetők fejlesztésére összesen 964 győztes pályázó kistelepülés kapott 4,69 milliárd forint támogatást. A kormány az "Óvoda udvar" című alprogramban 649 pályázatot támogat, míg a "Temető fejlesztése" című alprogramban 315 nyertest hirdetett. A pályázók mindkét kiírásnál kimerítették a rendelkezésre álló pályázati keretet.   

A nyertes pályázók az Ügyfélkapun keresztül kapnak értesítést a döntésről, a támogatói okiratokat a döntést követő öt napon belül kibocsátják. A megítélt támogatás előlegét novemberben kiutalják.   

A Magyar falu program keretében az 5000-nél kevesebb lakosú települések 76 százaléka, 2175 település jutott több mint 45 milliárd forint fejlesztési forráshoz. Négy további pályázat elbírálása még folyamatban van, a települések idén az összes megítélt támogatási forrást megkapják.   

A nyertesek listája elérhető a kormany.hu honlapon, ezen a linken.

A pályázat négy építőipari vállalkozás:

• a Kerámia-Hungária Team Kft.,
• a Mapei Kft.,
• a Ravak Hungary Kft.,
• valamint a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Zrt. összefogásával valósult meg.

A nyertesek között nettó ötmillió forint értékű támogatás kerül kiosztásra, némelyik intézmény több mint 50 éve várt egy ilyen lehetőségre.

A program célja a szakképzés anyagi és szakmai támogatása. Ennek keretében a támogatók biztosítják a felújításhoz szükséges segédanyagokat, lapokat, szanitereket. A felújítási munkákat viszont az iskolák diákjai végzik el szakmai gyakorlat keretében - mondta Markovich Béla, a gesztor Mapei Kft. ügyvezetője a Budaörsön tartott ünnepélyes díjátadón. Így valós körülmények között ismerkedhetnek meg a legkorszerűbb termékekkel, eljárásokkal és a magukénak érezhetik munkájuk eredményét – tette hozzá.

„Évekkel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy segítünk az embereknek, hogy segítünk a gyerekeknek jobb életet élni. Ezért is támogatunk sok iskolát és kórházat.” – emelte ki az ügyvezető.

A szakiskolai diákok így megismerkedhetnek a nagyobb cégekkel is

Ez az építőiparban megvalósult kezdeményezés példamutató lehet más ágazatokban is arra, hogyan tudnak a cégek és a szakiskolák, különféle szakmák együttműködni a szakemberképzés érdekében – mondta Vajányi László a Ravak Hungary Kft. cégvezetője.

Hozzátette, a Ravak elkötelezett a szakember képzésben, jövőre fejezi be az új kereskedelmi és szakemberképző központja építését, ahol gyakorlati oktatások valósulhatnak meg az iskolákkal együttműködve.

A nyertes pályázók közül valahol évtizedek óta nem volt felújítás

A kiírásra 24 pályázat érkezett. A pályázó iskolák többségében még egyáltalán nem, vagy évtizedekkel ezelőtt volt mosdófelújítás. Van olyan pályázó, ahol 1968 óta nem volt felújítva a mosdó. A tervek szerint a pályázat jövő évben is kiírásra kerül.

A nyertes pályázók:

• Ózdi Szakképzési Centrum -Pattantyús Ábrahám Géza Szakképző Iskola, Sajószentpéter;
• Mátészalkai Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Szakgimnázium, Szakközépsikola, Kollégium, Nyírbátor;
• Nagy László EGYMI, Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Szakiskola, Kőszeg;
• Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Építőipari és Művészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola, Miskolc;
• Karcagi Szakképzési Centrum Kunszentmártoni Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Kunszentmárton;
• Győri Műszaki SZC Hunyadi Mátyás Szakgimnázium, Szakközépiskola, Mosonmagyaróvár;
• ÓSZC Deák Ferenc Szakképző Iskola és Művészeti Szakgimnázium, Kazincbarcika;
• Bajai Óvoda,Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelő-oktatást végző Iskola, Kollégium, Baja.

• a helyi hivatásforgalmi, közlekedési célú kerékpárutak létesítésének, felújításának és korszerűsítésének,
• illetve a települések kerékpárosbarát fejlesztéseinek támogatása,
• a megye kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának bővítése,
• a meglévő kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása
• és a már meglévő elemek hálózatba szervezése.

A 29 Pest megyei település megemelt keretből nyerte el a forrásokat, a fejlesztések révén kiegészítő tevékenységként zöldterület-építési, átalakítási munkák is megvalósulnak.
 

A pestmegye.hu oldalán található lista az alábbi projekteket jelölte meg

• Kartal Nagyközség kerékpárútjának felújítása,
• Egyesített járda-kerékpárút létesítése Alsónémediben
• kerékpárút fejlesztés Dunavarsányben
• Kerékpáros közlekedés kialakítása Pomázon 
• Kerékpárút építése Bugyiban
• Kerékpárút építése Tökölön 
• Szigetmonostoron a Fő út és a Horány-Dunakeszi rév között
• Kerékpárút létesítése Kistarcsán
• Újszilváson kerékpárút bővítése
• Kerékpársáv kiépítése Üllőn
• Ráckevén az Árpád tér és HÉV állomás közötti kerékpárút létesítése 
• Remeteszőlősön a Nagykovácsi-medence kerékpáros útkapcsolatának kialakítása
• Kerékpárút építése Taksony településen
• Kerékpárút létesítése Csomádon
• Nagykáta város kerékpárút hálózatának fejlesztése
• Kerékpárút létesítése Nagykovácsi és Budapest között
• Kerékpáros létesítmény építése Pilisen
• Nagymaros kerékpárútjának felújítása
• Az ócsai Falu Tamás utca és Damjanich utca kerékpáros fejlesztése
• Galgamácsa község kerékpárút hálózatának fejlesztése
• Kerékpárút felújítása az M0-ás híd és Szigetszentmiklós között
• Felsőpakony kerékpáros fejlesztése
• Kerékpárutak létesítése Cegléden
• Nyársapát községben kerékpárút építése.
• Gödön kerékpárút felújítása és szélesítése az árvízvédelmi területen
• Kerékpárút létesítése Dunakesziben a Repülőtéri úton
• Kerékpárút létesítése Nagykőrös külterületén
• Kerékpárút építése Tápiószőlősön
• Budakeszin munkahelyek megközelítését megvalósító kerékpárutak fejlesztése.

A felmérés értékét növeli, hogy az építőipari alapanyaggyártó 2018-ban ugyanezt a panelt kutatta, így összevethető az eredeti és a kibővített CSOK megítélése.  

2018-ban a válaszadók 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nem jogosult a csokra. „Az adatokból az is kiderült, hogy 12% volt jogosult, 7,4% nem tudta, de mindössze 5% vette igénybe” – idézte a Mapei közleménye Markovich Béla ügyvezetőt.

A második félévben lendületet adhat az ágazatnak

Egészen mást mutatnak a mostani adatok, miután a használt ingatlan vásárlását tervezők 64%-a igénybe szeretné venni a CSOK-ot. Rajtuk kívül 15% még nem tudja, 22% pedig biztosan nem veszi igénybe. „Ez mindenképpen egy fordulatot jelez. Bízom benne, hogy ez a fordulat végbe is megy és újabb lendület ad az építőiparnak a második félévben" – vélekedett Markovich Béla.

A támogatási eszköz megítélése is pozitívnak mutatkozott a felmérés során. A válaszadók 66% hasznosnak értékeli az új CSOK-ot. Mindössze 13% szerint vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem hasznos. A válaszadók többsége szerint a CSOK kedvező hatással van az ingatlanpiacra, a gazdaságra és a gyermekvállalási kedvre.

A projekt különlegessége, hogy a felújítási munkákat az iskolák diákjai végzik majd el szakmai gyakorlat keretében.

A program célja a szakemberek utánpótlásának biztosítása, valamint az, hogy a diákok valós körülmények között ismerkedjenek meg a jövőbeli munkájukhoz szükséges termékekkel és eljárásokkal.

Markovics Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője elmondta, hogy rendszeresen látogatják a szakiskolákat, hogy a leendő szakembereket megismertessék az építőipar szépségeivel. Hozzátette azt is: „a látogatások során láttuk, hogy számos iskolában szükség lenne mosdófelújításra, de nincs rá lehetőség – ekkor döntöttünk a program elindítása mellett”.

Az érintett szakiskolákat levélben tájékoztatják a pályázat feltételeiről. Pályázni a mapei.com/hu/hu/szakiskola-mosdofelujitas oldalon lehet.

A program májusban indul, a pályázat benyújtási határideje június 14.

A bölcsődei férőhelyek kialakítása és bővítése összesen kilenc megyét és nyolc megyei jogú várost érint majd. A pályázat a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni elhelyezését támogatja, amelyre az önkormányzatok mellett egyházi fenntartók, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, közalapítványok és az önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások pályázhatnak.

A fejlesztés keretében támogatható:

• új bölcsődei vagy minibölcsődei intézmény kialakítása,
• családi bölcsődei szolgáltatás létrehozása,
• valamint meglévő bölcsődei ellátási formák fejlesztése is.

A pályázat feltétele, hogy a fejlesztés eredményeképpen legalább egy csoportszobával, illetve egy új családi bölcsődével való férőhelybővítés is megvalósuljon.

Könnyebben munkába állhatnak a kisgyermekes szülők

Az államtitkár hozzátette: a fejlesztések célja, hogy a családok lakóhelyéhez a lehető legközelebb rendelkezésre álljon bölcsődei elhelyezés, segítve ezzel a dolgozni szándékozó kisgyermekes szülőket.

A pályázat keretében megvalósuló bölcsődefejlesztések eredményeként:

• csökken a számos településen jellemző bölcsődei kapacitáshiány
• segíti a kisgyermeket nevelő családok életét,
• javul az intézmények költségvetési és környezeti fenntarthatósága,
• segíti a települési önkormányzatok bölcsődei szolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

A pályázati felhívások 2019. április 25. és május 2. között jelennek meg, a támogatási kérelmeket pedig www.palyazat.gov.hu oldalon nyújthatják be a pályázók.

Félezer új elárúsítóhely jön létre

Szavaiból kiderült, a támogatás célja elsősorban piaci árusítóhelyek létesítése, fejlesztése és a piaci infrastruktúra kiépítése. A tervezett beruházások eredményeként közel 60 ezer négyzetméter piacterület épül vagy újul meg, több mint 500 új elárusítóhelyet hoznak létre, további 400-at pedig korszerűsítenek, felújítanak.

Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg új piac esetén 150 millió, meglévő piac fejlesztésekor 100 millió forint volt. A szakmailag jól előkészített, megalapozott igények miatt 

az eredeti 2 milliárd forintos keretet a tárca további közel 250 millió forinttal emelte meg.

A PM államtitkára a Pest megyei kompenzációs program keretében 2018. június végén megjelent kiírás célját is részletezte. Eszerint a helyi termelők és élelmiszer-kiskereskedők számára a helyben történő értékesítés feltételeit teremtik meg az eszközzel. "A forrás erősíti a helyi gazdaságot, élénkül a település kereskedelme, bővülnek a település szolgáltatásai, a településen élők kevesebb utazással, kényelmesebben, szebb környezetben juthatnak hozzá egészséges, jó minőségű élelmiszerhez" - fejtette ki a politikus.

A fejlesztésben részesülő települések:

• Őrbottyán
• Budakeszi
• Ráckeve
• Piliscsaba
• Törökbálint
• Erdőkertes
• Tahitótfalu
• Szigetszentmiklós
• Dunakeszi
• Isaszeg
• Halásztelek
• Monor
• Szada
• Zsámbék
• Szigetmonostor
• Százhalombatta
• Perbál
• Pécel
• Üllő

Gyopáros Alpár elmondta, mind az egyházi közösségek, mind az önkormányzatok három-három tevékenységi körhöz kaphatnak támogatást. Az egyházi közösségek 15 millió forintig pályázhatnak

egyházi tulajdonú, de már funkciójukat vesztett ingatlanok felújítására, hogy közösségi tereket hozzanak létre.

Ehhez programok is kellenek amelyek megvalósításához 5 millió forintot lehet elnyerni, további 3 millió forintot pedig olyan világi személy - 12 hónapon át tartó - alkalmazásához, aki a programokat szervezi. A három célterületre összesen 23 millió forintot nyerhet el egy egyházi közösség; a kormány a költségvetésben 7 milliárd forintot különített el erre a célra.

Gyopáros Alpár elmondta, az egyházi közösségeknél a történelmi keresztény egyházak a kedvezményezettek, miután a katolikusok, reformátusok és az evangélikusok számottevően vannak jelen a magyar falvakban.

Több mint félezer közösségi tér jöhet létre

Az önkormányzati közösségi terek megújítására, újjáélesztésére további 6 milliárd forint áll rendelkezésre, s ez összességében 13 milliárd forintot jelent ebben az évben a célok megvalósítására. Számítások szerint 500-600 közösségi tér jöhet így létre - közölte a kormánybiztos.   

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a párhuzamosságokat szeretnék kizárni a településeken, ezért - tekintettel a nagyszámú, üresen álló egyházi ingatlanra - előnyben részesítik az egyházi pályázókat, így az önkormányzatok vezetői számára fontos lehet az egyeztetés az egyházi közösségekkel. Gyopáros Alpár kiemelte: a pályázatokkal kapcsolatos hivatalos és hiteles információk a kormány honlapján érhetők el.   

Összesen 18 célterületet támogatnak

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára kifejtette, Magyarország úgy egységes, hogy "nemcsak a határon túli magyarok vagy a városokban élők fontosak számunkra, hanem a vidéken, kistelepüléseken élők is." Megjegyezte azt is, hogy a felmérések szerint a magyar emberek több mint 80 százaléka a kereszténységet értéknek tartja, a kormánynak ezért segítenie kell a plébánosok, lelkészek munkáját.

A Magyar falu program 2019-ben 150 milliárd forint támogatást kap, amelyből 75 milliárd forint pályázati úton lesz elérhető az ötezer főnél kisebb települések számára. A közszolgáltatások színvonalának emelését és a falusi életminőség javítását 18 támogatott célterület fogja át: 16-nak az önkormányzatok, kettőnek pedig az egyházak a kedvezményezettjei.

A kormány az idei évben mintegy 300 milliárd forintot költségvetési forrást különített el településfejlesztési célokra, ebből 150 milliárd forintot a Magyar falu program keretében bocsátanak a települések rendelkezésére - tudta meg a Magyar Építők. A programra azok a települések pályázhatnak, ahol a lakosok száma kevesebb mint 5000 fő, ez pedig összesen 2887 falut jelent Magyarországon.

Előbb lassítani, aztán megállítani a népességcsökkenést

A pályázati kiírások több lépcsőben történnek majd, az első ütemben februárban lehet pályázni. A projekt által érintett kistelepülések részéről fokozott az érdeklődés a Magyar falu program iránt - közölte a kormánybiztos.

A program elsődleges célja a falvakban tapasztalható drasztikus népességcsökkenés lassítása, hosszabb távon pedig a megállítása. A Magyar falu program keretében igényelhető 150 milliárdos támogatási összeg az alábbiak szerint oszlik meg:

• 50 milliárd mellékúthálózat-fejlesztés,
• 25 milliárd falusi CSOK,
• 75 milliárd közszolgáltatás-fejlesztés.

Ez utóbbi csomagban 18 típusú fejlesztésre lehet pályázatot benyújtani, köztük óvoda, bölcsőde és orvosi rendelő építésére vagy felújítására is.

Gyorsan hozzájutnak a települések az elnyert támogatáshoz

A pályázatokat a Miniszterelnökség és a Magyar Államkincstár közösen kezeli majd. A pályázati kiírások megjelenésétől számítva két hónap felkészülési időt hagynak az önkormányzatoknak, majd a végső beadási határidőtől számított maximum két hónapon belül támogatói döntés születik, ezt követően pedig legkésőbb néhány hét alatt kibocsátják a támogatói okiratot és ezzel együtt átutalják a támogatást. A program minden település tekintetében egységesen előfinanszírozott, függetlenül az adóerő-képességtől.

Az egyes fejlesztésekre igényelhető támogatás maximális összegét úgy határozzák meg, hogy az adott település önerő nélkül is meg tudja valósítani.

A pályázattal kapcsolatban minden információ megtalálható a kormany.hu-n.

A beruházások keretében több mint 46 ezer négyzetméternyi új telephely épülhet és közel 31 ezer négyzetméternyi telephely újulhat meg. A fejlesztések várhatóan több mint 200 új munkahely létrejöttét, valamint közel 1500 meglévő munkahely megtartását is elősegítik – tájékoztatott Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

A pályázat 2018 májusában jelent meg, melynek fő célja a telephelyek infrastruktúra-fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének javítása. A legmagasabb igényelhető támogatási összeg 100 millió forint volt.

További pályázatok indulnak 2019-ben a Pest megyei vállalkozásoknak

Az idei évben további fejlesztésekre is pályázhatnak a Pest megyei települések és vállalkozások. Január 23-tól 4 milliárd forint értékben pályázhatnak a helyi települések csatorna-korszerűsítésre, február 20-tól pedig eszközbeszerzésekre nyerhetnek támogatást a vállalkozások 4,5 milliárd forintért.

Az idei évben megjelenhetnek a turisztikai attrakciók és szálláshelyek fejlesztését célzó pályázati kiírások is, valamint a Pest megye hátrányos helyzetű térségeit támogató pályázatok is.

Elbírálás után gyorsan hozzájuthatnak a települések a forráshoz

Az önkormányzatoknak nem szükséges önerőt biztosítaniuk, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek az alacsonyabb adóerő-képességű települések – mondta el Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Azt is hozzátette, hogy a pályázatokat a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek pedig rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek.

A program támogatja az üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – felújítását, valamint a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bérének költségeit is. Az egyházak ezen felül pályázhatnak még temetők felújítására is.

Orvosi rendelőkre és óvodákra is lehet pályázni

Az önkormányzatok bölcsődék és óvodák létesítésre, felújítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy építésére, orvosi eszközök beszerzésére pályázhatnak, akár 100 millió forint értékben. Nagy érdeklődésre lehet számítani a belföldi utak és járdák felújítására szolgáló pályázatoknál is. A falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű-pályázataira 5 milliárd forint áll rendelkezésre, valamint 3 milliárd forint a falu- és tanyagondnokok bérezésére.

Nagy útfelújítási program is elkezdődik az idei évben

A kormány tavaly év végi döntése alapján javulhat a falusi utak és közszolgáltatások minősége is. A programnak köszönhetően legalább 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az 5000 fő alatti települések életminőségének javítására.

A falusi útalap keretében 50 milliárd forint jut idén a fejlesztésekre, melynél két szakaszban fognak megújulni az alacsonyrendű utak. Összesen több mint 160 szakaszt újítanak majd fel mintegy 430 kilométer hosszan. Egyes munkálatok már márciusban megkezdődhetnek, a további útszakaszok felújítására pedig legkésőbb ősz elején kerülhet sor. A tervek alapján 2020-ban 70-80 milliárd forint állhat majd rendelkezésre erre a célra.

Ezeket a feladatokat kell elvégezni

A mostani hirdetmény szerint a keretmegállapodás a Közlekedési Múzeum új telephelyének megvalósításához szükséges

• lebonyolítói,
• műszaki ellenőri,
• projektmenedzseri,
• tervvéleményezési
• és kapcsolódó mérnöktanácsadói feladatok ellátására vonatkozik.

A keretmegállapodás időtartama 48 hónap, a szerződés meghosszabbítható.

Egy helyre kerülnek a szétszórt funkciók

A MÁV-járműjavító hét hektáros telkén az 56 éve épült Dieselcsarnokba költözik a múzeum. A kilenc párhuzamos hajóból álló, mintegy 110 méter hosszú csarnokban az intézmény korábban szétszórt funkciói, a kiállítás, a kutatóhely, a raktár és a szakkönyvtár is egy helyre kerül.

A korábbi városligeti épülethez képest az új helyszínen több mint két és félszer akkora, 13 ezer négyzetméternyi kiállítótér áll a 120 éves intézmény rendelkezésére. Míg az előző kiállítóhelyen csupán 80 eredeti jármű bemutatására volt lehetőség, az új tárlaton legalább 190 darabot láthat majd a közönség.

A kőbányai helyszín környezetében több barnamezős beruházás zajlik, a legjelentősebb a Magyar Állami Operaház Műhelyházának kialakítása, valamint a Népliget megújítása.

A 10 és 250 fő közötti cégek pályázhattak

György László közölte, a kormány építőgazdasági stratégiájának egyik fontos eleme, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásokat megerősítse. Ezek fejlesztésére, technológiaváltására 28 milliárd forintot biztosít több éven át.

Ebből idén 16 milliárd forintot ítéltek oda két kiírás keretében, miután az ÉVOSZ tavaly decemberben együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal. Egyedi kérelmek alapján a 10 és 250 fős vállalatok jelentkezhettek a kivitelezői és tervezői szektorból. A támogatást elsősorban gépek, eszközök beszerzésére lehetett fordítani, de szoftverek vásárlása is támogatható. „Idén 322 kérelem érkezett be a kiírásokra, amelyek közül több mint 170-et támogatnak” – árulta el György László.

Februárban jelenik meg a következő kiírás  

A pályázat alapvető feltételein jövőre nem változtatnak. Ugyanakkor a tervek között szerepel, hogy

olyan komplex támogatási kérelmet is befogadjanak, amely teljes értéklánc-szemlélet mentén, akár több, egymás munkájára építő vállalat számára együttesen nyújt segítséget modernebb technológiák alkalmazásához.

Emellett jövőre is fenntartják azt a lehetőséget, hogy a támogatási összegekből beruházásmenedzsment képzés is finanszírozható legyen.

A jövő évi kiírás várhatóan februárban jelenik meg a kormány honlapján.

Hatalmas szerződésállomány, bevállalt kapacitásbővítés

Az államtitkár szerint látható, hogy az építőipari kiírásban részt vevő vállalkozások legalább 15-20 százaléknyi termelést, kapacitásbővülést vállaltak jövőre. A támogatás biztosításának várható hatása, hogy az építőipar vállalatszerkezete is átalakul, ugyanis jelenleg jelentős számú a 4-6 vagy 6-9 dolgozóval működő vállalkozás Magyarországon. A 101 ezer építésgazdasági vállalkozásból 97 ezer 10 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás.

Kitért arra is, hogy jó évet zárt az építőipar: a termelés értéke közel negyedével, 23 százalékkal bővült 2018-ban tavalyhoz képest. Emellett régen látott mértékű megrendelés-állománnyal rendelkezik az ágazat, 2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű építőipari beruházás valósul meg Magyarországon. „Ezek a beruházások közvetlenül és közvetve hozzájárulnak az életminőség javulásához” - jegyezte meg.

A pályázat célja, hogy mérsékelje a szolgáltatók rezsiköltségeit, csökkentse a közművek környezetszennyező hatását és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyes fejlesztésekkel akár 5-10 százalékos pénzügyi megtakarítás is elérhető. A támogatás a teljes költség 50%-át, de legfeljebb 250 millió forintot biztosít energiatakarékos eszközök beszerzésére.

Napenergiát is támogatnak

Az elnyert támogatásból a szolgáltatók az alábbi fejlesztéseket valósíthatják meg:

• kicserélhetik a nem megfelelő hatásfokú szivattyúkat,
• lecserélhetik a szennyvíztisztító-telepi fúvóberendezéseket,
• kicserélhetik a szennyvíziszap-víztelenítő berendezéseket,
• javíthatják a biogáz-felhasználás hatékonyságát,
• kialakíthatnak villamosenergia-mérő eszközöket,
• egyedi napelemek telepítését.

A támogatási igényt a pályázók 2019. február 1-től 2019. február 28-ig elektronikusan az adatok.kkszf@itm.gov.hu e-mail címre és postai úton az Innovációs és Technológiai Minisztérium címére (1441 Budapest, Pf.: 88.) adhatják be.

Ezt jelenti a bővítés

A háromgyermekes családok eddig a 10+10 millió forintos CSOK-ot vehették igénybe, ami a 10 millió forintos támogatott hitel mellett egy vissza nem fizetendő 10 millió forintos támogatást is tartalmaz. 

A mostani döntéssel ennek a konstrukciónak az első elemét, vagyis a kamattámogatást terjesztette ki egy 10 milliós hitelösszegig a kormány a kétgyerekesekre.

Még idén hatályba léptetnék a CSOK változtatásait

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a lakáskasszarendszer átalakításából felszabaduló forrásokat a CSOK kibővítésére költik. "Ez az első lépés a család- és lakástámogatási rendszer kibővítése irányába" - mutatott rá Gulyás Gergely.

Hozzátette: a kormány a hét végén bejelentéseket tesz majd a családtámogatásról szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban is. Ennek eredményétől függően pedig újabb döntések születhetnek. Elmondta, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még idén szeretnék, ha a CSOK változtatásai hatályba lépnének.

Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével is.   

Három helyett négy szuperkórház lesz a fővárosban

A kormány határozott továbbá arról, hogy Budapesten nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz, ugyanis a Szent János Kórház is ilyen intézménnyé válik - közölte a miniszter.   

A Szent János Kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány, így egy több mint 500 ágyas kórház felépítése, újjáépítése történhet meg. A másik három, már eldöntött súlyponti kórház

• a Honvédkórház,
• a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény,
• valamint a dél-budai centrumkórház lesz.

Ezekre már kiírták a tervpályázatokat, amelyeknek december 9-ig meglesz az eredményük.

A már meglévő hálózatokra is lehet csatlakozni

2016 és 2021 között Pest megye fejlesztésére a hazai költségvetésből 80 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen belül a kerékpárút-fejlesztési programban összesen 4 milliárd forint keretösszegig minimum 20, maximum 200 millió forint igényelhető

• a helyi hivatásforgalmi, közlekedési célú kerékpárutak létesítésére, felújítására és korszerűsítésére,
• a megye kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának bővítésére,
• a meglévő kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítására,
• illetve a már meglévő elemek hálózatba szervezésére.     

Épületgépészeti fejlesztések is a lehetőségek között 

A bölcsődefejlesztési felhívás a Pest megye területén található meglévő, önkormányzati tulajdonú bölcsődék

• férőhelybővítéssel együtt történő felújítására, átépítésére irányul,
• lehetőséget biztosítva épületgépészeti fejlesztésekre,
• valamint szakmai eszközök, berendezések beszerzésére.

A bölcsődefejlesztésre rendelkezésre álló 4,5 milliárd forint támogatási keretből felújítás esetén minimum 10 millió forint, maximum 100 millió forint adható, új bölcsőde építése esetén pedig minimum 60 millió forint, maximum 400 millió forint lehet a támogatási összeg.    

Több célt is szolgál

Rákossy Balázs kiemelte, a bölcsődefejlesztések eredményeként csökken a számos Pest megyei településen jellemző bölcsődei kapacitáshiány. „Ez segíti a kisgyermeket nevelő családok életét, emellett javul a felújított és újonnan épített intézmények költségvetési és környezeti fenntarthatósága” - tette hozzá.

A támogatási kérelmeket a www.allamkincstar.gov.hu oldalon nyújthatják be a pályázók.

Két év alatt 80 milliárdnyi fejlesztés

A sajtótájékoztatón kiderült, több mint 700 magyarországi panzió és szálloda nyert költségvetési támogatást szálláshelyfejlesztésre. Guller Zoltán elmondta, több mint 1500 pályázat érkezett, ezért megemelték a támogatási keretet. 

Ismertetése szerint a következő két évben több mint 80 milliárd forintból fejlesztik a szálláshelyeket. Országszerte a vidéki panziók több mint kétharmada - több mint 700 panzió - újul meg.

Emellett a három kiemelt turisztikai térségben, a balatoniban, a soproniban és a tokajiban 16 szállodafejlesztés lesz, és 27 új szálláshely is létrejön az országban.    

A GDP 16 százaléka a célszám

Guller Zoltán elmondta, hogy a 2017-ben indított Kisfaludy-program keretében 2030-ig 300 milliárd forintot használhatnak fel a projektekre. A mostani eredményhirdetés az első ütem zárása. Megemlítette azt is, a Magyar Fejlesztési Bank Kisfaludy-hitelkonstrukciója kedvező kamatokkal segíti a beruházások finanszírozását.    

„A vissza nem térítendő, hazai forrásból nyújtott támogatások célja, hogy a turizmus, vendéglátás továbbra is a magyar gazdaság húzóágazata legyen” – fogalmazott a vezérigazgató. Farkas Dávid a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a fejlesztések elsődleges céljának nevezte, hogy a turizmus nemzetgazdasági hozzájárulása 2030-ra a GDP 16 százaléka legyen, és a vendégéjszakák száma az országban 50 millióra bővüljön.

A sajtótájékoztató végén Guller Zoltán a pilisszentkereszti Kislugas Panzió és Vendéglő vezetőjének átadta az elnyert pályázatról szóló támogatói levelet. 

Ezt kell tudni az új helyszínről

A járműjavító 7 hektáros telkének egyik emblematikus épülete a MÁV 1958–1962 között épített Dieselcsarnoka, amely a 20. század ipari építészetének jellegzetes, a maga idejében korszerűnek számító mérnöki alkotása volt.

Az épület déli része, az igazgatósági fejépület műemléki védelem alatt áll.

A mögötte elhelyezkedő kilenc párhuzamos hajóból álló, mintegy 110 méter hosszú csarnok alkalmassá tehető a múzeum nagyméretű műtárgyakból, például vasúti és villamos kocsikból, buszokból, gépkocsikból álló gyűjteményének elhelyezésére.

Az új helyszín környezetében több barnamezős beruházás zajlik, a legjelentősebb a Magyar Állami Operaház Műhelyházának kialakítása, valamint a Népliget megújítása.

Európa egyik legrégebbi múzeuma születik újjá

A most megjelent hirdetmény szerint az új helyszín a kiállítás mellett a raktárak, restaurátor műhelyek elhelyezésére is megoldást ad majd. A funkciók köre ugyanakkor konferencia- és rendezvényhelyszínnel, valamint oktatási infrastruktúrával bővülhet.

Vitézy Dávid főigazgató a pályázatról szóló közleményben azt hangsúlyozta,

az új telephelyen a korábban szétszórt funkciók, a kiállítás, a kutatóhely, a raktár és a tekintélyes szakkönyvtár végre egy helyre kerülhet.

Az éves látogatószámot a korábbi számot megduplázva legalább 350 000 főre kívánják emelni.

A 119 éves Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Európa egyik legrégebbi alapítású közlekedési múzeuma. A múzeum honlapja szerint a korábbi városligeti épülethez képest az új helyszínen több mint két és félszer akkora, 13 ezer négyzetméternyi kiállítótér áll az intézmény rendelkezésére.

Míg az előző kiállítóhelyen csupán 80 eredeti jármű bemutatására volt lehetőség, az új tárlaton legalább 190 darabot láthat majd a közönség.

Új MÁV-megálló jöhet létre Kőbányán

A pályázatokat szeptember 10-ig várják, a kiírás múzeumépítésben és kiállítás tervezésben jártas magyar és nemzetközi irodákat is igyekszik megszólítani. A pályázatok magyarul és angolul is elkészíthetők. A pályázat a fejlesztési ingatlan szorosan vett területén túlmenően javaslatokat vár a kapcsolódó területek fejlesztésére is, így a vasúti megállóhely elhelyezésére kijelölt ingatlanra is.

"A telket északról határoló MÁV-vonalon a múzeum kezdeményezésére új megálló épülhet a városi és az elővárosi utasforgalom kiszolgálására” – idézte a közlemény Vitézy Dávid főigazgatót.
 

A részvételi szándékukat kinyilvánító építészirodák:

• 3H Építésziroda Kft. (Budapest)
• Amanda Levete Architects Ltd (London)
• Atelier Brückner GmbH (Stuttgart)
• Bjarke Ingels Group (Koppenhága)
• Caruso St. John Architects (Zürich, London)
• CÉH Zrt. + Foster & Partners (Budapest, London)
• David Chipperfield Architects (Berlin)
• Diller Scofidio + Renfro (New York)
• Építész Stúdió Kft. (Budapest)
• KÖZTI Zrt. (Budapest)
• Lacaton & Vassal Architects (Párizs)
   

A pályaművek értékelésének szempontjai:

1. Építészet és urbanisztika;

2. Intézményi vízió és program támogatása;

3. Múzeumtechnológia és műtárgyvédelmi szempontok;

4. Fenntarthatóság, üzemeltetési szempontok.

Új útvonalakat nyitnak meg a kerékpárosoknak

A most bejelentett kerékpárút-fejlesztési pályázati keretből lehetőség lesz új útszakaszok kiépítésére, illetve a jelenleg használt útvonalak korszerűsítésére is. A programban többek között támogatják

• a települések központjai és az azoktól távol eső lakott területek közötti útépítést,
• az új kerékpáros útszakaszok kialakítását települések között,
• illetve a lakott területek és a munkahelyek közötti új összeköttetések létesítését is.

Rákossy Balázs kiemelte: a fejlesztésekkel a kormány ösztönözni kívánja a környezetbarát kerékpározás terjedését. A támogatási kérelmeket szeptember 24-től nyújthatják be a pályázatban résztvevő önkormányzatok a Magyar Államkincstár weboldalán.

Az összesen 4,5 milliárd forintos keretből felújításra minimum 10, maximum 100 millió forint, új bölcsőde építésénél pedig legkevesebb 60, legfeljebb 400 millió forint igényelhető.

Rugalmasabb rendszer jöhet létre

A fejlesztésekkel a kormány reményei szerint csökkenhet a több Pest megyei településen jellemző bölcsődei kapacitáshiány. Emellett a leromlott műszaki állapotú, így rosszabb ellátást nyújtó intézmények is fejlődhetnek.

A teljes kapacitásbővítés különösen a 3 évesnél kisebb gyermekeket munkavállalás mellett nevelő szülőknek segíthet. Nem csupán az új férőhelyek létrehozásával, hanem egy rugalmasabb intézményi rendszer kialakításával is segítenék a családokat – derült ki Rákossy szavaiból.

A legkisebb támogatási összeg 1,5 millió forint, a legnagyobb pedig 100 millió, a pályázatokat az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatásával finanszírozzák.

Egyre több vállalkozás használhat zöld energiát

A projektek keretében az energiahatékonyságot javító, illetve a megújuló energiaforrások használatának növelését célzó beruházásokat támogatják. Így pályázni lehet többek között

• épületek hőtechnikai fejlesztésére,
• napelemek felhelyezésére,
• fűtési-, hűtési, illetve melegvízhasználati rendszerek cseréjére,
• világítási rendszerek korszerűsítésére,
• modern kazánrendszerek kialakítására,
• valamint hőszivattyú-rendszerek kiépítésére is.

A forrás célja az önkormányzati tulajdonú ipari, gazdasági területek vállalkozói parkká fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra kiépítése.

"Az érintett településeken új munkahelyek jöhetnek létre, illetve a lakóövezetekben infrastrukturális okokból továbbfejlődni már nem tudó, vagy a környezetüket zavaró tevékenységet végző vállalkozások kitelepülhetnek" - sorolta a programtól várt hatásokat a politikus.

Mire használható?

A támogatásból lehetőség van:

• a területek közműhálózatának, valamint távközlési és kommunikációs hálózatának kiépítésére, korszerűsítésére,
• továbbá a közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, többek között útfelületek, kerékpárutak, iparvágányok, parkolók kiépítésére, felújítására.
• a vállalkozói parkban termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítására, korszerűsítésére, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtására, indokolt esetben akár új ingatlan építésére is.

Az államtitkár emlékeztetett, a hazai forrásból finanszírozott támogatási programmal a kormány azt kívánja ellensúlyozni, hogy a Közép-Magyarország régió részeként Pest megye a hozzá hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb európai uniós fejlesztési forráshoz juthat hozzá a 2014-2020 közötti időszakban.

Mire lehet pályázni?

A pályázaton meglévő épületek, épületrészek fejlesztésére, valamint új épület kialakítására lehet pénzt nyerni az alábbi területeken:

• az alapellátáshoz tartozó háziorvosi szolgálat,
• a fogorvosi szolgálat,
• ügyeleti ellátás,
• a védőnői szolgálat.

Emellett a működő iskolaorvosi rendelők infrastruktúra-fejlesztésére is lehetőség van.

A forrásból megvalósuló projektek egyike Göd helyzetét javítaná, ahol a polgármester nemrég jelentette be, hogy a város pályázati úton szeretne új orvosi rendelőt építeni a termálfürdő közelében.

2020-tól már érvényesülnek a valódi erőviszonyok

A csütörtökön megnyíló 4,8 milliárdos keret annak a 80 milliárd forintos célzott pénzügyi támogatásnak, amit a kormány a Pest megyei vállalkozások és önkormányzatok fejlesztéseire szán 2021-ig. A programmal a kabinet azt kívánja ellensúlyozni, hogy a közép-magyarországi régió részeként Pest megye a hozzá hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb európai uniós fejlesztési forráshoz juthat hozzá a 2014-2020 közötti időszakban. 

A kormány korábban már döntött a közép-magyarországi régió kettéválasztásáról, így 2020 után Pest megye már valós fejlettségének megfelelő mértékben, a konvergenciarégiókkal azonos feltételek mellett férhet hozzá az uniós forrásokhoz.

Teljesen modernizálják a 150 éves vonalat

A beruházás során 27 kilométernyi vasúti pályát építenek át, az állomások fővágányait is beleértve. A szakaszok a helyi adottságoknak megfelelően 100, 120, vagy 160 km/órás sebességet és 225 kilonewtonos terhelést fognak elbírni.

Felújítják Tura vasúti megállóját, felépítenek 4 vasúti átkelőt (egyet pedig lebontanak) és összesen 32 teknőhidat, kerethidat, és kisebb patakok, csatornák vizét vezető cső alakú átereszt alakítanak ki. Két közúti felüljárót átépítenek, egyet pedig felújítanak.

Az idén 150 éves Pest-Hatvan-vasútvonalat 1867-ben építették fel az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét megalapozó kiegyezés évében, a pályát 1956-ban villamosították. Az átépítési munkálatok megkezdése így a pálya felavatásának 150-ik évfordulójára esik.

A beruházás során felújítják és akadálymentesítik az orvosi rendelőt, különös tekintettel lesznek az energiahatékonyság javítására, lecserélik a nyílászárókat. Öt új rendelőt és egy új tanácsadóhelységet alakítanak ki, modern eszközöket szereznek be, a méhnyakrákszűrést a városban végzik majd. 

A projektet 2019 márciusáig fejezik be.

Az állomás egyedi, neobarokk kinézetét a híres kenderesi Halasy-Horthy kastélyhoz való közelségének köszönheti: Horthy István államfőként is gyakran látogatott ide és szeretett vasúton közlekedni. 1931-ben még külön kormányzói várótermet is kialakítottak az épületben.

A második világháború után az állomás és a kastély is elvesztették jelentőségüket, ma már váltóállító őrházak sincsenek a megállónál.

A tervpályázat célja kettős, egyrészt meg kell tartani a budai alsó rakpart észak-déli közlekedési folyosó szerepét.

Ugyanakkor a budai felső rakparton a közterületek és közlekedési területek újraosztásával olyan köztérhálózatot szeretnének kialakítani, ami a lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó alternatívát kínál a part menti tartózkodásra, valamint elősegíti a budai háttérterületek és a folyópart kapcsolatát.

A tervpályázat  majdani nyertesének a fővárosi önkormányzattal együttműködve kell elkészítenie a budai belvárosi Duna-partok közterületeinek engedélyezési tervét.

A budai oldalhoz hasonlóan Pest rakpartja is gyökeres változásokon esik át, a Kossuth tértől a Fővám térig sétány alakul ki, kevesebb forgalommal, több fával és újonnan létrejövő közterekkel.

Hosszú távra terveznek

A tervek szerint a beruházás során kibővítik a menzát, modernizálják a konyhablokkot és új tantermeket alakítanak ki. Emellett a egy teljes körű építészeti felmérést is végeznek és koncepciótervet készíttetnek, amely jövőbeli felújításokhoz szolgálhat alapul. Az iskolakomplexumot a következő ütemben a gimnáziumi épületszárny és a tornacsarnok átépítésével és bővítésével fejlesztenék.

A Corvinus a Czcuzor utca 3. szám alatti telkén mintegy 270 fős kollégium építését is tervezi, a pályázatot ugyanakkor írták ki. A létesítményben főként külföldi diákok laknak majd, magas színvonalú, ugyanakkor magas bérleti árú szobákat alakítanak ki. Az épületnek saját edzőterme is lesz.

Az egyetem olyan pályaműveket vár, amelyek a városképbe karakteresen illeszkednek, azt harmonikusan meghatározzák. Emellett a sportcentrumnál fontos elbírási szempont lesz a zöldterületek jó aránya is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: az új központ abban játszhat fontos szerepet, hogy az üres álláshelyeket megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalókkal töltsék fel. A munkaerő-mobilitás érdemi támogatása is szükséges a teljes foglalkoztatottság eléréséhez - emelte ki.

A teljeskörű megbízás 1,1 millió négyzetméternyi parkfenntartást, és egymillió négyzetméternyi gépi úttisztítást, jelentős mennyiségű növényültetést is magában foglal utcabútorok kihelyezése és játszóterek karbantartása mellett.

A beruházás során kórtermeket, radiológiát és műtőt is kialakítanak. A fejlesztés tervei szerint többek között felújítják a teljes vízvezeték-rendszert, 1400 négyzetméteren készítenek aljzatot és burkolatot, 8700 négyzetméternyi felületet festenek át és 215 négyzetméternyi légcsatornát építenek ki.

A Sportkórház a Testnevelési Egyetem 2015-ben bejelentett fejlesztése miatt költözik el a TE közeléből, a XII. kerületi Alkotás útról. A projekt kormánybiztosa, Berkes István korábban elmondta, a döntésnél figyelembe vették, hogy üresen álló, minden igényt kielégítő épület nem áll rendelkezésre, egy zöldmezős beruházás pedig nagyon elhúzódhatna.

A 14 évig tartó program során vidéki szállodák és panziók, összesen mintegy 2000 szálláshely és 30 ezer szoba újulhat meg, és ötezer új munkahely jöhet létre. A pályázatokat szeptember 1-től lehet majd benyújtani. Seszták Miklós szerint a szálláshelyek 20 százalékos árbevétel-növekedést érhetnek el a beruházással, s a több bevétel az államnál is megjelenik az áfa-bevételek révén.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója elmondta: mivel a támogatásból a beruházás összértékének átlagosan 50 százaléka finanszírozható, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel is igényelhető lesz; a vállalkozásoknak legfeljebb 20 százalék önrészt kell biztosítaniuk. Az új támogatási konstrukciót július 3-tól a hónap végéig társadalmi egyeztetésre bocsátják, és széleskörű szakmai konzultációt követően véglegesítik majd.

A fejlesztések régiónként ütemezettek, elsőként a Balaton, Sopron-Fertő és Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség térségében hirdetik meg a lehetőséget. A programban részt vevőknek vállalni kell a transzparenciát segítő folyamatos együttműködést az adóhatósággal, kormányzattal.

A kedvezményes hitel feltételeiről is beszámoltak

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: az MFB a beruházás értékének 30 százalékát kitevő kedvezményes hitelt nyújt saját forrásából akár új kereskedelmi célú ingatlanfejlesztéshez is, 2-15 év közötti futamidők lesznek elérhetőek. Újonnan alapított cégeket is támogatnak. A kereskedelmi bankokkal együttműködésben minden magyarországi bank értékesítheti a kedvezményes hitelt, ami a támogatási elem nélkül, önmagában is elérhető lesz - ismertette.

A hitel igényelhető lesz kis-, és középvállalkozások részére 15 milliárd forintos éves árbevételig, az igényelhető összeg 10 és 500 millió forint között meglévő szálláshely fejlesztéséhez, bővítéséhez, illetve 500 millió és 3 milliárd forint között új szálláshely létesítésére.

Az S-TÉR Kft., az Építész Stúdió Kft., a CET BP. Kft. és a PLANT-Atelier Peter Kis Kft. pályamunkái négymillió forintos, kiemelt megvételben, a Studio Kvarc Kft.; Zilahi Péter, Németh Zoltán és Greksza András, továbbá az Ükös Tamás vezette csoport tervei pedig kétmillió forinttal járó megvételben részesültek.

• Az S-TÉR Kft. pályaműve megőrizné a Dísz tér - Szent György tér elkülönülését a jelenleg is meglévő kapcsolatok megtartásával. A Dísz téri foghíj beépítésével, illetve a volt Honvéd Főparancsnokság épületének horizontális és vertikális kiegészítésével, valamint a nyugati térfal létrehozásával fejezné be a vári épületegyüttest. A kiegészített, illetve újonnan kialakított térfalak között jelentős méretű burkolt felületet alakítana ki, melyben jelezné a Szent Zsigmond-kápolna alaprajzi elhelyezkedését.

• Az Építész Stúdió Kft. pályázatának jellegzetes gesztusa a volt Honvéd Főparancsnokság épületének elbontása, és helyén egy fás liget létrehozása. A Szent György tér nyugati térfala a korabeli épületek és telekosztás ritmusában végig beépülne: itt jönne létre az Öt Géniusz Háza (öt magyar tájegység sajátosságainak megjelenítése kortárs épületben), a Teleki-palota szinte eredeti állapotát tükröző újraépítése reprezentatív rendezvényházként és a Vizuális Kultúra Háza. A Szent Zsigmond-templom szökőkúttá alakulna, amelynek vízjátéka kirajzolná a megsemmisült épülettömeget. A Szent György téren emlékoszlop létesülne, a Dísz tér parkolóktól megtisztított piac lenne, a Dísz tér 1-2. számú, üres telekre kortárs megfogalmazású kávéház kerülne.

• A CET BP. Kft. munkája megtartaná a polgárváros és a palotanegyed elkülönülését, szerény toronnyal megjelölve a két negyed határát, innen indítva a nyugati térfal több ütemben létrehozható beépítését. A Dísz téri foghíjtelket beépíteni javasolja, de kiegészíti a volt Honvéd Főparancsnokság épületét is. A Szent György tér léptékére vonatkozóan méretének csökkentésével határozott javaslatokat tesz, és rendezné a királyi palota új főbejáratának kérdését is. Megoldást adna a Szent Zsigmond-kápolna romterületére, valamint a téren tervezi felállítani a névadó szobrát. A reprezentatív tértől méltó távolságban, de nem elkülönítve helyezné el a nagyobb közönséget vonzó létesítményeket. Új elemmel gazdagítaná a vár ezen a helyen funkcióhiányos nyugati oldalát, valamint alatta kiállítótérre, múzeumra tesz javaslatot.
• A PLANT-Atelier Peter Kis Kft. pályaművének megkülönböztető gondolata a volt Honvéd Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium tömbjének áttört, légies felülettel, modern építészeti formában való kezelése. A Dísz tér 1-2. számú telekre új épületet helyezne, nem meghatározott rendeltetéssel. A Dísz téren a parkolókat megszüntetve több zöldfelület jönne létre a közlekedés mai rendjének megtartása mellett.
• A Studio Kvarc Kft. pályamunkájának egyedi eleme a központi észak-déli gyalogos tengelyt kiemelő sétány- és rámparendszer; Zilahi Péter, Németh Zoltán és Greksza András pályázatának megkülönböztető gondolata a Szent György tér háborús mementóként történő újraértelmezése, míg az Ükös Tamás vezette csoport tervének legerőteljesebb elemeként a bírálók a nyugati térfal tömbjeinek sajátos szabdaltságát emelték ki.

A díjazott urbanisztikai-építészeti megoldások bírálatánál fontos szempont volt a fenntartható és a vár hosszú távú fejlesztési tervébe illeszthető koncepció. A pályázatoknak az értékőrzés és értékteremtés aspektusa mellett a funkció, a városszerkezetbe illeszkedés, a látvány és az energiahatékonyság követelményeinek is meg kellett felelniük.

Az ötletpályázat eredménye a szentgyorgyterpalyazat.hu honlapon tekinthető meg.

A budai Várnegyed szívében található terület megújításáról szóló pályamunkákat május 29-én éjfélig adhatták postára a résztvevők. A Miniszterelnökség felhívására a Lechner Tudásközpont által kiírt anonim ötletpályázat célja az volt, hogy a tervezési szabadság biztosításával felkutassa a Szent György tér és Dísz tér hasznosítására, funkcionális és eszmei megújulásának lehetőségeire megfogalmazható legjobb válaszokat.

Oláh Gábor, az NGM regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára fontosnak nevezte, hogy június közepéig valamennyi nyertes pályázóval megkösse az irányító hatóság a támogatási szerződést, a támogatásokat pedig július végéig kiutalják. A beruházásoknak az idei év végére kétharmados készültséget kell elérniük.

A második körös felhívásra már beadhatók a pályázatok, ezen az első körben nem nyertes pályázók ismét elindulhatnak. A tervek szerint ez a pályázati kör a nyár végéig lezárulhat, a döntések és a kifizetések még ebben az évben megvalósulhatnak. Év végéig a kétharmados készültséget el kell érniük a nyertes projekteknek, ennek folyamatát az NGM rendszeresen ellenőrizni fogja - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Így áll a TOP pályázatokkal Hajdú-Bihar és Szabolcs megye

30 milliárd forint odaítéléséről már döntés született Hajdú-Bihar megye 50 milliárd forintos keretéből. Debrecen további 44 milliárdot fordíthat közvetlen támogatásokra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe 118,9 milliárd forint uniós forrás érkezik a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban. A TOP keretében ebből az összegből a megyeszékhelyen kívüli települések 89,3 milliárd, Nyíregyháza pedig 29,6 milliárd forintot használhat fel. A források mintegy harmadára, 34,6 milliárd forintra már nyerteseket is hirdettek.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke szerint a megyében benyújtott 301 pályázatból eddig 216 esetében született meg a támogató döntés, s az országban egyedülálló módon, pártállástól függetlenül, a megyei közgyűlés tagjai egyhangúlag megszavazták. A második körös döntést mintegy tíz nap múlva hozzák nyilvánosságra.

Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlési elnök elmondta, a megye két TOP-mutatóban is a második helyen áll az országban. Az egy főre jutó támogatási összeg Nógrád után itt a legmagasabb, valamint a második legnagyobb összegű forrás is ide érkezik. A következő körös pályázatokat, illetve pályázati csomagokat a megyei közgyűlés júniusi ülésén fogja véleményezni, a tervek szerint az ülésen mintegy ötven pályázat eredményhirdetése várható.

Cseresnyés Péter elmondta, egyrészt vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az új ingatlan építéséhez, vagy a meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez. Emellett visszatérítendő támogatást adnak új eszközök beszerzéséhez. A beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell finanszíroznia, és rendelkezniük kell a megfelelő tervekkel. A programhoz a pénzt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap adja.

A munkaerőtartalék nélkül maradt területek a fókuszban

Az államtitkár közölte, több helyi önkormányzat jelezte, hogy a területén működő vállalkozások igényei alapján a tulajdonában álló ingatlanok átépítésével, illetve új ingatlanok építésével munkásszállást létesítene, és ehhez állami támogatást szeretne igénybe venni. Cseresnyés Péter szerint a támogatás érdemben javíthatja a munkaerő-áramlás lehetőségét azokba a térségekbe, ahol már nincs számottevő munkaerő-tartalék. A program hátterében az áll, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta mért legnagyobb foglalkoztatottság és legalacsonyabb munkanélküliségi ráta alakult ki, és jelentős munkaerőhiány keletkezett több ágazatban.

Becslései szerint a keretből akár 18 munkásszálló is kialakítható, amelyekben 4000 munkavállalót is el tudnak majd helyezni.

Lapunk a közelmúltban két ilyen jellegű beruházásról is hírt adott, Tatabánya és Oroszlány egyaránt lakatlan épületből fejleszt munkásszállót.

A várható hatás és a munkaerőpiac helyi jellemzői alapján döntenek

A kérelmek szeptember 30-ig nyújthatók be a helyi önkormányzathoz. A támogatás részletes feltételeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu és a www.munka.hu honlapokon olvasható bővebb tájékoztatás.

A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés szempontjai: a munkaerőpiac helyi jellemzői, a térség foglalkoztatási helyzete, a munkásszállás építésének várható hatása.

Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretén belül a pályázatok április 25-től elérhetőek, a támogatási igény benyújtásának határideje május 26.

A mostani pályázattal az infrastrukturális fejlesztések támogatása a cél, és hogy csökkenjen a kórházi dolgozókra nehezedő nyomás, javuljanak a szakrendelőkben a munkakörülmények. Vissza nem térítendő támogatásról van szó, és pályázatonként maximum 300 millió forint az elnyerhető összeg, így várhatóan 16 és 100 között lesz a pályázatok száma.

A programban a kérelmeket a helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani, mely állami foglalkoztatási szervként jár el. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány elsődleges célja a teljes foglalkoztatottság elérése, amihez a munkaerő mobilitásának elősegítése is szükséges.

A támogatás keretében, amely minimum 80 munkavállaló elszállásolására alkalmas munkásszállás kialakításához nyújtható, az építési és felújítási, valamint a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök költségei számolhatók el. A juttatás részben vagy egészben visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában nyújtható, a beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell biztosítania.

Az önkormányzatoknak megállapodást kell kötniük a munkaadókkal

A támogatás egyik legfontosabb előfeltétele a kérelmet benyújtó önkormányzat, valamint a térség munkaadói között előzetesen megkötött megállapodás, amelyben a munkaadóknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a támogatással létrehozott munkásszálláson helyezik el a mobilitási problémákkal küzdő munkavállalóikat.

Az önkormányzatnak a munkásszállás megépítését, illetve felújítását követően bérleti szerződést kell kötnie a munkaadókkal, így a munkásszállás működtetése a bérbeadásból származó bevételből biztosítható. A munkásszállást az önkormányzatnak a beruházás befejezésétől számított legalább tíz évig fenn kell tartania.