A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra történő energiaátállás gyakran elvont fogalomnak tűnik, pedig nagyon is kézzelfogható mérnöki megoldásokban valósul meg. Tirolban, a Kühtai régióban egy olyan komplex vízenergia-rendszer működik, amely nemcsak tiszta energiát termel, hanem képes azt tárolni és a megfelelő időben a hálózatba juttatni.
A fosszilis energiahordozók visszaszorulásával és a klímaváltozás erősödésével egyre sürgetőbbé válik az energiaellátás újragondolása. Tirol célja, hogy 2050-re teljes mértékben megújuló forrásokból fedezze energiaigényét, amelyben kulcsszerepet kap a vízenergia.
Ebben a jövőképben kulcsszerepet játszik a TIWAG, Tirol legnagyobb energiaszolgáltatója, amelynek központja Innsbruckban található. A vállalat közel száz éve épít és üzemeltet vízerőműveket, és ma is azon dolgozik, hogy a meglévő rendszereket még hatékonyabbá és rugalmasabbá tegye. Ennek egyik legambiciózusabb projektje a Kühtai térségében zajló bővítés, melyről az Index közölt részletes beszámolót.
A rendszer alapja a Sellrain–Silz szivattyús-tározós erőmű, amelyet most tovább bővítenek. A fejlesztés része egy új víztározó, egy föld alatti erőmű (Kühtai 2), valamint egy több mint 25 kilométeres alagútrendszer.
A technológia lényege, hogy a víz mozgását használja energiatárolásra: amikor kevés az energiaigény, a vizet felpumpálják, csúcsidőben pedig leengedik, így áramot termelnek. Ez a megoldás gyorsan reagál a hálózat igényeire, ami különösen fontos a nap- és szélenergia ingadozása mellett.
A rendszer működésének kulcsa a precíz vezérlés és az energiaelosztás. Ebben játszik fontos szerepet a söldeni fenntartható sípálya technológiáért is felelős Siemens, amely frekvenciaváltókat, vezérlőrendszereket és energiaelosztási megoldásokat biztosít a projekthez.
A megoldás alapját a SIMATIC S7-1500 vezérlők és a SINAMICS S120 frekvenciaváltók adják, míg az energiaelosztásról a SIVACON S8 alacsonyfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak. Ezek együtt biztosítják, hogy a rendszer gyorsan, biztonságosan és hatékonyan reagáljon a hálózat igényeire.
A rendszerhez tartozó vízbevezető alagút 25,5 kilométer hosszú, és 6 különböző vízgyűjtő területet kapcsol be a rendszerbe. A vízhasználat azonban szigorúan szabályozott, az elvezetett vízmennyiség mindig az ökológiai szempontból elfogadható határokon belül marad, télen pedig egyáltalán nem történik vízkivétel.
A bővítés évente 216 millió kilowattóra megújuló energiát juttat a hálózatba, miközben a meglévő rendszer hatékonyságát is növeli további 15 millió kilowattórával évente. Ezzel mintegy 127 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás válik elkerülhetővé éves szinten.
Egy ilyen beruházás természetesen hatással van a környezetre, de számos intézkedéssel igyekeznek ezt minimalizálni. Ide tartozik a folyók helyreállítása, új élőhelyek kialakítása és az ökoszisztémák védelme. A projekt gazdasági szempontból is jelentős: munkahelyeket teremt, erősíti a helyi gazdaságot, és hozzájárul az osztrák és európai energiacélok eléréséhez.
A Kühtai projekt jól mutatja, hogy az energiaátmenet nem a jövő, hanem már a jelen része. A hegyek gyomrában működő rendszer a modern technológia és a fenntarthatóság találkozása, amely képes választ adni az energiaválság kihívásaira.
Elkezdődhet a tervezési munka a Körösök térségében, ahol közel 1100 négyzetkilométeren alakíthatják át a vízkészlet-gazdálkodást a vízhiányos területek jobb ellátása érdekében. A munka részeként előkészítik a Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatorna kialakítását is.
Az első hazai építőipari projekt, ahol fenntarthatóbb légcsatornát építették be, a Lindab 75%-ban újrahasznosított acélból gyártott légcsatornáit. Már az első számítások szerint is jelentős karbonmegtakarítást eredményez ez a zöldebb megoldás.