Jesper Hassellund Mikkelsen gyárigazgató, a Lego-csoport senior alelnöke a budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a 30 milliárd forintos fejlesztéssel kétszeresére nő a nyíregyházi gyár mérete, 120 ezerről 250 ezer négyzetméterre. Több mint 700 új gépet szereznek be, és a csomagolási kapacitást is bővítik.

Emlékeztetett, a Lego a nagyon rövid időn belül jelent be újabb magyarországi beruházást. A cég ugyanis 2014-ben építette fel új nyíregyházi gyárát (a régi 2008 óta üzemelt) 60 milliárd forintos beruházás keretében, mintegy 120 000 négyzetméternyi területen, amit aztán tavaly októberben bővített. Mikkelsen hozzátette, a cégcsoport hisz abban, hogy Magyarország és Nyíregyháza jó hely a bővítésre és a fejlődésre, hiszen  közel van az európai piacokhoz, megfelelő a munkaerő és segítőkészek a hatóságok.

A Legót egy dán asztalosmester kezdte gyártani 1947-ben, a sikeres gyártása 1958-ban indult meg, mára szinte nincs olyan dolog, amit ne lehetne belőle megépíteni. Fontos alapelv, hogy az alkatrészei kezdettől fogva egyazon rendszer elemeit képzik, így minden egyes sorozat, újonnan megjelenő készlet kompatibilis a már megjelent készletekkel.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a városnak nagyon fontos a beruházás, amely munkahelyeket jelent és sok családnak biztos megélhetést a jövőben. „Nyíregyháza és a Lego kapcsolata a párbeszédre és a bizalomra épül, és a város mindent megtesz, hogy a beruházás ugyanolyan sikeres legyen, mint a korábbi” - fogalmazott.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján közölte, a kormány költségvetési forrásból 4,4 milliárd forinttal járul hozzá a nyíregyházi beruházáshoz. Elmondta, a projekt azért is kiemelt jelentőségű, mert egy ilyen mértékű munkahelyteremtés rendkívül fontos az országnak azon a részén. Úgy látja, a fejlesztéssel a gyár megerősíti helyzetét a Lego globális működésében. A bővítést kiemelt beruházásnak tekintik.

A tárcavezető szólt arról is, hogy a Lego dán családi tulajdonú vállalat, és a Magyarországon jelenlévő dán vállalatok több mint tízezer embernek adnak munkát. „Dánia a 25. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a magyar-dán politikai kapcsolatok továbbra is jók” – fogalmazott.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy 2016-ban a beruházásokért folytatott nemzetközi verseny még öldöklőbb lesz, mint 2015-ben volt, a nagy nemzetközi beruházásokért sokkal többet kell tenni, mint korábban. Úgy vélte, eddig is sokat tettek azért, hogy Magyarországot sikeressé tegyék e versenyben, és a világgazdaságot megrengető változások, az EU-t érő kihívások ellenére Magyarországot nemcsak a térség, de Európa egyik legvonzóbb, legversenyképesebb célországává tették. A magyar modell megvalósult, és bebizonyosodott, hogy lehetséges a gazdasági növekedés, az új munkahelyek létrehozása fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett.

A miniszter kiemelte a kedvező foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, továbbá azt, hogy remélhetőleg a tavalyi év végén rekordot ért el a magyar export, ami azért fontos, mert az országnak nyitott a gazdasága, ezért az exportteljesítmény alapvetően meghatározza a gazdasági teljesítményt. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a versenyben nem lehet hátradőlni, és a jó eredményeknek a megelégedettség helyett további erőfeszítésekre kell sarkallniuk.

(mti, magyarepitok.hu)