Ki lép időben az építőipar zöld átállásában?

Az  építőipar - épületek üzemelése, kivitelezés, építőanyag gyártás - a globális energiafelhasználás közel negyven százalékáért felel. Az EU-hoz való újbóli közeledéssel Magyarországon is fókuszba kerülhet a fenntarthatóság és a klímavédelem.

 

Az új kormány nem sokkal megalakulása után önálló tárcát állított fel a klímavédelem, a fenntarthatóság és a környezetgazdálkodás koordinálására: az ágazat átalakulása nem csupán szakmai, hanem politikai prioritássá is vált.

A kérdés azonban nem az, hogy szükség van-e változásra, hanem az, hogy ki, mikor és hogyan teszi meg az első lépéseket.

Rendszerszintű gondolkodás nélkül nincs előrelépés

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2025-ben Fenntarthatósági Tagozatot hozott létre, és rövidesen elkészítette a „Zöld minimum” elnevezésű javaslatcsomagot. A kezdeményezés célja, hogy a fenntarthatóság ne választható opció, hanem alapkövetelmény legyen az állami építkezéseknél, elsőként azoknál a beruházásoknál, amelyek elérik az uniós közbeszerzési értékhatárt. 

Az ÉVOSZ álláspontja egyértelmű: az értéklánc egészének összehangolt fellépésére van szükség. Nem elég, ha egy-egy épület vagy vállalkozás próbál fenntarthatóan működni, az iparágnak egészében kell életciklus-szemléletben gondolkodnia. Ez azt jelenti:

a tervezéstől, gyártástól a kivitelezésen át az üzemeltetésig minden szereplőnek közös felelőssége van.

Ez utóbbi szempont különösen fontos. Az üzemeltetők bevonása a tervezői szakaszba ma még nem minden esetben bevett gyakorlat, pedig a fenntarthatósági célok csak akkor valósulhatnak meg maradéktalanul, ha az épület valódi működési feltételeit – beleértve az energiafelhasználást, a kibocsátásokat, az egészséges beltéri klímát, sőt a beépítésre kerülő építőanyagok által hordozott beépített karbont - már a tervezés során figyelembe veszik.

Uniós elvárások, hazai felkészültség

Az uniós zöldépület-politika, az épületenergetikai irányelv (EPBD) felülvizsgálata és a kötelező fenntarthatósági jelentéstétel (CSRD) egyre konkrétabb követelményeket támaszt a hazai szereplőkkel szemben is. Ehhez olyan mérési és adatgyűjtési, adatfeldolgozásimódszertanokra van szükség, amelyek ma még nem egységesek, és amelyek meghonosítása komoly szakmai kapacitást igényel.

Az ÉVOSZ tavaly első alkalommal készített fenntarthatósági felmérést tagvállalatai körében. Az eredmény vegyes képet mutat: a nagyvállalatok háromnegyedénél működik valamilyen környezetirányítási rendszer, de a kis- és mikrovállalkozások körében a felkészültség töredéke ennek. A körforgásos gazdálkodás erősítése, az életciklus-szemlélet és a mérhető kibocsátási adatok rendszeres használata egyelőre inkább cél, mint napi valóság.

 

A gyártó vállalatok készen állnak

A Lindab, Európa egyik vezető légtechnikai vállalata azon gyártók közé tartozik, amelyek a fenntarthatóságot nem kommunikációs eszközként, hanem üzleti modellként kezelik. A svéd anyavállalat hosszú távú klímastratégiájával összhangban a Lindab Kft. is konkrét megoldásokat biztosít a hazai építőipar számára a karbonlábnyom csökkentése érdekében.

 

A termékportfólió oldalán ez elsősorban a bővülő EPD-elérhetőségekben (Environmental Product Declaration, azaz környezetvédelmi terméknyilatkozat) mutatkozik meg.

Az EPD nem marketing eszköz, hanem ISO-szabványon alapuló, harmadik fél által hitelesített dokumentum, amely pontos adatokat közöl egy termék teljes életciklusának kibocsátásairól.

A Lindab termékkínálatában számtalan elemre elérhető EPD dokumentum, és a vállalat az első hazai gyártók egyike, amely Magyarországon hazai gyártású légcsatornára EPD-t bocsájtott ki. Ez az elérhetőség folyamatosan tovább bővül a termékkínálatban.

 

A körforgásos gazdálkodás terén az egyik legkézzelfoghatóbb eredmény idén született meg: Magyarországon elsőként valósult meg újrahasznosított acélból gyártott légcsatorna beépítése valós hazai építőipari projekt esetén, az Univer kecskeméti gyárában. A projekt mérhető eredménnyel zárt: 2 tonnányi CO2e kibocsátást takarítottak meg ahhoz képest, ha hagyományos acéllal gyártották volna le az érintett termékeket. Az idei évben további hasonló projektek várhatók, ami azt jelzi, hogy az újrahasznosított acél alapú légcsatorna nem egyedi kísérlet, hanem skálázható megoldás.

 

Igényvezérelt szellőztetés: csak annyi levegő, amennyire szükség van

Az épületek üzemeltetési fenntarthatóságában a szellőztetőrendszerek szerepe alapvető fontosságú. A Lindab igényvezérelt szellőztetési megoldásai arra az egyszerű elvre épülnek, hogy egy helyiségbe mindig csak annyi friss levegőt kell juttatni, amennyire az aktuális igény alapján valóban szükség van, nem többet és nem kevesebbet. Ezt érzékelők és intelligens szabályozás teszi lehetővé, amelyek a CO₂-szintet, a hőmérsékletet és egyéb tényezőket folyamatosan figyelik.

Az energiamegtakarítás mértéke épülettípusonként változó, de az elv minden szegmensben érvényes: irodaházakban, edzőtermekben, kereskedelmi épületekben, oktatási és egészségügyi intézményekben egyaránt. Ahol a terhelés ingadozó, ott a fix kapacitású rendszerek rendszerint feleslegesen használnak fel energiát, pazarolnak. Az igényvezérelt megoldás ezt a pazarlást szünteti meg, miközben a beltéri levegőminőség és ezzel a komfortérzet is javul. Magyarországon ezen a területen is bőven van kiaknázatlan lehetőség.

 

Szakmai együttműködés: az egyetlen járható út

A HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) és az ÉVOSZ között szorosabbra fűzött együttműködés jól jelzi, hogy az ágazat legfontosabb szervezetei felismerték: az iparági átalakulás nem megy együttes erő nélkül.

A HuGBC ’Zéró Karbon Útiterv’ programja olyan keretet kínál, amelyhez a gyártók, a kivitelezők, üzemeltetők és a tervezők egyaránt kapcsolódhatnak, közös célokkal és mérhető mérföldkövekkel.

A Lindab ebben a folyamatban aktív résztvevő, nem szemlélő. Részt vett a Zéró Karbon Útiterv kialakításában, folyamatos termékinnovációval, EPD-alapú adatszolgáltatással, konkrét referenciaprojektekkel és a szakmai párbeszédben való részvétellel kívánja támogatni azt az átmenetet, amelyet az iparágnak az elkövetkező évtizedben mindenképpen meg kell tennie.

A kérdés már nem az, hogy kell-e változtatni. A kérdés az, hogy ki veszi komolyan és elég korán.