Az IKOP és a CEF kereteiből egyrészt a törzshálózat, másrészt az állomások és az elővárosi vonalak épülnek újjá.
Több mint 1500 milliárd forintnyi vasútfejlesztés indul el vagy fejeződik be a következő években hazai és európai uniós forrásokból, valamint kínai hitelből. A részletekről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt Velencén, a Kő- és Kavicsbányász Napokon.
Mosóczi László szavaiból kiderült, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint. Ezt a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordítják. Ide tartozik többek közt
Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz, és az elővárosi vonalak, illetve a vasútállomások korszerűsítését célozza. Itt 17 projekt szerepel, közöttük
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból, és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet.
Kínai hitelből, mintegy 500 milliárd forintból építik újjá a Budapest-Belgrád vasutat, amely óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé és 8 óráról 3,5 órára csökkenti a szerb főváros megközelítésének idejét. A beruházás elsődleges célja ugyanakkor, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai áruk vasúton közelíthessék meg az Európai Uniót.
A közeljövőben tervezett vasúti nagyprojektekről - egy másik megközelítésben - itt írtunk részletesen. A cikkből kiderült, főleg a Pusztaszabolcs, Székesfehérvár és Püspökladány környéki szakaszokat fejlesztik, emellett a MÁV közlekedésbiztonságot javító programja is számos szakaszt érint.
A vasút nagyszabású fejlesztését a kormányzat tavaly több ízben is jelezte. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly szeptemberben azt nyilatkozta, a mostani uniós ciklusban mintegy 1100 milliárdból fejlesztenek: ebben benne lesz a Keleti és a Nyugati pályaudvar felújítása, valamint egy balatoni körvasút létrehozása. Az összegben ugyanakkor nem szerepelt a Budapest-Belgrád vonal projektje.
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.