2015-ben 7612 lakás épült az országban, 8,9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a kiadott építési engedélyek száma azonban 29,9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 12,5 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentéséből az is kiderült, hogy tavaly 16 százalékkal több, 2000 lakás szűnt meg.

A most bevezetett gazdaságélénkítő eszközök (áfacsökkentés, CSOK, áfavisszaigénylés) a szakértők szerint megduplázhatják az évente épülő új ingatlanok számát. Koji László, az ÉVOSZ elnöke januárban úgy nyilatkozott, 2018-ig 40 ezer új lakás épülhet.

Budapesten az országos átlagnál jóval kevésbé, 3,9 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma, de ezzel is jóval kétezer alá 1929-re csökkent. A kiadott új építési engedélyek száma azonban 72,8 százalékkal nőtt, és elérte a 3170-et. A megyei jogú városokban 1860 lakás készült el, 14,2 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben, de 18,1 százalékkal több, 3145 építési engedélyt adtak ki a hatóságok.

A természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 59, a vállalkozások által építetteké 39 százalék, Budapesten az utóbbiak aránya 59-ről 66 százalékra nőtt. Az építés célját tekintve saját használatra a lakások 55, értékesítésre 41 százaléka épült.   

A jelentés szerint az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 56-ról 60 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 35-ről 33 százalékra, a lakóparkban épült lakásoké 7-ről 5 százalékra csökkent. A tavaly használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, ugyanúgy, mint egy évvel korábban. A megszűnt 2000 lakás 16 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, közülük 286 volt önkormányzati tulajdonú.

A kiadott új építési engedélyek alapján 27 százalékkal több, 6526 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (4652 darab) 8 százalékkal csökkent.

(mti, magyarepitok.hu)