Marketing, bizalom és tehetségek az építőiparban – Közös tanulságok az építőipari marketingkommunikációs konferenciáról

Az ÉVOSZ Médiatagozata április 16-án harmadik alkalommal tartotta meg Bükfürdőn az építőipari marketingkommunikációs konferenciáját. Az ágazat vezetőinek, valamint marketing- és kommunikációs szakembereinek közös platformot teremtő rendezvény idén is a Magyar Építők médiatámogatásával zajlott le. Az esemény megnyitója után most újabb cikkel jelentkezünk – ezúttal a legfontosabb kulcsgondolatokat foglaljuk össze az előadások nyomán.

 

 

A kommunikáció már nem opció, hanem üzleti alapfeltétel

A szakmai előadások egyik legerősebb közös üzenete, hogy az építőiparban a kommunikáció és a marketing szerepe alapjaiban változott meg. Ma már nem az számít, mit mond egy vállalat, hanem az, hogyan mondja el, és mennyire képes ezt hitelesen, következetesen és emberközpontúan tenni.

Fodor Dániel, az Év Irodája Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bizalomhiányos médiakörnyezetben a sablonos üzenetek helyett hiteles történetmesélésre, saját felületekre és a munkatársak, vezetők személyes bevonására van szükség.

 

 

Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója mintegy ezt kiegészítve hangsúlyozta, a marketing ma már nem technikai kérdés, hanem bizalmi alapú, stratégiai funkció, amelynek szorosan kapcsolódnia kell az üzleti működéshez és a hosszú távú márkaépítéshez. A vezető az Óbuda Group példáján keresztül mutatta be, hogy egy arculatváltás és szervezeti integráció akkor sikeres, ha belsőleg is bevonja a munkatársakat, egységes eszközöket ad a kezükbe, és következetesen jelenik meg minden felületen.

 

 

Láthatóság nélkül nincs versenyképesség

Több előadó is kiemelte, hogy a szakmai teljesítmény önmagában nem elég. Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető igazgatója szerint a kommunikáció különösen válsághelyzetben válik létkérdéssé, hiszen a hiteles szakmai munka csak akkor válik üzletileg értelmezhetővé, ha látható is.

 

 

Hasonló gondolatot fogalmazott meg Lengyel Balázs, a Spányi Partners Zrt. társtulajdonosa, projektmenedzser is, aki saját pályáján keresztül mutatta be: „nem elég jónak lenni, láthatónak is kell lenni” elv a modern szakmai siker alapja, még akkor is, ha a kezdeti önreklám kényelmetlen. Mindketten hangsúlyozták a folyamatos tanulás, a kísérletezés és a tudatos jelenlét szerepét.

 

 

A márka belülről épül

A KÉSZ Csoport részéről Benedikt Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy az employer branding ma már nem elsősorban toborzási eszköz, hanem megtartási és elkötelezési stratégia. A valódi munkáltatói márka a belső élményből fakad:

 amit a munkavállaló megél, az válik külső márkaképpé is.

A KÉSZ ezért életmód- és egészségközpontú programokat indított, amelyek célja a közösségépítés és a jóllét növelése, még ha ezek nem is helyettesítik az alapvető feltételeket, mint a bér vagy a megbecsülés.

 

 

Stratégiai partnerségek és kreatív gondolkodás

Kocsik-Bogár Anita, a BRAND BAND Kft. ügyvezető igazgatója szerint a sikeres együttműködések alapja a kölcsönös értékteremtés és a stratégiai gondolkodás. Sok projekt ott bukik el, hogy nem válik világossá, miért előnyös mindkét fél számára. A siker kulcsa a kreatív újrapozicionálás és a különböző területek összekapcsolása – legyen szó kulturális vagy üzleti együttműködésekről.

 

 

A média és a kommunikáció átalakulása

Kincses Péter, a Magyar Építők hírportál értékesítési és üzletfejlesztési vezetője, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke bemutatta, hogyan vált szakmai hírportálunk komplex, 360 fokos kommunikációs platformmá.

A láthatóság ma már nem véletlen, hanem tudatosan felépített rendszer eredménye, ahol a tartalomgyártás, a stratégia és a disztribúció összehangoltan működik. Különösen fontos a videós és dokumentációs tartalom szerepe az építőiparban, amely nemcsak kommunikációs, hanem szakmai elfogadottsági eszköz is.

Az előadás bővebb tartalmáért térjen vissza oldalunkra.

 

 

CSR - nem jótékonykodás, értékteremtés

Nagy Edit, a Market Építő Zrt. szponzorációs és CSR vezetője szerint a CSR lényege nem a profit utólagos „visszaosztása”, hanem annak felelős és etikus megtermelése. A Market példája azt mutatja, hogy a valódi társadalmi felelősségvállalás hosszú távú stratégiai rendszer, amely saját projektekre, munkavállalói bevonásra, helyi közösségekre és mérhető társadalmi hatásra épül. A legmagasabb szint már nem támogatás, hanem rendszerszintű értékteremtés.

 

 

Mit mondanak a fiatalok?

A konferencia utolsó akkordjaként kerekasztal-beszélgetésben szólaltak meg Z generációs munkavállalók. Szekeres Johanna, a BME Építőmérnöki Kar Hallgatói Képviselet elnöke, Varga Izabella, a Szabadics Építőipari Zrt. marketing és kommunikációs munkatársa és Dr. Szász Péter, a Market Építő Zrt. HR vezetője arról beszélt, mit vár a Z generáció az iparágtól.

 

 

A fiatalok gyors fejlődést, tiszta karrierutat, rugalmasságot és őszinte kommunikációt keresnek, miközben erősen igénylik a visszajelzést és a gyakorlati tapasztalatot. A legnagyobb kihívás az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék, valamint a soft skillek hiánya. A sikeres programok – például mentorálás vagy táborok – akkor működnek, ha személyesek, interaktívak és bevonják a vezetőket is.

A kerekasztal tanulságairól lapunk külön cikkel jelentkezik hamarosan.