azért hozta létre az Építőipari Marketingkommunikációs Díjakat, hogy láthatóvá tegye: az építőipari kommunikáció és marketing az iparág fejlődésének kulcseleme.

Az ágazat így a kreatív szakmák térképére is felkerülhet, annak érdekében, hogy még több kiváló szakember válassza az építőipart. 

A pozitív fogadtatás után a Médiatagozat harmadjára hirdeti meg a pályázatot, hogy az elismerések révén tovább ösztönözzék az iparági szereplők értékteremtő munkáját a marketingkommunikáció területén.

A marketing befektetés a jövőbe

„A tervezett, hiteles és transzparens kommunikációval nemcsak egy-egy vállalat márkáját építjük, hanem az egész ágazat társadalmi megítélésén javíthatunk” – emelte ki Kincses Péter az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke.

"Meg kell mutatnunk a projektek mögött álló embereket, a technológiai fejlődést, az innovációt és azt az értéket, amelyet az építőipar nap mint nap létrehoz. Ehhez pedig szükségünk van jó kommunikációs szakemberekre, kreatív megoldásokra és olyan vállalatokra, amelyek felismerik ennek jelentőségét.

Ezért is tartom fontosnak, hogy az ÉVOSZ Média Tagozatával idén ismét meghirdetjük az Építőipari Marketingkommunikációs Díjakat.”

Négy kategóriában várják a jelentkezéseket

1. Az Év Építőipari Marketingkommunikációs Személye

A díj azt a kiváló szakembert ismeri el, aki

• példaértékű munkát végez az építőipari marketingkommunikáció területén;
• inspirálja és motiválja a kollégákat,
• segíti a legjobb gyakorlatok megosztását az iparágban,
• növeli a jelölt és a cég szakmai hírnevét.

2.  Az Év Építőipari Márkakommunikációs Kampánya

Ebben a kategóriában azokat az építőipari vállalatokat és kommunikációs csapatokat díjazzák,  amelyek márkaépítésben, reputációban, hitelességben vagy employer branding területén kiemelkedő eredményeket értek el. Kampányuk nem közvetlen értékesítési céllal, hanem bizalomépítéssel, imázserősítéssel, társadalmi felelősségvállalással vagy HR-kommunikációval járult hozzá a vállalat és az iparág megítélésének javításához.

3. Az Év Építőipari Projektkampánya

A díj célja, hogy elismerje azokat a gyártói, forgalmazói, kivitelezői, fejlesztői vagy ügynökségi kampányokat, amelyek egy konkrét projekt, termék vagy technológia kapcsán hitelesen és magas szakmai színvonalon mutatták be az építőipar értékeit, innovációját és társadalmi hasznosságát.

A kategória értékeli azokat a B2B és B2C kampányokat, amelyek szakmai projekteket, technológiákat vagy termékmegoldásokat mutatnak be, hozzájárulva a piac edukálásához és a bizalom erősítéséhez.

4. Az Év Építőipari Társadalmi Felelősségvállalása

A kategória az építőipar azon szereplőit ismeri el, akik kimagasló társadalmi, fenntarthatósági és közösségi tevékenységükkel hozzájárulnak az iparág pozitív megítéléséhez és az épített környezet fejlesztéséhez.

A pályázat célja, hogy bemutassa a jó példákat, és ösztönözze az ágazati szereplőket CSR-területük fejlesztésére.

A pályázat feltételei, követelményei, további részletek az ÉVOSZ hivatalos oldalán találhatók: 

Link: Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége - Felhívás - 2026. évi építőipari marketingkommunikációs díjakra

A pályázat díjtalan, benyújtási határidő: 2026. november 27.

A beérkezett anyagokat az ÉVOSZ Média Tagozat független szakmai zsűrije bírálja el.

A tavalyi elismeréseket a hazai építőipar prominens eseményén, az ÉVOSZ évzáró gáláján adták át.

A 2025-ös Év Építőipari Marketingkommunikációs Személye Szikszai Zsanett, a West Hungária Bau Kft. marketingvezetője lett.

Az Év Építőipari Társadalmi Szerepvállalás kategória győztese a Mapei Kft. Építőipari Szakember Közösség fejlesztő program pályázata lett.

Az Év Építőipari Projektkommunikációs Kampánya díjjal a Market Építő Zrt.-t tüntették ki a Körszálló kommunikációjáért.

Az Év Építőipari Márkakommunikációs kampányának pedig a NOVU – Innovation at Work kampányát választották.

Az átadott díjakat a DVM Group tervei alapján a KÉSZ Csoport K-ARTS Művészeti Alapítványa készítette.

A Pünkösdfürdő utca és a Hatvany Lajos utca sarkán felépült Római Parkból a Duna mintegy ötperces sétával elérhető, a közeli Római-part, a felújított Pünkösdfürdő park és a Pünkösdfürdői strand pedig sokféle kikapcsolódási lehetőséget kínál. A projekt további meghatározó eleme a 3500 m²-es belső kert, ahol 80 darab előnevelt fa kap helyet, jelentős zöldfelületet biztosítva ezzel a lakópark közösségének.

Kiemelkedő infrastruktúrával bíró környék

A környéken bölcsődék, óvodák, iskolák és más oktatási intézmények is találhatók, így a természetközeli környezet a városi élethez szükséges infrastruktúrával párosul. A mindennapokat a lakóparkon belül elérhető közösségi szolgáltatások is támogatják: a lakóparkban található többek között közösségi nappali, csomagátvételi pont, jógaterasz és egy mezítlábas tanösvény is.

A Római Parkban többféle alaprajzú lakás közül lehet választani; a praktikus stúdiólakásoktól kezdve, egészen az ötszobás, budai hegyekre panorámás penthouse lakásokig változatos méretű (leendő) otthonokat alakítottak ki.

A lakópark kialakításánál az energiahatékonyság és a lakók mindennapi komfortja egyaránt meghatározó szempont volt. Az A+ energetikai besorolású épületek fűtését és hűtését hőszivattyús rendszer és mennyezethűtő-fűtő panelek biztosítják, amelyek alacsonyabb fenntartási költségeket tesznek lehetővé a hagyományos kialakítású lakásokhoz képest, az okosotthon-funkciók pedig a mindennapi használatot teszik még kényelmesebbé.

Megújult játszótér a közösségért

A WING lakóingatlan-fejlesztési üzletágaként a LIVING számára is kiemelt cél a helyi közösségek erősítése, mely a vállalat társadalmi felelősségvállalásának egyik pillére. Ezzel a szemlélettel újult meg a LIVING és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata együttműködésében a Hatvany Lajos utcai játszótér, mely során a rossz állapotú játékokat elbontották, míg a megtartható eszközöket felújították, sőt új játékokat is kihelyeztek.

„Ennek a fejlesztésnek a megvalósulása különösen fontos számunkra, hiszen a Római Park projekttel jelentünk meg a budai lakáspiacon. Ebben a fejlesztésben is olyan otthonokat szerettünk volna létrehozni, amelyek nemcsak a lakások kialakításával és a szolgáltatásaikkal, hanem a környezetükhöz való kapcsolódásukkal is hosszú távú értéket képviselnek. Ebben a szellemben vettünk részt a Hatvany Lajos utcai játszótér megújításában is, hogy ezzel a tágabb lakóközösség számára is kézzelfogható értéket teremtsünk” – mondta Tatár Tibor, a WING magyarországi lakó- és irodafejlesztési üzletágának vezetője.

A használatbavételi engedély megszerzésével a Római Park utolsó elérhető lakásai azonnal költözhetővé váltak. A több mint 90%-ban értékesített projektben már csak 18 db otthon érhető el. A lakópark rozsdaövezeti besorolásának köszönhetően a vásárlók a vonatkozó feltételek teljesülése esetén az 5%-os áfát is visszaigényelhetik.

Végre kiírhatják a közbeszerzést

Most hivatalosan elindult a „Dacia Road” néven ismert gyorsforgalmi út előkészítése, miután a román szaktárca (CNAIR) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a projekt gazdasági-műszaki mutatóit – írja az economedia.ro. A beruházás felszámolja a helyi Dacia-üzem logisztikai szűk keresztmetszeteit, teljes költségvetése bruttó 2,68 milliárd lej (kb. 140 milliárd forint). A fedezetet a 2021–2027-es romániai Közlekedési Program uniós forrásai, valamint a központi állami költségvetés biztosítja; a megvalósításra 36 hónap áll majd rendelkezésre.

Nyolc komplex műtárgyat kell építeni a nehéz terepviszonyok miatt

A projekt központi eleme egy 9,89 kilométeres, 2×2 sávos gyorsforgalmi szakasz 21,5 méteres koronaszélességgel és irányonként 7-7 méteres pályatesttel.

A hálózathoz további 5,2 kilométernyi csomóponti rámpa kapcsolódik: az egyirányú ágak 6 méteres, a kétirányúak 9 méteres koronaszélességgel épülnek ki. A nyomvonalon nyolc komplex műtárgyat – hidakat, felüljárókat és viaduktokat is kialakítanak, amelyek tervezésénél a domborzati és geológiai viszonyok miatt fokozott szeizmikus biztonsági előírásokat alkalmaznak.

A Boráros tér története ugyanis szorosan összefonódik a Duna közelségével és a környék kereskedelmi múltjával. A terület kialakulásában meghatározó szerepet játszottak a környéken működő fakereskedések és fatelepek. Mai nevét pedig 1875-ben kapta Boráros Jánosról, aki a 19. század első évtizedeiben Pest városvezetésében főbíróként, majd polgármester-helyettesként tevékenykedett.

De vissza a jelenbe: a tér zöldfelületei összesen 673 négyzetméteren újulhatnak meg vagy bővülhetnek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren megjelent felhívás alapján. A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. által indított eljárás a Boráros tér zöldítésére vonatkozik, amit a festői szépségű Duna-parti köztér meg is érdemelne.

A szóban forgó beruházással elérhető, hogy a jelentős gyalogos- és közösségi közlekedési forgalmat lebonyolító tér ne csupán átszállási pontként szolgáljon - amin jelenleg jobb mihamarabb túljutni -, hanem kellemesebb, árnyékosabb környezettel kedvezőbb hangulatúvá váljon a járókelők számára.

A közbeszerzési eljárás feltételes, vagyis a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a beruházáshoz kapcsolódó megvalósítási megállapodás módosítását a fővárosi önkormányzat és a BKM aláírja. Az ajánlatok benyújtásának határideje 2026. november 19.

Több mint 670 négyzetméternyi zöldfelület újulhat meg

A beruházás egyik fontos eleme a meglévő zöldfelületek növelése. Ehhez helyenként megbontják a zöldterületeket övező, dupla sorban kialakított bazalt nagykockakő szegélyt, valamint elbontják az aszfaltburkolat egy részét. Ennek eredményeként 220 négyzetméter új zöldfelület jöhet létre.

A teljes fejlesztés keretében összesen 673 négyzetméternyi zöldfelületet alakítanak ki vagy újítanak meg. A növényállomány bővítése több ütemben történik. A tervek között hét új fa telepítése szerepel, közülük egy burkolatba, faveremráccsal ellátott ültetőhelyre kerül. Emellett 67 cserjét és talajtakaró növényt, több mint 2100 évelőt, valamint 442 hagymás növényt ültetnek el.

Az új zöldfelületek fenntartása érdekében mintegy 430 négyzetméternyi öntözendő területhez automata öntözőrendszert építenek ki, amelynek vízellátásához ikermérő készül. A kivitelezőnek az átadást követően két éven keresztül az utógondozási feladatokat is el kell látnia.

Új ülőhelyek a megfáradt járókelőknek

A fejlesztés nem kizárólag a növényzet gyarapításáról szól. A meglévő ülőfelületek egy részét elbontják, helyettük a megmaradó, illetve átalakított bazaltkő szegélyek mentén új ülőhelyeket alakítanak ki. Emellett négy, támfalra szerelt padot is telepítenek.

A munkálatokhoz kapcsolódóan 258 négyzetméternyi aszfalt járdaburkolatot bontanak el, majd építenek vissza, továbbá egy buszvárót is áthelyeznek.

Bort sosem látott(?) tér

A név ellenére a téren soha nem volt jellemző a borárusítás – a köztudatban mégis él ez a városi legenda. Ennek játékos felidézéseként 1983-ban Varga Imre Borárus című, ironikus hangvételű szoborcsoportját is felavatták a gyalogos aluljáró nyitott részén.

A tér mai arculata az 1981. június 8-i átadással alakult ki. Az átépítésre a Petőfi híd 1979 és 1980 közötti rekonstrukcióját követően került sor. Azóta a Boráros tér a főváros egyik fontos közlekedési csomópontjává vált, ahol a villamosok, autóbuszok, a HÉV és a környező városrészek gyalogosforgalma is találkozik.

Friss hír, hogy a Petőfi híd teljes körű felújításának előkészítése jelenleg ismét napirenden van. A tervezési közbeszerzés lezárult, a feladatot a SPECIÁLTERV Kft. végezheti el. A híd jövőbeli megújítása így a Boráros tér szempontjából is aktuális fejlemény.

Meglévő útalapra épül az új kerékpározható szakasz

Aszfaltozott, kerékpárral is használható üzemi út épül a Ráckeve és Makád közötti árvízvédelmi töltés északi szakaszán. A beruházás Ráckeve és Szigetbecse között, a 02.07. számú másodrendű árvízvédelmi töltés 9+184 és 13+576 kilométerszelvényei között valósul meg. A kivitelezés során összesen 4392,36 méter hosszú szakaszt tesznek alkalmassá a kerékpáros közlekedésre.

A fejlesztés során a meglévő infrastruktúrát hasznosítják. A korábbi töltéskoronastabilizálás során kialakított zúzottköves réteg szolgál majd az új burkolat útalapjaként. Erre kerül az aszfaltburkolat,

így a töltés koronáján olyan felület jön létre, amelyen a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság fenntartó járművei mellett a kerékpárosok is közlekedhetnek.

Az új burkolat szélessége 1,88 méter lesz, amelyet mindkét oldalon 50-50 centiméteres, M22 mechanikai stabilizációból készülő padka egészít ki.

Földi egységek veszik át a várakozó gépek áramellátását

A három részre bontott közbeszerzés konkrét feladata egyrészt a meglévő áramellátási infrastruktúra bővítése: a PIER B területén új, 3 darab 2000 kVA-es transzformátorral ellátott 11/0,4 kV-os állomás és kapcsolóberendezések létesítésére van szükség, mintegy 4 km középfeszültségű földkábellel, 1544 méternyi irányított fúrással és közel 600 m² bazaltbeton burkolatépítéssel. Másrészt a nyertes feladata a közvetlen beszállítást segítő utashidak előkezelt levegőt fújó (PCA), valamint a távoli állóhelyek földi villamos betáplálását végző (GPU) rendszereinek tervezése és telepítése. Harmadrészt a Cargo Apron területén 4 darab 100 kW-os gyorstöltőt építenek ki az elektromos földi kiszolgálójárművek számára.

A beruházás legfőbb haszna a légikikötő környezeti terhelésének és zajszintjének radikális csökkentése.

A földön várakozó repülőgépek utasterének klimatizálását és áramellátását a PCA és GPU egységek veszik át, így a gépek leállíthatják a jelentős kerozint égető fedélzeti segédhajtóműveiket (APU). Emellett az új transzformátorállomás is biztosítja a növekvő forgalomhoz elengedhetetlen villamosenergia-kapacitást.

Nagy teherbírású gépeket is elektromosra cserélhetnek

Bár a repülőtéren jelenleg is dolgoznak elektromos földi kiszolgáló gépek, a korábbi e-mobilitási fejlesztések zöme az utasterminálok környezetében zajlott. A Cargo Apron (áruszállító előtér) egészen más terhelésű üzem: itt jóval nehezebb árukat mozgató gépek dolgoznak, amelyek eddig csak dízelüzemben működhettek a megfelelő töltőinfrastruktúra hiánya miatt.

A most kiírt beruházás műszaki újdonsága a háttérben lesz tetten érhető: a repülőtéri előtér villamos hálózata eddig nem bírta volna el a nehéz kiszolgálógépek gyorstöltőit és a repülőgépek földi áramforrásait (GPU/PCA) egyszerre. A kiírás 1. részében szereplő új 11/0,4 kV-os transzformátorállomás (3 × 2000 kVA) olyan betáplálási alapot hoz létre, amely nélkül a jövőben sem a kiszolgálóflottát, sem magukat az állóhelyi repülőgépeket nem lehetne tisztán villamos energiával ellátni.

A beruházás részeként négy különszintű és öt körforgalmi csomópont, valamint 22 műtárgy készült el, emellett pihenőhelyeket alakítottak ki, és megépült a 3,3 kilométeres győrteleki elkerülő is.

A szakasz végére épített műtárgyak kivitelezése determinálta az ütemezést

A többek közt Észak-Erdély felé is gyorsforgalmi kapcsolatot építő, nagyszabású beruházásról lapunk a Duna Aszfalt Építő Zrt. projektvezető-helyettese segítségével tájékozódott részletesebben. Czeglédi Pétertől megtudtuk, a kivitelezés 2026-ban jellemzően már a befejező munkálatokról szólt - főleg az építendő teljes szakasz első felén, a 14+000 km szelvényig -, miközben a Krasznán túl még jelentős építési feladatok vártak a szakemberekre.

A mérnök hozzátette, a szakasz végén található műtárgyak kivitelezése nagyban meghatározta a további munkák ütemezését, többek között a pályaszerkezet építését és a vízépítési feladatok lezárását.

Ezt követően a kivitelezés 2026 nyarán új lendületet vett, július végétől pedig szinte a teljes szakaszon megkezdődtek a befejező munkák. Ezek közé tartozott a forgalomtechnika kiépítése, a vadvédő kerítések építése, az üzemi hírközlő hálózat befejezése, valamint a hidakon szükséges utolsó munkálatok elvégzése.

A megfelelő anyagellátás kulcskérdés volt

Egy ilyen léptékű beruházásnál a határidők betartását nemcsak a kivitelezési technológia és a munkafolyamatok összehangolása határozza meg. „Mint minden hasonló léptékű projektnél, ennél is rengeteg anyagot kellett megmozgatni és beépíteni, így itt is a legfontosabb és legkritikusabb ennek a rengeteg anyagnak a biztosítása és időben történő helyszínre szállítása volt” – emelte ki Czeglédi Péter.

A logisztikai feladatok a töltésanyagok, a homokos kavics és a pályaszerkezetbe kerülő zúzottkő biztosításán túl a hidak építéséhez szükséges beton- és acélelemek, a hídgerendák, valamint a vízépítési munkákhoz felhasznált számos betonelem beszerzésére is kiterjedtek.

A projektvezető-helyettes külön kiemelte a Kraszna folyó felett megépített öszvérhidat. Itt ugyanis a kivitelezéshez szükséges acél főtartók elemeinek gyártásának és helyszínre szállításának összehangolása meghatározó feladatnak bizonyult.

Hiába rutin és tapasztalat, mindig akad megoldásra váró kihívás

A projektvezető-helyettes csaknem tíz éve vesz részt gyorsforgalmi utak és autópályák építésében. Elmondása szerint ez az időszak jelentős tapasztalatot és rutint adott számára, az M49-es kivitelezése azonban különösen fontos szakmai állomást jelentett, hiszen az előkészítéstől egészen a befejezésig részese lehetett a feladatoknak.

A sokéves gyakorlat ellenére ezen a beruházáson is számos új, megoldásra váró feladattal találkozott a szakembergárda. Czeglédi Péter úgy fogalmazott, a kivitelezésben részt vevő valamennyi kolléga és közreműködő büszke lehet az eredményre. Az elkészült útszakasz ugyanis nemcsak egy jelentős mérnöki és kivitelezési feladat lezárását jelenti, hanem a térség közlekedési lehetőségeinek fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Az M49-es új szakaszának köszönhetően Magyarország egyik legkeletibb térségéből gyorsabban és biztonságosabban lehet majd eljutni a fővárosba, illetve akár Nyugat-Európa felé.

Már ekkor felmerült, hogy a 38-as útnak egy 1,5 km-es belterületi szakaszát is négysávosra bővítik; így létrejön egy új átvezetés az Érpataki-főfolyás felett, ahol további csomópontokat alakítanak majd ki.

2025-ben merült fel újra

A beruházás kiviteli terveinek elkészítésére hirdettek közbeszerzést 2025 őszén. Ebben a nyíregyházi Tokaji út és a 100-as vasútvonal különszintű keresztezésének továbbtervezését irányozták elő. Az 540 napra tervezett előkészítő munka nyertesét sosem hirdették ki; bár a közbeszerzési értesítő szerint engedélyezési tervekkel és építési engedélyekkel is rendelkezett ekkorra a projekt.

Az ekkor részletezett feladatleírás szerint a 38-as főút Kopogó utca és a 36-os főút (nagykörút) közti, nagyjából 1.6 kilométer hosszú szakaszát bővítették volna 2x1 sávosról 2x2 sávosra, a 38-as főút és a 100-as vasútvonal kereszteződésénél pedig kb. 23 méter szabad nyílású új vasúti híd kialakításával hoztak volna létre közúti aluljárót. Ezen felül a 38-as út Érpataki-főfolyás feletti átvezetésével 7 méteres szabad nyílású országos közúti híd, valamint hét szintbeni csomópont is épülhet itt gyalog- és kerékpárutakkal együtt. Az aluljáró kialakítása miatt 2 szervizút tervezését is szükségessé tették összesen mintegy 1,3 km hosszban.

Újra elővették a problémás csomópontot

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter friss Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy ismét nekilátnak előkészíteni a Tokaji úti szintbeli vasúti átjárójának kiváltását. Megismételve a korábbi közbeszerzés elemeit hangsúlyozta:

„A lezárt sorompó rendszeresen feltartja az autóforgalmat, torlódásokat okoz és a vasút szempontjából is biztonsági kockázat.”

Bízzunk benne, hogy a korábbi eredmények birtokában a munka a szokásosnál kevesebb idő alatt is elvégezhető, így a kivitelezés minél hamarabb elindulhat; hiszen keleti nagyvárosunk egyik problémás csomópontjának átépítése sürgető feladat.

A munkálatok mintegy 18 800 négyzetméternyi épületállományt érintenek, miközben a beavatkozásoknak maradéktalanul igazodniuk kell a szigorú örökségvédelmi előírásokhoz, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, mintegy 26,1 hektáros kastélypark természetvédelmi oltalmához is.

A felújítás megalapozásaként részletes környezetvédelmi felmérés készül, amely a kastély fő területein túl opcionálisan további 17 272 négyzetmétert is lefedhet. A friss közbeszerzési értesítő szerint e feladatot az EY denkstatt Környezettechnológiai és Management Tanácsadó Kft. nyerte el nagyjából 46 millió forintos ajánlatával; így a vállalat szakembereinek feladata lesz a múltbeli és jelenlegi környezeti terhelések feltárása. Ez a folyamat a korábbi adatok elemzésével, helyszíni szemlékkel indul, majd talaj- és talajvízminták laboratóriumi vizsgálatával folytatódik az esetleges szennyeződések mértékének tisztázására.

Fény derülhet arra, miért vizesednek a műemléképületek

A vizsgálatok kitérnek a felszíni és felszín alatti vízviszonyokra is, mert kel kell tárni az épületek vizesedésének külső okait.

Emellett felmérik a beépített veszélyes anyagokat – például az azbesztet vagy a festékrétegek ólomtartalmát –, hogy az átalakítások biztonságosan valósulhassanak meg. Mivel az épületek állapota nagyon eltérő, és akadnak köztük kifejezetten rossz, életveszélyes részek is, az Udvarmesteri épület belső felmérése biztonsági okokból kimarad a közvetlen vizsgálatokból.

A továbbfejlesztett Vögele aszfaltterítők (közismert szóhasználatban finisherek – a szerk.) és HAMM úthengerek alkotta rendszer új távlatokat nyitott meg a cégcsoport számára: a pozitív tapasztalatok alapján a Duna Group az innovatív beruházás mellett döntött, márciusban megérkezik az első megvásárolt géplánc.

A májusi tesztelést irányító két szakemberrel, Rosta Szabolccsal, a társaság koncessziós és innovációs vezetőjével, valamint Wolf Dániellel, a Duna Aszfalt Zrt. koncessziós és innovációs főmérnökével a technológia legizgalmasabb hozadékairól beszélgettünk.

A Duna Group az előző dimenzióváltásnál is főszerepben volt

„A mostani fejlesztésnek komoly előzménye van a Duna Groupnál” – mutatott rá Rosta Szabolcs. „A társaságunk már az előző generációs, 3D-s technológia magyarországi tesztelésében is vezető szerepet vállalt 2018-ban. Hozzátette,

az új rendszer már az ötödik generációt képviseli, amely többek közt a munkaterület állapotáról, a beépítésről, az anyagmennyiségről, a hőmérsékletről és a tömörítésről is folyamatos információt ad.

„Biztonságosabban dolgozunk, pontosabban építünk, és több információ alapján tudjuk irányítani, illetve ellenőrizni a munkát” – röviden így foglalta össze Wolf Dániel a legfontosabb előrelépéseket.

Nem kell a pendrive, mindenki rögtön ugyanazt az adatot látja

Rosta Szabolcs a legújabb generációs géplánc előnyei közül az adatok egyidejű hozzáférhetőségét emelte ki, ami a munkaszervezést is alapjaiban változtatja meg. „Korábban előfordult, hogy az adatokat pendrive-on kellett továbbítani az érintett kollégáknak.

Most az információk gyakorlatilag azonnal és egy időben állnak rendelkezésre: a gépkezelő a finisherben, az úthenger kezelője vagy a technológiai mérnök az irodában rögtön ugyanazokat az információkat látja.”

Rosta Szabolcs a fent leírt smart pavinget, vagyis az okos beépítést az új rendszer egyik legfontosabb elemeként jellemezte. „Olyan közös információs környezetet teremt, amelyben a munkafolyamat különböző szereplői ugyanabból az adathalmazból dolgozhatnak.”

Mostantól nem kell folyamatos kormánymozdulatokkal korrigálni

Egy további jelentős újdonság az automatikus kormányzás és a padszélesség vezérlése. A finisher a geodéziai adatok alapján képes követni a meghatározott nyomvonalat, miközben automatikusan szabályozza a beépítési szélességet.

„Ez a gépkezelő számára jelentős könnyebbség: nem kell folyamatosan apró kormánymozdulatokkal korrigálnia a gép helyzetét, hanem nagyobb figyelmet fordíthat a teljes munkafolyamatra” – mondta el Wolf Dániel.

A munkabiztonság is nagyot lép előre

A rendszer egyúttal a meglévő burkolati élhez is képes alkalmazkodni.

A szakember külön felhívta a figyelmet az Edge Detect funkcióra, amely érzékeli a meglévő burkolat szélét, és ennek megfelelően automatikusan vezérli a pad szélességét. Ez különösen szélesítéseknél és meglévő burkolathoz történő csatlakozásoknál lehet hasznos.

A funkciónak nemcsak technológiai, hanem munkabiztonsági jelentősége is van. Korábban bizonyos helyzetekben a gépkezelőnek a gép mellett, a forgalomhoz közeli területen kellett haladnia azért, hogy ellenőrizze vagy korrigálja a pad helyzetét. Az automatizált rendszer ezt a feladatot részben átveszi. „Tehát ugyanaz a technológia egyszerre javítja a beépítés pontosságát és a munkabiztonságot” – mutatott rá Wolf Dániel.

Gyorsul és precízebbé válik az anyagrendelés

Az új technológia egyik leglátványosabb változása a művezető munkájában jelentkezik. „A nap elején rögzítheti a tervezett beépítés hosszát; emellett megadható az épített réteg típusa, a tervezett vastagság, valamint az anyag típusa és a hozzá kapcsolódó mennyiségi adatok is” – árulta el Wolf Dániel.

Hozzátette, az előrehaladás során a gép a beérkező adatokból folyamatosan számolja a napi teljesítést.

„Így nemcsak azt lehet látni, hogy hol tart a beépítés, hanem azt is, hogy várhatóan mennyi anyagra lesz még szükség. Ennek különösen nagy jelentősége van mart felületen, ahol a rétegvastagság nem mindenütt azonos. Összességében gyorsabban és precízebben lehet rendelni az anyagot, így kevesebb a veszteség”

– ismertette Wolf Dániel.

A felszabadult energia átfordítható a minőségbiztosításra

A korábbi gyakorlathoz képest mindez jelentős munkaszervezési könnyebbséget is jelent. „A korábbi aszfaltbeépítési gyakorlatban a művezetőnek egy mérőkerékkel folyamatosan nyomon kellett követnie, hogy az egyes szállítójárművekkel mekkora útszakaszon történt meg a beépítés” – tette hozzá Rosta Szabolcs. „Most mindez közvetlenül a finisher monitorján követhető.

Így a művezetőnek nem a beépítés mechanikus nyomon követésével kell foglalkoznia, hanem nagyobb figyelmet fordíthat arra, hogy megfelelően történik-e a tömörítés, helyesek-e a gépbeállítások, illetve megfelelnek-e az előírásoknak a beépítési hőmérsékletek.”

„Tapasztalataink alapján az új géplánc jelentősen megkönnyítette a művezető munkáját, és közben a minőségbiztosításra nagyobb hangsúlyt lehet fektetni” – foglalta össze Rosta Szabolcs.

Az ötödik generációs minőségbiztosítás akár azonnali beavatkozást is lehetővé tesz

A minőségbiztosítás egy másik megközelítésben is kulcsterület az új rendszerben. „Az eddigi útépítési gyakorlatban pontszerűen, 3000 négyzetméterenként veszünk mintát, amit laboratóriumi körülmények között megvizsgálunk, és ebből utólag következtetünk az egész felület minőségére” – fogalmazott Rosta Szabolcs.

A smart page és a smart compact rendszerek viszont szinte a teljes felületről folyamatosan adnak adatot, akár 5x5 cm-es raszterben is. „Többek közt a finisheren és a hengeren is mérik a hőmérsékletet, illetve a hengeren automata tömörségmérést is biztosítanak.

Ezek nem helyettesítik a laborvizsgálatokat, de sokkal több információt és relevánsabb képet adnak, ráadásul azonnal. Így már a kivitelezés közben észrevehetjük a problémákat és akár azonnal is be tudunk avatkozni.”

A minőségbiztosításban és a dokumentációban mindezeken túl az is új lehetőségeket teremt, hogy a rendszer által a teljes építési folyamatról digitális nyom marad. „Korábban elsősorban a kész burkolatot ellenőriztük, most már sokkal több információ áll rendelkezésünkre magáról az építési folyamatról is.”

A rendszer élesben is bizonyított

Hogy a fenti innovációk nem csupán elméletben működnek, azt az új géplánccal az M3-ason elvégzett munkák eredményei tényszerűen is igazolták. A gépláncot élesben tesztelő burkolatfelújítás 2026 tavaszán zajlott az M3-as Bag és Mogyoród térségében, a közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási program keretében. A Duna Group egy mintegy öt kilométeres szakaszt újított fel tíz hét alatt az erre a célra kibérelt innovatív géplánccal.

„A minőségét tekintve kiemelten jó felületet sikerült létrehoznunk!” – hangsúlyozta Rosta Szabolcs.

„Az IRI nemzetközi egyenletességi mutató alapján az elmúlt évek egyik legjobban sikerült felújítási szakasza lett az M3-ason. Ezáltal a megrendelő MKIF feltételei által előírt limitnél nem kétszeresen, hanem háromszorosan jobban tudtunk teljesíteni.”

Az útépítő szakma megítélése is új szintre léphet

A szakmai értékeken túl az interjúban az is fontos szempontként merült fel, hogy az innovatív rendszernek köszönhetően az útépítéshez kötődő munkakörök vonzóbbá válhatnak.

„Az automatizált rendszereknek különös jelentősége lehet egy olyan munkakörnyezetben, ahol a gépkezelőknek napi 10–12 órán keresztül kell folyamatosan koncentrálniuk, ráadásul egy monoton munkavégzésben, olykor extrém időjárási körülmények mellett”

– mutatott rá Rosta Szabolcs. „Ráadásul segítik a betanulást és a precízebb munkavégzést, még akkor is, ha valaki kevésbé gyakorlott” – tette hozzá. „Összességében a munkavállalók sokkal szívesebben fognak beülni az ilyen rendszerű gépekbe, mint egy előző generációs gépbe. Ezt meg is tapasztaltuk a tízhetes munka során az M3-ason.”

Wolf Dániel szerint a fiatalabb kollégák körében is érzékelhető volt a fokozott érdeklődés az új technológia iránt.

„Ez azért fontos, mert ma már nemcsak az a kérdés, hogy milyen géppel lehet hatékonyan utat építeni, hanem az is, milyen munkakörnyezetet tudnak biztosítani a kollégáknak, és hogyan lehet a fiatalok számára vonzóbbá tenni a szakmát. Márpedig az új géplánccal nagy lépést teszünk abban az irányban, hogy az útépítésre izzasztó fizikai munka helyett modern technológiai szakmaként lehessen tekinteni!”

A korábbi tervekkel ellentétben nem bontják el a Gombát

A közbeszerzés egyik érdekesebb részlete az Örs vezér tér közepén álló, jellegzetes, kör alakú épület, a Gomba sorsára vonatkozik. Az önkormányzat korábban közterület-alakítási programtervet készíttetett a metróaluljáró, a HÉV-végállomás, a Sugár Üzletközpont és a BKK autóbusz-végállomás közötti terület felújítására. 
Ez a koncepció még a meglévő forgalomirányító épület, a Gomba elbontásával számolt. A mostani közbeszerzési dokumentáció azonban már rögzíti, hogy az épületet lehetséges későbbi hasznosítása miatt egyelőre nem bontják el, így a kiviteli tervezés során megmaradó elemként kell vele számolni.

4400 négyzetméteres terület újulhat meg

A tervezési terület összesen 4400 négyzetmétert foglal magában. Ebből 2850 négyzetméter burkolt felület, míg 1550 négyzetméter zöldfelület. A Via Futura feladata a közterület-alakítási programterv alapján a teljes kiviteli tervdokumentáció elkészítése. Ehhez számos szakági munkarész kapcsolódik: geodéziai felmérés és geotechnikai szakvélemény készül, valamint bontási, táj- és kertépítészeti, akadálymentesítési, csapadékvíz-elvezetési és közvilágítási terveket is össze kell állítani. A munka része a közmű-genplán és a szükséges közműtervek elkészítése, valamint a tulajdonosi, kezelői és üzemeltetési lehatárolások meghatározása is.

A pavilonok viszont eltűnnek a térről

Nem minden meglévő építmény marad meg. A közbeszerzési hirdetmény szerint a területen található pavilonok bérleti szerződéseit az önkormányzat felmondta, az építményeket pedig kiürítésüket követően elbontják. A kiviteli tervek elkészítése során ugyanakkor a Gombát már megmaradó épületként kell figyelembe venni, vagyis a gyalogos zóna és a kapcsolódó zöldfelületek átalakítását ennek megfelelően kell megtervezni.

Az Egressy térre is készülnek tervek

A közbeszerzés két részből állt. Az Örs vezér tér mellett az Egressy tér megújításához szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére is tervezőt választott az önkormányzat. Az Egressy téren mintegy 5000 négyzetméteres terület átalakítását készítik elő: 1800 négyzetméter út- és parkolóburkolat, 1200 négyzetméter járdaburkolat és 2000 négyzetméter zöldfelület szerepel a tervezési programban, 59 közterületi gépkocsi-parkolóval. Ennek a résznek a tervezési feladatait nettó 19,4725 millió forintos ajánlattal a Perfektum Építész Kft. nyerte el.

• földmunkagépek és technológiai eszközök szerelése
• hibák feltárása, karbantartás
• megbízható működés biztosítása

Jelentkezz még ma:
allas@swietelsky.hu 

Egy jól megtervezett szellőztetőrendszer hozzájárul a megfelelő beltéri levegőminőséghez, a lakókomforthoz és az energiahatékony működéshez, miközben hosszú távon növeli az ingatlan értékét.

Központi szellőztetés: előnyök a teljes épület számára

Társasházaknál a szellőztetés nem csupán a lakások komfortjáról szól. Egy jó rendszer kialakítása hatással van az energiafelhasználásra és a későbbi üzemeltetésre is. Ezért érdemes már a tervezési szakaszban megvizsgálni a központi gépi szellőztetés lehetőségét és szem előtt tartani annak hosszú távú előnyeit.

Megfelelő méretezéssel és beszabályozással a központi rendszer összehangoltan biztosíthatja a friss levegő bevezetését és az elhasznált levegő elvezetését. Így az egyes lakások optimális légmennyisége kevésbé függ attól, hogy a lakók mikor és mennyi ideig nyitják ki az ablakokat.

A rendszerbe építhető szűrők mérsékelhetik a kültéri levegővel bejutó por, pollen és egyéb részecskék mennyiségét. A szűrők rendszeres ellenőrzése és cseréje a megfelelő levegőminőség és a hatékony működés fenntartásához egyaránt szükséges.

A központi kialakítás az üzemeltetést is egyszerűsíti. A berendezések ellenőrzése, karbantartása és szűrőcseréje központilag, előre tervezhető módon végezhető. A lakásokban eközben jellemzően csak a légtechnikai végpontok, például a mennyezetbe vagy falba illeszkedő esztétikus befúvók láthatók. A rendszer a háttérben dolgozik, biztosítja a megfelelő mennyiségű és minőségű levegőt, ami a mindennapi komfortot szolgálja.

A jó döntés már a tervezőasztalnál megszületik

A központi szellőztetés előnyei akkor érvényesülnek igazán, ha a rendszer már az épület koncepciójának kialakításakor megjelenik. A légcsatornák nyomvonalát, a gépészeti helyiségek méretét, a berendezések elhelyezését, a zajcsillapítást és a karbantartás feltételeit az épület többi rendszerével összehangoltan kell megtervezni.

• A beruházó számára a korszerű szellőztetés nem csupán egy újabb gépészeti tétel. A megfelelő beltéri komfort, az energiahatékony működés és a jól átgondolt, energiahatékony üzemeltethetőség olyan tulajdonságok, amelyek növelik az ingatlan használati értékét és vonzerejét.
• A lakók számára ez komfortosabb otthont és az energiaveszteség mérséklésének lehetőségét jelenti.
• Az üzemeltető pedig tervezhetőbb karbantartással és hatékonyabban működtethető rendszerrel számolhat

A Lindab komplett rendszerben gondolkodik a lakóépületek szellőztetése esetén is, egészen a légkezelő berendezésektől és a hővisszanyeréstől kezdve a légcsatorna-hálózaton át egészen a szabályozóelemekig, befúvókig. A megfelelően kiválasztott és összehangolt elemek a tervezett légmennyiséget, a beltéri komfortot és az energiahatékony működést biztosítják.

Hővisszanyerés és igényvezérelt működés: energiahatékonyság a gyakorlatban

A hővisszanyerő gépi szellőztetés során a távozó levegő hőjének egy részét hasznosítja a beérkező friss levegő előmelegítésére, így csökkenthető a szellőztetéssel járó hőveszteség. Ez különösen jól szigetelt, alacsony energiaigényű épületeknél fontos, ahol a hatékony üzemeltetéshez a szellőztetés energiaigényét is mérsékelni kell.

Az igényvezérelt szellőztetés, vagyis a DCV (Demand Controlled Ventilation) az aktuális használathoz igazítja a légmennyiséget. Megfelelő érzékelők és szabályozás segítségével akkor és ott biztosítható nagyobb légmennyiség, ahol arra szükség van, kisebb igény esetén pedig mérsékelhető az. Ez csökkentheti a ventilátorok energiafelhasználását.

Társasházaknál különösen előnyös lehet, hogy a központi rendszer az egyes lakások eltérő használati szokásait is figyelembe tudja venni. Így nincs szükség az egyes lakások esetén egyedileg szabályozni ezt.

A hővisszanyerés, az igényvezérelt szabályozás és a rendszeres karbantartás együttesen támogatják az energiahatékony működést. A központi gépészeti kialakítás így az üzemeltetési szempontból is előnyös.

A jól szigetelt épületben van igazán szükség a folyamatos friss levegőre

Az új építésű lakóingatlanoknál a korszerű nyílászárók és a légtömör épületszerkezetek jelentősen mérsékelhetik az energiaveszteséget. Ugyanakkor a hermetikusan lezárt terekben, megfelelő légcsere hiányában felhalmozódhat a pára és a beltéri szennyezőanyagok mennyisége, a tartós nedvesség pedig penészesedéshez vezethet. Ez alacsonyabb komfortot és egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezért a mai modern épületekben alkalmazott korszerű építési technológiák is a gépi szellőztetés fontosságát hívják életre.

A lakások belső levegőjét nemcsak a kívülről érkező szennyező anyagok terhelik. Főzés, takarítás és a mindennapi tevékenységek során is kerülnek szennyezők a levegőbe, a bútorok és egyes építőanyagok pedig illékony szerves vegyületeket bocsáthatnak ki. A Debreceni Egyetem kutatói tanulmányokban a beltéri szennyezők egészségügyi kockázataira is felhívták a figyelmet, melyek rövid távon a fáradékonyság, nehezebb koncentráció, hosszabb távon pedig akár felsőlégúti panaszokat is okozhat.

A mesterséges szellőztetés segít eltávolítani a lakásban keletkező szennyezőket és a felesleges nedvességet, valamint biztosítja a szükséges frisslevegő-utánpótlást. A rendszeres ablaknyitás azonban nem minden helyzetben ideális: pollenszezonban allergének juthatnak be a lakásba, forgalmas utak mellett a por, zaj és a kültéri légszennyezés is nehezíti a szellőztetést, télen pedig a távozó levegővel hőenergia vész el, ami nem egy energiahatékony megoldás.

A Debreceni Egyetem kutatói a gépi szellőztetés egyik előnyeként emelték ki, hogy a friss levegő célzottan, szabályozott mennyiségben juttatható az épületbe. Mindeközben a szűrés és a hővisszanyerés is megvalósítható. Ez a szemlélet a korszerű lakóépületekben is fontos tervezési szempont.

A központi szellőztetés tehát nem pusztán a friss levegő bejuttatásáról szól. A korszerű társasház értékének része lehet, amely hozzájárul a lakók komfortjához, támogatja az energiahatékony üzemeltetést, és egy magasabb értékű ingatlan realizálódik.

Források:

Megtalálták a szellőztetés leghatásosabb módját | DEBRECENI EGYETEM

A láthatatlan kockázat: illékony szennyezők a belterekben | DEBRECENI EGYETEM

Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Alapítvány kuratóriumi elnöke az egyetem honlapján olvasható áprilisi beszámoló szerint hozzátette: „ma Magyarországon minden hatodik ember érintett a meddőség problémájában, ezért az ilyen intézmények fejlesztése nem csupán egészségügyi kérdés, hanem nemzeti ügy is.”

A Klinikai Központ Nagyerdei Campusán kialakítandó új épület kivitelezési munkáit a közbeszerzési értesítő alapján a TÖMB 2002 nyerte el. A nagyjából 1,6 milliárd forintis fejlesztéssel egy évi mintegy 1500 beavatkozásra méretezett meddőségi centrum jöhet létre egy jelenleg beépítetlen, 2409 m²-es telken. A 9,31 méter magas, 1272,81 m² szintterületű új épület alagsorában gépészeti és személyzeti helyiségek, raktárak, valamint 3 fedett parkoló kapnak helyet. A földszinten a fogadótérhez kapcsolódó vérvétel és adminisztráció, a személyzeti blokk, valamint a konzultációs és vizsgálóhelyiségek osztoznak.

Az emelet zsilipelt tisztatéri szintjén végzik majd a petesejt-leszívást, spermanyerést, embriótranszfert és az őrzést, továbbá itt működnek majd a laboratóriumi funkciók (andrológia, IVF-labor, krioprezerváció).

Az Asszisztált Reprodukciós Centrum 2027 végére készülhet el.  

Stratégiai vizsgálat a klímakockázatok hatásainak meghatározására

„A hőhullámok, a magas UV sugárzás már nem önmagukban álló, rendkívüli események, hanem azoknak a fizikai klímakockázatoknak a részei, amelyekkel a kivitelezés során egyre gyakrabban kell számolni. Ugyanebbe a körbe tartoznak a hirtelen lezúduló esőzések, az áradások és a jelentős viharok is. Ezek gyakorisága stratégiai szintű vizsgálatot igényel, hogy minél pontosabban meghatározzuk, ezek milyen kockázatot jelentenek a munkavállalókra, a projektekre, a munkagépekre, és hogyan lehet ezekhez leginkább alkalmazkodni”

– mondta portálunknak Bánhidy Áron, a STRABAG fenntarthatósági megbízottja.

Hűtőmellényeket teszteltek a vállalat fizikai munkatársai

A projektmenedzsment mellett a munkavédelmet is nagy kihívás elé állítja ez az időszak.
 

„Az idei nyáron két-három hőkupolával kellett számolnunk, amelyek a munkaterületeken, különösen az aszfaltozó, útépítő munkavállalókat – ezt a közel hét-nyolcszáz magyar fizikai és szellemi foglalkozású szakembert - extra nagy hőterhelésnek tette ki. A legmelegebb napokon 35–40 Celsius-fok közötti külső hőmérséklet mellett dolgoztak, a munkaterületre érkező aszfalt körülbelül 160–170 Celsius-fokos, és a bedolgozáskor is csak néhány fokkal alacsonyabb, nagyjából 150–160 Celsius-fok a hőmérséklete. A magas külső hőmérséklet és a forró aszfalt közvetlen hőhatása egyszerre terhelte a bedolgozás során és az azt követő munkafázisokban az útépítésen dolgozó kolléganőinket és kollégáinkat, ezért olyan eszközöket, lehetőségeket kellett biztosítani számukra, amelyekkel ezt a hatást mérsékelni tudjuk”

– mondta portálunknak Horváth Tamás. A STRABAG Magyarország munkavédelmi vezetője ezek közül kiemelte, hogy az útépítéseken dolgozó munkatársak idén nyáron hűtőmellényt teszteltek. Ezt a pozitív visszajelzések alapján szeretnék a jövőben rendszeresíteni. A láthatósági mellény ismérvein túl benedvesítve a párolgás elvét használva hűti a viselőjét. Ezenkívül hűsítőkendőt és naptejet is tartalmazó nyári hűsítőcsomagokat, védőitalt biztosítottak a munkavállalóiknak, valamint a fizikai munkatársak pezsgőtablettát kaptak a verejtékezéssel elveszített sók és ásványi anyagok pótlására.

Pihenőnapokkal a munkaidő átszervezésével óvták a munkavállalókat az extrém meleg időszakokban

A másod- vagy harmadfokú hőségriadókról mindig tájékoztatják a munkavállalókat. A projektvezetőknek azt javasolják, ha lehetőség van rá, a rendkívüli melegben hozzák korábbra a munkakezdés időpontját, hogy a legforróbb időszakban ne kelljen vagy már csak minimális időt a munkaterületen tartózkodni. Horváth Tamás elmondta, több példa is volt arra, hogy reggel öt órától délelőtt tizenegy óráig dolgoztak az útépítésen. A hőkupolák idején a STRABAG pihenőnapot is biztosított munkatársainak egészségük védelme érdekében.

A munkavédelmi szakember kitért arra is, hogy a hőség mellett más szélsőséges időjárási helyzetekkel is számolni kell, ezek kezelésére képzéseken készítik fel a munkavállalókat.

A kockázatértékelésben, valamint a biztonsági és egészségvédelmi tervben egyaránt megjelennek ezek, mi a teendő például villámlás, rendkívül erős szél vagy nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadék esetén. Tervben van egy olyan informatikai fejlesztés is, amely az alkalmazáson keresztül tud értesítést küldeni az operatív munkatársaknak a közeledő viharokról, UV-indexről, magas vagy alacsony hőmérsékletről és egyéb veszélyt jelentő időjárási jelenségekről.

Nemcsak a hőség, hanem az UV-sugárzás is veszélyt jelent

Horváth Tamás kiemelte, a STRABAG-nál 2026-ban az egyik kiemelt téma az UV- és hővédelem.

Oktatásokon készítették fel a munkatársakat arra, hogyan tájékozódhatnak az aktuális UV-terhelésről és mit tehetnek egészségük megőrzéséért.

A munkavédelmi szakember hozzátette, a vállalatnál külön költségkeret van a wellbeing-tevékenységekre, amelyből mentálhigiénés előadásokat szerveznek és életmód-tanácsadást biztosítanak a munkatársaknak, valamint egészségügyi szűrési lehetőségeket.
Az elmúlt években a vállalat már igénybe vette a nemzeti egészségvédelmi szűrőprogram szolgáltatásait, idén nagy rutin-laborvizsgálat és tüdőszűrő vouchereket vásároltak, melyet elsősorban a fizikai munkát végzők számára biztosítottak. A prevencióban aktív szerepet vállal a vállalat, ezért folyamatosan keresi további megelőzést szolgáló vizsgálatok elérhetővé tételét.  Az extrém UV-sugárzás miatt jelenleg a melanómaszűrés lehetőségeiről tárgyalnak a szolgáltatókkal.

„Folyamatosan fejlesztjük, bővítjük az intézkedéseket, amelyekkel hozzájárulhatunk a munkavállalóink egészségének megőrzéséhez és a biztonságuk megteremtéséhez. A legfontosabb számunkra az, hogy a munkanap végén valamennyien épen térjenek haza. Ehhez a célkitűzésünkhöz kapcsolódik az „1-2-3 Biztonság” jelmondatunk is: álljunk meg, gondolkodjunk, cselekedjünk!”

A STRABAG 2040-re klímasemlegessé válik a saját működésében

A STRABAG konszern a munkavállalói biztonságának maximalizálásán túl célul tűzte ki, hogy 2040-re klímasemlegessé váljon a saját működésében. A vállalat fenntarthatósági megbízottja portálunknak elmondta, kettős lényegességi elemzést végeztek el a vállalat magyarországi tagvállalatainál is, a tevékenységük legnagyobb környezeti terhelést okozó pontjainak azonosítására. Bánhidy Áron elmondta, ennek során nemcsak azt vizsgálták, hogy a vállalat tevékenysége miként hat a környezetre és a társadalomra hanem azt is, hogy a környezeti változások és klímakockázatok milyen pénzügyi hatást gyakorolhatnak a vállalat működésére.

Áttekintették az útépítés teljes értékláncát: az alapanyag-kitermelés, az aszfaltgyártás, a szállítás és a bedolgozás környezeti hatásait, valamint az elkészült infrastruktúra hosszabb távú következményeit is.

Az egyik legjelentősebb környezeti hatás mindjárt az értéklánc elején, az útépítéshez szükséges kőanyag kitermelésekor megjelenik. A bányászat nagy teljesítményű gépek használatával, por- és zajterheléssel, a táj átalakításával, valamint az élőhelyek és a biológiai sokféleség megzavarásával járhat. Ezeket a hatásokat jogszabályi előírások alapján részben ellentételezni kell, a STRABAG álláspontja viszont az, hogy a fenntartható működés nem merülhet ki a kötelező minimum teljesítésében.

Az aszfaltkeverő üzemek nagy energiaigényük miatt a kivitelező vállalatok legjelentősebb közvetlen szén-dioxid-kibocsátási forrásai közé tartozhatnak. A kőváz felhevítésénél a földgáz mellett a szénpor alkalmazásával teszik gazdaságosabbá a gyártást, a technológia használata azonban jelentős környezeti terheléssel jár.

A STRABAG ezért elkezdte a rövid távon gazdasági többletterhet okozó döntés végrehajtását, és fokozatosan kivezeti a szénpor használatát a magyarországi aszfaltkeverő üzemeiből. Ezenkívül ösztönzi a klímacélok eléréséhez a mart aszfalt nagyobb arányú újrahasznosítását.

A vállalat belső szabályozással is igyekszik csökkenteni az indokolatlanul magas gyártási hőmérsékletet az aszfaltkeverő létesítményeiben. Bánhidy Árontól megtudtuk, hogy a keverőüzemeknek jelenteniük kell, ha túllépik a meghatározott felső hőmérsékleti értéket, az eltérések rögzítésére pedig saját fejlesztésű digitális platformot használnak. A vállalat emellett habosított bitumennel gyártott, kisebb hőigényű, környezetkímélőbb WMA-aszfaltokat előállít, évről-évre egyre nagyobb volumenben. Erről egyik korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Kizöldítik a gépparkot

A kibocsátáscsökkentés további lehetséges eszköze a munkagépeknél a fosszilis dízel részbeni kiváltása hidrogénezett növényi olajból előállított HVO-üzemanyaggal.  A STRABAG konszern már teszteli és alkalmazza a HVO-üzemanyagot bizonyos országokban.

Elkezdték a vállalati járműflotta elektrifikációját: a közös használatú személyautók jelentős részét elektromos modellekre cserélték, a folyamat az útépítéseken alkalmazott kisebb munkagépekre is kiterjed. A lapvibrátorokat és döngölőgépeket fokozatosan akkumulátoros eszközökre cserélik, új berendezésként pedig ezekben a kategóriákban már nem rendelhető fosszilis üzemanyaggal működő változat.

A konszern emellett alternatív hajtású nagyobb munkagépekkel is kísérletezik. A telephelyek energiaellátásának átalakítása ugyancsak része a folyamatnak, több aszfaltkeverő üzemre és regionális irodára napelemes rendszert telepítettek.

A helyi ökoszisztémák megőrzése kulcskérdés

A klímaváltozás hatásai összefüggenek a természetes környezet állapotával. Emiatt a kibocsátás csökkentése mellett a biológiai sokféleség és a helyi ökoszisztémák védelmét is előtérbe kell helyezni. Bánhidy Áron hozzátette, a konszern nemzetközi szintjén elvégzett fenntarthatósági vizsgálatok mellett a helyi sajátosságok feltárására is szükség van.

Az elkészült út hosszú távú hatásai között az élőhelyek fragmentálódása és a járműforgalom állatvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásai is megjelennek. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett ezért a biológiai sokféleség helyi védelmére is figyelmet kell fordítani. A leromló természetes környezet ugyanis tovább erősítheti a klímaváltozás helyi következményeit, míg egyes fajok vagy élőhelyek elvesztése visszafordíthatatlan lehet. A STRABAG magyarországi operatív vállalatai rendelkeznek biodiverzitás-védelmi koncepcióval saját telephelyeik vonatkozásában. Ugyanakkor jelenleg azt is vizsgáljuk, hogy milyen további intézkedésekkel tudnánk mérsékelni, illetve ellensúlyozni az utak mentén jelentkező negatív hatásokat.

A finanszírozás is a fenntartható kivitelezés felé tereli a piacot

A klímacélok elérésében lényeges eszköz, hogy az EU taxonómia egységes feltételek alapján határozza meg, mikor tekinthető egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak. Különbséget tesz a rendszer hatálya alá tartozó és a követelményeknek ténylegesen megfelelő tevékenységek között. Egy napelemes beruházás például csak akkor minősülhet fenntarthatónak, ha megvalósítása nem károsít jelentősen más környezeti célokat, például a biodiverzitást vagy a vízkészleteket.

Bánhidy Áron úgy vélekedett, a taxonómiai megfelelés a finanszírozásra is egyre nagyobb hatással lehet, mivel a pénzintézetek saját portfóliójuk környezeti teljesítményét is mérik, a megfelelően igazolt fenntartható projektek kedvezőbb feltételekhez juthatnak. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

a kivitelezők lehetőségeit a megrendelői kiírás és a költségkeret határozza meg. Az energiahatékonysági megoldások működés közben megtakarítást hozhatnak, míg például a biodiverzitás védelmét szolgáló többletvállalások növelhetik a beruházási költségeket.

A hatékonyabb szervezés a dolgozók hőterhelését is mérsékelheti

A digitális megoldásoknak és a lean-szemléletnek is komoly szerep juthat az időjárási hatások miatti munkaátszervezésekben és a klímacélok elérésében. A STRABAG-nál a lean-szemlélet és az SSO-rendszer alkalmazása azonban nem csupán a nyári hőséghez kapcsolódik.
Békési Imre, a vállalat lean-megbízottja szerint ugyanakkor a kánikulában munkavédelmi előnye is lehet a hatékonyabb munkaszervezésnek. A gyorsabb, kevesebb fennakadással járó kivitelezés révén a csapatok hamarabb teljesíthetik a napi feladatot, így rövidebb ideig dolgoznak a magas külső hőmérsékletben és a forró aszfalt közelében.

Alapvetően a lean célja a kivitelezési folyamat veszteségeinek feltárása és lehetőség szerinti megszüntetése.
A STRABAG ezt a szemléletet ültette át az SSO fejlesztésébe, amely digitálisan támogatja az aszfalt gyártásának, szállításának és bedolgozásának megtervezését, követését és utólagos elemzését.

A rendszer működéséhez pontosan rögzíteni kell:

• a kivitelezés geometriai paramétereit;
• a szállítási útvonalakat és távolságokat;
• a rendelkezésre álló járműveket és azok fordulóidejét;
• az aszfaltkeverő üzemet;
• a bedolgozó géplánc egységeitt;
• a tervezett napi beépítési mennyiséget és kivitelezési célt.

Az alapinformációkból a szoftver ütemezett beépítési tervet készít. Így az aszfalt a szükséges mennyiségben, a megfelelő időpontban és egyenletes ütemben érkezhet a munkaterületre. Így csökkenthető a géplánc várakozási ideje és a tehergépkocsik feltorlódása, valamint mérsékelhető az üzemben, a szállítás során és a beépítés helyszínén keletkező várakozás. A rendszer csak pontos alapadatokkal, reális tervvel, következetes használattal és folyamatos adatfelvitellel működhet eredményesen. A szoftver önmagában nem oldja meg a szervezési problémákat: ehhez a kivitelezési és a lean-csapat együttműködésére is szükség van.

Az egyenletes anyagáramlás az aszfalt minőségét is védi

Az aszfalt idő- és hőmérséklet-érzékeny anyag. Békési Imre elmondta, ha a szállítójárművek hosszú ideig várakoznak, az anyag lehűlhet, ami megnehezítheti a bedolgozást és a megfelelő tömörség elérését. Szélsőséges esetben minőségromlás következhet be, illetve szükségessé válhat az aszfalt visszaszállítása. A folyamatok összehangolásával mérsékelhető az anyag várakozása és lehűlése, valamint a munkafolyamat megszakadásának kockázata.

Az energiaválság és az egyre gyakoribb rendkívüli hőség tovább növeli a hatékonyság kérdésének jelentőségét a vállalati működésben.
Ha a tehergépkocsik kevesebbet várakoznak járó motorral, csökkenhet az üresjárat és az üzemanyag-felhasználás. A pontosabban szervezett fordulókkal elkerülhetők lehetnek a fölösleges utak és a munkaterületi torlódások, míg a folyamatosabban kiszolgált gépláncnál ritkábban lehet szükség leállásra és újraindításra.

A STRABAG méri a kivitelezések károsanyag-kibocsátását. A vállalat azt is vizsgálja, miként kapcsolhatók össze a rendszer logisztikai és kivitelezési adatai az üzemanyag-felhasználással és a kibocsátással.

A STRABAG több éve teszteli az SSO-t. A rendszer azóta jelentősen fejlődött, hogy jobban illeszkedjen a vállalat kivitelezési folyamataihoz és a magyarországi projektek sajátosságaihoz. A munkaterületeken szerzett tapasztalatokat és javaslatokat a kivitelezési csapatok továbbítják az illetékes kollégáknak, ahol megvizsgálják, hogy ezeket a javaslatokat, hogyan tudják beépíteni a szoftver fejlesztésébe. Az SSO legfontosabb értéke, hogy alkalmazásával tervezhetőbbé, átláthatóbbá és elemezhetőbbé válhat az aszfalt gyártása, szállítása és bedolgozása.

A klímaváltozáshoz alkalmazkodó útépítés egyszerre jelent munkavédelmi, technológiai és fenntarthatósági feladatot, amelyben a korszerű eszközök mellett továbbra is a pontos tervezés és a kivitelezési csapatok összehangolt munkája a meghatározó.

Új elvárások mentén vizsgálták felül a korábbi terveket

A projekthez a BudaPart fejlesztés keretében korábban már készültek engedélyezési és kiviteli tervek. Újratervezésüket a 2020-ban megjelent kormányhatározat tette szükségessé. Az új állami beruházás keretében megfogalmazott elvárások a közlekedési funkciók mellett előtérbe helyezték a klímavédelmi, városfejlesztési és környezetalakítási szempontokat. A FŐMTERV szakemberei valamennyi érintett szakágra kiterjedően felülvizsgálták a korábbi elképzeléseket. A cél az volt, hogy az új villamosvonal a környező városi térséggel szervesen együttműködő infrastruktúraként valósulhasson meg.
Priváczki-Juhász Ákos a legfontosabb változtatások között a zöldfelületek növelését, a füvesített villamospálya kialakítását és a meglévő fasorok lehető legteljesebb megőrzését említette. Emellett a Duna-part mentén folyamatos, közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolatot is biztosítani kellett.

Lényeges szempont a parti útvonalak folytonossága

Együttesen vizsgálták a döntés-előkészítés során a villamospálya geometriai kialakítását, a megállóhelyek elhelyezését, a közúti forgalmi rendet és a közterületek átalakításának lehetőségeit. A szakemberek alternatívákat készítettek többek között a Pázmány Péter sétány megállóperonjainak kialakítására, a Szent Gellért tér közúti kapacitásának csökkentésére, valamint a Petőfi híd alatti gyalogos-kerékpáros kapcsolatokra. A tervezők olyan összehangolt megoldást kerestek, amely a villamosközlekedés fejlesztésével együtt a Duna-part közterületeinek használhatóságát és minőségét is javítja.
A döntés-előkészítés során vizsgált változatok közül a műszaki megvalósíthatóság, a közlekedési működőképesség és a gazdaságosság mérlegelésével választottak. A döntésben a folyóparti útvonalak folytonossága, a fasorok megőrzése és a zöldfelületek növelése is meghatározó szempont volt.

A teljes előkészítési folyamatot átfogta a FŐMTERV munkája

A FŐMTERV teljes körű tervezői feladata a döntés-előkészítő dokumentáció elkészítésétől az egyesített engedélyezési és kiviteli terveken át a szükséges engedélyeztetésekig, valamint a közbeszerzéshez szükséges tenderdokumentáció összeállításáig terjedt. Kidolgozták a kapcsolódó környezetvédelmi, régészeti, örökségvédelmi és szabályozási munkarészeket, valamint a látványterveket, továbbá összeállították a tájékoztató anyagokat. A műszaki tartalomhoz az IKOP Plusz támogathatósági szempontrendszere alapján megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés is készült. A következő szakaszban a kivitelezéshez szükséges tervezői szolgáltatásokkal folytatják a munkát.

Kihívást jelentett a hidak alatti szűk területek áttervezése

A legösszetettebb mérnöki feladatot a szűk városi térben jelentkező, egymással összefüggő tervezési szempontok összehangolása jelentette. Különösen nagy kihívást jelentett a szűk keresztmetszetű csomópontok és a hidak alatti területek áttervezése.

„A feladat nemcsak egy villamosvonal megtervezése, hanem a teljes városi környezet működőképes, egységes rendszerként való kialakítása volt”

– fogalmazott Priváczki-Juhász Ákos. A különböző létesítmények helyigényét a szakágak szoros együttműködésével, a teljes közterület egységes újratervezésével hangolták össze. A villamospálya, a felsővezeték és a kapcsolódó infrastruktúra elhelyezése, valamint a meglévő közművekhez való alkalmazkodás több helyen egyedi közmű- és műtárgytervezési megoldásokat igényelt. Ezek kialakításánál a fasorok megőrzése is kiemelt szempont maradt.

A villamospálya csaknem fele füvesített kialakítással készülhet el

A tervezett 2,8 kilométeres, kétvágányú villamospályából 1,2 kilométer füvesített kialakítással készülne. A vonal egyes szakaszaira eltérő pályaszerkezeteket választottak a szakemberek.
A füvesített részeken 59R2 vályússínes, vasbeton hosszgerendás, RAFS III. rendszerű kialakítás szerepel a tervekben. A burkolt szakaszokon vasbeton lemezes pályaszerkezetet alkalmaznának, egyes reprezentatív területeken gránitburkolattal. A kitérők és az átszelések bazaltbeton burkolatot kapnának. A pályatervezés kiterjedt a környezetet érő zaj- és rezgéshatások mérséklésére is, ezt rugalmas sínleerősítési, illetve sínkörülöntési megoldások szolgálják.

A villamosvasúti infrastruktúra része a 2850 méter hosszú felsővezeték kiépítése. A tervezésifeladatok az áramvisszavezetés kialakítását, a BKV egyenáramú hálózatának átalakítását és kiépítését, valamint egy villamosvasúti áramátalakító felújítását is magukban foglalják.

A FŐMTERV szakemberei a közvilágítás átépítésének terveit is elkészítették. A tervezési feladat a szükséges közműkiváltásokra is kiterjedt. Váltóállítási rendszert két helyszínre, a Szent Gellért térhez és a Budafoki úti végállomáshoz, váltófűtést pedig három helyszínre terveztek.

Tizenhat közlekedési csomópontot érint a beruházás

A fejlesztéshez 2,8 kilométer hosszon közútépítési és forgalomtechnikai beavatkozások kapcsolódnak.

A projekt 16 közúti csomópontot érint, 15 esetében közúti jelzőberendezések telepítésére kerülhet sor. A projektvezetőtől megtudtuk: a tervezés során a közúti kapacitást, a torlódások elkerülését és a villamosközlekedés igényeit is figyelembe vették.

A jelzőlámpás szabályozás összehangolásával a villamosok számára kedvezőbb áthaladási feltételek teremthetők. Priváczki-Juhász Ákos ennek kapcsán kitért arra is, hogy a zsúfolt városi környezetben kulcsfontosságú a kivitelezés ütemezésének meghatározása. A közlekedés fenntartása miatt vált indokolttá a munkák több szakaszra bontása. Fontos szempont, hogy a kerület egyik fő közlekedési útvonalát ne teljes hosszában, egyszerre zárják majd le.

Alkalmazták a Stockholm-módszert is, ami új lehetőség a hazai tervezésben

Az új tervváltozatok esetében a zöldfelületek növelése és a meglévő növényállomány megóvása elsődlegessé vált. Priváczki-Juhász Ákos elmondta, a tervezés során a beavatkozási területen megtartandó fák életfeltételeinek javítására is törekedtek. Ennek egyik eszköze a Stockholm-módszer, amely a burkolt városi környezetben segíti a fák számára kedvezőbb gyökérzóna kialakítását. A projektvezető hozzátette: a Dombóvári úton és a rakparton azokon a helyeken alkalmazták a módszert a tervezésben, ahol a rendelkezésre álló zöldfelület szélessége nem érte el a másfél métert.

A megfelelő gyökértér kialakítása segítheti a fasorok hosszú távú fennmaradását, javíthatja a csapadékvíz helyben tartását, és ellenállóbbá teheti a városi zöldfelületeket a hőséggel, valamint a szárazsággal szemben. Ez a módszer a szakember szerint a hazai városi infrastruktúra-tervezésben is új lehetőségeket nyit: a közlekedési felületek kialakítása és a fák védelme összehangolható, a növényzet igényei pedig a közterület-tervezés szerves részévé válhatnak.

A Műegyetem előtti rakpart közösségi térként is megújulna

A beruházás része a Műegyetem előtti felső rakpart rendezése, továbbá a Műegyetem rakpart és a Pázmány Péter sétány forgalmi rendjének és utcaképének átalakítása. A városépítészeti koncepció szerint a Műegyetem előtti terület magas színvonalú, reprezentatív közösségi térként is szolgálná a várost. A tervek a burkolt felületek és az autóforgalom csökkentésével, a zöldfelületek növelésével, a gyalogos-kerékpáros kapcsolatok fejlesztésével és a Duna felé nyitottabb tér kialakításával számolnak.

A Szent Gellért tér és a Rákóczi híd között a villamosvonal, a rakparti sétány és a kerékpáros infrastruktúra összehangolt közlekedési rendszert alkotna.

Átszállási lehetőség az elővárosi vasútra

A tervekben hét pár akadálymentes megállóhely kialakítása szerepel:

• Szent Gellért tér – Műegyetem M;
• Bertalan Lajos utca;
• Petőfi híd, budai hídfő;
• Magyar tudósok körútja;
• Pázmány Péter sétány;
• Nádorkert vasútállomás;
• Budafoki út/Dombóvári út végállomás.

A megállók és földfelszíni kapcsolataik tervezésekor az akadálymentes megközelíthetőség mellett a biztonságos utascsere feltételeinek kialakítására helyezték a hangsúlyt. A peronok környezetét a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrával együtt tervezték meg. Lényeges szempont volt a kapcsolódás a közösségi kerékpármegosztó rendszerhez.
A projekt részeként a Dombóvári úti csomópontnál új végállomási tartózkodóépületet is terveztek. Nádorkert térségében a Déli körvasút beruházásához kapcsolódóan új átszállási lehetőség jönne létre. Ennek révén a villamos és az elővárosi vasút egymást kiegészítve javíthatná az egyetemi negyed, az Infopark, valamint a Kopaszi-gát és a BudaPart térségének közlekedési kapcsolatait.

Nyolc-kilencperces menetidőt jeleztek a szimulációk

Milyen előnyöket hordoz az újabb fonódó vonal megépítése? A modellszámítások alapján a 2030-ra vizsgált hálózati változatokban a mértékadó keresztmetszet becsült forgalma napi 17-24 ezer utas között alakul.
A projektvezető elmondta,

a szimulációk a Budafoki út és a Szent Gellért tér közötti szakaszon mintegy 8-9 perces villamosmenetidőt jeleztek.

Ez az előrejelzés – jegyezte meg – nem a más közlekedési módokhoz viszonyított időmegtakarítást mutatja. A várható társadalmi hasznok között az utazásiidő-megtakarítás, a BudaPart és az Infopark elérhetőségének javulása, valamint a fenntartható közlekedési módok erősítése szerepelt. A környezeti célokat a füvesített pálya, a meglévő fasorok védelme és a gyalogos-kerékpáros infrastruktúra fejlesztése támogatja.

Ahogy arról portálunk korábban beszámolt a SWIETELSKY Magyarország Kft. és a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. kivitelezésében a munkák várhatóan még idén elkezdődhetnek.

Friss közbeszerzési eredmény szerint újabb nettó 421 millió forintos beruházással korszerűsíti energetikai rendszerét a Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark, a munkálatokat a SOLAR WELT Kft. nyerte el.

A fejlesztés célja a komplexum magas villamosenergia-fogyasztásának érdemi mérséklése és a hálózati kitettség csökkentése. Bár a rendszer a fürdő teljes áramigényét nem váltja ki, a helyben termelt és tárolt zöldenergia a gépészet nappali és esti csúcsfogyasztásának jelentős részét fedezi majd.

A projekt központi eleme egy 499 kVA csatlakozási teljesítményű fotovoltaikus kiserőmű, amely 864 darab 695 Wp-s napelemből és 5 darab ipari stringinverterből áll. A rendszerhez egy korszerű, 500 kVA teljesítményű és 1116 kWh kapacitású kültéri akkumulátoros energiatároló kapcsolódik intelligens energiamenedzsmenttel (EMS). A létesítmény kizárólag a közcélú hálózattal szinkronban üzemelhet, a beépített vissz-watt védelem pedig garantálja, hogy a termelt energia teljes egészében a telephely belső fogyasztását szolgálja.

Ezzel párhuzamosan a megnövekedett kapacitások fogadására átfogó infrastrukturális fejlesztés is zajlik majd a fürdőben: új, 22 kV-os középfeszültségű E.ON hálózati csatlakozási pont, két új transzformátorállomás (egyaránt 630 kVA kapacitású egységekkel), valamint a telephelyen belüli új 22 kV-os és 0,4 kV-os magán földkábelhálózat is segíti majd a rendszert, amelynek precíz vezérlését az erősáramú vezetékekkel párhuzamosan fektetett optikai hálózat biztosítja.

A Malom-tó Oroszlány kiemelten fontos közösségi és rekreációs helyszíne. A tó ezenkívül a Vértesből érkező patakok, a települési csapadékvíz és kisebb villámárvizek befogadásával a város vízgazdálkodásában is meghatározó szerepet tölt be. Az elmúlt évek elhúzódó aszályai azonban jelentősen csökkentették a tavat tápláló patakok vízhozamát. A vízutánpótlási problémák mellett az elhasználódott sétányok és burkolatok is indokolttá tették a tó környezetének átfogó megújítását.

Séta, sport pihenés, relaxáció – immár minden feltétel biztosított

Korábbi cikkünkben részletesen ismertettük a tó körbejárhatóságát biztosító, 1,4 kilométeres sétányrendszer építését. Beszámoltunk a zömében vízáteresztő, zúzottkő burkolatú útvonal kialakításáról és a jelentős tereprendezési munkákról, amelyek többek között az esőkert építéséhez kapcsolódtak.

A STRABAG-tól kapott tájékoztatás szerint a nyár folyamán felépült a Bagolyvár, elkészült a szabadtéri edzőpálya és a kilátódomb kőburkolata, úszóstéget telepítettek, helyükre kerültek az utcabútorok, valamint a tólevegőztető berendezés. Ádám Szabolcs, a kivitelező cég építésvezetője hozzátette, a befejező feladatokhoz tartozott az ivókút telepítése, a térfigyelő kamerák kiépítése, a korlátok, forgalomtechnikai és tájékoztató elemek elhelyezése, továbbá az aszfaltozás, a tereprendezés, a humuszterítés és a növénytelepítés több helyszínen.

Különböző burkolatokat alakítottak ki a tóparton

A funkciókhoz illeszkedően zúzalékos sétányok, aszfaltfelületek és gyeprácsos parkolók is épültek a projektben. Ezek, valamint a zöldterületek találkozásainál többféle szegélymegoldást alkalmaztak. Az eltérő formájú szegélyköveket szükség esetén gérvágással igazították egymáshoz: így oldották meg például a K jelű és a süllyesztett szegélyek csatlakozását.

A zúzalékos járdákat kerti szegéllyel választották el a zöldfelületektől, az aszfaltos parkolók mellett K jelű vagy süllyesztett szegélyt építettek. Az aszfalt- és a gyeprácsos burkolatok találkozását ugyancsak süllyesztett szegéllyel alakították ki.
A projektben összesen mintegy 1300 négyzetméternyi felületet aszfaltoztak le, és 36 parkolóhelyet létesítettek. Az aszfaltozási munkák a parkolók mellett a rendezvényteret is érintették.

Helyben kitermelt földből emelték a kilátódombot

A tópart egyik karakteres eleme a 2,5 méter magas kilátódomb. A kialakításához a helyszínen kitermelt mintegy 150–200 köbméter földet használták fel. Ádám Szabolcs elmondta, forgókotróval rétegenként terítettek el a földet, amit kilenctonnás hengerrel tömörítettek. A töltés ülepedésére hozzávetőleg két–két és fél hónapos konszolidációs idővel számoltak. A domb két oldalának kialakításánál a meredekebb rézsű 60–100 kilogrammos tardosi mészkövekből készült megtámasztást kapott, a lankásabb oldalon fákat ültettek és füvesítettek.

Bagolyvár és edzőpálya bővíti a kikapcsolódási lehetőségeket

A Bagolyvár felépítéséhez mintegy fél méter mélységig kiemelték a földet a játszótéren és elkészítették a játékelem monolit betonalapjait, majd a szerkezet felállítását követően osztályozott homokkal töltötték fel a területet. Az építésvezető elmondta, hogy a szabadtéri edzőpálya építésekor is hasonló előkészítő feladatok után alakították ki a megfelelő gumiburkolatot és szegélyt. A létesítmények kialakítását és biztonságos használhatóságát a TÜV és a Hexon Gold szakemberei ellenőrizték.

A fejlesztés része volt a tópartra szinuszpad, lóca, asztalok, padok és ülőtámaszok kihelyezése. A Malom-tó környezetében a köztéri installációkat az OIH Zrt. helyezte ki, a fekvő formátumú tanösvény táblák, rovar hotel és evező formájú táblákat a Patkós Stúdió készítette az OIH Zrt-vel közösen.

Csónakból telepítették a tólevegőztetőt

A tó vízminőségének megőrzését támogató eszközöket is telepítettek a projekt keretében. Új tólevegőztető rendszert alakítottak ki. A két levegőztető szökőkút létesítése segíti a víz áramoltatását és oxigénnel való dúsítását és a levegő párásítását. A berendezést csónakkal szállították a helyére. A szivattyút süllyesztett szegélyelemekkel súlyozták le, az elektromos kábelt K jelű szegélykövekkel rögzítették.

Az elmúlt évek csapadékszegény időszakaiban komoly problémát okozott a tó vízutánpótlásának jelentős és hosszú ideig tartó csökkenése. Ez a magas hőmérséklettel együtt egyes esetekben algásodáshoz vezetett, az oxigén szint csökkenése pedig kedvezőtlenül érintette a tó élővilágát is. A halpusztulást a vízfelület többszöri mozgatásával védték ki, ehhez vízágyúkat, szivattyúkat és jet-skiseket is bevetettek korábban.

A felszín alatti rétegek is segítik az esőkert működését

A tó környezetét érintő fejlesztések másik fontos eleme az esőkert. A növényzet mellett a felszín alatti rétegek összeállítása is lényeges volt, hogy hatékonyan működhessen. A humuszmentes, tömörített altalaj fölött 50 centiméter vastag, geotextíliába csomagolt, 24–40 milliméter szemnagyságú, osztályozott, mosott kavicsréteget alakítottak ki. E fölé 30 centiméteres termőközeg került, amelyet 30 százalékban 0–4 milliméteres homokból, 70 százalékban pedig termőfölddel kevert komposztból állítottak össze.

Több ezer növényt telepítettek

A fejlesztés része volt a növénytelepítés, amelynek során 36 lombhullató fát, 1352 cserjét, 2984 évelőt és további 490 tő díszfüvet ültettek el közel 1200 m2 ágyás felületen. A fajták kiválasztásakor figyelembe vették az adott terület élőhelyi jellemzőit, a Vértes előterére jellemző természetes növénytársulások egy-egy fajtáját, továbbá a helyszíni vízellátottságát. A növényjegyzékben szerepel a mezei és korai juhar, a magyar kőris, az enyves éger, a fehér fűz, a madárberkenye, a juharlevelű platán, valamint kis- és nagylevelű hárs is. Az évelők között külön csoportot alkotnak az időszakos vízborítást elviselő vagy igénylő növények: a sásfélék, vízparti és mocsári nőszirmok, vízi menta és gyékény. A kiültetési tervben levendula, sudárzsálya, ligeti zsálya, kasvirág és varjúháj is helyet kapott. 

Ez a munkafolyamat nagy kihívást jelentett a tartósan forró és rendkívül száraz időjárási körülmények között. A megeredést öntözéssel segítették, és ahol az aszály miatt szükségessé vált, elvégezték a pótlásokat. Összesen mintegy 4500 négyzetméternyi területet füvesítettek. Az üzemeltető számára a növények gondozásához és a tólevegőztető kezeléséhez ismertető üzemeltetési és karbantartási kézikönyv készült.

A régió egyik meghatározó épitőipari cége, a többgenerációs családi vállalkozás, a „KE-VÍZ 21” zRt. generálkivitelezésében megvalósuló fejlesztés során kollégium, új tantermek és multifunkciós közösségi tér is született. A beruházásról több ízben beszámolt lapunk, legutóbb a bokrétaünnepségen jártunk.

Májusban kezdődtek a helyszíni munkálatok

A munkaterületet 2025 áprilisában adták át, a helyszíni munkálatok májusban kezdődtek. A nagyszabású beruházásban egy új iskolai főépület és egy négyszintes kollégiumi szárny épült, ezzel közel 4000 négyzetméternyi fejlesztés valósult meg – igazodva az intézmény bővülő tanulói létszámához - tájékoztatta lapunkat Héver Gábor, a „KE-VÍZ 21” zRt. projektvezetője.

A teljes projekt befejeződött, 2026 decemberében kezdheti meg működését a Szakképzési Centrum tervei szerint.

156 diák számára készült második otthon

A négyszintes kollégiumban 44 szobát alakítottak ki, összesen 156 férőhellyel. Minden szobához saját zuhanyzó és mosdó tartozik. A kollégiumi szinteken teakonyhák, zárható tárolószekrények, tűzhelyek, valamint mosó- és szárítógépek kaptak helyet.

Az egyes emeleteken közösségi tér, úgynevezett zsibongó létesült, továbbá nevelői szobákat alakítottak ki. Az épület fűtési és hűtési rendszerének energiaellátásáról hőszivattyú gondoskodik. A kollégiumhoz kantin kapcsolódik, amelynek kiszolgálását melegítőkonyha biztosítja.

Öt tanteremmel és multifunkciós helyiséggel bővült az iskola

Az új, háromszintes iskolai épületrészben öt tantermet és egy multifunkciós termet alakítottak ki. Utóbbi mobil válaszfalainak eltolásával a földszinti közösségi térrel egybenyitható.

A meglévő és az új iskolaépület kapcsolatát egy íves üvegfelülettel elzárt külső átrium kíséri. Az épületegyüttes akadálymentes használatát két személyfelvonó és egy lépcsőjáró berendezés segíti. Látványos építészeti elemként az iskola, a kantin, valamint a meglévő iskola földszintes épületrészeinek tetején extenzív zöldtetőt alakítottak ki.

A tagolt épületszerkezet és az egyedi anyaghasználat kihívásai

A projekt egyik legnagyobb kivitelezési feladatát az épület tagoltsága és a különböző tervezett anyagok összehangolása jelentette.

Héver Gábor kiemelte,

a munkák során látszóbeton szerkezetek, akusztikus álmennyezetek és egyedi burkolatok készültek, amelyek megvalósítása nagyfokú odafigyelést igényelt a szakági munkák – így az épületgépészeti és elektromos alapszerelések - összehangolásában.

Országos ütemterv jön az állami beruházásokra

Az általa megjelölt fő strukturális gátak: 

• az állami megrendelésektől való függőség,
• az építőipar teljesítménye és a társadalmi szükségletek közötti feszültség,
• beruházások leállítása, újraindítása miatti kiszámíthatatlanság,
• anyagimport és tőkealapú megközelítés,
• vállalkozások elaprózottsága
• szakemberhiány és a meglévő tudásállomány elveszítése. 

Véleménye szerint stratégiai célnak a piaci verseny erősítését kell tenni, ezért az állam szerepét a szabályozás rendbetételében, illetve az állami beruházási folyamat gyors, átlátható és piacbaráttá tételében látja.

10 éves fejlesztési periódusokban szeretnének gondolkodni, egy „átlátható, kiszámítható állami beruházási pipeline szerint”, hogy a hektikus hullámzás kiegyensúlyozottabb, tervezhetőbb folyamat legyen. Országos ütemtervet állítanak tehát össze. Mindehhez olyan építésgazdasági rendszerre van szükség, amely kiszámítható megrendeléseket, hatékonyabb beruházásokat, megfizethetőbb lakhatást és jobb minőségű épített környezetet eredményez. Ehhez el kell érni, hogy

„az állami projektek valóban mintaadók legyenek fenntarthatósági vagy épp közhasznúsági területen.”

Ne lehessen kihagyni a magyar kivitelezőket a nagyberuházásokból

Ezt követően Koji László, az ÉVOSZ elnöke az ágazat súlyponti problémáit helyezte fókuszba. Ismertetőjéből kiderült, az ágazat teljesítménye a COVID időszakában tapasztalható szintre esett vissza idén; amit alátámasztanak a szervezet által végzett konjunktúrafelmérés eredményei is: a cégek árbevétel-arányos jövedelmezőségét 2026-ra a vállalatok 70%-a várja a korábbinál rosszabbra; a válaszadók 50%-a pedig jelezte, várhatóan csökkenni fog az állományi létszáma a következő hat hónapban.

Jelentős mérce, hogy a vállalatok 80%-a elsődlegesen a megrendelések hiányát jelölte meg a cég üzleti tevékenységének akadályaként.

Az állami megrendelések projektszintű pontosítása nagyon lényeges az ágazat számára. „Fontos, hogy azokat, akiknek építési beruházással együtt járó befektetéseik lennének, hozza helyzetbe a kormány, (…) és nem szeretnénk ugyanakkor, ha külföldi – különösen Európán kívüli - nagybefektetők beruházásaiból kimaradnának a hazai erőforrások. Akár kötelezettsége legyen az ilyen vállalatoknak adott részarányban a magyar (vagy EU-s) kapacitásokat használni, az állam által biztosított előnyök fejében.”

Az építészetben dráma van

Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke 85 tervezővállalat előző négyéves adatainak összegzésével igyekezett jövőképet vázolni.           

„Az építészetben dráma van” – mondta, amit jól mutat, hogy az előző négy évben folyamatos csökkenés látszik a tervezésben; sőt, a mély- és magasépítésnél egyaránt csökkent a szerződések száma. Itthon az építészeti tervezés zuhant a legnagyobbat; illetve nemzetközi viszonylatban is Magyarországon volt a legnagyobb mérséklődés.

„2027 lesz a gödör alja, azt nagy levegővel kell kibírni, onnan már felfelé vezet az út” – emelte ki Keszthelyi Tibor.

2022 óta fogynak a megrendelések. Az építészek árbevétele -27%, a mélyépítőké -13%; a létszám hatoda pedig eltűnt.

Mint mondta: a mélyépítést a Baross Gábor terv, az építészeket a bérlakás- és kollégiumépítési tervek, valamint a Wekerle Program húzhatja vissza a szakadékból, mivel azonban csak 2027 első felében indulnak a tenderek; addig nagyon kevés új megbízás várható.

Nézzük meg, min lehetne változtatni a holtidőben

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt előadásában, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a változásokhoz. 

„A rendszerváltás utáni építőipar első generációja kiöregedett – generációváltás zajlik, de nem megy zökkenőmentesen. Ezzel sok feladatunk van” – jelezte. 

A legfontosabb, hogy ne ciklusok határozzák meg az építőipar működését. A kiszámíthatóság az alapja a folyamatos létszámnak, eszközberuházásoknak, így összességében a fejlődésnek. Amellett, hogy a hullámzás elképesztő probléma, a megrendelésállomány hiánya a legnagyobb gátja a fejlődésnek – akár a talpon maradásnak.

„A magyar az EU leghullámzóbb és legkevésbé kiegyensúlyozottan teljesítő építőipara; pedig a magyar építőipar európai-szintű. Látjuk ezt, amikor külföldieknek, vagy külföldiek mellett dolgozunk.”

„Úgy gondolom van pár pont, amin változtatni lehetne a jelenlegi holtidőben. Végeztünk az ÉVOSZ hatékonysági munkacsoportjával egy alapos elemzést arról, hogyan lehet hatékonyabb az építőiparunk:

• forduljunk rá a BIM-rendszer bevezetésére, ne halogassuk;
• vizsgáljuk meg, milyen szoftveres megoldások könnyíthetik a munkánk;
• vizsgáljuk meg az AI alkalmazásának lehetőségét a folyamatainkban;
• egységes költségvetési kiírási rendszer bevezetése, ami elhozhatná az egységes árazást is.
• foglalkozzunk az iparág további fehérítésével; 
• vezesse be az iparág a LEAN-módszert.
• foglalkozzunk előregyártással és moduláris rendszerekkel, hogy megelőzzük a munkaerőhiány miatti gondok további mélyülését.
• Keressük az új módszereket, kövessük a világ trendjeit és haladjunk a korral.

Felére kellett csökkenteni a létszámot a túléléshez

Vingelmann Szabolcs, a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. ügyvezetője, az ÉVOSZ Mélyépítési Tagozatának alelnöke arról beszélt, hosszú évek óta csökkennek a megrendelések a vasútépítésben, sőt, „idén augusztusban 16,7%-kal kisebb volt a megrendelési állományunk, mint 2025-ben.”

A Vasútépítésben még a többi szakághoz viszonyítva is nagy a hullámzás. 2021-ben még több, mint 440 fős létszámuk 2025 elejére 200 főre csökkent. „A kulcspozícióban lévő embereket tartottuk meg: mérnököket, gépkezelőket; vagyis azokat, akikkel egy-egy pályázaton el lehet indulni. Az elmúlt 6-7 évben évente nyolc országban dolgoztak az embereink Svédországtól Horvátországig. Körülbelül 20-30 fő folyamatosan külföldi projekteken a hazai állományból.”

„Most fogjuk elkezdeni a Komárom-Almásfüzitő vasútvonal felújítását, 13,5 hónappal a beadás után lett hatályos a szerződés. Megkérdeztük az állami oldalt, mi van ilyenkor az árkockázattal? Válaszként azt kaptuk: az a kivitelező kockázata. Nem könnyű így előre tekinteni.”

Ennek ellenére bizakodóan zárta felszólalását: „a jövőt jelenti talán a Baross Gábor terv minden mély- és vasútépítő számára, nagyon várjuk a projekteket.”

Át fog rendeződni az építőanyag-piac

Bujdosó Sándor, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke a konferencia további részében a szaképítés problémáiról adott helyzetképet; Tibor Dávid, a MASTERPLAST Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke, és az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke pedig a felújítási program fontosságát hangsúlyozva kifejezetten optimista jövőképet festett a hazai építőanyaggyártók jövőbeli lehetőségeiről.

„A Wekerle Plusz 633 milliárd forintos támogatása a multiplikátor-hatás miatt nagyon nagy szám lehet. Mi úgy számolunk, több, mint 2000 társasház újulhat meg, ami akár 60 ezer lakást is jelenthet.

Innentől az a legfontosabb, hogy minél hamarabb legyen elérhető a támogatás, mert nagy kárt okozhat a késés.”

Végül Juhász Attila, a Piramis Építőház Kft. ügyvezetője, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke az energiabeszerzések fontosságát emelte ki, hiszen a gáz és a többi energiahordozó elengedhetetlen az építőanyagok gyártásánál.

„Február-március környékén arra számítunk, át fog rendeződni az építőanyag-piac”. 

Juhász Attila a vagyonadó romboló hatásaira figyelmezetett: "azon középvállalatok közül sokan, amelyek egyébként rengeteg munkavállalót foglalkoztatnak, likviditási gondokkal fognak küzdeni a vagyonadó miatt. Az adó terhét pedig a fejlesztésektől fogják elvonni; de csökkenni fog a kereslet a magyar gyártású prémiumtermékek iránt is.”

Másrészt a költségvetésben szereplő kiskereskedelmi különadó ró majd nagy terhet az ágazatra. „Eddig is volt ilyen, de relatív kis tétel: 0,15% volt. Ez most 4,5%-ra emelkedik, vagyis az árbevétel-arányos eredmény majdnem 20%-a elmegy majd erre. Érezhető hatása lesz.”

Az Országos Magyar Épületgépész Napok (OMÉN 2026) keretében szerveződő esemény központi témája az ipari beruházások szakági koordinációja lesz a BIM-alapú projektkörnyezetben.

"Hogyan jut el az információ az érintett szakágakhoz? Mennyi idő alatt születik műszakilag megfelelő döntés? Hol lehet az ilyen problémákat még a kivitelezés előtt felismerni?" - a meetup ilyen valós projekthelyzeteken keresztül mutatja be a BIM-alapú szakági koordináció gyakorlati működését.

Interaktív kerekasztal és live tech várja a résztvevőket

A meetupon a fentieknek megfelelően a beruházói, tervezői és szakmai nézőpontokat egyaránt bemutatva

• konkrét ipari projektpéldák,
• beruházói és tervezői tapasztalatok,
• interaktív szakmai kerekasztal,
• és live tech demo szolgálják majd az iparági szereplők elmélyülését a témában.

A szakmai programban Livják Csaba, a BuildEXT alapító-ügyvezetője és Manherz András, a BuildEXT épületgépész üzletágvezetője tart előadást. Az eseményt elsősorban beruházóknak, gyárigazgatóknak, projekt- és műszaki vezetőknek, épületgépész és más szakági mérnököknek, tervezőknek és kivitelezőknek ajánlják.

Itt vannak a legfőbb tudnivalók

Időpont: 2026. november 10., kedd

Érkezés: 17:45-től

Szakmai program: 18:00-tól

Helyszín: BuildEXT iroda, ZenGarden Office Building, 1027 Budapest, Horvát utca 14–24.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletes program és regisztráció:

https://landing.buildext.com/omen-buildext-meetup

Négyszáz négyzetméteres csarnokot terveznek a kocsiszínben

Az Angyalföldi kocsiszín a jelenlegi Tatra T5C5K és T5C5K2 villamosok teljes körű karbantartása mellett a Budafokról áttelepítendő rövid CAF villamosok kiszolgálásában is szerepet kap. A telephely feladata lesz a járművek napi forgalomba adásához szükséges homokfeltöltés. A homoktöltő berendezésnek a meglévő csarnok mellett egy új, 400 négyzetméter hasznos alapterületű üzemi csarnok adhat helyet. A Kulcsár Építészstúdió feladata az épület és valamennyi kapcsolódó szakági munkarész megtervezése, valamint az új villamosok fogadásához szükséges kocsiszíni infrastruktúra kialakításának előkészítése. A megbízás tizennyolc telephelyi kitérő korszerűsítésének tervezésére is kiterjed.
A tervező további feladata a felmérési dokumentáció és a koncepcióterv mellett az engedélyezési, illetve bejelentési és kiviteli tervek elkészítése. A feladat része az organizációs tervek, a kivitelezési ütemterv, valamint az árazott és árazatlan tervezői költségbecslés összeállítása is.

Több ponton átépítenék a 14-es villamos pályáját

A Ring Mérnöki Iroda a CAF villamosok 14-es vonalon történő közlekedéséhez szükséges pályaoldali beavatkozásokat tervezi meg. A munka a váltóberendezések rádiós üzeműre történő átépítésének előkészítését is magában foglalja.
A Lehel út és a Dózsa György út, valamint a Pozsonyi utca és a Tél utca kereszteződésében egyaránt 120 folyóméter vágány korszerűsítését készítik elő. Az István út-Lőrincz utca térségében az ellenívek modernizálása 200 folyóméter vágányt érint. Három kitérő felújítása mellett további 500 méter vágány korszerűsítését is meg kell tervezniük. A jelzőrendszereken kívül a fejlesztések a Külső Szilágyi utcában a 12-es és a 14-es villamos elosztókomplexumának áttervezésére is kiterjednek, 200 méter vágány és két kitérő érintésével.

A kivitelezési közbeszerzések előkészítése is a feladat része

Mindkét megbízás teljes körű tervezési előkészítést tartalmaz. A nyertesek feladata a kivitelezés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek, hozzájárulások és jóváhagyások megszerzése, valamint a kivitelezési tenderdokumentáció megfelelő munkarészeinek összerakása. A vonali fejlesztésekhez kockázatelemzés és előtanulmányok is készülnek. A tervezőknek a tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői dokumentációt is össze kell állítaniuk, továbbá együtt kell működniük a kapcsolódó beruházások megrendelőivel és vállalkozóival.

A 816 méteres szakaszon 19 ezer négyzetmétert érintő munkálatok részleteiről a Colas szakemberei tájékoztatták lapunkat. A kivitelezési munkák a Create Value Kft. tervei alapján valósulnak meg a munkaterület május 12-i átvétele óta. A projekt zárása a tervek szerint 2027 nyarán lesz.

A beruházás azok közé tartozik, amelyek előkészítésébe bevonták a IX. kerületi önkormányzatot és az érintett civil szervezeteket, valamint meghallgatták a környék lakóinak kéréseit is.

Teraszok és rakodóhelyek – fejlődési lehetőség a területen működő vállalkozásoknak

A beruházás főbb elemei között szerepel új gyalogos-átkelőhelyek kialakítása az 51-es és 51A villamos szükségleszállóhelyénél, valamint a Mester utca és a Thaly Kálmán utca kereszteződésében, megkönnyítve a Szent István Technikum és Kollégium biztonságos megközelítését. A Liliom utcától a Nagykörút irányába részben elválasztott, a Márton utca és a Liliom utca között pedig teljesen elválasztott, védett kerékpárút épül. Kibővítik a zöldfelületeket, valamint új Mobi-pontokat is létesítenek.

A beavatkozással érintett terület valamennyi burkolata mintegy 19000 négyzetméteren megújul, a környéken működő vállalkozások számára olyan területek épülnek, ahol a vendéglátóhelyek új teraszokat alakíthatnak ki, az üzletek számára pedig koncentrált rakodóhelyeket jelölnek ki. A villamosvágányok átépítése nem része a beruházásnak, a megállók azonban megújulnak.

Kisebb gépekkel dolgoznak a szűk munkaterületen

A zsúfolt városi környezetben végzett munka az egyik legnagyobb kihívása a projektnek. A munkaterület adottságai, a felsővezetékek, a sűrű közműhálózat és az útburkolat fölé belógó fák miatt a nagy munkagépek nem férnek el, ezért kisebb járművek segítik a munkavégzést.

Nehézséget okozott a közeli depóterület megtalálása, amelyhez csak az Illatos úton sikerült megfelelő helyet találni. A projekthez szükséges anyagokat a szűk hely miatt kisebb teherautókon szállítják a lezárt területre. A bontás során keletkezett anyag egy részét is ide, illetve Dunaharasztiba szállítják, ahol a szükséges műveletek elvégzése után az alsó pályaszerkezeti rétegek építésénél újrahasznosítják.
A helyszűke miatt az aszfaltozáshoz többnyire járdafinishert használnak. Mivel a teherautó nem fér el mellette, az aszfaltot kotróval adagolják a gépbe.

A lakóépületek közelsége a napi munkarendet is alakítja. Szombaton 9 és 16 óra között végezhetnek zajos tevékenységet, vasárnap ilyen munkákra nincs lehetőség. A porképződést vizes vágással és locsolással mérsékelik.

A felújításra, átépítésre kijelölt területen a burkolatok állapota megérett a cserére. A Colas szakembereinek úgy kell megvalósítaniuk ezeknek a teljes újjáépítését , hogy közben biztosítaniuk kell a lakóházak és az üzletek bejáratainak elérhetőségét. Ezt kordonokkal és gyalogos provizóriumokkal oldják meg. A munkaterületet oldalanként négy szakaszra osztották, amelyeken belül először a járdákat építik meg. Míg egy-egy járdaszakaszon dolgoznak, addig a gyalogos forgalmat a parkolósávba terelik. Az autóforgalom szinte végig a villamospályán halad; a megújult utca végleges forgalmi rendje is erre épül majd.

A burkolatok már épülnek, a pálya alatti átfúrás még a kivitelezők előtt áll

A Colas tájékoztatása szerint a fák gallyazását és az útburkolat egy részének marását már elvégezték. Emellett cementkötésű alapréteget és aszfaltkötőréteget is építettek már. Folyamatosan haladnak a gyökérterelő lemezek elhelyezésével, az öntözőcsövek fektetésével, valamint a járdák és a szegélyek kialakításával. A 79 közvilágítási lámpatestet már a kivitelezés elején, négy nap alatt lecserélték.

A soron következő feladatok között szerepel a villamospálya alatti átfúrás, a gömbsüvegsor kialakítása, valamint a parkolósáv nagykockakő burkolatának megépítése. A szakemberek a projekt legérdekesebb műszaki feladataként emelték ki a folyamatos villamos-, autós- és gyalogosforgalom melletti munkavégzést, az üzletek, a boltok és az éttermek folyamatos megközelíthetőségének biztosítása mellett.

Utasbarát villamosmegállók épülnek

Az építkezés ütemezését összehangolják a villamosok közlekedésével. Egyes munkafolyamatokhoz – például a fák vizsgálatához és gallyazásához – vágányzárra volt szükség. Hasonlóra kell számítani a villamospálya melletti kopóréteg megépítésénél is. A többi munkafolyamatot azonban a villamosforgalom fenntartásával végzik el.

A Colas munkavédelmi szakemberei részt vettek a BKK oktatásán, a villamosok űrszelvényét érintő munkáknál figyelőőr segíti a biztonságos kivitelezést. A beruházás során átépítenek hárompár villamosmegállóhelyet. Ezek szintjét 26 centiméterre emelik, hogy biztosítsák a járműre fel- és leszálló utasok számára az akadálymentes közlekedés feltételeit.

Ezt van, ahol dupla kiemelt szegélysorral és van, ahol egyedi szegély beépítésével készítik el. A megállókat rámpákkal csatlakoztatják a környező területekhez, a peronoknál új burkolatokat, taktilis köveket, szegélyeket, korlátokat építenek. A munkálatok idején biztosítják az üzletek, boltok, éttermek folyamatos megközelíthetőségét. A villamos, autós és gyalogosforgalom folyamatosságát is.

Eltérő rendeltetés, eltérő burkolati megoldás

Az átépítéssel megváltozik az utca közlekedési rendje is. A járdák mellett mindkét irányban külön védett kerékpárút vezet majd, emiatt csökken a parkolóhelyek száma. Öt gyalogos-átkelőhely átépül, illetve 2 új létesül, a csatlakozó utcákban pedig megemelt burkolatú küszöbök segítik a sebességcsillapítást és a gyalogosforgalom átvezetését.

Az új burkolatok kialakítása az adott felület rendeltetéséhez igazodik. A tervek szerint az aszfaltozott területeken kívül mintegy 2700 négyzetméteren kis- és nagykockakő burkolat épül. A járda melletti sávban 6×6, a növénykazetták között 10×10, a parkolósávokban pedig 18×18 centiméteres elemeket használnak. Bontott kövek helyett új, vágott bazaltköveket építenek be. A vágott felületek az egyenletes burkolat kialakítását segítik, a szűk fugák pedig csökkentik annak az esélyét, hogy a kövek kiforduljanak a helyükről. A kő- és aszfaltburkolatokat szegély választja el egymástól.

A növényágyásokba vezetik a csapadékvíz egy részét

A burkolatok kialakításával együtt a csapadékvíz elvezetését is megoldják. A parkolók esetében vízzáró fugázással és megfelelő oldaleséssel terelik el a vizet, más kőburkolatú felületeken viszont a hézagok és az áteresztő alaprétegek lehetővé teszik a beszivárgást. Az utca vízelvezetését továbbra is víznyelők és zárt rendszer biztosítja. A magas- és mélypontok helyén a megfelelő lefolyást a burkolat hosszirányú lejtéseinek kialakításával érik el. A növénykazetták közötti járdákról a szegélyeken hagyott nyílásokon át az ágyásokba vezetik a csapadékot.

A fákhoz igazítják a szegélyeket és a vezetéképítést

Kiemelt feladat a meglévő fasor megóvása. A Főkert és a Budapest Közút szakemberei folyamatos helyszíni egyeztetéseken döntenek arról, hogy az új burkolatok építése során hol tartsák meg a régi szegélyeket a fák stabilitásának biztosítása, valamint a fák gyökereinek megóvása érdekében. A fák köré mintegy 2065 fm gyökérterelő lemezeket építenek be. A favédelmi zónát érintő munkáknál kézi munkavégzésre van szükség, a szakszerű kivitelezéshez a Főkert napi szakfelügyeletet biztosít. A húsz vezérlővel és három hálózati csatlakozási ponttal épülő öntözőrendszer összesen 5620 méternyi vezetékének árkát teljes hosszában kézzel ássák ki. A közműkeresztezéseknél magassági elhúzásokkal vezetik el a csöveket, amelyeket a szerelvényekkel együtt, szakaszos nyomáspróbát követően takarnak el.

Gólyaorrtól a meténgig – több mint 8000 növény telepítenek

A megújuló növényágyásokba friss humuszréteg kerül. Az ültetőközegbe a cserjék mellett 6504 évelőt és 1805 hagymás növényt telepítenek: a változatos összeállításban díszfüvek, gólyaorrok, zsályák, meténgek, valamint tulipánok, nárciszok és díszhagymák is szerepelnek. A zöldsáv szélessége megmarad, a növényzettel borított felületek jellemzően az utca hosszirányában bővülnek.

Összehangoltan, helyszíni irányítással folynak a munkák

A munkák összehangolását heti alvállalkozói egyeztetések és folyamatos helyszíni irányítás segítik. A Colas Magyarország a laborvizsgálatokkal, mérésekkel és egyes tervezési feladatokkal vesz részt a projektben, a kivitelezési munkák meghatározó részét a Colas Közlekedésépítő végzi.

Az ÚTKORONA Kft. a burkolatok és szegélyek bontásán, illetve építésén dolgozik, a Yunex Traffic Kft. a forgalomirányító és -figyelő berendezések telepítésében és beállításában vesz részt. A Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft. feladata a zöldfelületek kezelése, a növénytelepítés, valamint a növényzet gondozása és ápolása. Az egyes szakágak ütemezését úgy kell összeilleszteniük, hogy a szűk utcában az építés következő lépéséhez és a mindennapi közlekedéshez is mindig maradjon hely.

„Az eredeti célom az volt, hogy vasútépítő leszek. A főiskolán a statika készségszinten ment, megszerettem, a vasbeton berántott magával, így a magasépítési szakirányra mentem.”

Egy nyári gyakorlatból két évtizedes szakmai kapcsolat

A STRABAG-hoz a véletlennek köszönhetően egy főiskolai csoporttársa révén került, akinek volt ismeretsége a vállalatnál, és felvetette, hogy közösen menjenek oda nyári gyakorlatra. Pozitív és befogadó, támogató közeg fogadta őket. Az utolsó főiskolai félévében, amikor már a szakdolgozat és a diplomavédés volt hátra, visszatért a STRABAG-hoz, azóta is a vállalatnál dolgozik. Időnként kollégái megkérdezik tőle, hogy miért nem váltott munkahelyet. Ő úgy látja, a változatosságot a vállalaton belül is megkapja.

„Az elmúlt évtizedekben két-három évenként érkezett egy új projekt, csapat, pozíció vagy olyan lehetőség, amely új lendületet adott. Sokféle szakmai környezetet ismertem meg anélkül, hogy céget kellett volna váltanom.”

Helikopter-leszállóhely építése egy működő kórház tetején

A gyakornoki időszakhoz hasonlóan jó érzésekkel gondol vissza az első munkanapjaira is. Kezdetben a munkahelyi mérnökök feladatait végezte: tervkezeléssel, adminisztrációval, ajánlatbekérésekkel és ellenőrzésekkel segítette a művezetők és az építésvezetők munkáját. Később kisebb csapatok és részfeladatok koordinálását is megkapta. Ahogy nőtt a tapasztalata, úgy bíztak rá egyre többet.
Az első igazán nagy és önálló feladatai közül a győri Petz Aladár Kórház helikopter-leszállóhelyének megépítését említi. Művezetőként dolgozott a beruházáson, és bár építésvezető kollégája is volt, a feladatok mintegy nyolcvan százalékát önállóan koordinálhatta.

„A kórház egyik épületének tetején kellett egy új helikopter-leszállóhelyet építenünk. A munka bontással indult, miközben az épületben folyamatosan zajlott a betegellátás, ezért különösen ügyelnünk kellett a meglévő épület védelmére. Az engedélyeztetéstől a tervegyeztetéseken át a kivitelezésig mindent a működő kórház körülményeihez kellett igazítanunk.”

Az átadás-átvétel során különösen jólesett neki a pilóták elismerése, hiszen az ő mindennapi munkájukat szolgálta az új létesítmény. Röviddel ezután az első éles riasztásra leszállt a beteggel a helikopter a tetőre.  

Budapesti metróépítés - problémamegoldás nemzetközi csapatban

A 4-es metró alagútépítő csapatában műszaki rajzolóként dolgozott.

„Mérnökként különleges élmény volt részt venni a város alatti, fúrópajzsos alagútépítésben. Jó volt látni, hogy az általam készített rajzokat is használják, és azok alapján építenek.”

A Kelenföld és a Keleti pályaudvar közötti állomásközi vonalszakaszok tervein kanadai, ír, angol, német, francia és osztrák kollégáival közösen dolgozhatott. Nagyszerű tapasztalat volt a nemzetközi csapattal közös problémák megoldásában részt venni. Újként hatott rá a szemlélet is, ami a beruházást jellemezte: itt találkozott először azzal, hogy a projekt volt az első, és nem a költségvetés. Egy mérnöki problémánál először meg kellett találni a működő műszaki megoldást, és csak ezután mérlegelték annak az időigényét, a költségét és a további lehetséges változatokat.

A metróépítés leginkább emlékezetes kihívásai közül a tervmódosítások okozta problémák megoldását emelte ki. Az alagút építésekor a fúrópajzs a már előre megépített állomásokon haladt át. Az egyik állomás kialakítását azonban időközben módosították, ennek következtében csökkent a belmagasság és a leadónyílások mérete. A fúrópajzs az egymást követő alagútszakaszok indításakor egy többtonnás acélkeretnek támaszkodott, ennek összeállítását az állomás új adottságai az eredeti tervek szerint már nem tették lehetővé. Olyan szerelési módot kellett találni, amellyel a keret beépíthető, megfelelően teherbíró, és biztosítja a pajzs továbbindítását. Végül olyan megoldást találtak, amelyre a helyszínen dolgozó kollégák is azt mondták: a gyakorlatban is megvalósítható.

„Marci, ugorj neki!”

Az első projektvezetési feladatot egy csömöri raktárcsarnok bővítése hozta el. A tervezési szakaszban jártak, amikor a vállalat egy másik, nagyobb és szorosabb határidejű munkát is elnyert, és a projektvezetőt átirányították oda. Rábízták a feladatot: „Marci, ugorj neki!” Új szerepkörben, új nézőpontból kellett végiggondolni a teljes beruházást. Az amerikai megbízó szigorú munkavédelmi követelményeinek, a műszaki és működési igényeinek való megfeleléssel, az előírt határidő és költségvetés tartásával kellett lebonyolítani az építkezést. A meglévő raktárcsarnok bővítését a folyamatos működés biztosításával valósították meg.

További, hasonló felelősséggel járó projektek után 2019 környékén a STRABAG magasépítési vállalkozási csapatába hívták, ahol országos lefedettséggel a magasépítési munkák ajánlatainak előkészítésével foglalkozott. Ez a terület új szakmai kihívásokat tartogatott, egyrészt azért, mert fel kellett építeni egy új csapatot, másrészt azért, mert el kellett sajátítani, milyen műszaki szemléletet igényel egy tenderajánlat összeállítása. Ezután ingatlanfejlesztési feladatokkal és kisebb csoportok vezetésével bízták meg, majd tavaly a gyáli előregyártó üzem korábbi vezetőjének nyugdíjba vonulásakor felkérték az üzem irányítására.

Az állandó helyszín is tartogat új kihívásokat

„Az üzem egy teljesen más világ, mint a helyszíni kivitelezés. A változatosságot az egyedi megrendelések és a fejlesztések adják.”

A magasépítésben, közlekedésépítésben használt termékeket projektre szabva gyártják, ezért a meglévő gépparkot és sablonállományt újra és újra az adott feladathoz kell igazítani. Új projektként tekint egy-egy új termék elkészítésére is: a hídgerenda-termékcsalád fejlesztése mellett közúti villamospanelek fejlesztésén is dolgoznak. Emellett a gyár mindennapi működését is meg kell szervezni.
A szakmai kihívásokban a változatosság iránti igénye megmaradt, de az évek során a személyes szempontjai is alakultak. Fiatalon szívesen utazott az ország különböző építkezéseire, családapaként viszont már a kiszámítható helyszínnek is értéke van.

„Az ember életében történnek olyan változások, eljönnek olyan időszakok, amikor a preferenciák módosulnak, de mindig kell valami újdonság.”

Hídgerendák - a tervezői döntések a gyártást és a beépítést is segítik

A gyáli üzem 2021-ben elkészült gyártócsarnokában hídgerendákat is gyártanak, ezenkívül készítenek egyedi magasépítési elemeket is. Tihanyi Márton a hídgerenda-termékcsalád fejlesztését emeli ki az üzem életének fontos lépései közül. Hangsúlyozza elődei szerepét: a munkát ők indították el, ő még a központban dolgozva kapcsolódott be egyes részfeladatokba a csarnoképítés és a technológia kialakításának folyamatában. Üzemvezetőként a fejlesztés továbbvitelén, a gyártás hatékonyabbá tételén és a megrendelői igények kiszolgálásán dolgozik.

A Gyálon készülő hídgerendáknál a STRABAG tervezőcsapata a gyártás és a helyszíni beépítés szempontjait egyaránt figyelembe vette. A hidraulikusan állítható sablonok gyors átállást tesznek lehetővé a 20–150 centiméter közötti, kilencféle magasságban készülő tartók gyártásakor. A gerendák kialakítása a helyszíni munkát is megkönnyíti: az oldalukon lévő vállakra támaszkodnak az egymás mellé helyezett elemek közötti hézagot lezáró lapok, így ezeken a részeken nincs szükség külön zsaluzásra. Az előre meghajlított betonacélból készült hálók a vasalás összeállítását gyorsítják - ezt az üzemvezető egy LEGO-építmény összerakásához hasonlítja. Az STR hídgerendák első próbabeemelésére a 67-es út Látrányt elkerülő szakaszán került sor.

Törésteszt is igazolja a szakmai munka eredményét

A gyártás ütemét a betonüzemmel közösen kialakított keverék és a sablonok melegvizes fűtési rendszere is segíti: az este bebetonozott tartó másnap reggelre elérheti a kiemeléshez szükséges szilárdságot. A beton két köbméteres adagokban érkezik, minden adagot ellenőriznek, az utánpótlást pedig a bedolgozás üteméhez igazítják. A vasalást betonozás előtt két munkatárs vizsgálja meg, a feszítés és a szilárdság-ellenőrzés eredményeit digitális jegyzőkönyvek rögzítik.
A fejlesztés különösen emlékezetes állomása volt egy hídgerenda törésvizsgálata. Az erre kialakított törőműtárgyban hidraulikus sajtolással terhelték a tartót.

„Nagyon látványos volt, óriási robajjal, hanghatásokkal tört el a gerenda.”

A vizsgálatokat és a méréseket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai végezték. Tihanyi Márton beszámolója szerint a gerenda az előzetesen számított teherbírási értéknél nagyjából tíz százalékkal nagyobb terhelést viselt el. Ez fontos visszaigazolást adott a fejlesztésben részt vevőknek. Hasonlóan ösztönzőnek tartja a mindennapi visszajelzéseket is: egy sikeres műszaki átadás és a megrendelő elismerése az egész csapatnak lendületet ad.

A jó munkahelyi légkörért is dolgozni kell

Vezetőként nagyban támaszkodik a tapasztalt kollégák tudására: az üzemben többen több mint húsz éve dolgoznak az előregyártásban. A fejlesztési lehetőségeket közösen keresik, a javaslatokat kipróbálják, és a bevált megoldásokat bevezetik a mindennapi munkába. Ugyanilyen fontosnak tartja a jó munkahelyi légkört, amelyhez szerinte a kommunikáció módja is hozzájárul. Meg kellett tanulnia, hogy ami számára magától értetődő, azt más másként láthatja.

„Az, hogy hogyan mondjuk el egymásnak az információkat, hogy hogyan kérünk meg valakit valamire, az nagyon fontos, az befolyásolja a mindennapjainkat, a hangulatunkat, az egymáshoz való viszonyokat.”

Izgalmas vezetői feladat a különböző hátterű munkatársak közös csapatba szervezése. Az üzemben nyolc indiai munkatárs is dolgozik. Mintegy öt-hat éve, közvetítő cégen keresztül érkeztek kifejezetten a gyáli üzembe. Angolul tanultak, felkészültek a munkára, és korábbi építőipari tapasztalataikra is támaszkodhattak az itteni folyamatok elsajátításában. Az indiai munkatársak magyar kollégáikkal vegyes csapatokban dolgoznak, a kapcsolódást pedig az angol mellett már néhány megtanult magyar szó is segíti.

Munka után a család és a hegyek következnek

A munkanap végén igyekszik elengedni a napi feladatokat. Vészhelyzetben természetesen elérik a kollégák, de úgy látja, a legtöbb kérdés megvárhatja a következő reggelt. A feltöltődésre hét közben is szüksége van.

„Számomra az első a család, párommal, kisfiammal nagyon sok időt töltünk együtt, közösen jövünk, megyünk, túrázunk.”

A hosszabb túrák mellett a két kutyával tett  séta is segít a feltöltődésben. A természetben leginkább a hegyeket és a csendet szereti. A felfedezés örömét a szabadidejében is keresi.

„Nincs az a kedvenc hely, ahova minden évben visszajárunk, a változatosság tölt fel, hogy mindent felfedezzünk.”

A szakembereknek fel kell mérniük a jelenlegi állapotokat, és olyan szabályozási javaslatokat, valamint többváltozatú fejlesztési forgatókönyveket kell letenniük az asztalra, amelyek kijelölik a kerület élhetőbbé tételének irányait. Emellett átvizsgálják majd az építési szabályzatot érintő egyedi módosítási kérelmeket, szakmai tanácsokkal segítik az önkormányzatot, lebonyolítják a hivatalos engedélyezési eljárásokat, mindehhez pedig személyesen is részt vesznek majd az URBAN-LIS munkatársai a lakossági fórumokon és egyeztetéseken.

A tervezést két tényező teszi különösen összetetté: egyrészt az V. kerület világörökségi és műemléki védelem alatt álló, sűrűn beépített történelmi városszövet, másrészt a számtalan diplomáciai, külképviseleti és kormányzati épület jelenléte miatt kiemelt biztonsági környezet is.

A tervezőknek így nemcsak a szigorú örökségvédelmi szempontokhoz kell igazodniuk, hanem nemzetbiztonsági előírásoknak is meg kell felelniük, ami esetenként bizalmas információk kezelésével és hatósági átvilágítással jár.