A tervek változhattak, a határidő nem - az újjáépült Hungaroring kulisszatitkairól első kézből

A tavalyi jubileumi Magyar Nagydíjra elkészült a főlelátó, és állt a főépület (bizonyos funkciói azonban még nem működtek), az idei F1-es futamon pedig már egy teljesen megújult épített környezet fogadta a világbajnoki mezőnyt és a szurkolókat. A Hungaroring épületeinek újjáépítése három, a nagydíjakhoz igazított kivitelezési szakaszban zajlott a Market Építő Zrt. és konzorciumtársa munkájával.

A 2023-2026 között a Hungaroringen dolgozó szakemberek számára az adott évben esedékes Magyar Nagydíj időpontja minden munkafolyamatot meghatározott. A régi épületek bontásától a szerkezetépítésen át a verseny lebonyolításához szükséges rendszerek beüzemeléséig úgy kellett megszervezniük a feladatokat, a munkaterületre fel- és levonulást, hogy a helyszín időben fogadni tudja a csapatokat és a nézőket a Formula 1-es hétvégén. Hogyan lehet ilyen feltételek mellett felújítani, illetve lebontani és újraépíteni egy nemzetközi sportlétesítmény meghatározó épületeit? Mely döntések segítették és melyek tették kihívássá a kivitelezést, és mit csinálnának másként a résztvevők? Ezek a kérdések is előkerültek a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kerekasztal-beszélgetésén, ahol Tokics Tamás moderátor kérdéseire Berecz Dániel, a DVM vezető tervezője, Burits Oktávián, a S.A.M.O. Építésziroda Kft. tervezője, Juhász Zoltán, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója és Trabalka Tamás, a Hungaroring Sport Zrt. beruházási és üzemeltetési igazgatója válaszolt.

 

 

A régi épületekből elfogyott a tartalék

A beszélgetés elején egy lényeges kérdést tisztáztak a résztvevők: a fejlesztés alapvetően a Hungaroring épített környezetét és kiszolgáló infrastruktúráját formálta át. A pálya karakterét meghatározó nyomvonal és az aszfaltcsíkot körülölelő domboldalak változatlanok maradtak, a pályatestet érintő kivitelezés a célegyenesre koncentrálódott.
A Hungaroring Sport Zrt. üzemeltetési igazgatója, Trabalka Tamás felidézte: 1986-ban a vasfüggöny mögött megépült Hungaroringet ideiglenes létesítménynek szánták, mivel a Formula-1-es futamok megrendezésére akkor a magyar államnak öt évre szóló szerződése volt. A projekt azonban olyan jól sikerült, hogy hagyománnyá vált a júliusi-augusztusi mogyoródi futam. Az évtizedek során számos fejlesztésen esett át a pálya és az azon belül működő épületek is, amelyek azonban idővel elérték bővíthetőségük határát. A boxok mérete már nem felelt meg a korszerű versenyzés igényeinek, és a főépületben sem lehetett elhelyezni minden szükséges funkciót. A továbblépéshez ezért teljes újragondolásra volt szükség.

 

Szintlépés – a legkorszerűbb helyszínek közé került a Hungaroring

A tervezési előkészítés évekkel a kivitelezés előtt megkezdődött. Az épületállomány megújítását célzó közös gondolkodás már 2016-ban elkezdődött a Hungaroring Sport Zrt., DVM Group Kft. és S.A.M.O. Építésziroda Kft.  együttműködésében, amely már közel 10 éves múltra tekint vissza. Berecz Dániel elmondása szerint 2017-ben a fejlesztési lehetőségekről két tanulmányt készítettek. Ezek átadását hosszú döntési folyamatok követték, amikor azonban ténylegesen elkezdődhetett a megvalósítás, rendkívül szűkre szabott határidők között kellett dolgozni. Az időközben változó nemzetközi követelmények tovább nehezítették a feladatot: egy korábban megfelelő tervet az új előírások miatt ismét át kellett dolgozni.
A megújuló épületek tervezésén a DVM Group és a S.A.M.O. Építésziroda dolgozott együtt. A főépület építészeti és belsőépítészeti terveit a DVM készítette, míg a főlelátó, a depó és a rendezvénytér tervezése a S.A.M.O. feladata volt. A főbejárati irodaépületnél a DVM koncepció- és tervtanácsi terveit követően az engedélyezési és kiviteli terveket a S.A.M.O. dolgozta ki.
A Hungaroring a felújítás előtt az épített környezetét tekintve a legelavultabb Formula–1-es helyszínek közé tartozott, mára viszont a legkorszerűbbé vált.

 

 

Felülírták a kivitelezés eredeti ütemezését

A tervezéshez hasonlóan a kivitelezés is feszes ütemezést kívánt. Juhász Zoltán, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója kiemelte, a kivitelezés egyik meghatározó döntése az eredeti ütemezés átalakítása volt. Felidézte: a megvalósítást a kivitelező konzorcium szakemberei az előírt szakaszolással kockázatosnak ítélték, ezért újragondolták a munkák sorrendjét. A cél az volt, hogy minél több feladatot előrehozzanak a kivitelezés első ütemébe és ezzel a következő építési feladatokhoz a szükséges kivitelezési időt és organizációs területet nyerjenek.
A megrendelő a 2023. november 27-én induló és 2024. május végével záruló első ütemben csak a közműfejlesztési munkákat és tereprendezési munkákat szerette volna megkezdeni. A kivitelező cég szakemberei azonban úgy döntöttek, hogy a második ütemből előreveszik a depó bontás- és építési munkáit a pályázati ütemezés többi munkájával együtt, hogy a második ütemben megvalósuló főépület paddocképülethez biztosított legyen a megközelíthetőség és az épületek megépítéséhez az organizáció. A depó 300 méter hosszú, jórészt előregyártott szerkezetekből készült cölöpalapozással, vízzáró betonfödémmel és aszfalt burkolattal. Ennek az épületrésznek az elkészítése azért volt fontos, mert így az F1-es verseny felvonulási területe 19 méter szélességgel megnőtt, ami lehetőséget biztosított az F1-es versenycsaptoknak a felvonuláshoz és a régi épület boxainak megközelítésére. A depó kiszélesítésével természetesen együtt járt a környező utak, csatornák, vízelvezetési-, elektromos -és támfal-rendszerek megépítése is, hogy a versenykiszolgáló területek megközelíthetősége biztosított legyen. A depóépület cölöpözése előtt jelentős tereprendezési munkát kellett elvégezni annak érdekében, hogy a bontást követően az alapozás megkezdhető legyen, hiszen több mint 12 ezer köbméter földet szállítottak és tömörítettek be  a területen a munkák megkezdéséhez. Az építkezés első ütemében, már hatóság által átvett és használatra kész állapotban adták át a futam előtt az új depót. Ebben az ütemben kerültek kialakításra a pálya alatt áthaladó közönségforgalmi, valamint technikai alagutak is, ahol a részleges versenypálya aszfaltozást is meg kellett oldani.

 

 

A tetőszerkezet érkezéséhez igazították a munkát

A kivitelezési feladatok közül a legkritikusabb rész a 2024. augusztus végétől 2025 júniusáig tartó időszak volt. A főlelátó bontása és felépítése, a rendezvénytér átépítése, a paddocképület, vagyis a versenypálya főépületének teljes bontása és az új, szerkezetkész épület átadása tartozott a megépítendő feladatok közé a komplett elektromos, gépész beüzemeléssel. A közműveket, víztározókat, csatornarendszereket, utakat és parkolókat szintén olyan állapotba kellett elkészíteni, ami biztosítja a használhatóságot. A feladatot nehezítette, hogy a megjelenő új FIA-igények és az épület jobb hasznosíthatósága miatt a kivitelezéssel párhuzamos áttervezés is történt a paddocképület esetében, ahol a terveknek megrendelői jóváhagyással folyamatosan rendelkezésre kellett állnia az építéshez. A két épület hossza egyenként 300 méter hosszúságú. A főtribün kivitelezésének kritikus része volt egy részben föld alatti 15 méteres épületrész és annak föld feletti 10 méteres épületszakaszának megépítése, ami összekapcsolja a főépületet és a főlelátót. Ezt a szerkezetet, ami közel 8 szintes épület megépítését jelentette, úgy kellett megépíteni, hogy a helyszínen előregyártott tető kivitelezését ne akadályozza. A tető megépítése a főlelátó használatához elengedhetetlen feltétel volt. Az ütem végén a felületvédelem a pályáról elbontásra került. A FIA pályamérnökök a korábbi átvágás miatt előírták, hogy a célegyenes legyen lejavítva a soron következő versenyre, mert csak ezután tudják megadni a pályának a licencet, így ebben az ütemeben a célegyenes aszfaltozását is el kellett készíteniük.
A főlelátó egyes részein huszonöt méteres magasságban zajlott a szerkezetépítés, miközben az egész szerkezetépítési folyamatot a több mint 1300 tonna össztömegű, 21 elemből álló acéltetőszerkezet szereléséhez kellett igazítani. Juhász Zoltán szerint az jelentette az egyik legnagyobb szervezési kihívást, hogy a tető fogadásához szükséges szerkezetek pontosan a megfelelő időpontra készüljenek el a 27-32 tengelyben lévő szerkezetépítési munkákkal. Az egymásra épülő munkafolyamatoknál egyetlen részfeladat csúszása is veszélyeztethette volna a további előrehaladást. A főlelátóval párhuzamosan a rendezvénytér komplett munkálatai is elkészültek a szükséges támfalakkal, VIP lépcsővel, kertészettel és kiszolgáló létesítményekkel.
Az idei Magyar Nagydíj előtt a főépület még hátralévő belső, szakipari és gépészeti beüzemelési munkái, valamint a versenyirányítás végleges helyére történő betelepítése és felprogramozása maradt, valamint a média- és rendezvényfunkciók kialakításával zárták a beruházást.

 

Közelebb a pályához, magasabbról a versenyre

A Formula-1-es nézőközönség jelentősen átalakult az elmúlt 40 évben. Kezdetben a férfiak körében népszerű eseménynek számítottak a futamok, mostanra azonban már családi programmá váltak. Ezek a változások a tervekben és a megvalósításban is visszaköszönnek. A főlelátó mögötti rendezvénytér területe a tereprendezéssel kétszeresére nőtt, így a versenyhétvégéken túl, az év egészében változatos programoknak adhat otthont. A versenyélmény fokozása szintén kiemelt feladat volt. Burits Oktávián, a S.A.M.O. Építésziroda Kft. projektvezető építésze a főlelátó bemutatásakor ezekre is kitért. A mintegy 10 300 férőhelyes főtribünről a nézőknek a legjobb rálátást akarták biztosítani a pálya egyik legizgalmasabb szakaszára. A nézőtér négy méterrel közelebb került a célegyeneshez, üléssorait pedig a korábbinál mintegy másfél méterrel magasabban helyezték el. A főlelátó karakterét a markáns vasbeton pillérsor és az általa alátámasztott, 30 méteres fesztávú tetőszerkezet határozza meg. A felső szinten kiemelt ülőhelyeket, rendezvényteraszt és klimatizált kommentátorfülkéket alakítottak ki, a főépület felé külön közlekedési kapcsolattal.

 

 

Az épület egyik részét még bontották, a másik már épült

A 300 méter hosszú új főépületben számos funkciónak kellett helyet találni: a versenyautók felkészítésétől a vendégek fogadásáig. Az épület áramvonalas megjelenésével, szín- és anyagválasztásával a motorsport világát idézték meg. A tervezők jelentős támogatást nyújtottak a kivitelezéshez azzal, hogy hat dilatációs egységre osztották az épületet. Így az egyes szakaszokon külön csapatok, önálló építésvezetőségek irányításával dolgozhattak. Ennek köszönhetően a bontás és az építés egy ideig párhuzamosan haladt: miközben a régi főépület egyik részét még bontották, máshol már az új épület szerkezete emelkedett. A tetőszinttel együtt ötszintes, mintegy 25 ezer négyzetméteres épületben 36 versenybox és négy műszaki garázs is helyet kapott. Föléjük kerültek a VIP-teraszok, a belső terekben pedig osztható, több 300 és 2x1000 fős rendezvénytermeket alakítottak ki, amelyek a versenyhétvégéken túli rendezvényeknek biztosítanak helyszínt. A főlelátóval pedig két új alagút teremt közvetlen kapcsolatot. Berecz Dániel és Juhász Zoltán felidézték, hogy a tervezés során a Formula One Management és a Nemzetközi Automobil Szövetség számos új igényét kellett figyelembe venniük és ezek alapján a terveket frissíteni.
 A munkák intenzív szakaszaiban a nagyszámú vállalkozó összehangolása napi egyeztetéseket és rendszeres, átfogó kooperációkat igényelt. Az ütemezés mellett a műszaki tartalmat, a beléptetést és a rendelkezésre álló létszámot is folyamatosan követni kellett. Juhász Zoltán szerint ehhez olyan csapatra volt szükség, amelynek tagjai ismerték a közös célt, és szükség esetén egymás feladataiba is be tudtak kapcsolódni.

 

Versenyrendezés az építkezés alatt

Az ütemezés sikerét az is mutatta, hogy a következő nagydíjra a boxok és a főépület első emelete már használható állapotba került. Az egész létesítmény befejezése ugyanakkor további munkát igényelt – idézte fel az utolsó nagy ütem előtti állapotokat a Hungaroring Sport Zrt. munkatársa. Trabalka Tamás érzékletesen jellemezte a közönségnek az átmeneti állapotot: a második emeleten kívülről már az üvegfalak is a kész épület képét mutatták, belül azonban még folytatni kellett a kivitelezést. A versenyirányítás ideiglenesen konténerekben működött, és a média számára is átmeneti elhelyezést biztosítottak. Ez a szakasz az üzemeltetést is próbára tette. Pontosan meg kellett határozni, mely funkciók költözhetnek be az új épületbe, és melyek működését kell még ideiglenes megoldásokkal biztosítani.

 

 

A felszín alatt is újrarendezték a Hungaroringet

A fejlesztés összetettsége különösen jól érzékelhető a közlekedési rendszer átalakításán. Egy versenyhétvégén a csapatok, a média, az üzemeltetés munkatársai és a különböző jogosultságokkal rendelkező vendégek ugyanazon a helyszínen mozognak, útvonalaikat mégis gondosan el kell választani. A korábbi, pálya feletti Marlboro-gyalogoshíd elbontása után az átjárást alagutak rendszerével oldották meg. Az egyik a főlelátó kommentátorállásai, a rendezvénytér és a paddocképület között biztosít átjárást az üzemeltetés és a média munkatársainak. A másik a paddock club vendégeinek közlekedését segíti a boxutca fölötti vendégterek és a főlelátó páholyszintje között. Így a háttérben dolgozó szakemberek és a vendégek elkülönített útvonalakon, a verseny zavartalanságát megőrizve juthatnak át a pálya egyik oldaláról a másikra.
Burits Oktávián arról beszélt, hogy a terület használata már a versenyt megelőző napokban gyökeresen megváltozik. Megérkeznek a kamionok, felépülnek az ideiglenes létesítmények, és éjjel-nappal zajlik az előkészítés. Ehhez külön éjszakai munkavégzést kiszolgáló világítást is terveztek.

 

Konferencia a versenypálya mellett

Az új Hungaroring egyik legfontosabb változása az egész éves használat lehetőségének kialakítása, amely meghatározta a fejlesztés logikáját is. A korábbi főépület eredetileg nyári üzemre készült, az 1986-ban kivitelezett épületrész fűtéssel sem rendelkezett; az új létesítményben viszont konferenciákat, bemutatókat és képzéseket is rendezhetnek. Összesen hat, részben továbbosztható rendezvényterem áll rendelkezésre. Trabalka Tamás szerint már arra is van példa, hogy több teremben párhuzamosan különböző programok zajlanak, miközben a pályacsíkot is használják.
Ez a tervezők elé különleges akusztikai feladatot állított. Berecz Dániel felidézte, hogy a kétféle használat egyidejű igénye már a tervezés során komoly kihívásnak tűnt, ezért a hangszigetelés kiemelt figyelmet kapott. A célegyenes környezetében összpontosulnak az állandó, sokféleképpen használható terek, míg a nagy rendezvények idején igénybe vett további területeken az ideiglenes infrastruktúra csatlakozási lehetőségeit építették ki.

 

Az aggregátoroknak már nem kell folyamatosan működniük

A DVM Group és a S.A.M.O. a teljes épületegyüttesben a hosszú távú energiahatékonyságot helyezte előtérbe – hangzott el a beszélgetés során. A homlokzati konzolok passzív árnyékolásként csökkentik a hőterhelést, a tetőre telepített, 1290 panelből álló napelemrendszer jelentős részben fedezi az energiafelhasználást.
Trabalka Tamás ismertetése szerint 500 kilowattos napelemes rendszer létesült, a csapadékvizet pedig egy 600 köbméteres tározóban gyűjtik. A tárolt vizet öntözésre használják, miközben a növénytelepítésnél a szárazságtűrő megoldásokat részesítik előnyben. Jelentős változást hozott az elektromos infrastruktúra fejlesztése is. Korábban a Magyar Nagydíj idején az energiaellátást nagymértékben aggregátorokra kellett alapozni. Az új, szakaszolható rendszerben ezek a berendezések tartalékként állhatnak rendelkezésre, és csak indokolt esetben kell elindítani őket. Ez az üzemanyag-felhasználás és a kibocsátás csökkentésében is előrelépést jelent.
A körforgásos szemlélet a bontott anyagok hasznosításában is érvényesült. Juhász Zoltán elmondta: a betontörmelék megfelelő minősítés után ágyazati és töltőanyagként, illetve útépítési feladatoknál került vissza a beruházásba, de megemlítette a szelektív hulladékgyűjtést és a porvédelmet is az építés időszakában.
Berecz Dániel a fenntarthatóság egyik legfontosabb feltételének mégis azt tartotta, hogy az épületek rendszeresen használatban legyenek. Az anyagok előállításával és a kivitelezéssel járó jelentős környezeti terhelés mellett különösen fontos, hogy az elkészült terek az év minél több napján szolgáljanak valós igényeket.

 

 

Távlati célok, továbbvihető tudás

A résztvevők a projekt eredményei mellett a továbbvihető tanulságokról is nyíltan beszéltek. Juhász Zoltán a napi kommunikációt és az összeszokott csapat jelentőségét emelte ki, valamint az emberek elkötelezettségét a projekt sikere érdekébe. Burits Oktávián számára a két tervezőiroda szoros együttműködése adott fontos tapasztalatot: a közös munkához egymás módszereit és munkaszervezését is meg kellett ismerniük. Berecz Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a tervezői, a kivitelezői és a beruházói oldal ugyanazért az eredményért dolgozott, eltérő szerződéses kötelezettségek között kellett teljesíteniük. Ezek jobb összehangolása szerinte a jövőben megkönnyíthetné a hasonlóan összetett beruházásokat. Trabalka Tamás pedig a nemzetközi szervezetekkel folytatott még szorosabb kapcsolattartásban látott javítási lehetőséget.
Az épületek következő évtizedeit illetően a tervezők az alakítható terekben, a megfelelő belmagasságban és a műszaki tartalékokban bíznak. A gépészeti, elektromos és informatikai rendszerek későbbi fejlesztésére már most fel kellett készülniük, még ha a jövő versenyzésének minden követelménye ma nem is látható.
A megújult Hungaroring így az átadás után is feladatot ad az üzemeltetőnek: meg kell töltenie élettel azokat a tereket, amelyekért a tervezők és a kivitelezők az egymást követő Formula 1-es futamok között dolgoztak. A következő nagy próba az lesz, hogyan működik az új létesítmény az év hétköznapjain.