Nyolc év hallgatás után szombaton ismét megszólaltatják Pécs ikonikus látványosságát

A Pécs főterén álló - dzsámiként ismert - Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom harangtornya 2017 óta azért nem működött, mert a torony mozgatását végző elektronika javítására nem állt rendelkezésre forrás. Ősszel azonban munkába álltak a szakemberek és korszerűsítették a harangok mozgatását végző hidraulikai rendszer vezérlését és az emelkedést, a harangok mozgatását végző motorokat és a torony külső képében is felfrissült.

Épületek a történelem viharaiban 

A templom helyén már a 13. század első harmadában állt katolikus templom, melyet a várost elfoglaló törökök az 1560-as években elbontották, és köveiből Gázi Kászim pasa építtette a ma is látható dzsámi elődjét. A török kiűzése után a templomot a jezsuiták, majd a ciszterciek kapták meg, keresztény templommá szentelték, omladozó minaretét lebontották és északi oldalán harangtornyot emeltek.
 A kupola 1899-1906 között neoreneszánsz stílusú fedést kapott, ekkor magasították meg a tornyát és új harangokat helyeztek el benne - áll a közleményben. 1939-ben a Széchenyi tér átépítésével egy időben jelentős átalakítást végeztek az épületen, visszaállítva annak török kori jegyeit. A munkálatok során Gosztonyi Gyula régész megtalálta a korábbi Szent Bertalan-templom alapköveit is. Hogy ne maradjon a templom harang nélkül, az épületegyüttes keleti bejárata felett elhelyeztek két harangot egy alkalmi vasállványra felfüggesztve.

 

A harangok visszatértek

1957-ben Kelemen Andor apát-plébános levetette a harangokat azzal a szándékkal, hogy méltóbb helyet alakítson ki számukra. Azonban a forradalom leverése után kialakult társadalmi viszonyok a szándék megvalósítását már nem tették lehetővé. Hosszú évtizedeken át nem volt harangtornya az épületnek, ugyanis a műemléki felügyelőség nem engedélyezett olyan építményt, amely megváltoztatta volna a Széchenyi tér látképét. Végül a 2000-es évek elején merült fel, hogy nem toronyra, hanem önálló haranglábra van szükség, így kapott megbízást a tervek elkészítésére Bachman Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építésze.

 

A lift ötemeletnyi magasságig emeli ki a haranglábat

A tervek hivatalos elfogadását követő munkálatok során a 13. századi alapok által határolt egykori szentély közepébe aknát mélyítettek, az aknába lift került, itt helyezték el az építész által tervezett három rozsdamentes csőből álló haranglábat. Ezekre kerültek fel a harangok, közös nevükön Szent Bertalan harangjai. A három harang közül a legnagyobb a Szent Mór és Szent Bernát harang, súlya 290 kilogramm. Árpád-házi Szent Margitról kapta nevét a 190 kilogramm súlyú középső harang, a legkisebb a Szent Pál lélekharang pedig 90 kilogrammot nyom. A harangokat húzóeszköz nélküli, mágneses erőteret keltő elektromos motorok mozgatták, Gulácsi János órásmester tervezte és építette őket. A harangszó idejére a lift a haranglábat tizenhárom méterre - mintegy ötemeletnyi magasra - emeli ki, és amikor a harangok két perc után elhallgattak, a szerkezet visszaengedi őket öt méterre.

 

Szombatok ismét megszólalnak a harangok

A harangok naponta háromszor, reggel hétkor, délben és este hétkor szólaltak meg egészen 2017-ig, amikor meghibásodott a toronyszerkezet mozgatását végző elektronika. A felújított harangtorony ünnepélyes átadását és püspöki megáldását szombat délután fél ötkor tartják – jelezték az egyházmegye tájékoztatójában.