A művészet és az ipar házassága: így öltözik új köntösbe az Eiffel Műhelyház

Lezajlott a rossz állapotú részek és a toldaléképületek bontása, folyamatban van a felújítás és az újjáépítés az Eiffel Műhelyházban a Kőbányai úton – derült ki az Operatúra nevű bejárás keretében, amelyet a Leier Hungária Kft. szervezett. A győri székhelyű cég jelentős beszállítóként maga is részt vesz Magyarország legnagyobb ipari műemlékének újjászületésében. A felújítást a STRABAG kivitelezi: az épület egyszerre válik a 134 éves Magyar Állami Operaház próbacentrumává és műhelyközpontjává, raktárrendszerrel és képzőhellyel kiegészítve, miközben egy rozsdaövezetet is bekapcsol a város vérkeringésébe. Az épület annak idején szinte csodával határos módon élte túl a környék bombázását, miközben a szomszédos épületek jelentős része elpusztult.

A tervező Közti Zrt. képviseletében Marosi Miklós Széchenyi-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke ismertette, hogy az Operaház előadásait kompletten itt készítik majd el, ezek gyakorlatilag egy az egyben átemelhetők lesznek az Operaház színpadára. Az itteni színpad zenekari árokkal és 350 férőhelyes nézőtérrel lesz teljes, az egyetlen különbség az Andrássy úti játszóhely adottságaihoz képest mindössze a zsinórpadlás hiánya lesz.

A 220 méter hosszú, 100 méter széles, öthajós Eiffel Műhelyház középső hajójában három szinten helyezik el a különböző kiszolgálóhelyiségeket: a földszinten öltözőket összesen 400 fő számára, középen három óriási varrodát, legfelül pedig egy télikertet, ahol szünetekben összegyűlhetnek, pihenhetnek az itt próbáló művészek. Egy helyre kerülnek végre a díszletek, amely megszünteti a jelenlegi nehézkes állapotot – az Operaház most 10-11 különböző településen, például művelődési házakban elhelyezve tárolja ezeket. Itt lesz az operát kiszolgáló minden műhely is, például az asztalos-, lakatos- és szobrászműhelyek. Az Operaház jelmeztára is ide költözik, amelyhez szintén kapcsolódnak műhelyek, például a parókások, cipészek részére. A jelmezekből különleges események, iskolai táncelőadások alkalmával diákok is kölcsönözhetnek majd.

 

Nagy hangsúlyt kap a vasúttörténeti örökség

Az Eiffel-csarnokban eredetileg 96 gőzmozdonyt szereltek, s körülbelül 4200 munkás dolgozott itt, ez volt a legnagyobb budapesti munkásegyesülés. A felújítás során mindenképpen szeretnének tisztelegni a vasúttörténeti örökség előtt, ezért – amellett, hogy a csarnok mellé a Közlekedési Múzeum költözik – az Eiffel-csarnok parkjában régi vasúti szerelvényeket, mozdonyokat fognak kiállítani.

A kétezer négyzetméteres központi térben áll majd egy 327-es MÁVAG gőzmozdony, amelyből mindössze két darab van a világon, az épület büféjét pedig a transzszibériai vasút teakfából készült egykori étkezőkocsijában alakítják ki. A vasúti múlt számos más helyen is visszaköszön a komplexumban: nem szedik fel például a kertben futó sínpárokat sem. A felújítás anyagválasztása során is az ipari jelleget tartották szem előtt: a műemlék szépségét emelik ki, nem szeretnék megváltoztatni a hangulatát.

A parkban álló hatalmas kémény is megmarad, egyrészt dekorációs célt fog szolgálni, másrészt itt helyezik el a távközlési elemeket és az Operaház logóját.

 

Rövid határidő alatt kell jó minőségben építeni

Nagy mennyiségben használják fel az építkezés során a Leier előregyártott betonelem termékcsaládjából a kéregfalat, amely a cég győri üzeméből érkezik a helyszínre. A termék kifejlesztését a magas minőségi elvárások és a feszes határidők hívták életre: 260 m² falat négy fő egy nap alatt képes beépíteni, gyakorlatilag időjárástól függetlenül – mondta el Grieszler Zsolt, a Leier építőmérnöke, aki hozzátette, hogy a 2019-es határidejű projektben összesen 15 ezer négyzetméterre van szükség a termékből. A Leier falpanel kétoldali vasbeton kéregrészből és az ezeket összekötő hegesztett betonacél rácsból, illetve (a tervező által megadott mennyiségű) falvasalásból áll, s minden esetben az adott igényeknek megfelelő egyedi méretben készül. A két kéreg közti részt a statikusok által meghatározott minőségű betonnal kell kitölteni a beépítést követően, így az a betonmag szilárdulása után teljes értékű monolit vasbeton szerkezetté válik.

További különlegessége a beton külső felülete, amely különösen jól illik egy ipari műemlékhez: mindkét kéregrész külső oldala egyenletesen sima, pórusmentes, amely glettelés után közvetlenül festhető, tapétázható, nem igényel vakolást. A belső mag felőli oldalak felülete ezzel szemben érdes, így biztosított az előregyártott kérgek és a helyszíni betonmag közötti tapadás.

 

A meglévő sűrű acélszerkezet alá kell bebújtatni az építkezést

Kéri Dávid, a STRABAG projektvezetője és Szőnyei Tamás, a STRABAG tervezési koordinátora arra hívták fel a figyelmet, hogy az építkezés egyik kihívása a meglévő acélszerkezet: a kivitelezőknek gyakorlatilag ez alatt kell dolgozniuk, s egyedi megoldásokat kell alkalmazniuk az egyes építőelemek beemelése során.

A Közti képviseletében részt vett a bejáráson Pernesz Ágnes vezető tervező is, aki számos érdekességre hívta fel a figyelmet. Elmondta többek között, hogy a hat hektáros területen számottevően sok bontást kellett végrehajtani, mivel rengeteg toldaléképület és súlyosan sérült épületrész tartozott a csarnokhoz. Előre így alig lehetett látni, hogy milyen az épület homlokzata, nem egyszer érte meglepetés a tervezőket és a kivitelezőket is. Mostanra már megkezdődhetett egyes esetekben az újjáépítés, más esetekben a téglafalak, -párkányok és -boltívek letisztítása, illetve bizonyos helyeken a szükséges vakolás. Az épület fő homlokzatát mindenképpen a tégla és nem a vakolt felületek uralják majd – emelte ki a vezető tervező.