Szivacsváros létesül a Vértes lábánál. Az oroszlányi Malom-tó környezetében a STRABAG nemcsak a jelentősen elhasználódott állapotú tópart rehabilitációját valósítja meg, hanem esőkert építésével, zöldfelületek kialakításával, vízáteresztő burkolatok alkalmazásával javítja a terület alkalmazkodási képességét a szélsőségesebb csapadékviszonyokhoz és a városi klímaterheléshez.
Oroszlányban a Malom-tó és környéke mintegy 10 hektáros területének harmadát érintő zöldterületi fejlesztés a szivacsváros koncepció jegyében születik újjá. A cél a vízmegtartás, a biodiverzitás megőrzése, a hősziget hatás csökkentése és az aktív rekreációs területek bővítése. Komplex módon – például esőkertek, vízáteresztő burkolatok kialakításával – kezelik a területen az esővizet csapadékban gazdag és aszályos időszakokban is.
A mesterségesen kialakított Malom-tó mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg.
A városi tó szerepe sokrétű Oroszlány életében:
a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme. A klímaváltozás hatásainak enyhítésében is egyre nagyobb feladat hárul majd a településen belüli vízfelületre és az azt övező terekre, amelyek fontos szerepet töltenek be a közösség mindennapjaiban.
Az elmúlt években az elnyúló csapadékmentes időszakok számos problémát idéztek elő Oroszlány legnagyobb belterületi tavánál.
2021 nyarán és azt követően szinte minden évben hosszabb-rövidebb ideig az aszály miatt a tavat tápláló Kertekalja- és Svandabereg-patak kiapadt, egyedüli utánpótlást a Labanc-patak biztosított, de ennek vízhozama sem volt mindig elegendő. A magas átlaghőmérséklet hatására felmelegedő vízben algásodás kezdődött, a tó élővilágát időszakos oxigén csökkenés állította kihívás elé.
A veszélyhelyzetet akkor úgy orvosolták, hogy jet-skisek hasítottak a tavon és a tűzoltók vízágyúk, majd úszószivattyúk segítségével mozgatták meg a vizet, így sikerült elkerülni a tömeges halpusztulást. Égetővé vált, hogy átfogóan kezeljék a helyzetet és megoldást találjanak a csapadékvíz megtartására.
A Malom-tó környezetének átfogó felújítását a STRABAG szakemberei a Partner Mérnöki Iroda és a Gaia Kertműhely tervei alapján valósítják meg. A beruházás túlmutat az egyszerű területrendezésen.
A projekt a tó szinte teljes közvetlen környezetét érinti, több egymáshoz kapcsolódó helyszínen – mondta portálunknak Hajnik Dániel. A STRABAG építésvezetője hozzátette, a beavatkozással érintett terület részben kiépített volt, de a sétányok állapota leromlott, hiányossá vált, a burkolatok elhasználódtak. A beruházás célja egy rendezett, jól használható, fenntartható és biztonságos, egyben természetközeli közösségi tér kialakítása.
A kivitelezés szakaszokra bontva halad, ezek magukban foglalják:
A kivitelezési munkálatok legmarkánsabb része a tó körbejárhatóságát biztosító 1,4 kilométer hosszú sétányrendszer kialakítása. A zömében zúzottkő burkolat lehetővé teszi a csapadékvíz földbe szivárgását, míg az egyes, nagyobb igénybevételnek kitett szakaszokon térkőfelületeket alakítanak ki, a tó vízfelszíne felé oldaleséssel. A sétány mentén utcabútorokat helyeznek el.
A munkák pontosságát folyamatos szintezéssel követik. Így optimalizálják a burkolati és terepszintek közötti magassági kapcsolatokat. Utóbbi nemcsak a biztonságos közlekedés, a felületek tartóssága, hanem a vízelvezetés szempontjából is kiemelten fontos feladat.
A tó körül közvilágítási rendszert építenek ki: az északi oldalon napelemes „okos” lámpákkal, a déli oldalon hálózati megtáplálású megoldással.
A sétányhoz közvetlenül kapcsolódik majd egy kilátó domb. A magaslatról távcsővel pásztázhatják majd a környéket. Hajnik Dániel elmondta, a földmunka és tereprendezés során 2 –3 ezer köbméter talajt emelnek ki, amelyet a helyszínen vissza is építenek. Tiszta humuszos termőréteg kinyerésére nem kerül sor, a kaviccsal, kövekkel és murvával kevert humuszos homokos talajt a kilátódomb területén és a Kajakház mögött hasznosítják.
Ez kivitelezői szempontból azért is fontos, mert a helyben történő visszaépítés csökkenti a felesleges anyagmozgatást, miközben a terepalakítás jobban igazítható a projekt igényeihez. A tükörkészítés és a tereprendezés geodéziai kitűzés és folyamatos ellenőrzés mellett zajlik, a hosszú távú stabilitást pedig megfelelő tömörítéssel biztosítják.
Az építésvezető kiemelte, a legnagyobb talajmechanikai kihívást a kilátódomb megépítése jelenti. A réteges töltésépítés során figyelmet kell fordítani a megfelelő víztartalomra, a túltöltésre és a konszolidációs idő biztosítására is. A több száz köbméter töltésanyagból kialakított domb rézsűit füvesítéssel, az egyik oldalon pedig szárazon rakott mészkősziklákkal stabilizálják. A kivitelezésnél egyszerre kell biztosítani a statikai megfelelést és a természetes, tájba illeszkedő megjelenést.
Az új játszóeszközökön kívül, amely a Bagolyvár elnevezést kapta, erősítő-kondiparkot és pingpongasztalt is telepítenek. A Kajakházhoz vezető út, a kilátó domb melletti parkoló aszfaltburkolatot kap.
A klímafókusz a közlekedési és közösségi infrastruktúra kialakításában is megjelenik.
A társasházak és a tó közötti területen a parkolót bővítik,
.ennek burkolata gyeprácsos kialakítású lesz, ezzel is segítve az esővíz helyben szikkadását.
A rétegrend 30 centiméter homokos kavics javító rétegből, 20 centiméter M63 mechanikai stabilizációból, 3 centiméteres ágyazóanyagból és a gyeprácsból áll.
A projekt egyik legfontosabb klímaalkalmazkodási eleme az esőkert és egyéb talajtakaró cserjés sávok kialakítása, útszegélyek szakaszos megbontás és a csapadékvíz zöldfelületen történő fokozatos szétterítése lesz. A projektelemhez kapcsolódó földmunkák már elkészültek. A mosott kavicssáv kialakítása után, a befejezéshez a termőközeg kialakítása és a növénytelepítés szerepel az elvégzendő feladatok között.
A Malom-tó környezetében a csapadék és a környező patakok vizének megtartása és hasznosítása különösen fontos, hiszen a tó vízgyűjtője megközelítőleg 43–44 négyzetkilométer, a csapadék évi mennyisége pedig ugyan 600 milliméter körül alakul a sokéves átlagban, eloszlása egyre szélsőségesebb.
A beruházás részeként új úszó stég és tólevegőztető rendszer is létesül. A két levegőztető szökőkút létesítése segíti a víz áramoltatását, oxigén dúsítását és a levegő párásítását.
A projekt végén jelentős növénytelepítési munka is következik: gyepesítés, faültetés, díszfüvek, cserjék és évelők telepítése szerepel a programban. Ezeket a munkákat csak a burkolatépítések után végzik el, hogy a nehézgépes kivitelezés ne károsítsa a friss növényállományt. Az ültetést követően a növények megeredéséig a kivitelező folyamatos öntözést biztosít, a fáknál pedig karózással segítik az egyenes törzs kialakulását.
A STRABAG tájékoztatása szerint a sokrétű szakági munkák összehangolását ütemtervek, heti több helyszíni és írásos egyeztetés, valamint folyamatos koordináció biztosítja. A kivitelezést ugyanakkor jelentősen befolyásolja a vízparti környezet és az időjárás is, különösen a csapadékos időszakok, amelyek a földmunkák és a burkolatépítés ütemezését is módosíthatják.
Az oroszlányi Malom-tó megújítása egyszerre városépítési, klímaváltozáshoz való alkalmazkodást támogató és kivitelezői szempontból összetett beruházás.
A projekt nemcsak egy leromlott állapotú tóparti környezetet szervez újra, hanem olyan műszaki és tájépítészeti megoldásokat is beépít a városi térbe, amelyek a vízmegtartást, a zöldebb környezetet, az energiatakarékos működést és a hosszú távú használhatóságot szolgálják.
Az Oroszlányi Zöldfejlesztések című, TOP-PLUSZ-1.2.1-21-KO1-2022-00046 azonosítószámú projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg 300 millió Ft összegű 100 %-os intenzitású támogatás felhasználásával.































Az elhagyott murvabánya területének bevonásával oldják meg Sümegen a 84-es főút feletti városrész csapadékvíz-elvezetését. A beruházás egyik kulcseleme az új tároló- és szikkasztómedence megépítése, amely a hirtelen lezúduló vizek biztonságos kezelését szolgálja.
Az építőipar zöld átállása már nem választás, hanem versenyképességi kérdés. Az uniós elvárások, a hazai szabályozási törekvések és a gyártói innovációk egyaránt a szemléletváltás felé terelik az ágazatot. A kérdés: ki és milyen megoldásokkal tudja előnyre váltani a fenntarthatóságot?