Komplex térinformatikai elemzéssel segítik a vízpótlást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. Az adatok kulcsfontosságúak nemcsak a tervezéshez, hanem azoknak a beavatkozási területeknek a kijelöléséhez, ahol műszakilag is kivitelezhető a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása.
A klímaváltozás hatásai már nem a jövőt, hanem a jelent veszélyeztetik. A Dél-Alföldön az aszályos időszakok gyakorisága és a vízhiány mértéke kritikus szintet ért el. A probléma megoldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közreműködésével az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszéke egyedülálló vizsgálatsorozatot végzett.
Az egyetem geográfusai több ezer lokális mélyedést és egykori folyómedret azonosítottak, majd komplex térinformatikai elemzéssel határozták meg azokat a területeket, ahol a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása műszakilag is kivitelezhető. Sipos György tanszékvezető, a dél-békési kutatás vezetője hangsúlyozta: a térség klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelése nem képzelhető el szubjektív döntések alapján.
A szakemberek olyan tudományosan megalapozott döntéstámogató rendszert hoztak létre, amely a domborzati, talajtani, területhasználati és infrastruktúra-adatok kombinációjára épül. A projekt jelentősége messze túlmutat a régió határain.
Az SZTE által kidolgozott módszertan országos mintaként szolgálhat a vízügy által a vízhiányos alföldi területek rehabilitációjáért végzett munkájában. A kutatás nemzetközi kiválóságát jelzi, hogy
a módszertan egy korábbi verzióját bemutató tanulmányt már benyújtották a világ egyik legrangosabb víztudományi folyóiratához.
Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a kutatás eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem közvetlen segítséget adnak a vízügy műszaki beavatkozásainak tervezéséhez. A cél egy olyan komplex, klímaadaptív vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megállítja a táj kiszáradását és hosszú távon is hozzájárul Dél-Békés, később pedig minél több alföldi terület vízbiztonságának növeléséhez.
Elkezdődhet a tervezési munka a Körösök térségében, ahol közel 1100 négyzetkilométeren alakíthatják át a vízkészlet-gazdálkodást a vízhiányos területek jobb ellátása érdekében. A munka részeként előkészítik a Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatorna kialakítását is.
A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra történő energiaátállás gyakran elvont fogalomnak tűnik, pedig nagyon is kézzelfogható mérnöki megoldásokban valósul meg. Tirolban, a Kühtai régióban egy olyan komplex vízenergia-rendszer működik, amely nemcsak tiszta energiát termel, hanem képes azt tárolni és a megfelelő időben a hálózatba juttatni.