Nem az üres, hanem az okosan működő épület energiatakarékos

A nyári hőhullámok, az emelkedő energiaárak és az elektromos hálózat növekvő terhelése ismét ráirányították a figyelmet az épületek energiafelhasználására és energiahatékony üzemeltetésére. Az energiaválság hatására hazánkban az elmúlt időszakban számos rövid távú intézkedés jelent meg a piacon, a home office bővítésétől kezdve az irodaterületek részleges lezárásáig. Ezek azonban átmeneti megoldások.

 

Az épületek a teljes energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelősek, ezen belül pedig az épületgépészeti rendszerek adják az épület energiaigényének jelentős részét, közel a felét.

„Az energiahatékonyságról sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy épületgépészeti beruházás költségéről, pedig valójában egy hosszú távú üzemeltetési döntésről is beszélünk. Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk megtakarítani egy szezon alatt, hanem hogy a következő húsz évben mennyivel használ kevesebb energiát az épület úgy, hogy közben a bent tartózkodók komfortja és a beltéri levegő minősége sem romlik” – emelte ki Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

 

A gyors intézkedések fontosak, de nem váltják ki a rendszerszintű gondolkodást

A nyári energetikai csúcsterhelések idején kézenfekvő lépésnek tűnik az irodai jelenlét csökkentése. A munkaidő korábbi órákra helyezése, a hibrid munkarend összehangolása, a ritkán használt irodaterületek lezárása, a díszvilágítás vagy a digitális kijelzők kikapcsolása mind olyan beavatkozás, amely gyorsan végrehajtható és rövid távon is érzékelhető eredményt hozhat.

Az irodaházak energiaigényének jelentős része azonban nem közvetlenül az ott dolgozók eszközeihez, hanem az épület működtetéséhez kapcsolódik. A hűtés, a szellőztetés, a légkezelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozás akkor is fogyaszthat, amikor egy tárgyaló üres, egy szint csak részben használt, vagy az adott munkanapon a dolgozók többsége otthonról végzi a feladatait.

A hagyományos rendszerek sok esetben még úgy kezelik az épületet, mintha annak minden zónája folyamatosan azonos terhelést kapna.

 

Az energiamegtakarítás kulcsa: a tényleges használathoz igazított működés

A hagyományos rendszerek gyakran ugyanazzal a teljesítménnyel szellőztetik és hűtik az épületet akkor is, amikor például egy tárgyaló üres, vagy egy teljes irodaemeletet csak néhány munkatárs használ. Hibrid munkarend mellett ez jelentős energiapazarlást eredményezhet.  Erre a problémára kínál megoldást az igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation, DCV), amely érzékelők segítségével folyamatosan figyeli a helyiségek használatát és a levegő minőségét, majd ehhez igazítja a szükséges légmennyiséget. Mindig csak annyi friss levegőt juttat a helyiségbe, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van. Így egyszerre csökkenthető az energiafelhasználás és biztosítható az egészséges beltéri komfort.

 

Az igényekhez hangolt irodaház – akár 70 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet!

A Lindab németországi irodaházának felújításakor  németországi irodaházának felújításakor CO₂-érzékelőkkel vezérelt igényvezérelt szellőztetést alkalmaztak. A rendszer folyamatosan a tényleges kihasználtsághoz igazította a befújt levegő mennyiségét.

Az eredmény: közel 70 százalékos energiamegtakarítás a korábbi, állandó légmennyiségű működéshez képest, miközben a folyamatosan biztosított jó minőségű beltéri levegő növelte a komfortot. A munkavállalók beszámolói szerint pedig csökkent a betegszabadságok száma, és javult a teljesítményük.
A projekt megtérülését 4,5 évre kalkulálták. A tényleges megtakarítás természetesen minden épület esetében függ a kiinduló rendszertől, az üzemeltetéstől és a kihasználtságtól.

 

Komfortos hűtés kisebb légmennyiséggel

Az energiahatékonyság szempontjából egy másik jó megoldás lehet az aktív klímagerenda.

A mennyezetbe integrálható rendszer szellőztetés mellett hűtésre, és igény szerint fűtésre is alkalmas, miközben esztétikus megjelenésével illeszkedik a modern épületek enteriőrjébe.

Működésének alapja, hogy a hűtési energia jelentős részét nem levegő, hanem víz szállítja, amely lényegesen hatékonyabb hőhordozó. Ez nemcsak energiahatékonysági, hanem komfortszempontból is előnyös lehet, ugyanis a megfelelően tervezett rendszer csendes, huzatmentes működést és szabályozott belső klímát biztosíthat.

Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján a klímagerendás technológia más légtechnikai rendszerekhez képest számottevő, 17–22 százalékos energiamegtakarítási potenciált mutathat. A pontos eredmény ugyanakkor mindig az épület adottságaitól, a kiinduló rendszer állapotától, a szabályozás minőségétől és nem utolsó sorban az üzemeltetési gyakorlattól függ.

 

A lakóépületekben is nagy lehetőség rejlik

Az energiahatékonyság kérdése nemcsak az irodaházakat és ipari épületeket érinti. A családi házakban és társasházakban is nagy potenciál rejlik a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásában. Magyarországon még mindig kevés lakossági beruházásnál jelenik meg alapvető épületgépészeti elemként a gépi szellőztetés és a hővisszanyerés. Pedig ezek a rendszerek hosszú távon nemcsak komfortnövelő, hanem gazdaságilag is megtérülő beruházást jelentenek.

A hővisszanyerős szellőztetés az elszívott, elhasznált levegő hőenergiáját visszanyeri, és ezt a hűtési/fűtési energiát átadja a befújt, friss levegőnek. Így minimális a hőveszteség, kevesebb energia szükséges a belső komfort fenntartásához, miközben a beltéri levegő minősége is javul.

A retrofit a következő évek egyik legfontosabb feladata

Az energiahatékonyság javításához nem minden esetben szükséges teljes épületgépészeti rendszercsere. A meglévő épületek jelentős részében fokozatos korszerűsítéssel is komoly eredmények érhetők el. Érzékelők telepítése, zónaszabályozás, változó légmennyiségű szabályozás korszerű ventilátorok, automatika fejlesztése vagy éppen a légcsatornák légtömörségének javítása mind hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

 

A légcsatorna-hálózat állapota különösen fontos, mert a szivárgások miatt a rendszer több levegőt mozgathat a szükségesnél, ami közvetlenül növeli a ventilátorok és a légkezelés energiaigényét. A légtömör rendszer ezért nem csupán kivitelezési részletkérdés, hanem hosszú távú üzemeltetési szempont is. Ebben kiemelt szerepet kap a légcsatorna rendszer minősége is. A Lindab Safe rendszer immár ötven éve bizonyítja, hogy a magas légtömörség nemcsak kisebb energiaveszteséget jelent, hanem kiszámíthatóbb működést, egyszerűbb beszabályozást és hosszabb távon stabilabb teljesítményt is.
A jövő energiahatékony épületei tehát nem attól lesznek fenntarthatóbbak, hogy kevesebbet használjuk őket, hanem attól, hogy csak ott és akkor használnak energiát, ahol és amikor arra valóban szükség van.