Bérlakások, Rákosrendező, decentralizáció – fontos gondolatok hangoztak el a Real Estate Beach Conference pódiumán

Ma elrajtolt az  Ingatlan Regatta, előtte pedig nagyszabású konferenciát tartottak az ingatlanszektor helyzetéről és lehetőségeiről. Erről szóló beszámolónkban bár nincs mód arra, hogy minden beszélgetésről és az előadások minden részletéről hírt adjunk, kiragadott pillanatokkal azonban talán jó eséllyel felvillanthatjuk a legtöbbeket érdeklő kérdéseket.

A 10. Ingatlan Regatta szeptember 3–5. között, Balatonfüreden indult el, azt ezt megelőző Real Estate Beach Conference kiemelt előadója volt Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész, aki „Kormányzati iránytű: mi várható a következő hónapokban?” címmel tartotta meg keynote előadását. 

 

 

Felszámolják a centralizációt

„Nem beruházásokat építünk majd, hanem városokat” – mondta előadásában Szemerey Samu.

„Ennek összes következménye és hozzávalója, amivel dolgunk van most. Az a célunk a következő hónapokra, hogy a megörökölt nagyberuházásokat olyan pályára állítsuk, hogy azok fenntarthatósági és közösségi céloknak is megfeleljenek. Az elmúlt időszak meglehetősen szétzilált együttműködéseit szeretnénk fenntarthatóvá tenni; a tiszta verseny környezetét szeretnénk megteremteni szakmailag, jogszabályokban és a konkrét beruházásoknál is.”

 

 

„Ennek három fő komponense van: a Wekerle Sándor Lakásépítési Program fókuszában bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakások építése – a megfizethető lakhatás – áll. Ezt egy szélesebb körű lakáspiaci ösztönzőrendszer részeként képzeljük el és ősszel válik majd véglegessé.

Nagy figyelmet kapott a sajtóban a kiemelt beruházások felülvizsgálata, ahol arra törekszünk, hogy olyan szakmai kritériumokat állítsunk a piac elé, amelynek mentén a jövő fejlesztéseit elképzeljük és amelyekhez igazítani lehet a korábban kiemelt státuszban indított projekteket – persze csak azoknál, amelyek olyan fázisban vannak, hogy van lehetőség ilyen feltételekről beszélni.”

„Harmadik feladatunk pedig – mutatott rá – a jogszabályi háttér megújítása, részben a hiányosságok pótlása. Tudatában vagyunk annak, mennyire nehéz egy piaci szereplő számára, hogy évente újrahúzzák a jogszabályokat, ezért nem az a cél, hogy új környezetet prezentáljunk Önöknek, hanem az, hogy a jelenlegi szabályozás értékeit megtartva, hosszútávon működő rendszert állítsunk fel. Ilyen érintett terület az állami beruházások folyamata, vagy a TÉKA pontosítása és a való élethez igazítása is.

El kívánunk távolodni attól a centralizációs törekvéstől, ami az elmúlt éveket jellemezte. Ehhez olyan protokollt kell összeállítani, ami a megfelelő követelményrendszereket és azok felelősségi köreit mindenki számára az első pillanattól fogva egyértelműsíti – emelte ki az államtitkár.”

 

 

Új korszak, új Budapest?

Lupsa Edina, a KÉSZ Csoport ingatlanmenedzsment ágazatvezetője, Szemerey Samu építészeti államtitkár, Dános Pál a KPMG Associate partnere és Nagy Gergely az OTP nagyvállalati régióvezetője beszélgetett a főváros lehetőségeiről.

„Nagy igényünk van a vállalatcsoportban – mondta az államtitkár szavaira tett reakciójában Luspa Edina – arra a transzparens és kiszámítható szabályozási környezetre, amelyről Szemerey Samu beszélt. Bízunk benne, hogy ez véget vet az egyenlők és egyenlőbbek meghonosodott elvrendszerének.”

Rákosrendező helyzetével kapcsolatban Dános Pál kifejezte örömét, hogy egy ekkora barnamezős terület kaphat új státuszt Budapesten. „Részt vettünk, sőt, most is részt veszünk Rákosrendező fejlesztésében. Minden mesterterv mögött nagyon komoly adathalmaz van, amit a mesterterv ’gazdája’ állított elő. Mi egy gazdasági modell készítettünk a terület városfejlesztéséről. E modell alkalmas arra, hogy számos kérdésre találjunk választ és kontrollálhatók általa a következő lépések. Ilyen modellek felállítása minden nagyobb projekt esetén elengedhetetlen volna.”

„Az állam által racionálisan – és nem politikai szempontból – végig gondolt edukációra van szükség ahhoz, hogy egy beruházás minden a környezetére gyakorolt hatásával együtt legyen a legtöbbek hasznára” – emelte ki Nagy Gergely. „Ehhez kapcsolódik a bérlakásépítés is, ami a jelenlegi fővárosi lakásállomány 4%-át teszi ki. Bőven van ebben fejlődési potenciál.”

„Minden beruházót arra bíztatok, legyen kíváncsi, kísérletező és ambiciózus. Látogassa meg a környező országokat és nézze meg, mi történik Prágában vagy Pozsonyban” – zárta gondolatait Szemerey Samu.  

 

 

Építőipar: több mint tégla és beton

„Az eddig elhangzottakból körvonalazódik egy beruházási hullám. Az a kérdés, hogy vajon az építőipar készen áll-e erre? Tudunk-e gyorsabban, pontosabban és kiszámíthatóbban építeni, mint korábban?” Tette fel a kérdést Kincses Péter, a BC Zrt. értékesítési és üzletfejlesztési vezetője három beszélgetőpartnerének. Koji László az ÉVOSZ elnöke, Livják Csaba a BulidEXT alapítója és Csúsz István az INETON üzletfejlesztési igazgatója kereste a választ az építőiparra váró kihívásokra.

„Az építőipar jelen pillanatban 15-20%-kal nagyobb kapacitásra képes, mint amennyi valós megrendelője van” – szögezte le Koji László. Ez egy össztánc, ahol minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar. A beruházóknak pedig jó hír, hogy az értéklánc szereplői rá lesznek kényszerítve arra, hogy erősebben versenyezzenek.”

 

 

„Szerencsére az utóbbi időben több tudatos megrendelővel is találkoztam, akik elfogadva a mi módszereinket ránk bízzák a projekt megvalósítását” – mesélte Livják Csaba. „Egy ilyen helyzetben elképesztő gyorsan is le tudunk zárni folyamatokat és akár 25-30%-os költségmegtakarítást is el tudunk érni. Mindenki számára adott a technológia, csak sokszor a projektek előkészítése nem teszi ezeket elérhetővé a többi szereplő számára. Fejlődnie kell tehát a megrendelőknek is.”

Csúsz István mindehhez hozzátette: „nem mindenre az előregyártás a válasz, de nagyon sok projektnél ez volna az ideális választás. „Épp fut egy projektünk, ahol 78 ezer négyzetméter födémet kellett teljesítenünk. Ezt nem is lehetett volna megvalósítani előregyártás nélkül. Az a legfontosabb célunk, hogy bemutassuk, hogyan történik a BIM alapú tervezés, mert ez a fejlődés alapja. Úgy is mondhatnám, ez egy evangelizáció.”

 

 

Mi lesz a lakópiac következő nagy története?

Bukta Péter a LIVING fejlesztési igazgatója, Molnár György István a Molnár Beton tulajdonosa és Futó Péter a Zenga elemzési vezetője, moderátorként pedig Nagy Gergely, az OTP nagyvállalati régióvezetője kereste a választ arra, mi vár ránk a lakáspiacon a következő években – itt pedig természetesen szóba került a Bayer Construct helyzete is.

„Nem volt hasznára a turbulens időszak az ingatlanpiac egyetlen résztvevőjének sem. Abban bízunk, hogy most egy nyugodtabb és kiszámíthatóbb következik – hangsúlyozta Bukta Péter.” Nem ennyire egyértelmű a bérlakásépítés finanszírozási oldalról, hiszen erre jelenleg nem is kaphatnánk hitelt; rendezni kell továbbá a bérbeadó-bérlő jogi helyzetét. Jelen vagyunk a lengyel piacon, ahonnan szerencsére sok elem átvehető.”

 

 

„Két oldalról közelíteném a kérdést, hiszen ingatlanberuházói-fejlesztői és építőanyaggyártói szemmel is látjuk, mi történik – mutatott rá Molnár György. Tizenhét városban gyártunk betont az ügyfeleinknek. Az elmúlt 10 évben az ingatlanfejlesztők felépítettek egy kedvező imázst: elkészültek a lakások és elég jó minőségű ingatlanok is kerültek a piacra. Egy Bayer-méretű cég bedőlése meg fogja rengetni a lakásvásárlók bizalmát, ez pedig azzal jár majd, hogy a bankok által elvárt előértékesítésekre nem lesz realitás. Ha pedig egy nagycég bedől, magával fogja rántani alvállalkozók egész hadát is. Itt azért hatalmas kockázat körvonalazódik. ”

„Árnyalni szeretném továbbá a kialakult rózsaszín képet a bérlakásokkal kapcsolatban. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a magyaroktól 50 évente mindent elvesznek. Nem véletlenül született ’az én házam az én váram’ közmondás. Egy valóban sikeres bérlakásprogramhoz tehát szerintem mixelni kell azokat a saját tulajdonú lakások értékesítésével.”

„Elemzőként azt emelném ki – jegyezte meg Futó Péter –, hogy a Bayer jövő évre tervezett mintegy 6000 lakásának elmaradása a piacról kínálati hiányt generál majd. Bár a mostani piacon a kereslet sem annyira erős. A bizalomvesztés viszont valós veszély, tehát a kormányzat bölcsességére lesz szükség a helyzet kezeléséhez.”