A Pénzcentrum összevetette a különböző építőipari szakmunkások hazai fizetését az angliai, német és a szlovák bérekkel. Az összeállításból 11 szakma (ács, burkoló, csőszerelő, építésvezető, építészmérnök, lakatos, festő, hegesztő, kőműves, műszaki tervező, statikus) bruttó bére derül ki a négy országban, a szlovák fizetés valamennyi esetben jelentősen meghaladja a magyart.

Arányaiban a legnagyobb különbség a műszaki tervező, a statikus és az építészmérnök szakmáknál van, ezeknél a magyar bruttó bér a 300 ezer forint alatt marad, eközben a német és az osztrák közelíti, illetve meg is haladja az egymilliót.

A teljes bérlistát itt lehet megnézni.

 

Az angol bérek a németet is magasan verik

Az elemzés szerint itthon 270 ezren dolgoznak az ágazatban, míg külföldön 20-25 ezer magyar építőipari szakember dolgozik.

Utóbbiak hazacsábítása a magyar építőipar várható élénkülése és az ezzel egyre erősödő szakemberhiány miatt rendre témát ad az ágazat szereplőinek. Az ÉVOSZ könnyűszerkezet építő tagozatának vezetője, Kárpáti József lapunknak korábban úgy nyilatkozott, mintegy 1000 eurós fizetésért már jelentős számú építőipari munkás térne haza. Az ágazat várhatóan rá fog kényszerülni egy ilyen mértékű béremelésre, ez egy átlagos családi ház kivitelezése esetében egybehangzó becslések szerint 10 százalékos áremelkedést fog hozni. Koji László, az ÉVOSZ elnöke nemrég az iparágról adott elemzésében olyan prognózist tett, miszerint a magyar építőipar évente átlagosan 10 százalékos béremelést képes végrehajtani.

A Pénzcentrum cikke külön kitér az angliai szakmunkások bérére, a kőművesek nettó fizetése a Mirror szerint heti 400 ezer forintot tesz ki (eközben Ausztriában és Németországban havi bruttó 700 ezer forint körül keresnek). Miután Angliában is nehezen tudják betölteni a kőműves állásokat, az ottani bérek várhatóan tovább emelkednek.

 

Meddig marad mumus az építőipar a magyar fiatalok közt?

A hazai szakemberhiány másik fő eszköze a szakképzés fejlesztése és a szakma vonzóbbá tétele lehet. Utóbbiban jelentős előrelépés kell, ugyanis a profession.hu adatbázisára hivatkozva, a VS nemrég azt írta, a jelenlegi 61 500 pályakezdő közül a legkevesebben a mezőgazdasághoz, az építőiparhoz és a joghoz kötődő szakmák iránt nyitottak.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatásügyi és képzési alelnöke az ÉVOSZ székházában tartott előadásán arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet az utóbbi néhány évben tovább romlott, holott a szakemberhiány miatt egy diplomával ma már sok esetben nehezebb elhelyezkedni, mint egy hiányszakmának számító építőipari képzettséggel. A szakember az előadásán elmondta, a legutóbbi adatok szerint miközben 23 ezerrel nőtt a gimnazisták száma, 10 ezerrel csökkent a szakmát választó tanulóké. Utóbbi mutató ezzel 20 százalék alá csökkent, így az elkövetkező tíz évben a várhatóan évente 90 ezer középfokú oktatási szinten végző diák közül kevesebb, mint húszezernek lesz szakmája.

(penzcentrum.hu, vs.hu)